HÍREK
A Rovatból

Gyanúsan oroszbarát, a nácik bűneit relativizál politikussal alapított EP-frakciót Orbán Viktor

Herbert Kickl eddigi politikai pályafutása megkérdőjelezhető kijelentései mellett egy titkosszolgálati botrány miatt is emlékezetes. Az akció szakértők szerint egy Moszkva által irányított művelet része volt.


Marine Le Pen francia Nemzeti Tömörülése (RN) csatlakozik a Patrióták Európáért EP-frakcióhoz, miután a vasárnapi francia választás második fordulójában csak a harmadik helyet szerezték meg. Az új pártcsaládot Orbán Viktor, magyar miniszterelnök, Herbert Kickl, az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezére és Andrej Babiš, a cseh ANO párt elnöke alapították.

Le Pen korábban kizáratta az AfD-t az Orbánék által lényegében újraszervezett Identitás és Demokrácia (ID) frakcióból, miután a német párt egyik politikusa, Maximilian Krah azt mondta: a náci Waffen-SS nem minden tagja tekinthető automatikusan bűnözőnek, írja a 24.hu.

Ez különösen érdekes, mert

az FPÖ-s Herbert Kickl, még 2010-ben szintén hasonló kijelentéseket tett, elutasítva, hogy a Waffen-SS tagjait kollektív felelősségük miatt elítélje, mondván, hogy „a bűnösség egyedi, individuális dolog, miként az ártatlanság is”.

Az FPÖ működése egyébként is furcsa volt, amikor még az ID részeként szavaztak a német pártról: Krah kizárására igennel szavaztak, de az AfD eltávolítását a pártcsaládból nem támogatták.

A Szabadságpárt jelenleg Ausztria legnépszerűbbike, vezetőjük, Herbert Kickl célja pedig a Der Standarrd publicisitája szerint megegyezik Orbánéval és Babišéval: illiberális Európát akarnak, és a példaképük Donald Trump.

A publicista a június 30-án aláírt Patrióta Kiáltványt „provokációnak” és „egyfajta hadüzenetnek” tartja a közös Európa ellen. Szerinte céljuk a nyitott határok, az euró és az erős politikai integráció Európájának szétverése, ahogy azt a Putyin-relativizálók, a migrációellenes erők és a jogállamot semmibe vevők már régóta akarják.

Patrick Moreau, a párizsi Science Po kutatója szerint

Kickl „Orbán Viktor politikáját intézményi modellnek tekinti, újraformálná Ausztriát és az ország alkotmányát is.”

Az FPÖ régóta hízeleg Orbánnak, és Harald Vilimsky, az FPÖ európai listavezetője tavasszal azt mondta, hogy szívesen látná az Európai Bizottság elnökeként Orbánt. Az FPÖ ráadásul népkancellárként emlegeti Kicklt, ami visszavezethető a nácik idejére, amikor Hitler használta ezt a címet.

Kickl azonban visszautasította ezt a párhuzamot, és inkább Leopold Figl egykori osztrák kormányfőre hivatkozott.

Ausztria szeptember 29-én választ, és jelenleg az FPÖ vezeti a közvélemény-kutatásokat, de állítólag az ÖVP már szorosan követi. Az szociáldemokrata SPÖ a harmadik helyen áll, és ők Andreas Babler vezetésével jogi lépéseket is fontolgatnak Orbán Viktor ellen a menekültügyi kérelmek elutasítása miatt.

Az FPÖ-t szorosan követő ÖVP egyébként nem zárja ki a Szabadságpárttal való együttműködést, de az összeesküvés-elméletei miatt szerintük biztonsági kockázatot jelentő Kickllel nem hajlandóak kooperálni.

Ez különösen érdekes, tekintve, hogy Kickl pont az ÖVP-s Sebastian Kurz volt kancellár kormányában töltötte be a belügyminiszteri pozíciót 2017 és 2019 között.

Kickl belügyminisztersége alatt történt a BVT névre hallgató osztrák titkosszolgálat botránya is, amikor egy Wolfgang Preiszler nevű rendőr vezetésével razziát tartottak a BVT bécsi főhadiszállásán –

Preiszler viszont azt nem mondta el, hogy egyébként az FPÖ helyi politikusa is.

