A Rovatból

Fürtökben lógnak az emberek a gépekről a kabuli reptéren, már legalább öten meghaltak a káoszban

Az áldozatokat lelőhették, vagy a tömeg nyomhatta őket agyon.


Mint azt mi is megírtuk, kaotikus helyzet alkult ki Afganisztán fővárosának repülőterén, amelyet több százan rohamoztak meg annak reményében, hogy feljussanak valamelyik induló repülőre. Az emberek azért akarnak elmenekülni az országból, mert vasárnap a tálibok gyakorlatilag átvették a hatalmat a kormánytól és elfoglalták a fővárost, Kabult is. Az afgán elnök már ez előtt elhagyta az országot, sajtóértesülések szerint Ománba repült.

Az AFP tudósítása szerint olyan drámai a helyzet a kabuli repülőtéren, hogy amerikai katonák már a levegőbe lőttek, hogy fékezzék a tömeget. A kialakult káosznak már halálos áldozatai is vannak.

A BBC azt írja, már legalább két ember meghalt a tumultusban, a Reuters hírügynökség pedig azt jelentette egy szemtanúra hivatkozva, hogy öt holttestet vittek el a helyszínről.

A BBC és a Reuters is azt írta, hogy egyelőre nem tudni, hogy az áldozatok lövés által haltak meg, vagy a tolakodadásban vesztették életüket.

A Wall Street Journal viszont arról számolt be, hogy három embert lelőttek a repülőtér utastermináljánál.

Közben már több ország, köztük európai uniós tagállamok is megkezdték az afgán fővárosban szolgálatot teljesítő diplomáciai személyzete evakuálását, miután a radikális iszlamista tálibok az ország nagy részét, egyben Kabult is elfoglalták. Németországnak tízezer embert kell kimenekíteni Afganisztánból. A német hadsereg segítői és családjaik egy részét már eljuttatták Németországba a 2500 főből, 600 emberről pedig egyelőre nem tudni, hogy már kijutottak-e Afganisztánból. A másik csoportba többek között emberi jogi aktivisták és ügyvédek tartoznak, ez nagyjából kétezer főt jelent, de őket is a családjukkal együtt kell kimenekíteni.

Több ország, például Kanada és Belgium is bejelentette, hogy hajlandó befogadni afgán menekülteket.

A magyar kormány viszont azon az állásponton van, hogy nem fogad be korlátlanul afgán migránsokat.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, a kormány nem hajlandó a magyar emberekkel megfizettetni ennek a hibás geopolitikai döntésnek és az elhibázottan végrehajtott geopolitikai akciónak a következményeit.

Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője kedd délutánra rendkívüli tanácskozásra hívta össze az uniós tagállamok külügyminisztereit az afganisztáni válság kapcsán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Amnesty: A kormány mostani megoldása nincs rendben, Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz
A jogvédő szervezet szerint a köztársasági elnök soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében, de neki is joga van a tisztességes eljáráshoz.


Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.

- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,

és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.

A jogvédő szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a kormány mostani megoldása nincs rendben, az Alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.

Erre a mostani szabályok alapján az ún. “megfosztási eljárás” szolgálna, aminek a megindítására – véleményünk szerint – Sulyok Tamás adott is okot.

A kormány öt napot adott arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét, amit az Alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjával együtt az Amnesty International is el fog küldeni, zárul a közlemény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Pócs János: Majka Magyar Péternek írta a „Csurran-cseppent”
A fideszes képviselő a parlament folyosóján erősítette meg a vádjait a miniszterelnök testvére, Magyar Márton ellen. Pócs a becsületsértési feljelentésre reagálva egy Majka-slágerrel is üzent Magyar Péternek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 22.



Pócs János szerint nem is kérdés, hogy a miniszterelnök testvére, Magyar Márton fizetett a Szőlő utcai ügy koronatanújának, hogy terhelő állításokat tegyen korábbi kormánypárti politikusokra. A fideszes politikus hétfőn a parlament folyosóján erősítette meg korábbi állításait – írta a Blikk.

Pócs János arra a hírre reagált, hogy Magyar Márton, a Kontroll alapítója becsületsértés miatt feljelentést tervez ellene.

„Egy hét gondolkodás után valamit mondani kell” – fogalmazott a fideszes politikus.

A képviselő szerint egyszerűbb lett volna, ha a Kontroll munkatársai lejönnek hozzájuk, amikor a szerkesztőségük előtt jártak. „Kétszer is ott voltunk a Kontroll szerkesztősége előtt. Ha Magyar Márton meg akar vádolni a rendőrségen, vagy a bíróságon, ott kellett volna megtennie. Azért mentünk oda” – jelentette ki.

