Feljelentést tett, és a közgyűlés feloszlatását kezdeményezi a győri polgármester, miután állítása szerint eltűnt 1,7 milliárd forint a lakáskasszából

„Budapest nem készült fel a havazásra” – állapította meg riporterünk, aki kedden autóval próbált eljutni a Keleti pályaudvar környékétől Buda hegyvidéki területeire. Úgy tapasztalta, hogy az utak jelentős részén a sofőröknek fogalma sincs, hogy melyik sávban haladnak éppen, annyira latyakos az aszfalt.

– állapította meg a Széll Kálmán tér környékén.

A Szent János Kórház környékén szinte minden autós csúszkált, az egyik mögötte haladó taxi pedig egyszerűen lecsúszott az útról, így riporterünk is feladata a környék további feltérképezését.

A havazás miatt elesett Budapestről készült videónkat itt lehet megnézni:

@szeretlekmagyarorszag.hu #budapest #havazás #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Az MSZP keddi közleményében arról írt, hogy szerintük mire költötte a közpénzmilliárdokat a Schmidt Máriához köthető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. A párt azt állítja, hogy az adatok egy általuk indított és megnyert per eredményeként váltak nyilvánossá.

A közlemény szerint „kiderült, hogy a Schmidt Máriához köthető alapítvány szerződései alapján mely cégek, szervezetek és magánszemélyek kapták tőlük a legtöbb közpénzt az elmúlt években. A súlyos milliárdokra rúgó kifizetésekre azért derülhetett fény, mert az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan pert nyert az alapítvánnyal szemben, és a bíróság kötelezte az adatok kiadására.” A párt szerint így vált ismertté, hogy a wellnesses pedagógusképzéseket szervező Prekog Alfa Szolgáltató és Tanácsadó Kft. és a villafelújításokat végző Market Építő Zrt. is kiváltságos helyzetben volt.

A szocialisták azt írják, a kiperelt dokumentumok a 2021 és 2025 közötti időszak szerződéseit tartalmazzák, és a pénzek legnagyobb része kommunikációs, rendezvényszervezési, média- és építőipari feladatokra ment el. Úgy látják, a szerződések összképe „nem elszigetelt tételeket mutat, hanem egy rendszeresen működő pénzelosztási gyakorlatot”.

Az MSZP közleménye szerint a legtöbb pénzt, mintegy 1,8 milliárd forintot a Prekog Alfa Szolgáltató és Tanácsadó Kft. kapta képzési és oktatásszervezési feladatokra. A cég vezetőivel kapcsolatban megjegyzik, hogy az elmúlt években Fidesz-közeli megbízások révén váltak ismertté, többek között azzal, hogy

Azt is hozzáteszik, hogy a cég és az alapítvány kapcsolata, valamint a közbeszerzések miatt az Integritás Hatóság vizsgálatot indított, és korábban NAV-eljárásról is jelentek meg hírek.

A kulturális és rendezvényszervezési feladatok közül a párt szerint a Hybrid Art Management Művészeti és Szolgáltató Kft. kapta a legtöbb pénzt, összesen mintegy 2,3 milliárd forintot országos vándorkiállításokra és emlékéves rendezvényekre. Az építőipari megbízásoknál a Market Építő Zrt.-t említik, amelynek tulajdonosa Garancsi István. Az MSZP szerint a cég mintegy 2,2 milliárd forintért újította fel az alapítványnak ingyenesen átadott két budai ingatlant. A kommunikációs feladatokra a New Land Media Reklám Kft. és a Lounge Design Kft. kapott megbízásokat, megközelítőleg 1,2 milliárd forint értékben.

A közleményben azt írják,

Az MSZP álláspontja szerint „közpénzt csak közcélra lehet felhasználni, és ami közpénz, annak az útja nyilvános”. A párt elfogadhatatlannak tartja, hogy milliárdos közpénzfelhasználásról csak peres eljárás után derüljenek ki adatok, vagy hogy kifizetések „magánszemély” megjelöléssel ellenőrizhetetlenné váljanak.