A szakszerűtlenül végrehajtott, bizalmas információkal teli adathordozókat is érintő razzia annyira meggyengítette a BVT reputációját, hogy azóta be is zárták.

Hírszerzési szakemberek szerint ma már bizonyíték is van arra, hogy az akció egy Moszkva által irányított művelet része volt, aminek Ausztria titkosszolgálatának diszkreditálása volt a célja.

Egyesek szerint a terv mégsem volt teljesen sikeres: ugyan a BVT reputációja valóban megsínylette, mielőtt még egy új, FPÖ által felügyelt titkosszolgálatot kiépíthettek volna, a 2019-es Ibiza-videó botránya elmosta a párt akkori vezetését. Az ÖVP-FPÖ koalíció összeomlott, az FPÖ ellenzékbe került, és a titkosszolgálatokat átszervezték, de nem a Szabadságpárt szándékai szerint.

Herbert Kickl nevéhez nemcsak a belügyminisztersége alatt történt titkosszolgálati botrány köthető: április végén vizsgálatot indítottak ellene hivatali hatalommal való visszaélés gyanúja miatt is, mert

belügyminisztersége alatt állítólag közpénzeket használt fel, hogy médiahirdetésekért cserében kedvező hírek jelenjenek meg pártjáról.

Ha a Szabadságpárt tényleg csak egy százalékponttal vezet a Néppárt előtt, akkor az ÖVP-s Nehammer kancellárnak még van esélye megtartani posztját az őszi választás után is.

Christian Drexler, Stájerország tartományfőnöke azonban

nem az ÖVP-FPÖ együttműködést javasolja, hanem a Néppárt és az SPÖ összefogását, vagyis a hagyományos nagykoalíciót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” - Kapitány István szerint 8–10 százalékkal erősebb lehetne a GDP
A gazdasági és energetikai miniszter egy Facebook-posztban fejtette ki, hogy a korrupciónak mérhető ára van. Szerinte enélkül ma 8–10 százalékkal is erősebb lehetne a magyar GDP, ezért elszámoltatást ígért.


Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.

„Én is ezért vagyok itt. Azért, hogy megtisztítsuk a magyar politikát és gazdaságot a korrupciótól”

– írta.

Úgy fogalmazott, azért érkezett a politikába, mert volt egy korszak, amikor túl sokan hitték azt, hogy a közpénz magánvagyon, és a felelősség nem létezik.

Gazdasági és energetikai miniszterként úgy látja, ha az elmúlt években nem a korrupció, hanem a magyar érdek, a tisztességes verseny és a valódi teljesítmény lett volna az első, ma Magyarország GDP-je akár 8–10 százalékkal is erősebb lehetne.

„Ennek a korszaknak vége. Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a magyar emberek április 12-én történelmi felhatalmazást adtak az elszámoltatásra, hogy aki meglopta a hazát, annak jogállami keretek között, a hatóságok előtt kelljen felelnie.

Kapitány sajnálatosnak nevezte, hogy a volt kormánypárti képviselők közül sokan még mindig egy alternatív valóságban élnek, ahol szerintük minden rendben volt, és Magyarország nem maradt le európai barátaihoz képest.

Ezért van szükség a „Tisztító Tűz műveletre”, hogy mindenkinek újra világos legyen: a közpénz a magyar embereké, a hatalom szolgálat, a felelősséget pedig senki nem kerülheti el.

„Ez a valódi rendszerváltás lényege. És mi erre kaptuk a felhatalmazást” – zárta bejegyzését.

