HÍREK
A Rovatból

Zéró toleranciát és Európai Ügyészséget ígért a korrupció kapcsán az új igazságügyi miniszterjelölt

Görög Márta igazságügyiminiszter-jelölt a parlamenti bizottsági meghallgatásán vázolta fel a leendő tárca programját. A korrupcióellenes intézkedések mellett a választási rendszer arányosabbá tételét is megígérte.


Zéró toleranciát hirdetett a korrupció ellen Görög Márta igazságügyiminiszter-jelölt a parlament Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságának kedd reggeli meghallgatásán. A jelölt arról beszélt, hogy megerősítené a bíróságok és ügyészségek intézményes függetlenségét, új választási törvényt nyújtanak be, és Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez.

A meghallgatáson részt vett Tuzson Bence és Bóka János, az Orbán-kormány két leköszönő minisztere is. Tuzson Bence rögtön az elején sérelmezte, hogy a képviselőknek csak 4-4 percük lesz kérdezni, ami szerinte 1990 óta példa nélküli.

Expozéja elején Görög Márta bemutatkozott, és azt mondta, pályafutása az oktatás, a kutatás, a tudomány és a tehetséggondozás iránti elkötelezettségről szól, 2016 óta egyetemi tanár a Szegedi Tudományegyetemen. Úgy fogalmazott, jogászi identitását alapvetően az határozza meg, hogy a szegedi jogi kar végzett hallgatójaként a szegedi egyetem dékáni székéből érkezett, és számára zsinórmértékként szolgálnak a Szegedi Egyetem jogászprofesszorainak értékrendje.

Az igazságügy állapota minden országban sokat elmond az állam valódi természetéről.

A miniszterjelölt szerint leendő tárcája a jogállamiság keretei között fog dolgozni a kormányzati célkitűzések megvalósításáért és a társadalom szolgálatáért. A jogállamiság helyreállítását, jogbiztonságot, a jogalkotás átláthatóságát és folyamatos szakmai konzultációt ígért.

A leendő minisztérium munkája három pillérre épülne: a jogállam és az alkotmányosság helyreállítása, az igazságszolgáltatás függetlenségének és méltóságának visszaépítése, valamint a korrupcióellenes fordulat és a demokratikus intézményekbe vetett közbizalom helyreállítása.

Görög szerint az elmúlt években sérült a fékek és ellensúlyok rendszere Magyarországon, valamint a demokratikus intézményekbe vetett közbizalom. Bírálta a május 13-án lejáró veszélyhelyzeti kormányzást is, és azt mondta: „az Igazságügyi Minisztérium fog felelni az alkotmányozási folyamatért.”

A miniszterjelölt indokoltnak tartja a sarkalatos törvények felülvizsgálatát és a választási rendszer módosítását.

Szerinte a jelenleginél arányosabb, demokratikus választási rendszerre van szükség. Azt ígérte, az igazságügyi tárca politikai érdekektől és ideológiáktól mentesen, kizárólag szakmai alapon kívánja végezni a munkáját. Görög Márta szerint „a magyar jogalkotás nem létezhet elszigetelten, a nemzetközi és európai jog sztenderdjeinek érvényesülése nélkül”.

Az elsődleges feladatok között említette az uniós források hazahozását, amit állítása szerint ideológiamentesen, össztársadalmi érdektől vezérelve szeretnének megoldani.

Elmondta, hogy rendezni szeretné a jogászi hivatásrendeket, megerősítenék a bíróságok és ügyészségek intézményes függetlenségét, és javítanák az igazságügyi dolgozók munkakörülményeit és megbecsültségét. Ezen kívül átalakítanák a végrehajtási rendszert, nonprofittá tennék és a bírósági felügyelet alá helyeznék a végrehajtói és felszámolási rendszert. A devizások ügyének megoldása érdekében is széleskörű szakmai párbeszédet szeretne.

A korrupció gyengíti az államot, rombolja a versenyt, elbizonytalanítja a tisztességes befektetőket és vállalkozókat - fogalmazott.

Videón Görög Márta meghallgatása:

Görög a következő témára áttérve zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben. Azt mondta, a Miniszterelnökséggel és a Belügyminiszterrel közösen fogják kialakítani a nemzeti vagyonvisszaszerzési- és védelmi hivatal jogi környezetét, melynek elnökét az Országgyűlés kétharmados többséggel választaná meg.

Ígéretet tett arra, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, és radikálisan csökkentené az igazságügyi miniszter által engedélyezett megfigyeléseket,

amit nyomozati, bírói körbe helyezne vissza. Bejelentette, hogy a minisztériumnak három államtitkársága lesz: politikai, közigazgatási és alkotmányossági.

Tuzson Bence leköszönő igazságügyi miniszter azt mondta, sok mindenben egyetért Görög expozéjával, de voltak olyan részletek, amelyek szerinte megdöbbentették és kétségeket ébresztettek benne. Ilyen volt az a kijelentés, hogy az alkotmányossági rendszer átalakítására van szükség. Azt kérdezte a miniszterjelölttől, hogy mire gondol, amikor az igazságügyi rendszer átalakításáról beszél, miből látja, hogy korábban sérült volna az igazságszolgáltatás függetlensége?

A leköszönő miniszter a béremelésekkel védte a kormányzatot, de arra nem tért ki, hogy 2024-ben viták voltak a bírói fizetésekből. Megkérdezte Görög Mártát, mit gondol arról, hogy Magyar Péter felszólította Sulyok Tamást és más, kormánytól független közjogi méltóságokat a lemondásra.

Videón Görög Márta meghallgatása:

Görög válaszában arról beszélt, hogy

nem átalakítani, hanem megerősíteni kívánja a bíróságok függetlenségét.

Ennek érdekében széleskörű szakmai párbeszédet kezdeményezne valamennyi bírósági szervezet bevonásával, amely a bírók kinevezési folyamatára is kiterjedhet. A jelölt szerint szélesíteni kell az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreit. Kijelentette, hogy alkotmányos alapelvnek tartja a visszamenőleges jogalkotás tilalmát, és hosszabb távú, konszenzusos alkotmányozást szeretne.

Apáti István, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője arról kérdezte, mikor kerül állami kézbe a bírósági végrehajtói rendszer, és lesz-e kilakoltatási moratórium a devizások ügyének rendezéséig. A pártja szerint az Európai Ügyészség nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért egy magyar korrupcióellenes hivatalt szeretnének. Görög azt válaszolta, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás nem jelenti a magyar ügyészségek hatáskörének csökkentését.

A bírósági végrehajtási rendszert több lépcsőben szeretné átalakítani, mert a rendszerszintű problémákat szerinte rendszerszinten lehet kezelni.

Arról beszélt, hogy a devizások ügye felelős és fenntartható jogi megoldást igényel, és olyan megoldást szeretne, ami az adósok érdekét támogatja.

Görög Márta miniszteri kinevezését az ülés végén 8 igen, két nem szavazattal a bizottság elfogadta.

Fotógaléria Görög Márta meghallgatásáról:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Aranykonvojügy: Terrorcselekményben való részesség merülhet fel Sulyok Tamásnál az ügyvéd szerint
Dr. Horváth Lóránt, az ukrán felet képviselő ügyvéd szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök büntetőjogi felelőssége is felvethető. Az államfő egy olyan törvényt hirdetett ki, amelyet a vád szerint külpolitikai nyomásgyakorlásra használt a kormány.


„Ha a köztársasági elnök felismerte a célzatot, akkor bűnrészes, ha nem, akkor pedig alkalmatlan” – ezzel a súlyos dilemmával foglalkozik az aranykonvojügyben érintett ukrán állampolgárokat és az Oscsadbankot képviselő ügyvédi iroda vezetője. Dr. Horváth Lóránt közleményében azt vezeti le, hogy Sulyok Tamás államfő esetében akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség gyanúja is felmerülhet. Az érvelés alapja, hogy a kormányzat részéről elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyek szerint a lefoglalt vagyon visszatartása valójában külpolitikai nyomásgyakorlás eszköze volt Ukrajna felé.

Az ügyvéd szerint a 2026. évi II. törvény kihirdetése már nem egy vitatható büntetőeljárásról szólt, hanem arról, hogy egy állami kényszerítő intézkedést nyíltan külpolitikai célra használtak fel, összekapcsolva a pénz visszatartását a Barátság kőolajvezeték újranyitásának követelésével. Horváth szerint Sulyok Tamás szakmai múltja miatt különösen nagy a felelőssége.

„Egy volt alkotmánybírósági elnöktől különösen elvárható lett volna annak felismerése, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás, és a titkos információgyűjtést lehetővé tevő, rendkívüli vagyonvisszatartást legitimáló törvényi vizsgálat együttesen nem alkalmazható és nem használható fel külpolitikai nyomásgyakorlás eszközeként anélkül, hogy súlyos jogszabályi problémák ne merüljenek fel benne.”

A döntő kérdés az, bizonyítható-e, hogy az államfő a törvény kihirdetésekor tisztában volt annak valódi funkciójával. Ha ez igazolható, akkor az ügyvéd szerint a büntetőjogi felelősség is felvetődhet.

„Ha ez bizonyítható, akkor elméletileg már nemcsak hivatali visszaélés, hanem akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség kérdése is felmerülhetne, mint a terrorcselekményhez nyújtott bűnsegély, szélsőséges esetben társtettesség” – írta a 24.hu.

Az államfő és a kormányfő viszonya az elmúlt hetekben kiéleződött: Magyar Péter többször is az államfő távozását sürgette, mellette pedig szimpátiatüntetést tartottak a Sándor-palotánál. Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult az elmozdítására tett kísérletek miatt.

Az aranykonvojügyben a kormány a nemzetbiztonsági és bűnügyi kockázatokra hivatkozott, míg az ukrán fél jogszerű banki műveletre. A lefoglalt vagyont május elején a magyar hatóságok végül visszaadták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
3,6 milliárdot költ a kormány a kórházak hűtésére: kiderült, mely intézmények kapnak a forrásból
A kormány célja az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. A hűtés-rekonstrukciós program kiterjed több fővárosi és vidéki nagyvárosi kórházra is.


Kórházi hűtés-rekonstrukciós programról döntött a kormány, amellyel több mint 3,6 milliárdból javítják és fejlesztik a kórházi hűtőberendezéseket – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő a csütörtöki kormányzati tájékoztatón.

A cél az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. Konkrét intézkedések is elhangzottak:

  • megjavítják a budapesti Szent László Kórház hibás folyadékhűtőjét,
  • új hőcserélőket telepítenek a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben,
  • helyreállítják a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház hőszivattyúit,
  • javítják a budapesti Szent Imre Kórház hűtési és épületfelügyeleti rendszereit.

A program kiterjed a Heim Pál Gyermekkórház, az Országos Onkológiai Intézetre, a Honvédkórházra, Miskolc, Győr és Kaposvár kórházaira is.

Köböl Anita elmondása szerint országszerte olyan korszerű technológiákat vetnek be, amelyek a műtők, az intenzív osztályok, a szülészetek és az onkológiai részlegek biztonságos működését szolgálják.

Magyar Péter elmondta, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) főigazgatójától megtudták, hogy bőven alultervezték a költségvetést. Takács Péter, az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára ugyan „nagy számokat durrogtatott”, amikor a költségvetés növeléséről beszélt, ám valójában 30-40-50 milliárdos hiány volt. A kormányfő szerint az előző vezetés nulla forintot szánt idén a klimatizálásra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fontos döntést hozott a kormány a babaváróról: újabb haladékot kapott 24 ezer pár
A Tisza-kormány meghosszabbítja a babaváró hitelre vonatkozó moratóriumot. A 24 ezer érintett párnak így 2026. november 1-jéig van idejük a gyermekvállalásra, elkerülve a büntetést.


Meghosszabbította a kormány a babaváró hitel moratóriumát – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő csütörtökön a kormány sajtótájékoztatóján.

Ismertette, hogy a 2019-ben bevezetett 11 millió forintos babaváró hitelt az elmúlt hét év alatt 270 ezren vették igénybe, de a gyermekvállalási feltételt nem mindenki teljesítette. Közlése szerint a 2026-os határidőre a párok egyötöde nem vállalt gyermeket. Esetükben, mint mondta, a babaváró sima piaci hitellé alakul a kamattámogatást pedig egy összegben kellene visszafizetniük. A szóvivő emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány moratóriumot hirdetett a visszafizetésre, amelynek határidejét többször meghosszabbították, legutóbb 2026 júniusának végéig.

A Tisza-kormány úgy döntött, hogy ők is meghosszabbítják a fizetési haladék határidejét egy újabb intervallummal, amíg a Pénzügyminisztérium ki nem dolgoz egy enyhébb, de jogkövető rendszert a rendezés érdekében.

Azt is közölte, hogy 24 ezer szerződést érint a probléma, összesen 182 milliárdos hitelállományról van szó. A kérdést pedig társadalmi egyeztetésre is bocsátják, a kormány célja egy méltányosabb eljárásrend kialakítása.

A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Magyar Péter kormányfő a bejelentést azzal egészítette ki, hogy

a határidőt egészen 2026. november 1-jéig tolják ki.

Mint mondta, eddig van idő a gyermekáldás érdekében is tevékenykedni és abszolválni a feladatot. Az intézkedés szükségességét azzal indokolta, hogy a párokat meg kell védeni a hirtelen rájuk zúduló anyagi terhektől.

Kitért arra a problémára is, hogy sokan nem a meghatározott célra használják a támogatást, ezért hangsúlyozta, hogy a visszaéléseket meg kell akadályozni. Gazdaságpolitikai célként jelölte meg, hogy a kamatkörnyezet kedvezőbb legyen mind a cégeknek, mind a magánszemélyeknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt vannak a kormány bejelentései: benyújtották a jogállamisági törvénycsomagot
Magyar Péter és a három kormányszóvivő több bejelentést is tett a csütörtöki sajtótájékoztatón. Döntöttek a Diákhitel1 kamatstopjának év végéig történő meghosszabbításáról, a szifilisz-fertőzésekkel kapcsolatos adatkezelési szabályok módosításáról, és arról is, hogy Budapest újabb haladékot kap a szolidaritási adó befizetésére.
DKA – Fotó: - szmo.hu
2026. június 11.



A kormány csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján Szondi Vanda kormányszóvivő bejelentette, hogy az Igazságügyi Minisztérium benyújtotta a jogállamisági törvénycsomagot.

A szóvivő szerint ezzel „óriási lépést tettünk afelé, hogy Magyarország teljesítse a jogállamisági és intézményi feltételeket”. Szondi Vanda kiemelte, hogy „ez elengedhetetlen az uniós források felszabadításához”.

A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a kormány visszavonja a Nemzeti Hitvallás közintézményekben való kötelező kihelyezését. Mint mondták, ezt még a 2010-2014 közötti Orbán-kormány alatt vezették be az állami intézményekben.

A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Magyar Péter miniszterelnök fel is mutatott egy táblát, amin a hitvallás volt látható. Ennek eltávolítása az intézményvezetők feladata.

Döntöttek a Diákhitel1 kamatstopjának év végéig történő meghosszabbításáról is. Ezzel kapcsolatban Magyar Péter arról beszélt, hogy „amikor leköszönt a Diákhitel Központ éléről, még 1,99 százalék volt a Diákhitel1 kamatja, most ez majdnem 10 százalék”. A kormányfő hozzátette, hogy „utasították a Magyar Fejlesztési Bankot, hogy vizsgálja meg a forrásbevonás működési költségeit, hogy jelentősen csökkenthető legyen a diákhitel kamatja”.

A kormány döntött arról is, hogy meghosszabbítja Budapest számára a szolidaritási hozzájárulás megfizetésére adott határidőt.

A lépést azzal indokolták, hogy Karácsony Gergely a napokban arról beszélt, a főváros fizetésképtelenné válhat, ha nem kap haladékot. Az újabb határidő október 15. Hozzátették, a cél, hogy tartós megoldás szülessen az anyagi helyzet rendezésére, ezért a kormány egyeztetésbe kezd a fővárossal. Magyar Éva szóvivő tájékoztatása szerint korábban összesen nyolc önkormányzat kapott fizetési haladékot, öt település azóta már rendezte a tartozását.

Módosítják a szifilisz-fertőzésekkel kapcsolatos adatkezelési szabályokat is.

Lehetővé teszik, hogy más egészségügyi szolgáltató által kiszűrt adatokat a kezelő orvos is megismerhesse. Eddig ugyanis az volt a jellemző, hogy kizárólag a szűrést végző orvos férhetett hozzá ezekhez.

A kormány szerint a cél a halálos kimenetelű esetek elkerülése, mivel a szifilisz akár halállal is végződhet. Magyar Péter ezzel kapcsolatban azt mondta, azért került a téma a kormány napirendjére, mert „az utóbbi években évente több mint tíz csecsemő halt meg szifilisz-fertőzés miatt azért, mert a szülés előtt a szülészorvos nem tudott arró, hogy az édesanya szifilisszel fertőzött”.

Azt is bejelentették, hogy a kormány meghosszabbította a lakossági napelempályázatok elszámolási határidejét (június 15.) szeptember 30-ig.

Cikkünket frissítjük...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk