HÍREK
A Rovatból

Folytatódik a rakétaháború: újabb támadás érte Tel-Avivot, Izrael a Gázai övezetet lőtte

A nap folyamán Gázából rakétákat lőttek ki az övezet környéki településekre, de több hullámban az ország távolabbi, déli és középső részeire is. Délben ismét légiriadó volt Tel-Avivban is. Izrael válaszul a Gázai övezet iszlamista szervezeteinek katonai célpontjait lőtte.


Újabb rakétatámadás érte Tel-Avivot csütörtökön, Izrael válaszul a Gázai övezet iszlamista szervezeteinek katonai célpontjait lőtte - jelentette a helyi média.

A Falak őrzője hadművelet három napján az izraeli hadsereg 750 gázai célpontot, köztük alagutakat és 160 rakétakilövő állomást támadott. Megsemmisített négy sokemeletes házat, és megölt mintegy 60 gázai fegyverest, köztük célzott likvidálással több vezetőt - összegezte a hadsereg eddigi működését a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet csütörtökön.

A nap folyamán Gázából rakétákat lőttek ki az övezet környéki településekre, de több hullámban az ország távolabbi, déli és középső részeire is. Délben ismét légiriadó volt Tel-Avivban is, valamint a hadsereg lelőtt négy, az övezetből útnak indított drónt.

A gázai hadosztály parancsnoka, Nimrod Aloni altábornagy katonákhoz intézett levelében közölte, hogy a Falak őrzője hadművelet során a hadsereg megtámadta a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet támadóalagútját, amelyben mintegy húsz fegyveres vesztette életét.

"Halálcsapdává alakítottuk az alagutakat"

- írta Aloni.

"Nem kértük ezt a hadjáratot, de miután megkezdődött, örömmel és szenvedéllyel hajtjuk végre küldetésünket, amíg elérjük az egyértelmű győzelmet"

- tette hozzá a ynet értesülése szerint.

Reuven Rivlin államelnök csütörtökön ellátogatott a leginkább érintett dél-izraeli vidékekre, és megbeszélést folytatott a Negev-sivatag zsidó és arab településeinek vezetőivel. Rivlin a szerdai incidensekre, a zsidók és arabok közötti összecsapásokra utalva arra kérte partnereit, hogy ítéljék el határozottan ezeket az eseteket.

"Ne hagyják, hogy megtörténjenek. Jobbak vagyunk ennél. Az otthonunk ég, és nincs más lakóhelyünk"

- mondta nekik az izraeli államfő a Maárív című újság honlapjának beszámolója szerint.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök Lodba látogatott, az ország közepén lévő, zsidók és arabok lakta városba, ahol az utóbbi napokban mindkét népcsoport erőszakos etnikai tüntetéseket szervezett a másik ellen.

Netanjahu az ott állomásozó határrendészeti egységeknek azt mondta, hogy kész jóváhagyni nagy horderejű intézkedéseket az erőszak elfojtása érdekében, beleértve a katonai erők bevetését vagy a vitatott, bírósági tárgyalás nélküli letartóztatásokat, amelyet "adminisztratív fogva tartásnak" neveznek.

A rendőrség bejelentette, hogy Lodba csak a helyiek utazhatnak be délután öttől, és este 8 és hajnali 3 között kijárási tilalom lép életbe.

Izraelben - a Walla hírportál szerint - tagadják azt az egyiptomi forrásból származó értesülést, hogy csütörtökön egyiptomi közvetítő küldöttség érkezett Tel-Avivba a tűzszüneti feltételek megvitatására.

A rakétaháború hétfőn kezdődött Izrael és a gázai szélsőséges iszlamista szervezetek között, miután Jeruzsálemben összecsapások voltak a palesztinok és az izraeli biztonságiak között az al-Aksza mecsetnél.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lemondott a teljes Munkácsy-díj bizottság, mert szerintük egy amatőr, vásári szintű festőt tüntetett ki a miniszter
Lemondott a Munkácsy-díj bizottság teljes tagsága, miután szerintük egy szakmailag elfogadhatatlan festő, Vészabó Noémi is megkapta az elismerést – még a jelöltek között sem volt.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. március 27.