A fideszes politikus arról is beszélt, milyen következményekkel kellene járnia az ügynek.

„Minden normális demokráciában, ha egy miniszterelnök, vagy a hozzá köthető személyek igaztalan vádakat terjesztenek a politikai ellenfelükről, annak súlyos konzekvenciái vannak. Reméljük, hogy itt is így lesz” – jelentette ki.

A fideszes politikus a politikai következmények latolgatása után egy meglepő kulturális utalással zárta gondolatait.

Szerinte Majka a „Csurran, cseppen” című slágerét Magyar Péternek írta, majd idézett is a dalból: „én mindent túlélek”.

Az ügy előzménye, hogy Pócs János múlt szerdán sajtótájékoztatón vádolta meg a Tisza Párthoz köthető személyeket a tanú befolyásolásával. Erre reagálva Bangó Sándor és Magyar Márton is bejelentette, hogy jogi lépéseket tesznek.

Eközben a hivatalos nyomozásban már tizenegy gyanúsított van. Orbán Viktor „gyalázatos provokációnak” nevezte a történteket. A koronatanú, Bangó Sándor, bár korábban bizonytalanságot jelzett, végül az ügyészségen vallomást tett, és megnevezte az általa „Zsolti bácsiként” emlegetett férfit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak
A Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatát bírálta. Szerinte a visszamenőleges alkalmazás a választói akaratot korlátozná.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.

Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy

a törvényjavaslat „a Tisza Párt szokásával szemben” nem visszamenőleges hatályú, hanem csak a jövőre vonatkozik

– írta a 444.hu.

Gulyás ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök beszédéből az ellenkezője következett, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a Tisza Párt hamarosan módosító indítványt nyújt be a szöveg pontosítására. Amennyiben a jogszabály a már parlamentben eltöltött éveket is beleszámítaná a 12 évbe, a rendelkezést Gulyás „nagyon rossznak” tartaná.

A frakcióvezető szerint a választói akaratot korlátozná egy ilyen lépés.

„Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak.

Amikor a kétharmados többség úgy gondolja, hogy okosabb a népnél, és ezért nem akarja, hogy a nép esetleg harmadszor is megválassza ugyanazt a képviselőt, az egy demokráciakorlát.”

A korlátozás számos tapasztalt politikust érintene. A Fidesz–KDNP padsoraiból többek között Lázár János, Szijjártó Péter vagy Kocsis Máté sem folytathatná pályafutását 2030 után. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai közül Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is elérné a 12 éves limitet.

Gulyást személyesen is érintené a szabályozás, mivel 2010 óta országgyűlési képviselő. A felvetésre ironikusan úgy reagált, hogy ha a rendelkezés visszamenőleges hatállyal rá is vonatkozna, akkor ő már öt éve nem képviselő, és izgulna, hogy az elmúlt ötéves képviselői fizetését ne kelljen visszafizetnie.

Bár a korlátozással nem ért egyet, Gulyás szerint nem ez lesz az ország legnagyobb problémája.

A vita következő állomása a törvényjavaslathoz esetlegesen benyújtandó módosító indítványok megvitatása lehet a parlamentben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint napokon belül lemond a legfőbb ügyész
Az Alaptörvény-módosításról szóló javaslatban nincs szó a legfőbb ügyészről, az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal vezetőjének eltávolításáról. A kormányfő délutáni sajtótájékoztatóján azt mondta, erről később döntenek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 22.



Ha Sulyok Tamás nem írja alá az Alaptörvény-módosítást, akkor szembemegy az Alaptörvénnyel és jogszabályokkal, „akkor okkal és alappal megindítható ellene a megfosztási eljárás” – mondta Magyar Péter hétfő délutáni sajtótájékoztatóján. Ebben az esetben ideiglenesen az Országgyűlés elnöke fogja gyakorolni a jogköreit, Forsthoffer Ágnes pedig biztosan aláírja a módosítást.

A javaslatban nincs szó a legfőbb ügyészről, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal vezetőjének eltávolításáról.

A miniszterelnök azt mondta, tudomása szerint a legfőbb ügyész hamarosan magától lemond, a többi közjogi tisztségviselő eltávolításáról pedig később döntenek.

„Abban maradtunk a frakcióval, hogy először túl leszünk ezen, és utána megvizsgáljuk azokat a szervezeteket” - mondta a kormányfő. Várhatóan szeptemberre új elnöke lesz az Alkotmánybíróságnak is, és Polt Péter elveszíti a mentelmi jogát is. tette hozzá Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk