Fotógaléria: így vonultak be a Parlamentbe a Tisza-frakció tagjai
Üdvrivalgás fogadta a Kossuth téren a Tisza-frakció érkező tagjait. A politikusok Magyar Péter vezetésével folytatták útjukat az Országházba, és rövid időre megálltak a Szent Korona előtt.
Magyar Péter a leendő kormány tagjaival sétált végig a Kossuth téren. Üdvrivalgás fogadta őket, és néhány közös fotó készítésére is volt lehetőség. A Tisza-frakció tagjai ezt követően bementek a Parlament épületébe.
A képviselők először röviden megálltak a Szent Korona előtt, majd onnan néhány fős csoportokban haladtak tovább az alsóházi ülésterem felé.
Magyar Péter a leendő kormány tagjaival sétált végig a Kossuth téren. Üdvrivalgás fogadta őket, és néhány közös fotó készítésére is volt lehetőség. A Tisza-frakció tagjai ezt követően bementek a Parlament épületébe.
A képviselők először röviden megálltak a Szent Korona előtt, majd onnan néhány fős csoportokban haladtak tovább az alsóházi ülésterem felé.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Alkotmányvédelmi Hivatal: A miniszterelnöki kabinetirodától érkezett jelzés, hogy a pénzszállítón március 5-én kell rajtaütni
Az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda jelölte ki március 5-ét a rajtaütés napjaként. Eközben a volt igazságügyi miniszter tagadja a kormányzati beavatkozást.
Újabb fejezethez érkezett az úgynevezett aranykonvoj-ügy: az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodától érkezett a jelzés, miszerint az ukrán pénzszállítókon kifejezetten március 5-én kell rajtaütni – számolt be róla az RTL Híradó. A kormányzati érintettséget eközben a volt igazságügyi miniszter és Orbán Viktor sajtófőnöke is tagadja, a Legfőbb Ügyészség pedig azt állítja, nem is tudtak az akcióról, noha az ő feljelentésük alapján indult a nyomozás.
A híradó birtokába jutott információk szerint a kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága március elején jelezte a titkosszolgálatnak a konkrét dátumot.
Az ügyészség közleménye szerint ők egy nappal korábban, március 4-én tettek feljelentést pénzmosás gyanújával, majd a rajtaütés napján, március 5-én jelölték ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt a nyomozásra. Állításuk szerint azonban magáról a rajtaütésről nem volt tudomásuk.
Az ukrán pénzszállítók ügyvédje, Horváth Lóránt szerint viszont a legfőbb ügyésznek le kellene mondania, mert szerinte írásos bizonyítékaik vannak arról, hogy az ügyészség már az előkészületekben is részt vett.
Március 5-én a Terrorelhárítási Központ kommandósai az M1-es autópálya alacskai pihenőjénél csaptak le két, ukrán pénzt szállító autóra. Hét ukrán állampolgárt bilincseltek meg, és több mint 27 milliárd forintnyi aranyat és valutát foglaltak le.
A rajtaütés napján Orbán Viktor a Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján arról beszélt, hogy a kormány erővel fogja rákényszeríteni az ukránokat a Barátság kőolajvezeték újranyitására.
„Le fogjuk őket verni. Az olajblokádot le fogjuk törni. Rá fogjuk kényszeríteni az ukránokat, hogy indítsák újra a szállításokat. Nem üzlettel, nem megegyezéssel, nem kiegyezéssel, hanem erőből fogjuk elérni” – fogalmazott a volt miniszterelnök.
Amikor az RTL riportere szerdán arról kérdezte, valóban ő utasította-e a hatóságokat az akcióra, Orbán Viktor kitért a válasz elől.
Sajtófőnöke, Havasi Bertalan és a volt igazságügyi miniszter, Tuzson Bence is tagadta a kormány szerepét. Utóbbi annyit mondott: „Ilyen biztos, hogy nem történt.”
A Legfőbb Ügyészség pedig közleményében azt írta, az ügyben sem a régi, sem az új kormánnyal nem tartottak kapcsolatot.
Az ügyben Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt a Facebookon. Azt írta, Orbán Viktor maga dönthetett a rajtaütésről, vagy épp eljárások elhúzásáról, és ezért vállalnia kell a felelősséget.
Újabb fejezethez érkezett az úgynevezett aranykonvoj-ügy: az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodától érkezett a jelzés, miszerint az ukrán pénzszállítókon kifejezetten március 5-én kell rajtaütni – számolt be róla az RTL Híradó. A kormányzati érintettséget eközben a volt igazságügyi miniszter és Orbán Viktor sajtófőnöke is tagadja, a Legfőbb Ügyészség pedig azt állítja, nem is tudtak az akcióról, noha az ő feljelentésük alapján indult a nyomozás.
A híradó birtokába jutott információk szerint a kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága március elején jelezte a titkosszolgálatnak a konkrét dátumot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyszerre három magyar nagykövet felmentését jelentették be
A legfrissebb Magyar Közlöny szerint két nagykövetet az új, egyet pedig a korábbi külügyminiszter javaslatára mentettek fel. A varsói és szófiai poszt mellett egy tavalyi döntés is most vált hivatalossá.
A legfrissebb Magyar Közlöny szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök három nagykövetet is felmentett szerdán.
A varsói és a szófiai állomáshely vezetője az új külügyminiszter, Orbán Anita kezdeményezésére távozik, míg egy harmadik, még tavaly decemberben eldöntött felmentés csak most vált hivatalossá.
A szerdán megjelent rendelet szerint Orbán Anita új külügyminiszter javaslatára kell távoznia Boros Miklós szófiai és Íjgyártó István varsói nagykövetnek, mindkettőjüket érdemeik elismerése mellett mentették fel – írta a 24.hu.
A közlönyben megjelent egy harmadik diplomata, Breuer Klára rendkívüli és meghatalmazott nagykövet felmentése is. Ez azonban egy még tavaly decemberi döntés, amit Szijjártó Péter akkori tárcavezető jegyzett ellen. Breuer Klára az új kormányban a bilaterális kapcsolatokért felelős államtitkárként folytatja pályafutását.
A legfrissebb Magyar Közlöny szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök három nagykövetet is felmentett szerdán.
A varsói és a szófiai állomáshely vezetője az új külügyminiszter, Orbán Anita kezdeményezésére távozik, míg egy harmadik, még tavaly decemberben eldöntött felmentés csak most vált hivatalossá.
A szerdán megjelent rendelet szerint Orbán Anita új külügyminiszter javaslatára kell távoznia Boros Miklós szófiai és Íjgyártó István varsói nagykövetnek, mindkettőjüket érdemeik elismerése mellett mentették fel – írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nyugi, nyugi, Xanax!” – Most derült ki, mit szólt be Kocsis Máté Magyar Péternek
A Fidesz korábbi frakcióvezetője a mentelmi jogáról szóló parlamenti vitában szólt be a miniszterelnöknek. A beszólás azután hangzott el, hogy Magyar Péter nyilvános bocsánatkérésre szólította fel őt.
Ami a tévéközvetítésből kimaradt, most feketén-fehéren ott áll a jegyzőkönyvben: a magyar parlament május 26-i, első rendes ülésének hangulatát a padsorokból érkező beszólások határozták meg. Az Országgyűlési Napló frissen közzétett leirataiból kiderül, hogy a puskaporosnak nevezett napon pontosan milyen mondatok hangzottak el a képviselők között – írta a Telex.
Az egyik legélesebb párbeszéd Kocsis Máté mentelmi jogának fenntartásakor zajlott le. Amikor a házelnök megkérdezte a Fidesz korábbi frakcióvezetőjét, hogy kíván-e felszólalni, Magyar Péter miniszterelnök azt javasolta neki: „Nyugodtan kérjen bocsánatot mindenki előtt!”
Kocsis Máté erre a maga stílusában csak annyit vetett oda: „Nyugi, nyugi, Xanax!”
A szavazás előtt Magyar Péternek is volt még egy megjegyzése: „Ne félj, Máté, nem kell félni!”
A kormányfő és a Fidesz frakcióvezetője, Gulyás Gergely között is feszült vita alakult ki, amikor Gulyás a Tisza-kormány ígéreteit, köztük a 480 forintos benzinárat kérte számon. A miniszterelnök magázódva utasította vissza a felvetést: „Soha nem volt ilyen kijelentésem! Megint hazudik!”
Mikor Gulyás Gergely a közjogi méltóságok sértegetését firtatta, Magyar már tegeződve válaszolt: „Mert elloptatok több ezer milliárdot!”
Később Pócs János is többször bekiabálta, hogy „hazudsz!”, mire a miniszterelnök egy hosszabb felsorolásban jelezte, hogy a választók nem felelősek a politikusok tetteiért.
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke azzal vádolta a kormányt, hogy diktatúrát akarnak kiépíteni, amire Magyar Péter a sükösdi roma gyerekek esetére utalva riposztozott: „Meg a sükösdi gyerekek!” A miniszterelnök egy vizsgálóbizottság vezetését is felajánlotta Toroczkainak, bizonyos feltételekkel.
Dúró Dóra a Tisza bevándorláspolitikájára úgy reagált, hogy „Tele van Olaszország migránssal!”, a képviselői jövedelmek csökkentésének felvetésekor pedig közbeszúrta: „Nincs sofőröm.”
Balla György, a Fidesz frakcióvezető-helyettese is aktív volt, egy ponton személyeskedve szólt oda Magyarnak: „A fiatal lányokat a helyedben nem forszíroznám!”
A KDNP-s felszólalások idején szabadultak el leginkább az indulatok. Rétvári Bence beszéde alatt a miniszterelnök folyamatosan bekiabált, mire a képviselő a házelnöktől kért segítséget, Apáti István pedig már a parlamenti őrségért kiáltott.
Máthé Zsuzsa interpellációjára, amely a gyermekek és szülők érdekeinek védelméről szólt, Magyar Péter visszavágta: „Jobban, mint önök!” A feszült helyzetben a fideszes Radics Béla a házelnöknek üzent: „Ne csak a székkel foglalkozz, hanem ezzel is!”
A nap folyamán még egy bibliai kiigazítás is elhangzott: amikor Magyar Jézus és a farizeusok történetét idézte, Juhász Hajnalka a padsorokból helyesbített, hogy valójában a kufárokról volt szó. A Szőlő utca ügyének emlegetése után Takács Péter volt egészségügyi államtitkár gúnyosan csak annyit mondott: „Már vártam!”
Mindezeket a részleteket a patkó közepén ülő parlamenti gyorsírók rögzítették, akiknek munkája nélkül a tévéközvetítésekből nem derülnének ki a padsorok mögötti párbeszédek.
A magyar törvényhozásban a bekiabálásoknak komoly hagyományai vannak, a mostani jegyzőkönyvek pedig pontosan dokumentálják a politikai kultúra jelenlegi állapotát.
Ami a tévéközvetítésből kimaradt, most feketén-fehéren ott áll a jegyzőkönyvben: a magyar parlament május 26-i, első rendes ülésének hangulatát a padsorokból érkező beszólások határozták meg. Az Országgyűlési Napló frissen közzétett leirataiból kiderül, hogy a puskaporosnak nevezett napon pontosan milyen mondatok hangzottak el a képviselők között – írta a Telex.
Az egyik legélesebb párbeszéd Kocsis Máté mentelmi jogának fenntartásakor zajlott le. Amikor a házelnök megkérdezte a Fidesz korábbi frakcióvezetőjét, hogy kíván-e felszólalni, Magyar Péter miniszterelnök azt javasolta neki: „Nyugodtan kérjen bocsánatot mindenki előtt!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Külön törvényt alkot a Velencei-tó megmentésére a Tisza-kormány – a vízszint már csak 66 centiméter
Gajdos László miniszter egy új törvény megalkotását jelentette be a tó megmentése érdekében. A bejelentés azután történt, hogy a vízügy országos szinten elrendelte a vízhiány elleni védekezést.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter szerda este a Facebookon jelentette be, hogy átfogó törvényt alkotnak a Velencei-tó megmentésére. Azt írta, hogy a tónál tartott egyeztetésen a helyi környezetvédő civilek, a polgármesterek és a vízügyi szakemberek is személyesen kifejtették álláspontjukat.
„Az elmúlt évek elhanyagoltsága után most végre széles körű párbeszéd indult a tó megmentéséért” – fogalmazott.
Gajdos szerint a helyzetet övező sok ellentmondó érdek komplex megoldást követel a tó hosszú távú ökológiai védelméért. Kifejtette, a közös munka alapja egy átfogó Velencei-tó törvény előkészítése lehet, amely megteremti a szükséges jogi kereteket.
Zárásként a legfontosabb feladatokat is felsorolta: a szakértői javaslatok alapján a vízminőség javítása, a fenntartható vízpótlás és a part menti környezet teljes körű rendezése.
Május 21-én a tó vízszintje mindössze 66 centiméter volt Agárdnál, szakértők pedig arra figyelmeztettek, hogy bőséges csapadék vagy célzott beavatkozás hiányában az összefüggő vízfelület feldarabolódhat. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) értékelése szerint a téli félévben a csapadék 37 százalékkal maradt el az átlagtól, ezért a szokásos feltöltődés elmaradt.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter szerda este a Facebookon jelentette be, hogy átfogó törvényt alkotnak a Velencei-tó megmentésére. Azt írta, hogy a tónál tartott egyeztetésen a helyi környezetvédő civilek, a polgármesterek és a vízügyi szakemberek is személyesen kifejtették álláspontjukat.
„Az elmúlt évek elhanyagoltsága után most végre széles körű párbeszéd indult a tó megmentéséért” – fogalmazott.
Gajdos szerint a helyzetet övező sok ellentmondó érdek komplex megoldást követel a tó hosszú távú ökológiai védelméért. Kifejtette, a közös munka alapja egy átfogó Velencei-tó törvény előkészítése lehet, amely megteremti a szükséges jogi kereteket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