A Munkácsy-díj Bizottság minden évben 14 művészt javasol a március 15-én kiosztott rangos elismerésre. Az RTL Híradó nemrég arról számolt be, hogy a testület tagjai a lemondásukat fontolgatják, miután idén olyan művész is Munkácsy-díjat kapott, akit ők nem tartanak szakmailag megfelelőnek. Vészabó Noémi még az első, 150 fős jelöltlistán sem szerepelt, mégis megkapta a díjat. A végső döntést egyébként a kulturális és innovációs miniszter hozza meg, aki jelenleg Hankó Balázs.

A döntés ellen petíció is indult. Ebben azt írják, hogy az elmúlt 75 évben a Munkácsy-díjat elnyerők 98–99 százaléka profi művész volt. Előfordult, hogy politikai nyomásra 1–2 százalékban olyanok is díjat kaptak, akik nem tartoztak ebbe a körbe, de a petíció szerint olyan díjazott, „aki a minimálisan elvárható szakmai alapokat is nélkülözte”, eddig még nem volt.

Az Index most arról számolt be, hogy a bizottság tagjai végül valóban lemondtak. A Munkácsy-díj Bizottság hat tagból állt:

  • Aknay János;
  • Elekes Károly;
  • Erős István;
  • Farkas Ádám;
  • Petrányi Zsolt;
  • Verebes György.

A portál értesülései szerint a testületben az váltotta ki a legnagyobb feszültséget, hogy Vészabó Noémi – akit szerintük amatőr festőként nem lehetett volna díjazni – a bizottság tudta és javaslata nélkül került be a díjazottak közé.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium a lap kérdésére így reagált:

„A Munkácsy-díj Bizottság tagjai egyeztetést folytattak a kulturális és innovációs miniszterrel, amelynek során értékelték a díjazási rendszer eddigi tapasztalatait. A bizottság tagjai felajánlották lemondásukat, amelyet a miniszter eddigi munkájukat és elhivatottságukat megköszönve elfogadott. Megerősítették szándékukat a képzőművészeti szféra további építését szolgáló konstruktív párbeszéd fenntartásában.”

Verebes György, a Munkácsy Szolnoki Művésztelep vezetője az Indexnek telefonon is megerősítette a hírt:

„Morális okok miatt hoztuk meg ezt a döntést. A minisztériumnak, és a miniszternek megvan a joga, hogy más jelölteket is támogassanak, mert ez egy miniszteri díj. És soha nem volt olyan, hogy teljes mértékben elfogadta volna a minisztérium a javaslatainkat. Ám a bizottság tagjaiként mi is csak a díjátadó napján értesültünk, hogy milyen mértékben más emberek részesültek az elismerésben. Ma megkerestük Hankó Balázs minisztert, és közöltük vele, hogy Munkácsy-díj bizottsága szakmailag nem tud egyetérteni ezzel az összetétellel. A nevünket nem akarjuk hozzáadni. Ez a döntés nem politikai, nem személyes, pusztán szakmai döntés volt”

– mondta Verebes.

Hozzátette: Hankó Balázs elfogadta a lemondásukat, és megígérte, hogy a jövőben jobban figyelembe veszi majd a szakmai testület javaslatait.

„A Munkácsy-díj presztízsének visszaállításában továbbra is szívesen segítünk” – tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Éjfélkor leállhat az egyetlen szerb olajfinomító, emiatt Magyarországon is drágább lehet az üzemanyag
Leállhat Szerbia egyetlen olajfinomítója, mert lejár az amerikai szankciók alóli mentesség. Ez nemcsak Szerbiát, de Magyarországot is érintheti – drágább lehet az üzemanyag a régióban.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. március 27.



Szerbia péntektől elveszítheti az olajimportját, mert nem sikerült megállapodnia az Egyesült Államokkal az ország egyetlen olajfinomítóját érintő szankciók ügyében – erről Aleksandar Vučić szerb elnök beszélt a Financial Times-nak adott interjúban, amelyről a Reuters számolt be.

A szerbiai NIS olajfinomító többségi tulajdonosa az orosz Gazprom Neft és a Gazprom, az Egyesült Államok pedig szankciókat vezetett be az orosz olajipari vállalatok ellen. Az amerikai pénzügyminisztériumhoz tartozó OFAC január 10-én rendelte el ezeket az intézkedéseket, és 45 napot adott a Gazprom Neftnek arra, hogy kiszálljon a NIS tulajdonosi köréből. Ezt követően február 27-én még további 30 nap haladékot is adtak, de ez az időszak csütörtök éjfélkor lejár.

Vučić szerint nincs sok esély arra, hogy az utolsó pillanatban mégis sikerülne megállapodást kötni.

„Tárgyaltunk az amerikaiakkal, az oroszokkal, mindenkivel a megoldás érdekében, de nem tapasztaltunk változást az amerikai hozzáállásban”

– mondta a szerb elnök Belgrádban.

A szerbiai NIS az ország egyetlen olajfinomítója, éves kapacitása 4,8 millió tonna. Ez a létesítmény látja el Szerbia jelentős részét üzemanyaggal, ezért stratégiai fontosságú.

Annak érdekében, hogy megfeleljenek az amerikai szankcióknak, február 26-án a Gazprom Neft átruházta mintegy 5,15%-os részesedését a Gazpromra. Ennek köszönhetően a Gazprom Neft már nem rendelkezik abszolút többséggel a NIS-ben: jelenleg 44,85%-os a részesedése, míg a Gazpromé 11,3%. A szerb állam továbbra is 29,87%-ot birtokol, a többi részvény kisebb befektetőké.

A NIS a szükséges nyersolaj 80%-át a horvát Janaf csővezetékén keresztül importálja, a maradékot Szerbián belüli kitermelésből fedezi. 2024 elején megállapodás született 10 millió tonna nyersolaj szállításáról 2026 végéig.

Ante Šušnjar, Horvátország gazdasági minisztere a hónap elején azt nyilatkozta, hogy a Janaf akár meg is vásárolhatja az orosz tulajdonrészt a szerbiai finomítóban.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban úgy fogalmazott, hogy a szerbiai olajfinomító kiesése az egész térségre hatással lenne, és áremelkedést okozhat.

„Ha a szerbiai finomítói kapacitást kizárják a teljes regionális kapacitásból, akkor problémák lesznek a regionális olajpiacon. Ha a szerbiai finomító nem tudja feldolgozni a nyersolajat, akkor a benzint máshonnan kell beszállítani, és ez

nyomást gyakorol a regionális benzinpiacra – a minőség és a logisztika szempontjából –, ami az árak és a költségek növekedéséhez vezethet. Egyszóval a közép-európai lakosságnak, magyaroknak és másoknak is meg kell fizetniük a politikai bosszú árát”

– mondta Szijjártó február közepén a szerb köztelevíziónak adott interjújában.

(via Portfolio)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lázár János: Elegem van a luxizásból, a repülőzésből, a jachtozásból és az egészből, amit néhány ember ebben az országban csinál
Lázár János szerint ideje megszabadulni azoktól a NER-esektől, akik visszaéltek a Fidesz által kínált lehetőségekkel. A miniszter kemény szavakkal üzent a luxust élvezőknek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. március 27.



Kisvárdán tartott sajtótájékoztatót Lázár János, ahol a közösségi oldalán megosztott videó szerint több aktuális témáról is beszélt. A miniszter úgy fogalmazott: az elmúlt 15 évben a Fidesz lehetőséget teremtett mindenkinek, aki dolgozni akart, legyen az fiatal, alkalmazott vagy vállalkozó, vette észre a 24.hu.

Szerinte voltak, akik éltek ezzel a lehetőséggel, mások viszont visszaéltek vele. Lázár úgy nyilatkozott:

„Azokat a NER-eseket, akik kullancs módon ránk telepedtek, és visszaéltek a megteremtett lehetőséggel, valóban eljött az ideje, hogy lesöpörjük magunkról, annak érdekében, hogy a ránk szavazók bizalmát meg tudjuk tartani.”

