Egyes szakértők szerint már most rosszabb a koronavírus-helyzet Nepálban, mint a szomszédos Indiában. A 28,6 millió lakosú ország nemzetközi segítséget kért, miután az egészségügyi vezetők bejelentették, hogy közel állnak a járvány feletti kontroll elvesztéséhez, írja a The Guardian.

A vírus leginkább a fővárosban, Katmanduban, valamint a nyugati és dél-nyugati régiókban terjed. A lassú oltási program mellett már most túlterheltek a kórházak, és a krematóriumok kapacitáshiánya miatt beindultak az Indiában korábban elterjedt nyilvános halottégetések is. A krízist sokak szerint rosszul kezelő Khadga Praszad Oli miniszterelnök a hadsereg segítségét kérte a kórházak körül kialakult helyzet kezelésében, valamint a nemzetközi közösség összefogását kérte, hogy mielőbb megkaphassák legalább azok a nepáliak a második oltást, akik már átestek az első injekción.

A járvány berobbanásért sokan az átgondolatlan oltási programot okolják, és a tömeges vallási rendezvények korábbi megrendezését. Az emberek gyakran órákon keresztül, tömött sorokban várakoznak az utcán, hogy felvehessék a védőoltást. Míg Nepalgunj városa sokak szerint azért lett az egyik legfertőzöttebb környék, mert röviddel a tomboló járvány miatt elrendelt indiai határzár előtt több ezer nepáli vendégmunkás tért haza a szomszédos országból.

A nepáli Vöröskereszt elnöke azt mondta, hogy

Közben a katolikus segélyszolgálat egyik munkatársa szerint a fővárosaik alig mozdulnak már ki otthonaikból a vírus terjedése miatt, miközben a kórházak és gyógyszertárak előtt hosszú sorok alakultak ki. Megállás nélkül zajlanak a hamvasztások, az elhunytaktól pedig egyre többször nem tudnak tisztességes búcsút venni családtagjaik.

A helyzetet nehezíti, hogy Nepál élelmiszer- és gyógyszerszállítmányai elsősorban a szárazföldön, Indiából érkeznek, csakhogy a szomszéd országban most minden kapacitást leköt a világ eddigi legnagyobb járványhulláma. Az ellátmányok így csak légi úton juthatnak el a fővárosba. Innen kell tovább szállítani mindent, miközben sok település csak gyalogosan vagy nagy nehézségek árán közelíthető meg.

A közel három magyarországnyi lakosú országban összesen 1600 kórházi intenzív ágy és 600 lélegeztetőgép áll rendelkezésre. Miközben minden 100 ezer lakosra 0,7 orvos jut csak, ami alacsonyabb az indiai aránynál is. Az állami kórházak közben már megteltek, a szegény emberek pedig nem tudják megfizetni a magánellátását.

A Katmandu Postnak nyilatkozó orvos szerint

A nepáli egészségügyi minisztérium múlt héten közleményben ismerte el, hogy könnyen kicsúszhat kezéből az irányítás, mivel a fertőzések száma meghaladta az egészségügy kapacitásait.

A célállomásához közelített a piros felvonó május 23-án az Olaszországi Laggo Maggiore közelében. Ahogy azonban arról korábban mi is beszámoltunk, részben emberi mulasztás miatt a szerkezet húzókötele elszakadt, a kabin pedig a mélybe zuhant.

A belső biztonsági kamera felvételén látszik, már várta őket a kezelő, hogy segítsen kinyitni az ajtókat. Kevés volt már hátra, amikor elszakadt a vonókábel. A kezelő sokkot kapott, másodpercekig mozdulni sem tudott, mielőtt rohanva segítséget hívott.

A felvételeken az is jól látszik, hogy a kabin hatalmas sebességre gyorsul a visszacsúszás közben, és csak ezután zuhan a mélybe.

Bár a felvételeken az utazókat kitakarják, annak megtekintését mégis csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor a Fidesz Debrecenbe kihelyezett frakcióülésén elmondott beszédében a Magyarországra leselkedő három legnagyobb veszélyként a járványt, a bevándorlást és Gyurcsány Ferencet jelölte meg.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a nap folyamán arról is beszélt, hogy „sokaknak lenne igénye egy Gyurcsány Ferencet megfékező operatív törzs létrehozására”.

Ez utóbbi kijelentésre már maga Gyurcsány Ferenc is reagált. A Demokratikus Koalíció elnöke új szokásához híven humorosra vette a figurát, mikor válaszolt Kocsisnak:

- írta Facebook-oldalán a volt miniszterelnök.

Mivel azonban Kocsis válasza sem maradt el, tanúi lehettünk a még 10 hónapig tartó választási kampány egyik legfurcsább üzengetésének. A fideszes frakcióvezető szintén visszavett eddigi komoly hangneméből, és a következőt írta Gyurcsányak:

A kormányfő szerint a baloldal a szabadság ellensége, „a liberális gőzhengerek ismét elindultak Magyarország ellen”. Orbán Viktor miniszterelnök úgy gondolja, hogy a törvény miatti kritikák csak azt mutatják, hogy a baloldal a szabadság ellensége, mert szólásszabadság helyett politikai korrektséget és véleményhegemóniát akarnak a maguk számára, pedig a törvény „semmilyen magasztos eszmébe vagy európai jogszabályba nem ütközik”.

– írja Szamizdat 10 című közleményében. A cím a kommunista rendszerekben illegálisan terjesztett, tiltott irodalomra utal, és azt a látszatot kelti, mintha Orbán próbálna szembemenni a cenzúrával.

Orbán Viktor szerint a törvény csak a pedofilokat bünteti radikálisan, a gyermekeket radikálisan védelmezi. Írásában a liberalizmust a kommunizmussal mossa össze:

– írja a miniszterelnök.

A közlemény szerint az új magyar törvény világosan rögzíti, hogy a gyermekek szexuális neveléséről kizárólag a szülő dönthet:

Orbán Viktor szerint továbbá

A közlemény kitért arra is, hogy „a magyar törvény nem vonatkozik a 18 év feletti felnőttek életére, szexuális szokásaira, sem az ő saját, felnőtt nyilvánosságukra”, valamint, hogy

"A magyar szabadság nemcsak a politikai szabadságot, választást, szólás-, gyülekezési és egyesülési szabadságot jelent, hanem jogot, hogy saját belátásunk szerint védjük a családjainkat, és neveljük a gyermekeinket" - fogalmazott Orbán, majd azt írta:

Álláspontjuk szerint az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzése, következményeinek kivédése csak komplex földrajzi elemzésekkel lehet eredményes - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közleményben emlékeztetnek, hogy

Rakonczai János, az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének professzora kifejtette, a sivatagosodás a kontinensek zömén megfigyelhető, a kivétel Európa és az Antarktisz.

A sivatagok fő kritériuma a sokévi átlagban tapasztalt, 200 milliméternél kevesebb csapadék. Magyarországon az éves területi átlag a több mint százéves mérési adatok alapján egyszer sem volt 400 milliméternél kevesebb, és hitelesített mérési helyen egy évben soha nem mértek 200 milliméternél kevesebb csapadékot.

120 év adatai alapján csökkenő a csapadékmennyiség, az utóbbi ötven évben azonban ezzel ellentétes tendencia látható. Ennek oka az a húszéves szárazabb időszak, amely az 1970-es évek közepén kezdődött, és amely alatt szinte csak átlag alatti csapadék hullott. Ez az időszak okozta a Duna-Tisza közi hátságon, és a Nyírségben a talajvízszint jelentős süllyedését.

Ennek kézzelfogható jele az aszályok gyakoriságának növekedése. Az aszálykárok különösképpen a homoktalajokkal jellemezhető tájakon szembetűnőek. A folyamatnak kiemelkedő szerepe van abban, hogy az 1990-es évek óta szántóterületeken gazdálkodók felhagytak a műveléssel.

Szilassi Péter, a biológiai invázió földrajzi hátterét vizsgáló, ökológusokból és geográfusokból álló kutatócsoport vezetője közölte, ez az inváziós növény mára a Duna-Tisza közi tájkép meghatározó elemévé vált. Rámutatott, a Kiskunság különleges növényvilágának megőrzése érdekében fel kell lépni e folyamattal szemben.

Barta Károly, SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense szerint az aszály előrejelzésének megbízható lehetőségeit is a talajnedvességben kell keresni.

Ez a legfontosabb indikátora a jövőbeli aszálynak: egy csonttá száradt áprilisi talajon - még átlagos csapadékviszonyokat feltételezve is - nagy eséllyel komoly aszály fog jelentkezni, míg egy közel telített talajon - még átlagosnál szárazabb időjárás esetén is - jóval nagyobb a növényzet túlélési esélye.