News here

HÍREK

Gázárstopot vezet be az energiaválság kezelésére a német kormány

Az új programra a kancellár szerint azért van szükség, mert Oroszország „politikai fegyverként” használja a földgázt.

Link másolása

Kétszázmilliárd eurós kerettel támogatási programot indít a német kormány az energia drágulásának ellensúlyozására - jelentették be csütörtökön Berlinben.

A pénzügyi védőernyő elnevezésű programmal a villamos energia drágulásának enyhítését szolgáló úgynevezett áramárstop után bevezetik a gázárstopot is.

Az új programra azért van szükség, mert Oroszország "politikai fegyverként" használja a földgázt - hangsúlyozta Olaf Scholz kancellár a koalíciós pártok vezetőivel folytatott megbeszélése után, hozzátéve, hogy a földgáz fogyasztói árának csökkennie kell.

A kancellár - aki koronavírus-fertőzése miatt elkülönítésben van, és videókapcsolat révén vett részt a tárgyaláson és az utána tartott tájékoztatón - elmondta, hogy a pénzügyi védőernyő a nyugdíjasoktól kezdve a családos emberekig és a kisipari cégektől a nagyvállalatokig minden fogyasztót segít abban, hogy ki tudja fizetni az energiaszámláit.

"A 200 milliárd euróval megvan az eszközünk mindennek a finanszírozásához" - húzta alá a szociáldemokrata (SPD) politikus.

Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter, a Zöldek politikusa hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök "rezsimje" támadást indított a német gazdaság ellen. A szövetségi kormány a pénzügyi védőernyővel védekezik az energiaválságot okozó orosz támadás ellen - fejtette ki az alkancellár, kiemelve, hogy minden erővel védekezni kell, mert az energiaválság gazdasági és társadalmi válsággá terebélyesedhet.

Christian Lindner pénzügyminiszter, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke kiemelte, hogy "a jólétért és a szabadságért folytatott energiaháborúban állunk".

Ez a háború azzal fenyeget, hogy megsemmisül sok minden, amit az emberek Németországban évtizedek alatt felépítettek. "Ezt nem hagyhatjuk, védekezni fogunk" - jelentette ki Christian Lindner, aláhúzva, hogy a pénzügyi védőernyő "kristálytiszta válasz Putyinnak".

A programot jórészt hitelfelvétellel, a koronavírus-világjárvány első szakaszában létrehozott válságkezelő eszköz, a gazdasági stabilizációs alap (WSF) átszervezésével finanszírozzák - ismertette a pénzügyminiszter.

Hangsúlyozta: az új hitelekkel együtt is kitartanak amellett, hogy 2023-ban ismét betartsák az úgynevezett alkotmányos adósságfék szabályt, miszerint a konjunkturális hatásoktól megtisztított költségvetési hiány nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 0,35 százalékát. Hozzátette: minél hatékonyabb intézkedéseket dolgoznak ki az energia drágulásának ellensúlyozására, annál kevesebb pénzt kell lehívni a 200 milliárd eurós alapból.

Az áramárstop és a gázárstop működéséről, szabályairól még nem döntöttek.

A döntést egy szakértőkből álló testület készíti elő. Az viszont már biztos, hogy mégsem vezetik be az orosz földgázszállítások visszafogása miatt nehéz pénzügyi helyzetbe került földgázimportőrök stabilitásának megőrzését szolgáló úgynevezett földgázbeszerzési illetéket, amely az eredeti tervek szerint kilowattóránként 2,419 eurócent lett volna, és októbertől épült volna be a földgáz árába.

Robert Habeck elmondta, hogy az illetékre nincs szükség, mert az állami fejlesztési bank (KfW) és a WSF jobb lehetőségeket biztosít a segítségre szoruló cégek támogatására.

A szövetségi kormány eddig három programot hirdetett meg az energiaárak és az infláció emelkedésének ellensúlyozására. A pénzügyi védőernyővel együtt a meghirdetett, a tervezett és a már bevezetett intézkedések összesített keretösszege megközelíti a 300 milliárd eurót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Navracsics Tibor elmondta, hogy miért nem csökkenthetik Matolcsy György fizetését
Szabó Tímea azzal szembesítette a területfejlesztési minisztert, hogy míg a jegybankelnök havi 6 milliót keres, addig a pedagógusok átlagbére bruttó 230 ezer forint.

Link másolása

"Elég az eszetlen pusztításból, a pedagógusokon való bosszúállásból! Mikor emelik meg végre a tanárok bérét?" – tette fel a kérdést Szabó Tímea, aki az azonnali kérdések órájában fordult Navracsics Tiborhoz a parlament hétfői ülésén.

A Párbeszéd politikusa elmondta, hogy például

Matolcsy György jegybankelnök havi 6 millió forintot keres, ugyanakkor a pedagógusok átlagbére csak 230 ezer forint

- írja a Telex.

A kormány nevében válaszoló területfejlesztési miniszter azt mondta:

„Én megértem az indulatát, de az nem jó tanácsadó. Ha Ön azt kéri, hogy a jegybankelnöknek a fizetését szállítsuk le, azzal megint csak az Európai Unió haragját vívnánk ki. Azt semmiképp sem tenném, mert ők a függetlenség egyik legfontosabb biztosítékát abban látják, hogy a kereseti viszonyait tekintve is a jegybankelnök kiemelkedik a többiek közül”.

A miniszter beszélt arról is, hogy ő maga is pedagóguscsaládból származik, sőt ő is pedagógus, a felsőoktatásban dolgozik. „Ebből adódóan elhiheti nekem, hogy egyetértek a pedagógusok bérkövetelésével. Ennyit tudunk most teljesíteni” - mondta.

Az Európai Bizottsággal kötött megállapodás értelmében 2023-ban a pedagógusok átlagfizetése a diplomás átlagbér 64,7 százaléka lesz, majd ez nő 2024-ben 71,8 százalékra, 2025-ben pedig 80 százalékra. Azért csak 80 százalék, mert a diplomásokba beletartoznak a magánszférában, pénzügyi szektorban dolgozók is - magyarázta Navracsics.

Ha maradnak a mostani kereseti arányok, akkor ezek alapján 2025-ben átlagosan bruttó 777 ezer forintot kereshet majd egy pedagógus.

VIDEÓ: Szabó Tímea felszólalása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
„A legerősebb pedagógiai módszer maga a példamutatás” – felmondott a Vörösmarty Gimnázium egyik tanára
„A Belügyminisztérium fenntartása alatt lévő iskolák felé támasztott pedagógiai módszerekkel kapcsolatos elvárásoknak én nem tudok és nem is kívánok megfelelni” – írta Kosztra Gábor.

Link másolása

„A mai napon lemondtam közalkalmazotti jogviszonyomról a Budapest VIII. Kerületi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban” - írja közösségi oldalán Kosztra Gábor matematika-történelem szakos tanár, aki 2008 óta tanított a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban.

Elhatározása szerint szakmai okok miatt határozatlan ideig nem fog semmilyen Belügyminisztérium által fenntartott intézményben dolgozni. Lemondása okairól azt írja:

„Lemondásomnak nem oka a munkám minőségét és értékét véleményem szerint nem tükröző alacsony bérem. Az elmúlt 17 évben sosem éreztem azt, hogy a bérem a tudásom és munkám értékének megfelelő lenne, így ez a mostani döntésemet nem befolyásolta.

Lemondásomnak nem oka a nagy munkaterhelés. Mindig arra tanítottam diákjaimat, hogy befektetett munka nélkül nincs eredmény. Sosem ugrottam el semmilyen feladat elől, és minden feladatot a legjobb tudásom szerint igyekeztem elvégezni rendelkezésre álló energiáim fényében, függetlenül a munka mennyiségétől, így ez a mostani döntésemet nem befolyásolta.

Lemondásomnak nem oka a sztrájktörvény módosítása. Meggyőződésem, hogy egy olyan értelmiségi szakmában, mint a tanárság, rég rossz, ha egyáltalán felmerül a sztrájk szándéka. Ha az állam vezetői és a pedagógusok egymást partnernek kezelve, konstruktívan, a másik szempontjait és nehézségeit tiszteletben tartva nem tudják a vitás ügyeket megnyugtatóan rendezni, ennek nincsenek meg a megfelelő keretei és fórumai, az már olyan válság tünet, amin semmilyen sztrájk nem segít. Ez is oka annak, hogy a mostani tiltakozásokban sem sztrájkolóként, sem polgári engedetlenkedőként nem vettem részt”.

Azt is írta: „A kormányalakításkor rossz érzéseket keltett bennem, hogy a Belügyminisztérium alá került az intézményem fenntartása és az egész ágazat. Ennek üzenet értéke aggodalomra adott okot.

Ahogy azonban tanárként is minden diákot tiszta lappal indítok, úgy itt is arra jutottam, nézzük meg, hogyan végzi az oktatásért felelős miniszter a munkáját”.

A polgári engedetlenséggel szembeni erődemonstrációt nem tartotta helyesnek. Szerinte ennek üzenetét máshogy is lehet értelmezni: „Aggódom a hazámért, ezért törvénytelen eszközöket is bevetek, hogy megértsék végre, szerintem nagy baj van.”

Arra is visszaemlékezett, amikor szeptember végén kirúgták a Kölcsey Ferenc Gimnázium több tanárát.

„A Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárainak utcára tételének módja a tanév elején elfogadhatatlan volt számomra. Méltánytalannak és aránytalannak éreztem ezt a lépést. Az utána következő tiltakozási hullám logikus következménye volt az eseményeknek, és jól látszódott, az ilyen intézkedések csak olajat öntenek a tűzre, és egy eszkalációs spirálba taszítják a kialakult konfliktust”.

Saját kollégájának esetéről pedig ezt írta: "November 30-án újabb kollégáimat távolították el munkahelyükről érdemi előzmények nélkül. Az egyik tanár, akinek felmondtak, ugyanabban az intézményben dolgozott, amelyben én is. Az intézményvezetőm jelezte, hogy az ő véleményét nem kérték ki ezzel kapcsolatban".

„A meghozott döntések mögött én nem vélem felfedezni sem a következetességet, sem a fokozatosság elvét, éppen ezért azokat méltánytalannak és elfogadhatatlannak tartom”

- véli a pedagógus.

Szerinte számolni lehetett azzal, hogy a november 30-ai tanárkirúgások után újabb tiltakozások lesznek. Ezúttal ugyanis „tettükkel sokkal nagyobb mértékben korlátozták a tanulók tankötelezettségének teljesítését és a művelődés alaptörvényben rögzített jogának gyakorlását, mint az eltávolított nyolc kolléga együttvéve”.

„Tettükkel számomra azt üzenik, hogy a Belügyminisztérium által fenntartott iskolákban az az elvárás, hogy a problémákat erőből oldjuk meg, ne érvényesítsük a diákokkal szemben a fokozatosság elvét, és ne legyünk következetesek. Pedagógiai hitvallássommal, és keresztény hitemből fakadó értékrendemmel ez a hozzáállás teljesen összeegyezhetetlen” - írta.

"Lemondásom fő oka tehát szakmai. A Belügyminisztérium fenntartása alatt lévő iskolák felé támasztott pedagógiai módszerekkel kapcsolatos elvárásoknak én nem tudok és nem is kívánok megfelelni. Az Önök döntéséből sugárzó arctalan pedagógiai módszert, mely az erőre alapoz, mindezt következetlenül, soha nem leszek képes magamévá tenni".

"Meggyőződésem, hogy a legerősebb pedagógiai módszer a példamutatás, és a legnagyobb formálóerő a többség életében a mintakövetés" - zárta sorait a tanár.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
PDSZ: A Belügyminisztérium egyik mosdójának falára ragasztották a tanári kiállás szimbólumát
A pedagógus-tiltakozások és a mellettük való szolidaritás szimbóluma egy férfivécé falán tűnt fel.

Link másolása

A Tanárok a Tanárokért a közösségi oldalán osztott meg egy képet, amely - állításuk szerint - a Belügyminisztérium egyik mosdójában készült. Mint írják:

„Meg nem erősített forrás szerint értesültünk, hogy a Belügyminisztérium Báthory utcai épületében (!), a mosdóba kikerült a kiállás szimbóluma”.

A fotót a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is megosztotta: „Értesültünk, hogy a Belügyminisztérium Báthory utcai épületén belül, a mosdóba kikerült a kiállás szimbóluma”.

A közös kiállás szimbóluma a pedagógus-tiltakozások és a mellettük való szolidaritás szimbóluma is lett. A NoÁr így jellemzi az oldalán:

"A közös ügyeinknek, közös szimbólum kell!

Mit szimbolizál a felkiáltójel?

Nem maradunk csendben! Nem hallgatunk!

Kiállunk és szolidaritást vállalunk!

Közösen! Együtt! Összefogva!

Rajzold ezt a tenyeredre, táskádra, csinálj kitűzőt, rajzold fel bárhova krétával, vagy mással.

Lepje el az országot a szimbólum."


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Fizessenek a gazdagok!” – Blokád alá vette a Las Vegas Casino Tropicanát a Szikra Mozgalom
„A kaszinó biztonsági őrei dulakodásba kezdtek velünk, de mi higgadtak maradtunk! Nem hagyjuk magunkat!” – írta Jámbor András ellenzéki politikus.

Link másolása

A Las Vegas Casino Tropicana előtt kezdett demonstrációba a Szikra Mozgalom nevű baloldali szervezet. Ennek jelöltje volt Jámbor András, aki be is került a parlamentbe - írja a 444.hu.

A kaszinó előtt összegyűltek azt skandálják:

„Fizessenek a gazdagok!”

A szervezet pedig azt közölte: „Minden fél órában sárga csekket nyújtunk be a kormánynak, amelyen a magyar nép követeli a kaszinóban a szűk elit számára megtermelt milliókat”.

A tüntetés helyszínén ismertették a Szikra Mozgalom követeléseit:

• Államosítsák a kaszinókat, töröljék el az autópálya-koncessziókat!

• Vagyonadót és örökösödési adót a milliárdos vagyonokra!

• Fizessenek a nagy cégek!

• Állítsák le a bajbajutottak végrehajtók általi kifosztását! Valódi demokráciát!

• Segítség a bajbajutottaknak!

• Valódi energiatámogatást a válságban!

• Béremelést a dolgozóknak!

• A dolgozók boldogulását szolgáló gazdaságpolitikát!

• Nyugalmat az embereknek!

Jámbor András ellenzéki képviselő a Facebook-oldalán adott helyzetjelentést. Mint írja:

"A kaszinó biztonsági őrei dulakodásba kezdtek velünk, de mi higgadtak maradtunk! Nem hagyjuk magunkat!

A kaszinóban az elit leosztja egymás között a lapokat: a hely, ahol a zsíros bizniszek és a fontos ismeretségek köttetnek! Lázár János hívta a fel a figyelmet még 2012-ben: a pénznyerő játékautomaták betiltásával megakadályozták, hogy nehéz anyagi helyzetben lévő emberek eljátsszák a pénzüket, hiszen az egyszerű emberek Somogyból meg Hajdú-Biharból nem utaznak fel az elitkaszinókba. Ott ugyanis az átlagembernek nincs keresnivalója a kormány szerint. Kérdés, hogy a szerencsejáték-függőket a döntés mennyire védte meg valójában, de hogy a magyar államkasszát súlyos milliárdokkal vágta meg, az nem kérdés. Miért? Hogy újabb játszóteret kapjanak a NER kedvezményezettjei! Vissza a pénzt az embereknek!" - olvasható a bejegyzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET: