Fotók: „Szabad járdát” – a Karmelitába vonuló Momentumot a rendőrök feltartóztatták a Szabadság hídnál, pedig csak a járdán akartak tovább menni
A Kossuth téri demonstráció után a momentumosok bejelentették, hogy egy Európai Uniós zászlót szeretnének a Karmelitánál elhelyezni. A rendőrség azonban nem engedte őket, ezért a Belügyminisztériumhoz vonultak és ott tűzték ki a zászlót.
A május 1-i Kossuth téri tüntetés után a szervező Hadházy Ákos a Margit-szigetre hívta az embereket, ahol a pedagógus szakszervezt sátrát látogatják meg. Kifejezve ezzel is szolidaritásukat mellettük.
A Momentum Mozgalom pedig bejelentette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás 21. évfordulója alkalmából a Karmelita-kolostor volnulnak, hogy ott egy uniós zászlót helyezzenek el. Ezzel is üzenni akarnak a kormánynak, hogy továbbra is Európa és az uniós részei akarnak maradni.
A tömeget azonban a Szabadság-hídnál a rendőrök sorfala fogadta. A rendőrség a híd mindkét oldalát lezárta és senkit nem enged át. A tüntetők többször is elmondták, hogy nem akarnak az úttesten haladni, csak a járdán. Elhangzott az is: "Szabad járdát".
A helyszíni beszámolók szerint a turisták sem jutnak át, így egyre nagyobb tömeg gyűlik a híd két oldalán. A rendőrök pedig azt tanácsolják, hogy aki át akar jutni a túlpartra, az másik hidat válasszon. A videós közvetítés szerint egy babakocsis családot a tömeg átengedett, majd az ő skandálásuk után a rendőrök is engedték, hogy távozzanak.
Este fél 7-kor a helyzet nem változott, a tiltakozók és a rendőrök egymással szemben állnak, és várnak. A rendőrség vezetői azt közölték Bedő Dáviddal, hogy nem engedik fel a tömeget a Várba. A bejelentés után a tömeg sakndálni kezdte: "gyülekezés alapjog".
Bedő végül azt közölte, hogy mivel nem mehetnek tovább, ezért a Belügyminisztériumhoz mennek, és ott teszik ki az uniós zászlót. Elmondásuk szerint nem akarnak balhét, nem akarnak a rendőrökkel összetűzni, csak a zászlót szeretnék elhelyezni.
A tömeget azonban a pesti oldalon is rendőrök várják, akik megkezdték az igazoltatást is. A tüntetők végül lejutottak a hídról és a Belügyminisztérium rácsos oldalára felkötötték az uniós zászlókat. Ezt követően páran még maradtak és a köztévé egyik riporterével szálltak vitába.
A Momentum legközelebb kedden tüntet, ahogy Hadházy Ákos is közölte, hogy minden kedden ott lesz a Ferencziek terén.
Képgaléria: Tömeg a hídnál
A május 1-i Kossuth téri tüntetés után a szervező Hadházy Ákos a Margit-szigetre hívta az embereket, ahol a pedagógus szakszervezt sátrát látogatják meg. Kifejezve ezzel is szolidaritásukat mellettük.
A Momentum Mozgalom pedig bejelentette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás 21. évfordulója alkalmából a Karmelita-kolostor volnulnak, hogy ott egy uniós zászlót helyezzenek el. Ezzel is üzenni akarnak a kormánynak, hogy továbbra is Európa és az uniós részei akarnak maradni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jön a zuhé, riasztást adtak ki az egész országra: felhőszakadással csap le a vihar, jégeső is eshet
Heves zivatarok hoznak némi felfrissülést a hét utolsó napján, a fél országban felhőszakadásra is figyelmeztetnek, miközben délutánig 37 fokig melegedhet az idő. Hétfőn egy kicsit enyhül a kánikula, de még aznap is záporokra és zivatarokra kell számítani.
Vasárnap délutántól több hullámban érkező, helyenként heves zivatarok csapnak le az országra: minden megyére elsőfokú riasztást adtak ki, miközben a hőség 31 és 37 fok között tetőzik. A déli óráktól erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés, és egyre többfelé kell záporra, zivatarra számítani. A HungaroMet előrejelzése
szerint az intenzívebb cellákat felhőszakadás, jégeső és viharos, néhol akár erősen viharos széllökés is kísérheti.
Felhőszakadás veszélye miatt Pest, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében adtak ki figyelmeztetést.
