„Ha mégegyszer kijön, akkor le lesz fejezve” – ezzel a videóval üzentek Magyar Péternek Bajótról
A felvételen trágár szavakkal is megüzenik, hogy elzavarják a politikust és segítőjét. Magyar azt állítja, a videó készítője azóta már fideszes politikusokkal tárgyalt.
Magyar Péter a Facebookon írt arról, hogy halálos fenyegetést kapott. Bejegyzése szerint
„Erős Gábor fideszes képviselőjelölt, bajóti embere, Kovács János már lefejezne… Ide vezet Orbán Viktorék totális gyűlöletkampánya.”
A Tisza Párt elnöke azt állítja, a fenyegető videót vasárnap töltötte fel, majd törölte „a Fidesz helyi erős embere, a fideszes CIKöSZ nemzetiségi képviselője”. Magyar Péter szerint a felvételen nemcsak őt, hanem helyi civileket is megfenyegettek. Mint írja:
„Nem csak engem fenyegetetett kivégzéssel, hanem azokat a helyi civileket is megfenyegette, akik a múlt héten végigvezették a településen Radnai Márkot, a TISZA alelnökét és jelöltjét.”
A politikus posztjában hozzáteszi, hogy információi szerint a videó készítője a történtek után Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős államtitkárral és Erős Gábor fideszes jelölttel tárgyalt. Magyar Péter a bejegyzéshez egy videót is megosztott, amelyen a leírás szerint Kovács János hallható, aki azt mondja:
„azt üzenem Magyar Péternek, hogy ide Bajótra ne jöjjön ki. Nem vagyunk rá kiváncsiak, és ha mégegyszer kijön, akkor le lesz fejezve. Ezt így nyíltan ki merem mondani. Itt a cigányokkal ki fogunk menni, és innen el lesz zavarva a ge*ibe. A Sinkó Anikóval együtt. Mert a Sinkó Anikó hozta be ide a Tiszát.”
A bejegyzésben említett Bajót a Komárom-Esztergom megyei 2. számú választókerülethez tartozik, ahol a Fidesz–KDNP jelöltje a posztban is szereplő Erős Gábor. A 2026-os választáson a Tisza Párt alelnöke, Radnai Márk lesz a kihívója. Radnai és a Tisza Párt aktivistái kampánykörútra indultak a körzet településein, így Bajóton is, ahol helyi civilekkel találkoztak.
A posztban megnevezett CiKöSz (Cigány Közösségek Szövetsége) a 2024-es nemzetiségi választásokon szerzett többséget az Országos Roma Önkormányzatban, a sajtóban pedig kormányközeli szervezetként írnak róla.
A szervezet alapítása és irányítása a posztban szintén említett Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős államtitkár, fideszes országgyűlési képviselő nevéhez köthető.
A halálos fenyegetés négy nappal azután történt, hogy a Tisza aktivistáit egy debreceni férfi baltával kergette.
Magyar Péter a Facebookon írt arról, hogy halálos fenyegetést kapott. Bejegyzése szerint
„Erős Gábor fideszes képviselőjelölt, bajóti embere, Kovács János már lefejezne… Ide vezet Orbán Viktorék totális gyűlöletkampánya.”
A Tisza Párt elnöke azt állítja, a fenyegető videót vasárnap töltötte fel, majd törölte „a Fidesz helyi erős embere, a fideszes CIKöSZ nemzetiségi képviselője”. Magyar Péter szerint a felvételen nemcsak őt, hanem helyi civileket is megfenyegettek. Mint írja:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Beütött a hókáosz: lezárt M7-es, akadozó buszjáratok – narancs riasztás van érvényben, mutatjuk, hol a legnagyobb a baj
Keresztbe fordult egy kamion az M7-es autópályán Siófoknál, lezárva a Budapest felé tartó sávokat. A télies időjárás miatt országszerte jelentős késésekkel és járattörlésekkel kell számolni.
Keresztbe fordult egy kamion az M7-es autópályán Siófoknál kedden délelőtt, a Budapest felé vezető sávokat teljesen lezárták. Mindeközben
a télies, csúszós útviszonyok miatt országszerte akadozik a Volán-járatok közlekedése, sok busz jelentős késéssel indul, vagy el sem indul.
A kamion a 97-es kilométernél zárta el a teljes pályát, a forgalmat megállították. A katasztrófavédelem közlése szerint a jármű üzemanyagtartálya felhasadt, és üzemanyag került a vízelvezető árokba. A siófoki tűzoltók megakadályozták, hogy az továbbfolyjon, a helyszínre pedig kamionmentőt vezényeltek. A baleset a 96-os és 97-es kilométer között történt, a forgalmat pedig a 98-as kilométernél terelték le az autópályáról.
A közlekedési nehézségek az egész országot érintik.
Pest vármegyében Pomáz térségében egy baleset lassítja a buszokat, míg a Győrből reggel 6 órakor Pécsre indult 1707-es járat Sárbogárdtól közel egyórás késéssel halad. Bács-Kiskun vármegyében Kecskemét, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza és Solt környékén 15–40 perces csúszások fordulnak elő, Alsómonostoron pedig az Oláh tanyát és a Mezőgazdasági telepet sem érintik a buszok. Baranyában a Komlóról Pécsre tartó 5620-as járat Hosszúheténynél kényszerült várakozásra, és több településen, így Bisén, Nagynyárádon és Szalántán is maradnak ki megállók. Fejér vármegyében a dunaújvárosi 40-es helyi járat többek között a Venyimi út, a Bagolyvár és a Lobogó út megállókat hagyja ki. Hevesben a Versegről Hatvanba 10:21-kor induló 3626-os busz nem közlekedik, Tolnában pedig Felsőnána és Szekszárd több pontja is kimarad a járatok útvonalából.
A közlekedési káoszt a télies időjárás okozza. A HungaroMet több vármegyére – előbb Tolnára és Baranyára, majd Bács-Kiskun déli részére, később Csongrád-Csanád egyes járásaira – adott ki másodfokú, narancs riasztást tartós ónos eső miatt, bár Baranyában ezt később visszavonták.
A következő órákban a riasztott területeken 1 millimétert meghaladó mennyiségű ónos eső hullhat, a csapadékzóna pedig éjfélig északkelet felé vonul. Több helyen 6–11 centiméteres, a hegyekben pedig 15 centiméter körüli hóréteg is kialakulhat.
A Katasztrófavédelem arra kéri a lakosságot, hogy a riasztással érintett területeken csak akkor induljanak útnak, ha feltétlenül szükséges.
Figyelmeztettek arra is, hogy az ónos eső súlya alatt faágak, vezetékek szakadhatnak le, ezért senki ne parkoljon ezek alá, a gyalogosokat pedig különös körültekintésre intik. Veszély esetén a 112-es segélyhívó számot kell hívni.
Budapesten is vannak fennakadások a hó miatt, de a tömegközlekedés működik.
Keresztbe fordult egy kamion az M7-es autópályán Siófoknál kedden délelőtt, a Budapest felé vezető sávokat teljesen lezárták. Mindeközben
a télies, csúszós útviszonyok miatt országszerte akadozik a Volán-járatok közlekedése, sok busz jelentős késéssel indul, vagy el sem indul.
A kamion a 97-es kilométernél zárta el a teljes pályát, a forgalmat megállították. A katasztrófavédelem közlése szerint a jármű üzemanyagtartálya felhasadt, és üzemanyag került a vízelvezető árokba. A siófoki tűzoltók megakadályozták, hogy az továbbfolyjon, a helyszínre pedig kamionmentőt vezényeltek. A baleset a 96-os és 97-es kilométer között történt, a forgalmat pedig a 98-as kilométernél terelték le az autópályáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Strasbourg megállította Pintér Sándorék titkos megfigyeléseit: több százezer magyar dolgozó fellélegezhet
Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a „megbízhatósági vizsgálat” sérti a magánélethez való jogot. A döntés nyomán a kormánynak módosítania kell a bírósági kontroll nélküli megfigyelési törvényt.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elkaszálta a magyar törvényt, kimondva, hogy a „megbízhatósági vizsgálat” jelenlegi formájában sérti a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. A keddi strasbourgi döntés potenciálisan több százezer, az államigazgatásban dolgozó magyar munkavállalót érint, akiket eddig a kormány titkosszolgálati eszközökkel figyelhetett meg a munkahelyükön, a szolgálati járművükben és közterületen, bármiféle bírósági kontroll nélkül – tudta meg a 444.hu.
