„Napok óta alig tudott beszélni” – 22 éves korában meghalt a luxemburgi herceg

Magyar Péter miniszterelnök szerint továbbra is üzemel Paksi Atomerőmű turbinája, miközben a Duna vízszintje már kilenc centiméterrel a vasárnapi mélypont fölött van. A kormányfő a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a mai hőségre való tekintettel önkéntes fogyasztáscsökkentést is kért:

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter arról ír, 3 centimétert emelkedett Pakson a vízszint. Azt nem írja, hogy a hűtőöbölben ez mekkora emelkedést jelent.

„A mérési adatok alapján a Duna vízszintje Pakson a tegnapi reggeli -134 cm-ről ma reggelre -131 cm-re alakult.”

A miniszter jelzi, hogy „meteorológiai előrejelzések szerint ma számottevő csapadék valószínűsíthető az Inn, a Traun és az Enns vízgyűjtő területein. Amennyiben a várt esőmennyiség lezúdul, az a hétvégétől már néhány deciméteres emelkedést hozhat a magyarországi szakaszon is.

A folyó vízhozamát és vízszintjét folyamatosan nyomon követjük” - közölte.

A Gazdaságkutató Zrt. annak a sokak által ismert jelenségnek próbált utánajárni, amikor a külföldön dolgozó ismerős hazaérkezik, és panaszkodásba kezd, hogy Magyarországon minden drága, sőt még drágább is, mint abban a nyugat-európai országban, ahol tartózkodik.

Habár a kutatás nem igazolja azt a feltételezést, hogy az élet drágább lenne Magyarországon, mint máshol, arra viszont rávilágít, hogy fizetésünk vásárlóerejének növekedése mellett a drágulás is jelentős volt. Vagyis a boltokban már szinte nyugat-európai árakkal találkozunk, de továbbra is gyengébb vásárlóerővel bíró fizetést tartunk a kezünkben.

Ráadásul a vásárlóerő tekintetében továbbra is az uniós rangsor végén állunk, annak ellenére is, hogy magyar bérek az elmúlt tizenhat évben gyorsabban nőttek az áraknál az uniós átlaghoz viszonyítva,.

A kutatás részletesen bemutatja, hogy egyes termékcsoportokban már szinte teljesen elértük az uniós árszintet.

A kommunikációs szolgáltatások már 2010-ben is közel uniós áron futottak, ez a mutató 2025-re 96 százalékra mérséklődött. A lakhatás és rezsi 67 százalékon áll, amit erősen torzít, hogy a hatósági áras rezsi a 2010-es 90 százalékról 38-ra esett vissza, miközben a teljes lakhatási költség jelentősen nőtt.

A legnagyobb áremelkedés a szolgáltatásoknál ment végbe a gyors bérnövekedés miatt: a turizmus 33, az oktatás 31 százalékponttal került közelebb az uniós átlagárhoz. Az idei erősödő forint a hazai áremelkedést ugyan visszafogja, de a felértékelődés miatt a forintban mért árak és bérek euróban számolva még közelebb kerülnek az EU-átlaghoz.

A GKI elemzése szerint a gyorsabb bérfelzárkózás érdemi vásárlóerő-növekedést hozott. Azonban ennek ellenére Magyarország az egy főre jutó vásárolt fogyasztás tekintetében az utolsó helyen áll az uniós rangsorban.

Szombaton dönt a Tisza-frakció az államfőjelöltjéről, hétfő reggelig lezárul a jelölés, kedden pedig akár meg is választhatja az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökét.

A frakcióvezető elmondta, a hivatalos jelölés határideje jövő hétfőn tíz órakor jár le, a folyamatot ehhez igazítják. Bujdosó Andrea hozzátette, a jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak. A Tisza-frakció szerdán kezdeményezte, hogy a parlament már jövő kedden válassza meg az új államfőt.

Az államfőválasztásra azért van szükség, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Ez azután történt, hogy a Tisza-párti többségű Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amit a leköszönő államfő maga írt alá.

Az új szabályozás értelmében a parlamentnek 30 napon belül, legkésőbb augusztus 19-ig kell új elnököt választania. Sulyok Tamás távozása óta az államfői jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

Polgár Judit azonban egy nappal később bejelentette, hogy nem vállalja a köztársasági elnöki tisztséget. A miniszterelnök ezt követően többek között találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki Vidéki Prókátor néven hívta fel a figyelmet a 2024-es kegyelmi ügyre, valamint Romsics Ignác történésszel és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.

A Mi Hazánk július végén Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre.

Tizenöt év után először borította be a hó Új-Zéland fővárosát, Wellingtont, miközben az ország déli részén egy síelő lecsúszott a világ legmeredekebb utcáján. A szokatlan időjárást egy antarktiszi hidegbetörés okozta, ami kedden érte el az országot, fagyokat, havat, jeget és metsző szelet hozva magával.

Wellingtonban kedden, dél körül tengerszintig hullott a hó. A The Guardian cikke szerint az irodai dolgozók kirohantak az épületekből, hogy a saját szemükkel lássák a ritka jelenséget, a közösségi médiát pedig elárasztották az örömittas posztok.

A Déli-szigeten fekvő Dunedinben az iskolákból is hazaküldték a diákokat a havazás miatt.

„Azt szeretem Dunedinben, hogy évente talán kétszer esik másfél centi hó, és mindenki teljesen megőrül” – jegyezte meg egy helyi a közösségi médiában.

Szerda reggelre a Déli-sziget három pontján -9 Celsius-fokot mértek, több főutat lezártak. Christchurch tengerpartját, a New Brighton Beachet is vékony hóréteg fedte, a helyi repülőtéren pedig egy járatnak meg kellett szakítania a leszállást a viharos szél és az eső miatt.

A rendőrség több olyan esethez vonult ki, ahol autók csúsztak le a jeges utakról, ezért arra kérték a lakosságot, hogy aki teheti, ne induljon útnak.

Az országos meteorológiai szolgálat, a MetService szerint bár szerdán átmenetileg enyhül az idő, csütörtök reggelre több helyen is az év eddigi leghidegebb napja jöhet.

Az, hogy Új-Zéland fővárosában, Wellingtonban tengerszintig havazzon, rendkívül ritka esemény. Legutóbb 2011 augusztusában, egy rendkívüli hideghullám idején fordult elő hasonló.