Az ügy előzményeiről itt írtunk:

Magyar Péter bejelentette, hogy feljelenti Erős Gábor fideszes képviselőjelölt emberét, aki őt és a Tisza civil aktivistáit lefeejezéssel fenyegette meg. A pártelnök a Facebook-on azt írta:

- írja Magyar Péter.

Korábban a Szeretlek Magyarország is beszámolt arról, hogy Magyar Péter halálos fenyegetést kapott. Korábbi bejegyzése szerint

„Erős Gábor fideszes képviselőjelölt, bajóti embere, Kovács János már lefejezne… Ide vezet Orbán Viktorék totális gyűlöletkampánya.”

A Tisza Párt elnöke azt állítja, a fenyegető videót vasárnap töltötte fel, majd törölte „a Fidesz helyi erős embere, a fideszes CIKöSZ nemzetiségi képviselője”. Magyar Péter szerint a felvételen nemcsak őt, hanem helyi civileket is megfenyegettek.

Kovács János a következőt mondja a videóban:

„azt üzenem Magyar Péternek, hogy ide Bajótra ne jöjjön ki. Nem vagyunk rá kiváncsiak, és ha mégegyszer kijön, akkor le lesz fejezve. Ezt így, nyíltan ki merem mondani. Itt a cigányokkal ki fogunk menni, és innen el lesz zavarva a ge*ibe. A Sinkó Anikóval együtt. Mert a Sinkó Anikó hozta be ide a Tiszát.” - mondta Kovács a videóban, ami a közlés után gyorsan lekerült oldaláról.

Cáfolja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, hogy razziát tartottak volna Tisza-szimpatizáns vállalkozóknál, miután a párt egyik képviselőjelöltje politikai megfélemlítésről írt. A hatóság szerint normál ügymenetben, egy mesterséges intelligencián alapuló modell segítségével választottak ki 18 céget, amelyek több mint harmadánál súlyos mulasztást tártak fel.

Az ügy azután robbant ki, hogy a Tisza Párt Heves megyei képviselőjelöltje, dr. Juhász Áron február 2-án, hétfőn a következőket posztolta: „Most kaptam a hírt, hogy az elképesztően sikeres szombati, hatvani rendezvényünk után a mai napon számos szigettagunk, támogatónk vállalkozásánál a NAV és a munkaügy emberei rögtönzött, megfélemlítő és erőt demonstráló razziát tartottak! Felhívom az illetékeseket, hogy azonnal fejezzék be a hatalommal való visszaélést és fejezzék be a hétköznapi, hazaszerető emberek vegzálását!”

A NAV a 24.hu-hoz eljuttatott közleményében reagált.

– szögezték le. Hozzátették: a valóság az, hogy hétfőn Hevesben nem volt semmilyen ellenőrzési akció, a revizorok 18, a megye több településén működő vállalkozást ellenőriztek.

„Az érintetteket az adattudományi módszerek alapján fejlesztett statisztikai modell révén választották ki. Ez egy mesterséges intelligenciát felhasználó elemző modell, amelyben az anomáliára utaló mutatók alapján egy algoritmus azonosítja a kockázatos adózókat” – részletezték. A rendszer kizárólag az adózók által szolgáltatott adatokat elemzi, például a forgalom nagyságát, ingadozását vagy a foglalkoztatotti bejelentéseket. A kiválasztási modell országos, így több ellenőrzött cég székhelye nem is Heves megyében van. A 18 vállalkozásnál a nyugta- és számlaadást, valamint a foglalkoztatotti bejelentést vizsgálták.

A hatóság hangsúlyozta, hogy ezek a típusú ellenőrzések nem meglepetésszerűek, a revizorok évtizedek óta kiemelten vizsgálják a számla- és nyugtaadást, az áruk eredetét és a foglalkoztatás szabályszerűségét. Tavaly 80 ezer ilyen ellenőrzést tartottak, és idén is legalább ennyi várható.