A döntés okairól Litresits András, az ügyben eljáró ügyvéd úgy nyilatkozott, a bíróság alapvetően azért semmisítette meg a törvényt, mert „a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása során gyakorlatilag semmiféle, annak alkalmazását és az érintett védő garancia nem érvényesül, nincs szükség gyanúra, bárkit mindenféle előzmény nélkül megfigyelhetnek és velük szemben megfigyelési eszközöket alkalmazhatnak.” Hozzátette, a strasbourgi döntés után a magyar kormánynak hatályon kívül kell helyeznie a kérdéses törvényi szakaszt.
A megbízhatósági vizsgálatot eredetileg 2010-ben írták a rendőrségi törvénybe, hogy a korrupcióval gyanúsított rendőröket és a kulcspozíciót betöltő államigazgatási dolgozókat buktassák le. A lényege, hogy fedett nyomozók megrendezett élethelyzetben tesztelik a célszemélyt, csapdát állítva neki, amihez akár ismerősöket, kollégákat is beszervezhetnek.
A törvény hatályát az Orbán-kormány 2020–21-ben jelentősen kibővítette, azóta gyakorlatilag bárki ellenőrizhetővé vált, aki az államigazgatásban dolgozik: minisztériumi és költségvetési szervi dolgozók, kormányhivatali munkatársak, gyermekvédelmi szakemberek, navosok, a közszolgálati egyetem és az Oktatási Hivatal munkatársai, valamint az egészségügyi dolgozók.
Az évekig tartó jogi küzdelmet Szelényi Zoltán traumatológus indította el, miután 2021 júniusában észrevette, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénybe belecsempészték a megfigyelés lehetőségét.
Miután az Alkotmánybíróság elutasította a beadványát, 2023 áprilisában fordult a strasbourgi bírósághoz. Az ügyet az EJEB kiemelt fontosságúként kezelte, és egyesítette egy másik, a TASZ által képviselt magyar keresettel, amit egy örökbefogadási tanácsadó, egy hivatásos gyám és az Oktatási Hivatal egyik munkavállalója indított.
A vizsgálat elindításáról a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetője vagy Pintér Sándor belügyminiszter dönthetett, az akciótervet pedig az ügyészségnek kellett jóváhagynia.
Egy eljárás 15 napig tarthatott, ami egyszer 15 nappal meghosszabbítható volt, és egy személy ellen évente háromszor is elrendelhették. A titkos információgyűjtés során a hatóságok a célszemély lakásán kívül bárhol követhették és felvételt készíthettek róla, bepoloskázhatták az irodáját vagy a szolgálati kocsiját, és megismerhették a telefonja metaadatait, vagyis hogy mikor kivel beszélt. A telefon lehallgatása, a számítógép feltörése vagy a magánlakás átkutatása azonban bírói engedélyhez volt kötve.
A törvény szerint a vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az érintett „eleget tesz-e az (…) előírt munkaköri kötelezettségének.”
A szabályozás azt is kimondta, hogy „A megbízhatósági vizsgálat során feltárt jogsértés alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható.” Vagyis a nyomozás végén vagy feljelentést tettek, vagy nem történt semmi.
A statisztikák alapján a vizsgálatok hatékonysága alacsony volt. 2022-ben például 278 megbízhatósági vizsgálat jutott el a kontaktusig, vagyis amikor a fedett nyomozók törvénysértésre próbálták rávenni az alanyt. Ebből mindössze 13 érintett fogadta el a bűnös ajánlatot. Az egészségügyi dolgozókat célzó 45 vizsgálatból pedig mindössze két esetben született feljelentés.
Szelényi Zoltán egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott:
„Egyértelműen látszik, hogy a megbízhatósági eljárást a kormány csak vegzálásra és nyomásgyakorlásra használja”.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elkaszálta a magyar törvényt, kimondva, hogy a „megbízhatósági vizsgálat” jelenlegi formájában sérti a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. A keddi strasbourgi döntés potenciálisan több százezer, az államigazgatásban dolgozó magyar munkavállalót érint, akiket eddig a kormány titkosszolgálati eszközökkel figyelhetett meg a munkahelyükön, a szolgálati járművükben és közterületen, bármiféle bírósági kontroll nélkül – tudta meg a 444.hu.
A döntés okairól Litresits András, az ügyben eljáró ügyvéd úgy nyilatkozott, a bíróság alapvetően azért semmisítette meg a törvényt, mert „a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása során gyakorlatilag semmiféle, annak alkalmazását és az érintett védő garancia nem érvényesül, nincs szükség gyanúra, bárkit mindenféle előzmény nélkül megfigyelhetnek és velük szemben megfigyelési eszközöket alkalmazhatnak.” Hozzátette, a strasbourgi döntés után a magyar kormánynak hatályon kívül kell helyeznie a kérdéses törvényi szakaszt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Hol van Lázár János? Ja, bocs, nem ér rá, a miniszteri feladataira magasról téve inkább kampányol” – Vitézy Dávid keményen beszólt az elakadt buszok miatt
A fővárosi képviselő a Budakeszin ragadt 22-es buszok miatt akadt ki a Facebookon. Szerinte a kormánypárti politikusok a probléma megoldása helyett inkább a kampánnyal vannak elfoglalva.
Vitézy Dávid fővárosi képviselő a Facebook-oldalán arról írt, hogy bár Budapesten sem tökéletes a közlekedés a hó miatt, a tömegközlekedés működik. Ezzel szemben – állítja –
Budakeszin „sorban állnak elakadva a 22-es buszok az állam által fenntartott utakon, egy óra alatt se jutnak ki a buszok a településről.”
A politikus posztjában felteszi a kérdést:
„Ilyenkor hol van Szentkirályi Alexandra felháborodott videót forgatni?
A zavar a budapestieket is érinti, hisz ezek a buszok szolgálják ki a Budakeszi utat is. Erre a TikTok-lapátolás nem megoldás.”
Vitézy szerint Lázár János sem foglalkozik a helyzettel, majd úgy folytatta:
„Hol van Lázár János, aki maga közvetlenül felügyeli a Magyar Közutat és a Volánbuszt is?
Ja, bocs, nem ér rá, a miniszteri feladataira magasról téve inkább kampányol, be is jelentette.”
A fővárosi képviselő azt is elismerte, hogy a fővárosi helyzet sem tökéletes. Hozzátette, hogy bár a tömegközlekedés jár, a tapasztalatokat ismét ki kell értékelni.
„Kértem a BKM-et és a BKK-t, hogy fokozottan figyeljenek a megállók takarítására is a január eleji keserű tapasztalatok után.
És természetesen a tapasztalatokat ismét ki kell értékelni, legutóbb is sok hiányosságra derült fény – ezek orvoslására 6 pontos intézkedési tervben tettem javaslatot a fővárosi közgyűlésnek január végén, amit a testület egyhangúlag el is fogadott” – zárta bejegyzését.
A hóhelyzet kezelése január 28-án a Fővárosi Közgyűlésben is külön napirendi pont volt. A vitában elhangzottak ellenzéki kritikák, és egy performatív elemként egy „Arany Hólapát” díj is előkerült. A közgyűlésben Vitézy Dávid többek között egy nyilvános, térképes hóeltakarítási monitoringrendszert és szigorúbb elvárásokat sürgetett a városi cégekkel szemben. A testület a javaslatok egy részét napirendre vette és további előkészítést kért.
Vitézy Dávid fővárosi képviselő a Facebook-oldalán arról írt, hogy bár Budapesten sem tökéletes a közlekedés a hó miatt, a tömegközlekedés működik. Ezzel szemben – állítja –
Budakeszin „sorban állnak elakadva a 22-es buszok az állam által fenntartott utakon, egy óra alatt se jutnak ki a buszok a településről.”
A politikus posztjában felteszi a kérdést:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sztálini méretű tisztogatás zajlik a kínai hadsereg tábornokai közt, Hszi Csin-ping lefejezte a katonai vezetést, sokan eltűntek közülük
Zhang Youxia és Liu Zhenli tábornokok menesztésével a Központi Katonai Bizottságban egyetlen aktív tábornok maradt. A két legfontosabb operatív parancsnok kiesése alááshatja a PLA felkészültségét.
Január végén vezetői űr tátong Kína katonai vezetésének csúcsán, miután Hszi Csin-ping elnök (képünkön) két kulcsparancsnokát, köztük legfőbb tábornokát és bizalmi emberét, Zhang Youxiát is vizsgálat alá vonták és menesztették. A Központi Katonai Bizottságban így gyakorlatilag egyetlen aktív tábornok maradt, a fegyelmi ügyekért felelős Zhang Shengmin, miközben a hadsereg hivatalos lapja elismerte, hogy a felfordulás „rövid távú nehézségeket és fájdalmat” okoz, írja a New York Times.
A tisztogatási hullámot egyszerre magyarázzák a haderőben elharapózó korrupció elleni harccal és a Hszi Csin-ping iránti feltétlen lojalitás kikényszerítésével.
Az operatív parancsnokok hirtelen kiesése azonban komoly vezetői űrt teremtett, ami átmenetileg alááshatja a Népi Felszabadító Hadsereg felkészültségét, különösen a Tajvan körüli műveletek tervezésében.
Hszi Csin-ping közel egy évtizedes hatalomgyakorlás után, 2023 márciusában állította fel a saját lojalistáiból álló katonai főparancsnokságot.
A mostani tisztogatási hullám legmagasabb rangú áldozata a Központi Katonai Bizottság első alelnöke, Zhang Youxia tábornok, akivel együtt az Egyesített Törzs főnökét, Liu Zhenli tábornokot is eltávolították. A bizottságban egyedüliként maradt tábornok, Zhang Shengmin karrierje nagy részében korrupcióellenes és politikai fegyelmi felügyelőként dolgozott, 2025-ös alelnöki kinevezése után most az ő feladata a politikai fegyelem és a lojalitás fenntartása.
Az elbocsátások a fegyveres erők szinte minden más ágazatát is mélyen érintették – írta a lap a kínai állami médiajelentések elemzése alapján.
A tisztogatások súlyosan érintették a Kína nukleáris és hagyományos rakétaprogramját felügyelő Rakétaerőt és a haditengerészetet is.
A hadszíntéri parancsnokságokon is széles körű vezetőcserék zajlottak, 2025 decemberében például új parancsnokot neveztek ki a Tajvan körüli műveletekért felelős Keleti Hadszíntér élére. A parancsnokságok struktúrája megmaradt, de a személyi állomány kicserélődött. A lap szerint sokan egyszerűen eltűntek a katonai vezetők közül, másokat leváltottak, úgy számolnak, hogy mindössze hét parancsnok maradt a régi struktúrából a helyén.
Zhang tábornok bukása után a kínai hadsereg hivatalos újságja vezércikkben szólította fel a tiszteket és a katonákat, hogy támogassák a döntést, és sorakozzanak fel Hszi Csin-ping mögött. A lap egyúttal a katonai korrupció elleni „kemény, elhúzódó és átfogó csatáról” is írt. A hivatalos narratíva szerint a tisztogatások a hadsereg szakmaibbá tételét és megerősítését szolgálják, aminek a rövid távú zavarok az elkerülhetetlen ára. Kritikusabb értelmezések szerint a lépések elsősorban a hatalomkoncentrációt és a politikai hűség kikényszerítését célozzák, ami rövid távon instabilitást és műveleti kockázatokat teremt.
Az amerikai hírszerzés szerint a kínai hadsereg 2027-re tűzte ki célul, hogy elérje a Tajvan elleni hadműveletekhez szükséges képességeket.
A mostani tisztogatások átmenetileg késleltethetik ezt a felkészültséget. Hszi Csin-pingnek most egy új, megbízható tábornokokból álló csoportot kell találnia, miközben a 72 éves vezető a Kínai Kommunista Párt főtitkáraként várhatóan negyedik ciklusát kezdi meg 2027-től.
Január végén vezetői űr tátong Kína katonai vezetésének csúcsán, miután Hszi Csin-ping elnök (képünkön) két kulcsparancsnokát, köztük legfőbb tábornokát és bizalmi emberét, Zhang Youxiát is vizsgálat alá vonták és menesztették. A Központi Katonai Bizottságban így gyakorlatilag egyetlen aktív tábornok maradt, a fegyelmi ügyekért felelős Zhang Shengmin, miközben a hadsereg hivatalos lapja elismerte, hogy a felfordulás „rövid távú nehézségeket és fájdalmat” okoz, írja a New York Times.
A tisztogatási hullámot egyszerre magyarázzák a haderőben elharapózó korrupció elleni harccal és a Hszi Csin-ping iránti feltétlen lojalitás kikényszerítésével.
Az operatív parancsnokok hirtelen kiesése azonban komoly vezetői űrt teremtett, ami átmenetileg alááshatja a Népi Felszabadító Hadsereg felkészültségét, különösen a Tajvan körüli műveletek tervezésében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
