A hatalmas tömeg a Tisza Párt képviselőinek biztatására spontán elfoglalta a tér közepét, és néhány zenés produkció után az ünnepség hivatalos része lezárult, ám a tömeg nagy része a téren maradt.
Az emberek a feltűnő képviselőkkel, miniszterekkel is készíthettek egy szelfit, de a legtöbben csak táncoltak, énekeltek.
A hatalmas tömeg a Tisza Párt képviselőinek biztatására spontán elfoglalta a tér közepét, és néhány zenés produkció után az ünnepség hivatalos része lezárult, ám a tömeg nagy része a téren maradt.
Az emberek a feltűnő képviselőkkel, miniszterekkel is készíthettek egy szelfit, de a legtöbben csak táncoltak, énekeltek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Alkotmányvédelmi Hivatal: A miniszterelnöki kabinetirodától érkezett jelzés, hogy a pénzszállítón március 5-én kell rajtaütni
Az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda jelölte ki március 5-ét a rajtaütés napjaként. Eközben a volt igazságügyi miniszter tagadja a kormányzati beavatkozást.
Újabb fejezethez érkezett az úgynevezett aranykonvoj-ügy: az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodától érkezett a jelzés, miszerint az ukrán pénzszállítókon kifejezetten március 5-én kell rajtaütni – számolt be róla az RTL Híradó. A kormányzati érintettséget eközben a volt igazságügyi miniszter és Orbán Viktor sajtófőnöke is tagadja, a Legfőbb Ügyészség pedig azt állítja, nem is tudtak az akcióról, noha az ő feljelentésük alapján indult a nyomozás.
A híradó birtokába jutott információk szerint a kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága március elején jelezte a titkosszolgálatnak a konkrét dátumot.
Az ügyészség közleménye szerint ők egy nappal korábban, március 4-én tettek feljelentést pénzmosás gyanújával, majd a rajtaütés napján, március 5-én jelölték ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt a nyomozásra. Állításuk szerint azonban magáról a rajtaütésről nem volt tudomásuk.
Az ukrán pénzszállítók ügyvédje, Horváth Lóránt szerint viszont a legfőbb ügyésznek le kellene mondania, mert szerinte írásos bizonyítékaik vannak arról, hogy az ügyészség már az előkészületekben is részt vett.
Március 5-én a Terrorelhárítási Központ kommandósai az M1-es autópálya alacskai pihenőjénél csaptak le két, ukrán pénzt szállító autóra. Hét ukrán állampolgárt bilincseltek meg, és több mint 27 milliárd forintnyi aranyat és valutát foglaltak le.
A rajtaütés napján Orbán Viktor a Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján arról beszélt, hogy a kormány erővel fogja rákényszeríteni az ukránokat a Barátság kőolajvezeték újranyitására.
„Le fogjuk őket verni. Az olajblokádot le fogjuk törni. Rá fogjuk kényszeríteni az ukránokat, hogy indítsák újra a szállításokat. Nem üzlettel, nem megegyezéssel, nem kiegyezéssel, hanem erőből fogjuk elérni” – fogalmazott a volt miniszterelnök.
Amikor az RTL riportere szerdán arról kérdezte, valóban ő utasította-e a hatóságokat az akcióra, Orbán Viktor kitért a válasz elől.
Sajtófőnöke, Havasi Bertalan és a volt igazságügyi miniszter, Tuzson Bence is tagadta a kormány szerepét. Utóbbi annyit mondott: „Ilyen biztos, hogy nem történt.”
A Legfőbb Ügyészség pedig közleményében azt írta, az ügyben sem a régi, sem az új kormánnyal nem tartottak kapcsolatot.
Az ügyben Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt a Facebookon. Azt írta, Orbán Viktor maga dönthetett a rajtaütésről, vagy épp eljárások elhúzásáról, és ezért vállalnia kell a felelősséget.
Újabb fejezethez érkezett az úgynevezett aranykonvoj-ügy: az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodától érkezett a jelzés, miszerint az ukrán pénzszállítókon kifejezetten március 5-én kell rajtaütni – számolt be róla az RTL Híradó. A kormányzati érintettséget eközben a volt igazságügyi miniszter és Orbán Viktor sajtófőnöke is tagadja, a Legfőbb Ügyészség pedig azt állítja, nem is tudtak az akcióról, noha az ő feljelentésük alapján indult a nyomozás.
A híradó birtokába jutott információk szerint a kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága március elején jelezte a titkosszolgálatnak a konkrét dátumot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyszerre három magyar nagykövet felmentését jelentették be
A legfrissebb Magyar Közlöny szerint két nagykövetet az új, egyet pedig a korábbi külügyminiszter javaslatára mentettek fel. A varsói és szófiai poszt mellett egy tavalyi döntés is most vált hivatalossá.
A legfrissebb Magyar Közlöny szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök három nagykövetet is felmentett szerdán.
A varsói és a szófiai állomáshely vezetője az új külügyminiszter, Orbán Anita kezdeményezésére távozik, míg egy harmadik, még tavaly decemberben eldöntött felmentés csak most vált hivatalossá.
A szerdán megjelent rendelet szerint Orbán Anita új külügyminiszter javaslatára kell távoznia Boros Miklós szófiai és Íjgyártó István varsói nagykövetnek, mindkettőjüket érdemeik elismerése mellett mentették fel – írta a 24.hu.
A közlönyben megjelent egy harmadik diplomata, Breuer Klára rendkívüli és meghatalmazott nagykövet felmentése is. Ez azonban egy még tavaly decemberi döntés, amit Szijjártó Péter akkori tárcavezető jegyzett ellen. Breuer Klára az új kormányban a bilaterális kapcsolatokért felelős államtitkárként folytatja pályafutását.
A legfrissebb Magyar Közlöny szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök három nagykövetet is felmentett szerdán.
A varsói és a szófiai állomáshely vezetője az új külügyminiszter, Orbán Anita kezdeményezésére távozik, míg egy harmadik, még tavaly decemberben eldöntött felmentés csak most vált hivatalossá.
A szerdán megjelent rendelet szerint Orbán Anita új külügyminiszter javaslatára kell távoznia Boros Miklós szófiai és Íjgyártó István varsói nagykövetnek, mindkettőjüket érdemeik elismerése mellett mentették fel – írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Népszava: Rendőrök vittek el műtősöket drogterjesztés gyanújával a Baleseti Intézetből, sorra maradnak el a műtétek, és barna víz folyik a csapból
Sokkoló riportot közölt a lap a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központból. Úgy tudják több műtőssegédet is elvittek a rendőrök egy drogterjesztési ügyben, a személyzethiány miatt a műtők kapacitása 30 százalékra esett vissza, és barna lötty folyik tiszta víz helyett a csapból, ami veszélyes is lehet.
A Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központban hónapok óta sötétbarna, zavaros folyadék jön a csapokból, ami a csőhálózat elöregedésére és potenciális fertőzésveszélyre utalhat. A vízminőség egy kórházban közvetlen betegbiztonsági kérdés, hiszen a vizet nemcsak ivásra, hanem kézmosásra, műtéti bemosakodásra és sebtisztításra is használják - írja a Népszava, ami reggel sokkoló riportot közölt a balesetiből.
Egy ott dolgozó orvos szerint azonnali mikrobiológiai és kémiai vizsgálatra lenne szükség, az eredményeket pedig nyilvánosságra kellene hozni.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az egyik forrásuk szerint az elmúlt időszakban vezetékjavításra hivatkozva már hat éjszakára lezárták a teljes kórház vízellátását, miközben a műtőkben betegeket operáltak. Az intézeti epidemiológiai szolgálat hónapokkal korábban kérte a víz vizsgálatát, de állítólag erre nem érkezett válasz.
Az intézményt nemcsak az infrastrukturális, hanem a humánerőforrás-problémák is sújtják. A lap úgy értesült, hogy
a múlt héten több műtőssegédet is elvittek a rendőrök, információk szerint drogterjesztéssel kapcsolatos eljárás indult ellenük.
Az esetet követően a kórházban állománygyűlést tartottak, ami a dolgozók szerint méltatlanra sikerült.
„Nem elég, hogy a rendőrök a legjobb műtősfiúkat gyűjtötték be, de a keddi kórházi állománygyűlésen egy rendkívül kínos és méltatlan drogprevenciós előadást kellett végighallgatniuk a dolgozóknak” – fogalmazott egy forrás.
A műtőssegédek kiesésével a műtők kapacitása drasztikusan lecsökkent, jelenleg a szükséges személyzet nagyjából harmada áll rendelkezésre. A helyzet miatt számos júniusi műtétet töröltek vagy elhalasztottak.
Egy belső forrás szerint van olyan reggel, amikor 10-15, esetenként akár 20 elmaradt műtét torlódik fel. Ezeket a beavatkozásokat sokszor az ügyeleti idő terhére próbálják elvégezni, ami az akut ellátásban okoz további csúszásokat.
Az elmúlt másfél évben több mint 110 orvos és szakdolgozó távozott a kórházból az egyre nehezebb körülmények miatt. A helyzet különösen veszélyes az idegsebészeti ellátásban, ahonnan jelenleg három szakorvos távozik, és felmerült, hogy a jövőben a traumás idegsebészeti ügyelet folyamatos biztosítása is veszélybe kerülhet.
A munkaerőhiány olyan súlyos, hogy egy értekezleten a lap forrása szerint egyenesen úgy fogalmaztak: „aki tud műtősnőt, hozza, az se baj, ha nem ért hozzá, majd be lesz iskolázva”.
A problémák sorát már gyarapítja, hogy az intézet egyik személyliftje hónapok óta nem működik, javítása várhatóan csak szeptember végére készülhet el.
A Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központban hónapok óta sötétbarna, zavaros folyadék jön a csapokból, ami a csőhálózat elöregedésére és potenciális fertőzésveszélyre utalhat. A vízminőség egy kórházban közvetlen betegbiztonsági kérdés, hiszen a vizet nemcsak ivásra, hanem kézmosásra, műtéti bemosakodásra és sebtisztításra is használják - írja a Népszava, ami reggel sokkoló riportot közölt a balesetiből.
Egy ott dolgozó orvos szerint azonnali mikrobiológiai és kémiai vizsgálatra lenne szükség, az eredményeket pedig nyilvánosságra kellene hozni.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az egyik forrásuk szerint az elmúlt időszakban vezetékjavításra hivatkozva már hat éjszakára lezárták a teljes kórház vízellátását, miközben a műtőkben betegeket operáltak. Az intézeti epidemiológiai szolgálat hónapokkal korábban kérte a víz vizsgálatát, de állítólag erre nem érkezett válasz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Külön törvényt alkot a Velencei-tó megmentésére a Tisza-kormány – a vízszint már csak 66 centiméter
Gajdos László miniszter egy új törvény megalkotását jelentette be a tó megmentése érdekében. A bejelentés azután történt, hogy a vízügy országos szinten elrendelte a vízhiány elleni védekezést.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter szerda este a Facebookon jelentette be, hogy átfogó törvényt alkotnak a Velencei-tó megmentésére. Azt írta, hogy a tónál tartott egyeztetésen a helyi környezetvédő civilek, a polgármesterek és a vízügyi szakemberek is személyesen kifejtették álláspontjukat.
„Az elmúlt évek elhanyagoltsága után most végre széles körű párbeszéd indult a tó megmentéséért” – fogalmazott.
Gajdos szerint a helyzetet övező sok ellentmondó érdek komplex megoldást követel a tó hosszú távú ökológiai védelméért. Kifejtette, a közös munka alapja egy átfogó Velencei-tó törvény előkészítése lehet, amely megteremti a szükséges jogi kereteket.
Zárásként a legfontosabb feladatokat is felsorolta: a szakértői javaslatok alapján a vízminőség javítása, a fenntartható vízpótlás és a part menti környezet teljes körű rendezése.
Május 21-én a tó vízszintje mindössze 66 centiméter volt Agárdnál, szakértők pedig arra figyelmeztettek, hogy bőséges csapadék vagy célzott beavatkozás hiányában az összefüggő vízfelület feldarabolódhat. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) értékelése szerint a téli félévben a csapadék 37 százalékkal maradt el az átlagtól, ezért a szokásos feltöltődés elmaradt.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter szerda este a Facebookon jelentette be, hogy átfogó törvényt alkotnak a Velencei-tó megmentésére. Azt írta, hogy a tónál tartott egyeztetésen a helyi környezetvédő civilek, a polgármesterek és a vízügyi szakemberek is személyesen kifejtették álláspontjukat.
„Az elmúlt évek elhanyagoltsága után most végre széles körű párbeszéd indult a tó megmentéséért” – fogalmazott.
Gajdos szerint a helyzetet övező sok ellentmondó érdek komplex megoldást követel a tó hosszú távú ökológiai védelméért. Kifejtette, a közös munka alapja egy átfogó Velencei-tó törvény előkészítése lehet, amely megteremti a szükséges jogi kereteket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
