„Folytatjuk, de máshogy” – Hadházy Ákos megváltoztatja a keddi tüntetéseit, mert túl kevesen maradtak

Fontos döntések fognak születni a héten a gyermekvédelemmel kapcsolatban - mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte:

A részleteket a Belügyminisztérium fogja közölni egy éven belül - tette hozzá.

Erről a témáról kérdezte a minisztert az RTL is. „Ön szerint elég-e nap 1500 forint egy gyermekotthonban lakó gyermek napi háromszori, iskolai napok esetén napi ötszöri étkeztetésére, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű ételt kapjon?” - tette fel a kérdést a riporter, mire a miniszter rögtön rávágta:

Gulyás ezután jelezte, hogy a kormány ezért ad 17 milliárd forintot a szociális ellátórendszernek. Majd elismételte, hogy a belügyminiszter egy héten belül bejelenti, hogy mire fordítják ezt a pénz.

A riporter kérdéseire válaszolva többször is elismételte, hogy szerinte is kevés az 1500 forint a napi étkezésre, két éve 120 százalékkal emelték meg az erre fordítható forrásokat, most pedig újabb emelésre készülnek. Januárban pedig bérelemést is terveznek.

- jegyezte meg a miniszter, aki azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy az emelés után mennyi lesz az összeg.

Uniós intézményeknél dolgozó magyarokat próbált beszervezni a magyar hírszerzés Brüsszelben a 2010-es években, viszont ezt annyira nyilvánvalóan és szakmaiatlanul csinálták, hogy lebuktak és szétesett a hálózatuk – írja a Direkt36 tényfeltáró központ a belga és német újságírókkal közösen készített új cikkében.

A Direkt36 beszélt több olyan magyar munkatársával az Európai Bizottságnak, akiket megpróbáltak beszervezni a magyar hírszerzés, vagyis az Információs Hivatal tisztjei.

Az egyik ilyen bizottsági dolgozó elmesélte például, hogy hogy V., a brüsszeli magyar Állandó Képviselet (ÁK) megnyerő modorú diplomatája rendszeresen hívta találkozókra. V.-t nem csak a bizottsági ügyek érdekelték, hanem bármiféle pletyka, amit a bizottsági munkatárs kiterjedt ismeretségi körében hallott.

– idézte fel a 2015 és 2017 közötti brüsszeli találkozókat a bizottságnak dolgozó magyar a Direkt36-nak. A „diplomatafedés” alatt azt értette a forrás, hogy V. ugyan hivatalosan a külügy tisztviselőjeként dolgozott Brüsszelben, de valójában a magyar hírszerzés, vagyis az Információs Hivatal (IH) munkatársa volt.

Ezt lényegében maga V. is felfedte a bizottsági dolgozó előtt. Egyik alkalommal ugyanis V. már nemcsak kérdezgetett, hanem

V. tudta, hogy a pénz személyesen nem motiválja a bizottsági dolgozót, ezért azzal próbálta rávenni őt, hogy támogatást ígért egy számára kedves szervezetnek. A bizottsági tisztviselő ezt határozottan elutasította.

– felelte, majd hozzátette, hogy továbbra is szívesen találkozik V.-vel, de nem látja semmi értelmét a hivatalos beszervezésnek.

Brüsszel az európai kémkedés egyik fővárosa, hiszen nemcsak az EU központja, hanem a NATO és számos más nemzetközi szervezet székhelye is itt található. A titkos brüsszeli hálózatépítés és információgyűjtés azonban jellemzően az orosz, kínai, iráni és más közel-keleti szolgálatok eszköze – nem pedig azoké az uniós tagállamoké, amelyek maguk is tagjai az EU intézményrendszerének.

A Direkt36 cikke szerint V. és kollégáinak módszerei túlmentek azon a határon, ami Brüsszelben még szokványosnak számít egy EU-tagállamtól.

V. volt ugyanis az IH rezidentúra vezetője, a hálózat feje, így bukása dominóként rántotta magával az egész rendszert.

„Felelőtlenül járt el, ezért maga az EU is felfigyelt rá. Egészen leplezetlenül próbált beszervezni embereket. Voltak uniós alkalmazottak, akik ezt jelezték” – mondta egy, a V. lebukásáról részleteket ismerő forrás.

– emlékezett vissza egy, az IH akkori működését jól ismerő forrás, arra utalva, hogy a magyar hírszerzésnek szinte a nulláról kellett újraépítenie brüsszeli pozícióit.

A Direkt36 által bemutatott esetek abban a 2012-2018 közti időszakban zajlottak, amikor az Információs Hivatalt az akkoriban a Miniszterelnökséget vezető Lázár János felügyelte, aki egyben az EU-s ügyek felelőse is volt a kormányban. Ahogy az Orbán-kormány és az Európai Bizottság közötti konfliktusok mélyültek – többek között a médiaszabadság, a jogállamiság és a bírói függetlenség korlátozása miatt –, az IH-t és az EU-s ügyeket egyaránt felügyelő Miniszterelnökség egyre több olyan információra lett kíváncsi, amelyhez csak az EU intézményein belülről lehetett hozzájutni. A cél az volt, hogy az Orbán-kormány előre értesüljön minden olyan brüsszeli intézkedésről, amely sértheti az érdekeit.

– emlékezett vissza egy volt magas rangú magyar hírszerző.

A belga elhárítás, a VSSE szóvivője a brüsszeli magyar rezidentúrát vezető V. lelepleződéséről úgy nyilatkozott a Direkt36 partnerének, a belga De Tijd nevú lapnak, hogy azt „sem megerősíteni, sem cáfolni” nem kívánják.

„Ezen a területen soha nem kommentálunk műveleti részleteket vagy egyedi ügyeket. Ez veszélyeztetné biztonsági szolgálataink munkáját. Egy dologban azonban ne legyen kétség: az EU tisztviselőit és intézményeit célzó esetleges kémtevékenységre vonatkozó vádakat komolyan kell venni” – nyilatkozta a belga partnernek Maxime Prévot, a Belga Királyság miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere.

A cikkben tárgyalt időszakban a Brüsszelben diplomatafedésben kémkedő IH-sok hivatalosan a magyar Állandó Képviseleten dolgoztak, melynek vezetője 2015-2019 között az a Várhelyi Olivér volt, aki 2019 óta a Bizottság tagja uniós biztosként. Az Európai Bizottság szóvivője most azt közölte, hogy Várhelyivel szemben nem merült fel, hogy megsértette volna EU-biztosi kötelezettségeit.

A Direkt36 részletes kérdéssort küldött az IH-nak, a Miniszterelnöki Kabinetirodának, a külügyminisztériumnak és a Lázár János vezette építési minisztériumnak is, de egyik helyről sem érkezett válasz. Megkerestek több, a műveletben részt vett hírszerző tisztet is, de egyikük sem reagált.

Garázdaság gyanúja miatt nyomozást indított a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság Ruszin-Szendi Romulusz kötcsei ügyében – közölte a rendőrség a Magyar Nemzet megkeresésére.

A Tisza Párt honvédelmi szakértőjét Kötcsén akarta kérdezni a kormánypárti lap újságírója a párt adóterveiről. A lap ezután videót is közzétett az esetről. A felvételen az látszik, hogy Ruszin-Szendi először kézzel tessékelte arrébb a férfit séta közben, majd a videó végén vállal meglökte őt.

„Háromszor lökött meg, a harmadik már kicsit durvább volt, ott már könyökkel nekem jött oldalba. Az első kettőnél én kínosan elkezdtem mosolyogni, mert annyira szürreális volt a helyzet, hogy nem tudtam hova tenni. És amikor a harmadiknál így oldalba lökött, akkor már én se vigyorogtam vagy nevettem” - fogalmazott az esetről a Mandiner riportere, Móna Márk.

Magyar Péter ezzel kapcsolatban később az RTL Híradónak azt mondta, ő egész mást lát a felvételen. Szerinte Ruszin-Szendi Romulusz és a Mandiner újságírója „beszélgettek, nevettek”, majd az újságíró meg akarta nézni a volt vezérkari főnök telefonját, Ruszin-Szendi ekkor szólt, hogy ne tegye, és odébb tolta. A Tisza Párt elnöke szerint ezután „megölelték egymást”.

Az ügyben Budai Gyula és Tényi István is a hatósághoz fordult, a rendőrség pedig nyomozást indított.

Nem ez az első hasonló eset. Amióta a volt vezérkari főnök Magyar Péter mellé állt, az egykori szolgálai villája és az úgynevezett zsírleszívásos ügyben is eljárás indult ellene. Legutóbb pedig lőfegyverrel visszaélés gyanúja miatt jelentették fel.

A Tisza Párt szerint összehangolt titkosszolgálati akcióval támadták meg az adatbázisaikat. A párt alelnöke, Radnai Márk a Tisza Világnak címzett csütörtöki levelében írt a témáról, amelyet a Telex szemlézett.

- fogalmazott Radnai, majd közölte, hogy

Azt is írta, hogy a párt szigorúbb biztonsági intézkedéseket vezetett be, hogy senki ne férhessen hozzá törvénytelenül személyes adatokhoz.

Az Index korábban arról írt, hogy egy interneten terjedő fájl szerint kiszivároghatott 18 ezer felhasználó személyes adata a Tisza Párt alkalmazásából. A közzétett adatok alapján a lap arra következtetett, hogy egy ukrán cég, a PettersonApps dolgozhatott az alkalmazás fejlesztésén. A Tisza sajtóosztálya kérdésre közölte, hogy az applikációt magyar szakemberek fejlesztették. Később hozzátették, hogy bár az adatbázisban szerepelnek a közösségükhöz köthető adatok, azok forrását nem ismerik.

Radnai Márk a csütörtöki levelében azt írta: „Az adatbázis nem a miénk, abban számos ellentmondás, manipulált elem és külső forrásokból összeszedett tudatosan félrevezető információ található. A nyilvánosságra került adatok között mostani tudásunk szerint több mint ezer valódi, a TISZA közösségéhez köthető emailcím és telefonszám is elérhetővé vált.” Szerinte az „illegális titkosszolgálati és politikai lejárató akció egyetlen célja elbizonytalanítani a közösségünk tagjait”, őket azonban nem lehet megfélemlíteni.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hivatalból értesült a lehetséges adatvédelmi incidensről, ezért elkezdte kivizsgálni az ügyet.

A kormányzati kommunikáció is reagált az Index cikkére. Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója, a Fidesz új kampányfőnöke Facebookon osztotta meg az Index állításait. Török Gábor politológus erre finoman reagált. Orbán Viktor a Harcosok klubja nevű zárt Facebook-csoportban szintén átvette az Index állításait. A miniszterelnök azt írta: „Közben látom, hogy az ukránok a Tiszánál nemhogy a spájzban, már az applikációban is benne vannak. Az adatok meg tömegesen kiszivárognak. Megint lebuktak. Minden nap lebuknak. Harcolunk az igazságért! Harcolj a hazugság ellen!”

Szijjártó Péter kedd reggel egy videóban elemezte az esetet, a Tisza által tagadott ukrán szálat tényként kezelve. A külügyminiszter szerint most már biztos, hogy az ukránok megpróbálnak beavatkozni a jövő évi választásba.