A miniszter arról is beszélt, hogy az elmúlt években sok vállalkozó megerősödött, gazdagabb lett, és több embernek ad munkát. Ugyanakkor szerinte kérdés, hogy ezek az emberek a vagyonukat a közösség javára is használják-e, vagy csak saját hasznukra.

Hozzátette:

„Nekem személyesen teljesen elegem van a luxizásból, a repülőzésből, a jachtozásból és az egészből, amit néhány ember ebben az országban a megteremtett lehetőséggel csinál. A Fidesz nevében azt várjuk el, hogy ezt minél előbb hagyják abba, mert ezzel szégyent hoznak az egész közösségünkre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Csórik!” - egy kamionos felvette, milyen elképesztően hosszú a sor a magyar-szlovák határon, ahol minden egyes kamiont fertőtlenítenek
Óriási dugók alakultak ki a legnagyobb szlovák-magyar határátkelőknél, mert a teherautók csak alapos fertőtlenítés után léphetnek be Szlovákiába. Eközben a kisebb határátkelőket újra megnyitották az autósok előtt, miután mindenhol fertőtlenítő pontokat állítottak fel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. március 27.



.

A torlódások oka, hogy Szlovákiában már négy településen is kimutatták a ragadós száj- és körömfájás vírust. A fertőzés egy magyarországi településen, Levélen is megjelent. Itt – ahogyan korábban a szintén érintett Kisbajcson – az összes állatot le fogják ölni a hatóságok.

A rajkai határnál kilométeres kamionsor torlódott fel. Egy sofőr videóra vette az éjszakai helyzetet:

„Csórik, hát vasárnap jövök visszafele, ez nem lesz túl reményteljes”

– mondja a felvételen.

A felvételen látszik, hogy az egyik sávban hosszú sorban állnak a kamionok, köztük néhol egy-egy személyautó is beszorult.

„Szerintem egy kamionnal foglalkoznak egyszerre, a kerekeket körbelocsolják, vagy én nem tudom, mit csinálnak. Jézus Máriám!”

– hallható a videón, amit itt lehet megnézni:

A sorok azért ilyen hosszúak, mert minden járművet fertőtlenítenek a határon. A szlovákiai Medvénél például egy hatalmas fertőtlenítőkapun kell áthajtani, amit a tűzoltók kezelnek védőfelszerelésben. A településen múlt vasárnap mutatták ki a vírust, később Csiliznyáradon, Bakán, kedden Lúcson, majd szerdán a magyar Levélen is megjelent.

Szerdáig csak négy nagyobb határátkelő – Rajka, Medve, Komárom és Párkány – működött, a többit lezárták. Ezeket mostanra újranyitották, de a 3,5 tonnánál nehezebb járművek továbbra is csak a négy nagy átkelőn haladhatnak át – itt viszont hatalmas torlódás alakult ki. Az M15-ös autópályán például a sor délutánra egészen az M1-esig ért.

A magyar oldalon Levélen, egy szarvasmarhatartó telepen szerdán szintén kimutatták a vírust. Itt közel 3000 állatot tartanak. A gazdáknak az tűnt fel, hogy néhány állat nyáladzott, habzott a szája, egy pedig sántítani kezdett. Azonnal szóltak a hatóságoknak, akik minden állatot megvizsgálnak 10 kilométeres körzetben. A levéli telepen minden állatot leölnek.

„Ennek az elindítása folyamatban van. Azt kell tudni, hogy egy ekkora létszámú állatállománynak a felszámolása több napot vesz igénybe, és annak érdekében, hogy itt a vírusürítés az minimalizált legyen, egy vakcinázás is kezdetét vette a telepen” – mondta az RTL Híradónak dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón azt ígérte: minden érintett gazdát kártalanítani fognak.

Szlovákiában eközben egyre súlyosabb a helyzet. Az osztrák hadsereg katasztrófavédelmi egységet küldött, 52 katonával és 18 járművel segítik a védekezést. Csehország fertőtlenítő csapatokat és mobil vágóhidakat küldött a helyszínre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk