Závecz: Tisza 74, Fidesz 19 – Orbánék egymillió szavazót veszítettek a választások óta

Ahogy arról beszámoltunk, szerda reggel a Nyugati pályaudvaron leköpték Magyar Péter miniszterelnököt, miközben Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel a közös sajtótájékoztatójukra tartott. Az esetet ráadásul felvette az a kamera is, amellyel élőben közvetítették a kormánytagok lépéseit.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint az incidensnél egyértelmű hiba történt, a kérdés már csak az, hogy ki a felelős. A 24.hu-nak azt nyilatkozta, szerinte két lehetséges forgatókönyv létezik: vagy a kormányfő személyét biztosítók hibáztak, vagy maga a miniszterelnök döntött úgy, hogy nem tart igényt a szoros védelemre. Tarjányi az utóbbit tartja valószínűbbnek.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a kormányfő sem írhatja felül a személyvédelmi protokollokat, még akkor sem, ha például egy videófelvétel kedvéért erre kérné a testőröket. „Nem neki kellene eldöntenie, hogy kell-e neki személyvédelem, vagy sem. Azt tudom tehát mondani, hogy

A sajtótájékoztatón Magyar Péter higgadtan reagált a történtekre, és jelezte, hogy nem tesz feljelentést az őt leköpő férfi ellen. A miniszterelnök arra kérte a támogatóit, hogy ne keseredjenek el az indulatok miatt.

Az ügyben ugyanakkor Tényi István garázdaság szabálysértésének gyanúja miatt bejelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon.

Azonnali hatállyal lemondott alpolgármesteri tisztségéről Vadász Gábor a XII. kerületben, és súlyos vádakkal illette Kovács Gergely polgármestert.

Facebook-posztjában Vadász Gábor azzal indította bejelentését, hogy régóta érlelődik benne a kérdés, meddig vállalhatja a tisztséget Kovács Gergely vezetési stílusa mellett. Azt írja, miután a polgármester másodszor is a képviselő-testület elé terjesztette a leváltását, egyértelművé vált számára, hogy Kovács nem érzi a felelősségét a munkakapcsolatuk megromlásában.

Szerinte a polgármester a szakmai nézeteltéréseiket „nem párbeszéddel kívánja rendezni, hanem az eltávolításommal zárná le”. Hozzátette, ebben a politikai játszmában nem hajlandó statisztaszerepet vállalni, „ezért a mai napon azonnali hatállyal lemondtam az alpolgármesteri tisztségről”.

A lemondott alpolgármester szerint a polgármester tavasz óta azt a hamis képet festi, hogy próbál vele egyeztetni, de a valóságban „az egyetlen bűnöm az, hogy számos kérdésben - a tervezett óvoda-bezárásoktól az ingatlangazdálkodásig - ragaszkodtam a szakmailag megalapozott döntésekhez, válaszként azonban zsarolást, fenyegetéseket és személykedést kaptam”.

Bírálta a polgármestert azért is, mert szerinte egyre kevesebb lakossági fórumot tart, és „hogyan írja felül a szakmai szempontokat és a közérdeket a polgármester autoriter döntéshozatala”.

A „mérgező légkör” illusztrálására egy február közepi esetet hozott fel, amikor egy részletes, szakmai levélben jelezték, hogy „nem támogatjuk az óvodabezárásokat”. Erre állítása szerint nem szakmai válasz érkezett, hanem „alpári fenyegetés”, miszerint a polgármester ellehetetleníti a munkáját és hitelteleníteni fogja a nyilvánosság előtt, a már idézett trágár kifejezések kíséretében. Vadász jelezte, hogy hozzászólásban fogja linkelni a levelezést.

A posztot azzal zárta: „Megtiszteltetés volt alpolgármesterként szolgálni a Hegyvidéket.”

2051. december 31-ig titkosították azokat az információkat, amelyek az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának szerdai, zárt ülésén hangzottak el Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter ügyében. A testület a Tisza Párt kezdeményezésére ült össze, hogy a volt tárcavezetőnek a kínai BYD autógyártónál vállalt új pozíciójából fakadó lehetséges nemzetbiztonsági kockázatokat vitassa meg. Az ülésen a képviselők az Információs Hivatal és az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgató-helyetteseit hallgatták meg - írta az MTI.

Czakó Czirbus Pál, a bizottság kormánypárti tagja szerint a kockázatot az jelenti, hogy egy volt külügyminisztertől minősített adatok tömkelege juthat egy olyan vállalathoz, „amely nem a mi szövetségi rendszerünkön belül van.”

A Tisza Párt képviselője hozzátette: „Mi a NATO és az Európai Unió tagjai vagyunk, míg Kína nem tartozik ebbe a szövetségbe, ahogy ez a vállalat sem, amelyről tudjuk, hogy vezérigazgatója a Kínai Kommunista Párt tagja”. Czakó Czirbus Pál emlékeztetett a volt miniszterrel kapcsolatos korábbi ügyekre is, köztük az orosz külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetéseire és a külügyet ért orosz kibertámadásra.

Apáti István, a Mi Hazánk politikusa, a bizottság elnöke szerint az ülésen új, releváns információ nem hangzott el az üggyel kapcsolatban.

Apáti ugyanakkor felvetette, hogy az esetből kiindulva érdemes lenne egy általános szabályozást kidolgozni a politikából a versenyszférába (és fordítva) történő átlépések fokozottabb ellenőrzésére.

Szijjártó Péter múlt szerdán jelentette be, hogy lemond parlamenti mandátumáról, és globális vezetői pozíciót vállal a kínai BYD-nál. A lépés azonnal politikai vihart kavart.

A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a BYD és alvállalkozói a szegedi beruházásnál „szinte ugyanannyi” harmadik országbeli munkavállaló számára kértek és kaptak csoportos munkavállalási engedélyt, mint amennyi munkahelyet ígértek. A bejelentés azután érkezett, hogy szerdán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülést tartott az ügyben, az ott elhangzottakat 2051 végéig titkosították. Velkey György László szerdai Facebook-posztjában azt írta, a tények fényében különösen érdekes, hogy a beruházási szerződést még külügyminiszterként Szijjártó Péter tárgyalta le, aki a múlt héten a kínai autógyártóhoz igazolt, és aki Velkey szerint maga szorgalmazta a kínai munkavállalók vízumkérelmének gyorsított eljárását.

Velkey György László a bejegyzés elején a volt külügyminiszter új szerepének határait említi, majd így fogalmaz: „Miután a BYD-hoz szerződött, Szijjártó Péter igyekezett gyorsan leszögezni, hogy új munkakörében ő kizárólag a kínai multi nemzetközi kapcsolataiért fog felelni, és semmi köze nem lesz a nagyvállalat magyarországi beruházásaihoz.” Az államtitkár felteszi a kérdést: „Vajon azért, mert nem akar itthon vendégmunkásokkal együtt dolgozni?”

Szerinte ugyanis Szijjártó pontosan tudja, hogy a BYD és alvállalkozói a szegedi beruházásnál „szinte ugyanannyi harmadik országbeli munkavállaló számára kértek és kaptak csoportos munkavállalási engedélyt a magyar hatóságoktól, mint ahány munkahelyet ígértek.” Velkey hangsúlyozza, sokezer munkahelyről van szó, majd megismétli az arányt: „ahány ezer munkahely, szinte ugyanannyi vendégmunkás munkavállalási engedélykérelem.”

Szerinte ez azt jelenti, hogy az előző, „hosszú éveken át migránsokkal riogató Orbán-kormány” valójában nem magyar, hanem harmadik országbeli munkavállalókkal tervezte feltölteni a BYD álláshelyeit.

Velkey hozzáteszi, a kormányzati átvilágítások alapján mostanra „ez a hazugság is megdőlt.” Az államtitkár kitér arra is, hogy a beruházási szerződést a kormány részéről Szijjártó Péter tárgyalta le és írta alá a BYD-val, és a minisztériumi dokumentumok alapján a tárgyalások során minden segítséget megadott a cégnek.

„Így ő maga szorgalmazta a nemzetgazdaságilag kiemelt státusz biztosítását és kínai munkavállalók vízumkérelmének gyorsított eljárását. És nem csak ilyen könnyítéseket próbált kijárni az új munkahelyének…” – zárja a bejegyzést.

A Tisza-kormány június elején felfüggesztette a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását. A jogszabály a június 5-ig benyújtott kérelmek elbírálását nem érinti, ami szakszervezeti értelmezések szerint érintheti a nagyberuházások munkaerőigényét is. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke korábban arról beszélt, a rendeletet úgy alkották meg, hogy az ne legyen érvényes a kínai akkumulátorgyárakra és más hasonló, már épülő üzemekre, hogy ne fokozzák azok munkaerőproblémáit.

Kritikusok szerint a volt miniszter esete a „forgóajtó-jelenség” tipikus példája, amikor egy magas rangú köztisztviselő a politikai befolyását és a miniszterként szerzett bizalmas információkat a magánszférában kamatoztatja.