Fitch: sokkot okozna a hirtelen orosz gázstop Közép- és Kelet-Európában

Egy rossz címre küldött, majd sietősen visszahívni próbált e-mailből derült ki, hogy a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium két vezetője egy tiszás jelöltről egyeztetett. Latorcai Csaba parlamenti államtitkár és Galik Gábor helyettes államtitkár arról levelezett, hogy egy végül be nem válogatott „jelöltjelöltről” a főispáni értekezleten fognak tárgyalni – írta meg a 444.

A kedd reggeli levelezést Galik Gábor indította 6 óra 26 perckor.

Latorcai Csaba alig négy perccel később válaszolt is a felvetésre.

Az államtitkár nem sokkal később, 7:30-kor megpróbálta visszahívni az elküldött üzenetet, de addigra a levelezés már eljutott a sajtóhoz. A főispáni értekezlet a kormányhivatalok hivatalos döntés-előkészítő fóruma, ezért a levelezést megszerző 444.hu kérdéseket küldött a két politikusnak arról, miért akartak egy pártpolitikai ügyet ezen a fórumon tárgyalni, és hogy mi hangzott el végül a témában.

A lap emlékeztet rá, hogy két és fél éve Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár egy komplett belső e-mail-láncot küldött el válaszul a Telex egy kérdésére. Abban a levelezésben Maruzsa többek között azt írta: „nagy nehézségben lennétek, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani”.

Egy 22 éves férfi Magyar Péter jánoshalmai országjáró fórumán azt állította:

- írja a 444.

Dániel állítása szerint tavaly ősz óta dolgozott gyakornokként a KKM kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkárságán. A kirúgása váratlanul érte, nemrég ugyanis fizetésemelést kapott, és már csak öt nap volt hátra a próbaidejéből.

Korábban egy nemzetbiztonsági átvilágításon is megfelelt. Bár a 2024-es EP-választáson a Tisza Párt szavazatszámlálója volt, a minisztériumi munkája alatt tudatosan kerülte a politikai aktivitást, például nem lájkolta Magyar Péter posztjait.

Dánielt később a 444 is megkereste. A fiatal a lapnak azt mondta,

A fiatal állítása szerint egyébként az első, október 6-ai adatszivárgás után töltötte le a Tisza applikációját, mert úgy gondolta, hogy már nem lesz több szivárgás.

Dániel arról is beszélt, hogy a kirúgás közlése után Illés Boglárka azt mondta neki, „támogató szeretne maradni”, ezért felajánlotta neki, hogy elhelyezkedhet a minisztériumon belül egy másik pozícióban. A fiatal ugyanakkor úgy gondolja, hogy ez nem volt egy komoly ajánlat, mivel az elbocsátásáról szóló dokumentumot már a következő kedden alá is írta a közigazgatási államtitkár.

Azt is elmondta, hogy szerinte már készülhettek a kirúgására, ugyanis a kabinetfőnök a találkozón tudta, hogy öt nap van hátra a próbaidejéből, és azt is, hogy öt nap szabadsága maradt.

A fiatal végül elfogadta a Tisza Párt elnökének ajánlatát.

Az üggyel kapcsolatban a 444 kereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, választ azonban egyelőre nem kaptak.

Hadházy Ákos független képviselő a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét az MBH Bank részvényeivel kapcsolatos állami ügylet kapcsán. Kedden ugyanis kiderült, hogy

Ez részvényenként nagyjából 2611 forintos árat jelent, az állami részesedés pedig 20 százalékról 15 százalékra csökkent.

– írja Hadházy a bejegyzésében. A képviselő szerint a probléma az árral van.

– közölte, hozzátéve, hogy ez neki egy 50 milliárdos lopásnak tűnik, ezért kérdésekkel fordul a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és a Magyar Nemzeti Bankhoz, mint tőzsdefelügyeleti szervhez.

A politikus akkor is nehezen érthetőnek tartja ezt, ha figyelembe vesszük a tőzsdei közleményt, amely szerint egy „vételárkompenzációs mechanizmust” keretében a Corvinus később kiegészítő vételárra lehet jogosult. Hadházy szerint azonban semmit nem tudni arról, hogy ezt milyen feltételekkel teszik meg, és hogy az esetlegesen később kifizetett vételár részre fizetnek-e kamatot.

Ahogy a képviselő is írja, az ügyletet azzal magyarázták, hogy az MBH a munkavállalóit akarja ösztönözni azzal, hogy a most megvásárolt részvények esetleges jövőbeni hasznát odaadja nekik. Hadházy szerint ez még nem is lenne ördögtől való, de felteszi a kérdést, hogy miért csak a kisebbségi tulajdonos állam dob bele részvényeket a bank munkavállalói ösztönző programjába, és miért kapja meg a csomagot a bank féláron.

Bejegyzése végén a politikus megjegyezte, hogy szerinte az MBH Bank részvényei elértéktelenednek, és személyes okokból egy fillért sem tartana a banknál.

Az állami Corvinus Zrt. egyébként már 2024 decemberében is eladott egy 8,2 százalékos csomagot a banknak, 2025 márciusában pedig Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is arról beszélt, hogy az államnak érdemes lenne értékesítenie a banki részesedését.

Fordulat állt be a magyar közhangulatban: miközben a többség már nem tart attól, hogy az országot belesodorják az orosz-ukrán háborúba, ezzel párhuzamosan zuhan a megtámadott Ukrajna támogatottsága. A Policy Solutions 2025 őszén készült reprezentatív felmérése szerint a magyarok fele már nem aggódik a háborús részvétel miatt, 46 százalékuk viszont továbbra is tart ettől. A félelemérzet egyértelműen csökkenő tendenciát mutat, hiszen két éve még a lakosság közel 60, tavaly pedig 49 százaléka érezte reálisnak a veszélyt – adta közzé az eredményeket a Telex

A szomszédunk iránti szolidaritás apadása leginkább a támogatások megítélésén látszik:

Még elutasítóbb a kép, ha a Magyarország által nyújtott segítségről van szó. A hazai humanitárius segélyek támogatottsága a két évvel ezelőtti nagy többségről 2025-re szűk többségre olvadt. A Fidesz-KDNP szavazói között egyetlen év alatt fordult a hangulat: míg 2024-ben 63 százalékuk támogatta a humanitárius segítséget, idén már 56 százalékuk ellenzi. Ezzel szemben a Tisza Párt szavazóinak 65 százaléka továbbra is szolidáris. A leglátványosabb változás a Mi Hazánk táborában történt, ahol a tavalyi 73 százalékos támogatottság után idén már a többségük (52%) ellenzi ezt a segítségnyújtást. A magyar költségvetésből nyújtott pénzügyi támogatást 74, a fegyverküldést pedig 84 százalék ellenzi.

A háborús veszélyt a budapestiek érzékelik a legkevésbé, a fővárosban csupán 36 százalék tart a belesodródástól. Ezzel szemben a megyeszékhelyeken, a kisvárosokban és a falvakban élők közel fele gondolja úgy, hogy fennáll ez a veszély. A pártok támogatói közül egyedül a pártnélküliek körében vannak többségben az aggódók; a Fidesz-KDNP szavazóinak 45 százaléka tartja valósnak a háborús fenyegetést.

A felmérés a közösségi média véleményformáló szerepére is rávilágított. Az Instagram-használat 2025-re pozitívan hatott a magyar támogatás elfogadottságára, a TikTok esetében viszont a tavalyi enyhén pozitív hatás idén negatívba fordult, vagyis a platform tartalmai inkább az elutasító véleményeket erősíthették. A Facebook nem mutatott érdemi kapcsolatot a vizsgált attitűdökkel.

Ukrajna esetleges uniós csatlakozása mélyen megosztja a magyar társadalmat: a lakosság harmada (31%) támogatja, míg kétharmada (64%) ellenzi. A Fidesz-KDNP szavazói körében tízből nyolcan elutasítják a tagságot. A Tisza Párt támogatói tökéletesen megosztottak a kérdésben, 48-48 százalékban támogatják, illetve ellenzik a csatlakozást. A DK szavazóinak 41 százaléka támogatná a felvételt, de a többségük (58%) körükben is elutasító.