Az esti órákban a zivatartevékenység átmenetileg csillapodik, a gomolyfelhők a legtöbb helyen összeesnek, és nagy területen kiderül az ég. Hajnalra foltokban pára, köd képződhet, és a hőmérséklet 17 és 23 fok közé csökken.
Hétfőn a sok napsütés mellett ismét nagyobb számban fordulhatnak elő lokális záporok és hőzivatarok, felhőszakadás is kialakulhat.
Az északias szél nyugaton és északkeleten megélénkül, a csúcshőmérséklet pedig 30 és 35 fok között alakul.
Kedden és szerdán folytatódik a meleg, napos idő 30 és 36 fok közötti maximumokkal, de a záporok, zivatarok esélye már jóval alacsonyabb lesz.
Vasárnap délutántól több hullámban érkező, helyenként heves zivatarok csapnak le az országra: minden megyére elsőfokú riasztást adtak ki, miközben a hőség 31 és 37 fok között tetőzik. A déli óráktól erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés, és egyre többfelé kell záporra, zivatarra számítani. A HungaroMet előrejelzése
szerint az intenzívebb cellákat felhőszakadás, jégeső és viharos, néhol akár erősen viharos széllökés is kísérheti.
Felhőszakadás veszélye miatt Pest, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében adtak ki figyelmeztetést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Túl korán örült a Fidesz, a bábjai és a hazánkat szétrabló milliárdos oligarchák
A miniszterelnök éles szavakkal üzent a Fidesznek és az oligarcháknak, miközben bejelentette, mire készülnek hétfőn a parlamentben. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslat mellett ismertetik azt az Alaptörvény-módosítást is, amely szerinte lezárja „Orbán bábjainak vergődését”.
Magyar Péter vasárnap délelőtt egy Facebook-posztban vázolta a kormány következő heti parlamenti terveit. Azzal kezdte:
„Túl korán örült a Fidesz, a bábjai és a hazánkat szétrabló milliárdos oligarchák. Fontos nap előtt állunk.”
A miniszterelnök közölte, hogy hétfőn ismertetik az Országgyűlésben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot és „az Orbán bábjainak vergődését lezáró” Alaptörvény-módosítást.
Mint írta, mindkét területen a lehető legerősebb változat támogatására fogja kérni a kormányt és a Tisza-frakciót is, a jogszabályok pedig egy pár napos társadalmi egyeztetést követően még tovább szigorodhatnak.
Végül azt üzent: „Rendszerváltás lépésről lépésre. A történelmet közösen írjuk.”
A kormány múlt hétfőn fogadtatta el a parlamenttel a 16. Alaptörvény-módosítást, amely megteremtette a jogi alapot a KEKVA-alapítványok vagyonának visszavételéhez. Szerdán a miniszterelnök már a konkrét jogszabályok jövő heti benyújtását ígérte, a kormány pedig rendkívüli parlamenti ülést is kezdeményezett hétfőre és keddre.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló jogszabálycsomag célja egy olyan új hivatal felállítása, amely a tervek szerint már a nyáron megkezdené a munkát.
Magyar Péter vasárnap délelőtt egy Facebook-posztban vázolta a kormány következő heti parlamenti terveit. Azzal kezdte:
„Túl korán örült a Fidesz, a bábjai és a hazánkat szétrabló milliárdos oligarchák. Fontos nap előtt állunk.”
A miniszterelnök közölte, hogy hétfőn ismertetik az Országgyűlésben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot és „az Orbán bábjainak vergődését lezáró” Alaptörvény-módosítást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter videóban mutatta meg, hol lakott Varga Judittal Brüsszelben
A miniszterelnök és volt felesége csupán kétutcányira laktak Magyar egykori munkahelyétől. Most végigvezette a kollégáit azon az úton, amit korábban naponta megtett korábbi otthona és a brüsszeli magyar nagykövetség épülete között.
Magyar Péter csütörtökön és pénteken Brüsszelben járt, ugyanis első alkalommal vett részt miniszterelnökként az uniós országok kormány- és államfőinek csúcstalálkozóján. A két nap során folyamatosan beszámolt az eseményekről Facebook-oldalán.
Most egy lazább videót posztolt a brüsszeli tartózkodásáról. Először a Luxemburg térről jelentkezett be, ahol lépten-nyomon megállították a külföldiek egy közös képért. A fotózkodás után pedig megmutatta kollégáinak, merre járt hazafelé, amikor évekig Brüsszelben dolgozott diplomataként.
Volt feleségével, Varga Judittal közös lakásuk csupán két utcára volt az akkora munkahelyétől, a brüsszeli magyar nagykövetségtől.
Ha már ott járt, el is sétált odáig a stábjával. Útközben átsétáltak egy parkon, ahol ismét megállították egy közös fotóért, de egy kis nézelődésre is volt idő. Végül elértek a miniszterelnök egykori lakhelyéhez.
„Ebben a lakásban laktunk. Hátul van egy tök jó kis kert. Az Európai Parlament wifijét használtuk, mert elért idáig”
Magyar Péter csütörtökön és pénteken Brüsszelben járt, ugyanis első alkalommal vett részt miniszterelnökként az uniós országok kormány- és államfőinek csúcstalálkozóján. A két nap során folyamatosan beszámolt az eseményekről Facebook-oldalán.
Most egy lazább videót posztolt a brüsszeli tartózkodásáról. Először a Luxemburg térről jelentkezett be, ahol lépten-nyomon megállították a külföldiek egy közös képért. A fotózkodás után pedig megmutatta kollégáinak, merre járt hazafelé, amikor évekig Brüsszelben dolgozott diplomataként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Elég sok mindent ledaráltak” – Orbán Anita a külügynél tapasztalt iratmegsemmisítésekről is beszélt egy osztrák lapnak
A külügyminiszter osztrák kollégájával, Beate Meinl-Reisingerrel adott közös interjút a Der Standard nevű lapnak, amelyben beszélt a V4-ek jövőjéről, a migrációról és az uniós pénzek visszaszerzéséről is. Megerősítette azt a pletykát is, hogy a Külügyminisztériumban sok dokumentumot megsemmisítettek Szijjártó Péter hivatali ideje alatt.
Az osztrák Der Standardnak adott közös interjút Orbán Anita külügyminiszter osztrák kollégájával, Beate Meinl-Reisingerrel, akivel a napokban egyeztetett Bécsben. A magyar tárcavezető többek közt arról beszélt, hogy számos hidat kell újjáépíteniük, amelyeket Orbán Viktor kormánya lerombolt.
A külügyminiszterek megbeszélésén szóba került a Visegrád-csoport jövője is, miután Magyar Péter miniszterelnök bécsi látogatásán felvetette Ausztria csatlakozásának lehetőségét. Orbán Anita szerint a regionális együttműködés nagyon fontos az új kormány számára.
„Különösen a Visegrád-csoportban való együttműködés, amelyet új energiával akarunk feltölteni. Már a következő keddre tervezünk egy találkozót mind a négy kormányfő között”
– jelentette ki. Hozzátette, az ilyen formátumok lehetőséget teremtenek arra, hogy közelebb hozzák egymáshoz azokat, akiknek hasonló nézeteik vannak.
Arra a felvetésre, hogy a V4 márkaneve nem égett-e le Viktor Orbán dominanciája miatt, Beate Meinl-Reisinger úgy reagált, hogy ezek a nemzetközi formátumok nem politikai kampányok eszközei. „Éppen egy új fejezetet nyitunk a kétoldalú kapcsolatokban, mégpedig egy nagyon fontosat, mert nagyon sok közös érdekünk van” – mondta az osztrák miniszter. Szerinte az együttműködés már most is működik más formátumokban, például az energiaügyek terén. Úgy véli, az embereknek és a vállalatoknak megbízható energiaellátásra és ésszerű árakra van szükségük.
„Együtt erősebbek vagyunk – de nem az EU ellen, hanem az EU-ban” – hangsúlyozta.
Az orosz fosszilis energiahordozóktól való magyar függőség kapcsán Orbán Anita elmondta, hogy rengeteg terhet örököltek a korábbi kormánytól. „A paksi atomerőművünk orosz technológián és orosz fűtőelem-szállításokon alapul, és az olaj és a gáz is túlnyomórészt Oroszországból érkezik hozzánk” – részletezte. Kijelentette, hogy a kormány még csak a munka legelején tart, és most elemzik ezeket a függőségeket. „Ugyanakkor be kell tartanunk a választási ígéretünket, hogy biztonságos és megfizethető energiát biztosítunk” – tette hozzá.
Meinl-Reisinger szerint mindenki megtanulta a leckét, hogy nem jó egyetlen forrásra támaszkodni, mert az zsarolhatóvá tesz. Egy friss felmérésre hivatkozva állította, az európaiak többsége már nem akar visszatérni a régi függőségekbe. „Inkább a saját energiaforrásokba kellene befektetni. Ez Ausztriára is igaz, bár az FPÖ az Oroszország elleni szankciók ellen hangol, és az orosz gázhoz való visszatérés mellett kampányol” – fogalmazott.
A migráció témájában, amely miatt a korábbi magyar kormány folyamatosan konfrontálódott Brüsszellel, Orbán Anita szerint az új vezetés is ellenzi az illegális migrációt, és tovább fogják erősíteni a határvédelmet.
„Ami azonban a nagy különbség az előző kormányhoz képest: mi szeretnénk együttműködni a partnereinkkel” – szögezte le.
Meinl-Reisinger szerint a migráció közös európai kihívás, ezért van szükség a Közös Európai Menekültügyi Rendszerre. Az Ausztria által a magyar határon ismét meghosszabbított határellenőrzésekkel kapcsolatban úgy vélte, a közös európai szabadságjogok élvezetéhez a migrációt rendezett és ellenőrzött keretek közé kell szorítani.
„Európa a szívek projektje. Az, hogy a belső határokon megállítanak, nem tartozik ehhez” – mondta.
A jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós forrásokkal kapcsolatban Orbán Anita közölte, hogy egy egész reformcsomagról van szó, és a határidő augusztus 31., ami nagyon szoros. „Ez a határidő nagyon kemény, de meg kell csinálnunk. Már útnak indítottunk egy törvénycsomagot, amely a szükséges reformok többségét tartalmazza” – mondta. Példaként említette a civil társadalom ellen is irányuló Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, új korrupcióellenes intézkedések bevezetését és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás hivatalos kérelmezését. Osztrák kollégája szerint mindez „elképesztő tempóban” történik.
Arra a kérdésre, hogy igazak-e a pletykák, miszerint elődje, Szijjártó Péter hivatali ideje alatt sok dokumentumot semmisítettek meg a minisztériumban, a miniszter szűkszavúan, de egyértelműen válaszolt: „Igen, ott elég sok mindent ledaráltak.”
Az ukrán-magyar kapcsolatokról szólva a magyar külügyminiszter elmondta, hogy elsőként a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak kérdését akarják rendezni. „Kormányunk hivatalba lépése után azonnal tárgyalásokat kezdeményeztünk, ahol a kisebbségi jogok, például az oktatás vagy a közigazgatás terén megállapodás született, amelyet most az ukrán parlament elé kell terjeszteni” – közölte. Hozzátette, hogy a másfél éve tartó magyar vétót az ukrán uniós csatlakozási tárgyalásokkal szemben feloldották.
Meinl-Reisinger szerint a korábbi magyar kormánynak sosem a kisebbségi kérdés volt a fontos, hanem csak ürügyként használta azt Ukrajna európai jövőjének blokkolására.
A dezinformációval kapcsolatos vádakra, amelyek Viktor Orbán kampányát érték, Orbán Anita a Tisza Párt kampányát hozta fel ellenpéldaként. Elmonta, hogy Magyar Péter 700 településen járt, hogy személyesen beszéljen az emberekkel, mert gyakran ez volt az egyetlen módja, hogy szembeszálljon a róla terjesztett hazugságokkal.
„A kormány 100 százalékban az irányítása alatt tartotta az állami médiát, Magyar Péter a választások előtti két évben egyetlen egyszer sem szerepelhetett ott. A közvetlen kapcsolat az emberekkel rendkívül fontos volt” – mondta.
Beate Meinl-Reisinger szerint a dezinformáció elleni küzdelem központi kérdés, mert instabilitást és megosztottságot hoz a társadalmakba. „Ez ellen fel kell lépnünk, és Európában egyesítenünk kell az erőinket. A magyarok tapasztalatai itt jelentős mértékben hozzájárulhatnak” – mondta.
Az osztrák Der Standardnak adott közös interjút Orbán Anita külügyminiszter osztrák kollégájával, Beate Meinl-Reisingerrel, akivel a napokban egyeztetett Bécsben. A magyar tárcavezető többek közt arról beszélt, hogy számos hidat kell újjáépíteniük, amelyeket Orbán Viktor kormánya lerombolt.
A külügyminiszterek megbeszélésén szóba került a Visegrád-csoport jövője is, miután Magyar Péter miniszterelnök bécsi látogatásán felvetette Ausztria csatlakozásának lehetőségét. Orbán Anita szerint a regionális együttműködés nagyon fontos az új kormány számára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