A kormány június 9-én nyújtotta be azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amely többek között a vagyonnyilatkozatok részletezését és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását célozza, és amelyhez múlt csütörtökön módosításokat is benyújtottak. Szintén június 9-én vitatta a parlament a Szuverenitásvédelmi Hivatalt megszüntető javaslatot, amelyet a kormányoldal „politikai bunkósbotnak” nevezett, míg a Fidesz szuverenitási aggályokat fogalmazott meg. Kapitány eközben a saját területén is lépett: június 11-én leváltotta a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjét, és Gerendás Jánost nevezte ki, akinek első feladata egy átfogó audit levezénylése lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megjelent a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló törvénytervezet: az is kiderült, milyen fizetést kaphatnak a hatóság vezetői
Miután Magyar Péter hétfőn részletesen beszélt róla, a kormány közzétette a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslatát. Ebből kiderült, hogy a készülő szervezet széles jogkörökkel rendelkezne, és szinte bármely, közpénzt kezelő szervet vizsgálhatna, a minisztériumoktól az önkormányzatokon át az uniós projektekig.


Magyar Péter hétfőn a parlamentben és később egy sajtótájékoztatón is beszélt a Nemzeti Vagyonvisszaszaszerzési és Védelmi Hivatalról (NVVH), amelynek létrehozására már elkészült egy törvénytervezet, amit társadalmi egyeztetésre bocsátottak. A kormány hétfő este közzétette a jogszabálycsomagot, amelyből kiderülnek a részletek a felállítandó szuperhatóságról.

Összegezve a legfontosabbakat: a készülő szervezet széles jogkörökkel rendelkezne; betekinthetne bankszámlákba, hivatalos iratokba, adatokat menthetne le szerverekről, vezetői pedig az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jogot és milliós fizetést kapnának.

A dokumentum szerint a hivatal egy büntetőeljárást megelőző ügycsoportja kockázatelemzést végezne, amihez a rendőrség, az ügyészség és a NAV segítségét is igénybe vehetné.

A hivatal a gyanú természetétől függően közvagyonvédelmi és büntetőeljárást is indíthatna.

A NAV pontos tájékoztatást adna azokról a cégekről, amelyek éves árbevételének 75 százaléka közbeszerzésekből származik. A vizsgálható körbe tartozna szinte minden, ami közpénzhez köthető: a központi költségvetésből gazdálkodó szervek, az államháztartásból juttatott vagyon felhasználása, az önkormányzatok gazdálkodása, az állami tulajdonú cégek, valamint az uniós támogatásban részesülő projektek is.

Egy vizsgálat során a hivatal munkatársai beléphetnének a vizsgálat tárgyához kapcsolódó irodákba, irattárakba, szerverhelyiségekbe vagy raktárakba. Megtekinthetnének bármilyen iratot, szerződést vagy elektronikus adatállományt, és ezekről másolatot vagy elektronikus mentést készíthetnének.

Az érintettet a vizsgálatról legalább öt nappal korábban értesíteniük kell, kivéve, ha felmerül a veszélye, hogy a bizonyítékokat megsemmisítik vagy a vizsgálatot más módon meghiúsítják.

A hivatal élén egy elnök állna, akit az Országgyűlés választana hat évre, újraválasztás lehetősége nélkül. Munkáját négy elnökhelyettes segítené: egy közpénzügyi, egy nyomozati, egy vádemelésért felelős és egy fellebbviteli.

Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznának rájuk: sem az elnök, sem a helyettesei nem lehetnek párttagok, és nem tölthettek be politikai tisztséget – például képviselői vagy polgármesteri pozíciót – a megválasztásukat megelőző hat évben.

Az elnök fizetése a bírói illetményalap hétszerese, helyetteseié az 5,5-szerese lenne, ami a jelenlegi állás szerint nagyjából 5 és 4 millió forintot jelent havonta.

Magyar Péter miniszterelnök már májusban jelezte, hogy a kormány egyik első döntése a hivatal felállítása lesz, majd a parlamentben meghirdette a "Tisztítótűz-műveletet", amelynek célja a közpénzek útjának feltárása. Az eredeti tervek szerint a jogszabályt már a múlt héten beterjesztették volna, ám szombaton a kormány váratlanul bejelentette, hogy a javaslatot előbb társadalmi egyeztetésre bocsátják.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Sulyok Tamás nem kommentálja a leváltását célzó javaslatot, de „óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától”
A köztársasági elnök hivatala közleményt adott ki a hétfőn bejelentett Alaptörvény-módosítás javaslatára reagálva. Az államfő a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és a hatalommal való visszaélés veszélyeire figyelmeztetnek.


Reagált a Sándor-palota azután, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Parlamentben bejelentette, kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.

Sulyok Tamás hivatala a Népszavának küldött közleményében azt írta:

„A köztársasági elnök egyelőre nem kommentálja a javaslatot. Mindazonáltal ismételten felhívja a figyelmet a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától, valamint a kétharmados parlamenti többség adta lehetőségek korlátok nélküli érvényesítésétől”.

Ahogy arról beszámoltunk, a kormány a „Tisztítótűz-művelet” részeként, az Alaptörvény módosításával távolítaná el hivatalukból az „Orbán-báboknak” nevezett közjogi méltóságokat, köztük Sulyok Tamást és Polt Péter legfőbb ügyészt.

Magyar Péter a hétfői sajtótájékoztatón azt mondta, ha Sulyok Tamás nem írja alá a saját menesztését is tartalmazó alkotmánymódosítást, akkor az államfő szembemegy a hatályos Alaptörvénnyel, és megfosztási eljárást indítanak ellene. A jogszabályok szerint Sulyok mandátumának megszűnése után 30 napon belül kell új államfőt választani, ami Magyar szerint augusztus 20-a előtt meg is történhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Meghibásodott a klíma, át kellett ütemezni a műtéteket az Országos Onkológiai Intézetben
Az Országos Onkológiai Intézet a 3-as épület légkondicionáló rendszerének hibája miatt felfüggesztette a tervezett műtéti tevékenységet. A halaszthatatlan beavatkozásokat egy másik épületben, kétműszakos rendben végzik el reggel 6 és este 22 óra között.


Az Országos Onkológiai Intézet a Facebook-oldalán tájékoztatta betegeit és a nyilvánosságot, hogy a 3-as épület műtőiben tapasztalható légtechnikai és klimatizációs rendszerhiba, valamint a tartós hőhullám miatt átmenetileg módosítaniuk kellett a műtéti rendet.

Az intézmény közlése szerint „a műtők egy részében jelenleg nem biztosíthatók folyamatosan azok a hőmérsékleti és páratartalmi feltételek, amelyeket a szakmai, infekciókontroll- és betegbiztonsági előírások megkövetelnek.”

Emiatt az Orvosigazgatóság a betegbiztonságot szem előtt tartva a 3-as épületben a tervezett műtéti tevékenység átmeneti felfüggesztéséről döntött.

A halaszthatatlan beavatkozások biztosítása érdekében a 3/A épület műtőiben kétműszakos munkarendet vezettek be, ahol a műtétek reggel 6 órától este 22 óráig zajlanak. Az érintett betegeket az Intézet munkatársai közvetlenül keresik meg az új műtéti időpontok egyeztetése miatt.

A közlemény szerint a hűtési rendszer problémáit folyamatosan jelzik az üzemeltetésért felelős Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) felé, a hiba elhárítása folyamatban van. „Tisztában vagyunk azzal, hogy egy onkológiai műtét időpontjának módosítása jelentős aggodalmat okozhat a betegek és családtagjaik számára. Ezért minden érintettől türelmet és megértést kérünk, egyben biztosítjuk betegeinket arról, hogy döntéseinket kizárólag a biztonságos betegellátás érdekében hozzuk meg” – zárta bejegyzését az intézmény.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter hétfő este azt közölte Facebook-oldalán, hogy

kedd reggel repülővel érkeznek a speciális alkatrészek, négy darab nyomástávadó az Országos Onkológiai Intézetbe.

„Ha minden jól alakul, akkor holnap elkezdődik a beépítése is és reméljük megoldódik a műszaki akadály. Köszönjük az Országos Onkológiai Intézet munkatársainak a segítséget, munkát és a betegeknek, hozzátartozóknak a türelmet” – írta.

A nyári hőhullámok idején visszatérő problémát jelentenek a kórházi hűtőrendszerek meghibásodásai. Május végén a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban állt le a központi hűtés, ahol a működést ideiglenes, helyettesítő berendezéssel biztosították. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szerint a kritikus kórházi helyiségeknek valójában csak a 48 százaléka megfelelően hűtött, miközben a kormány rendkívüli forrást biztosított a javításokra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk