HÍREK
A Rovatból

Fitch: sokkot okozna a hirtelen orosz gázstop Közép- és Kelet-Európában

Az EU egészére vonatkozó sérülékenységi index első nyolc helyén közép- és kelet-európai uniós tagországok állnak. Az első helyre Lettország került, Magyarország a harmadik helyen van Szlovákia után.


Jelentős makrogazdasági sokkot okozna és megterhelné az államadós-minősítéséket Közép- és Kelet-Európában a orosz földgázszállítások esetleges hirtelen és teljes leállása - áll a Fitch Ratings szerdán Londonban bemutatott átfogó térségi tanulmányában.

A nemzetközi hitelminősítő közölte: nem tartozik alapeseti előrejelzései közé a hirtelen orosz földgázexport-stop, de ennek kockázata fennáll.

A nagy makrogazdasági sokk, amely egy ilyen fejleményből eredne, alacsonyabb ütemű, sok esetben negatív gazdasági növekedést okozna a térségben, egész szektorokon ütne tartós sebeket, gyorsítaná az inflációt, emellett elhúzódó nyomást gyakorolna a közfinanszírozásra és az államadósságra.

Mindez lefelé irányuló nyomás alá helyezné a szuverén besorolásokat különösen azokban az országokban, amelyekben az adósminőségi mutatók már most is gyengék a hasonló adottságú társállamokéhoz képest - áll a Fitch Ratings szerdai elemzésében.

A hitelminősítő közölte: nem számít arra, hogy az orosz földgázellátás hirtelen leállása esetén az Európai Unió alternatív forrásokból elégséges mennyiségű földgázt tudna beszerezni.

Az ellátási és az infrastrukturális korlátok miatt több mint három évbe telne, mire az EU pótolni tudná az orosz földgázt a szállítások teljes leállása esetén, és ha az orosz export télen állna le, az a földgázfelhasználás szinte azonnali és széleskörű adagolását tenné szükségessé az uniós országokban - hangsúlyozzák a Fitch Ratings londoni iparági elemzői.

A cég szerint az Európai Unión belül a közép- és kelet-európai országok vannak a legnagyobb mértékben kitéve ezeknek a kockázatoknak.

A Fitch által számos tényező figyelembevételével kidolgozott, az EU egészére vonatkozó sérülékenységi index első nyolc helyén közép- és kelet-európai uniós tagországok állnak. Az első helyre Lettország került, Magyarország a harmadik helyen van Szlovákia után.

A tanulmány Magyarországról szóló fejezete kiemeli, hogy a magyar gazdaság elsődleges energiafogyasztásán belül a földgáz 40 százalékkal részesedik, és e földgázmennyiség 95 százaléka Oroszországból érkezik; a magyarországi hazai kitermelés az éves igény 12 százalékát fedezi.

A Fitch Ratings közölte: becslése szerint ebben a környezetben az orosz földgázszállítások teljes elvesztése pótlólagos beszerzési források nélkül hozzávetőleg 3,1 százalékponttal csökkenthetné a magyar gazdaság által megtermelt bruttó hozzáadott-értéket (GVA).

Ráadásul az orosz gázexport leállása az inflációt is még feljebb hajtaná, és ez valószínűleg további monetáris szigorításhoz vezetne. A magyar háztartások elkölthető jövedelmi hányadára gyakorolt közvetlen hatás azonban kisebb lenne, mint a többi közép- és kelet-európai országban, mivel az áramra és a földgázra hatósági árak vannak érvényben Magyarországon - áll a Fitch szerdai tanulmányában.

A cég szerint mindazonáltal a közfinanszírozás helyzete a magyar gazdaság gyengéje a térségi társállamokéval összehasonlítva, és jelentős nyomás alá kerülne a gazdasági növekedés lassulása és az infláció további gyorsulása esetén, mivel a hatóságok valószínűsíthetően további támogatásokat nyújtanának a háztartásoknak.

Ez azonban kisiklathatja a költségvetési konszolidációs terveket és megakadályozhatja a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság-ráta csökkenését, ez viszont növelné egy esetleges negatív hitelminősítői lépés kockázatát - áll a Fitch Ratings szerdán Londonban ismertetett tanulmányában.

A Fitch stabil kilátású, "BBB" szintű - befektetési ajánlású - besorolással tartja nyilván Magyarország államadósság-kötelezettségeit, csakúgy, mint a másik két globális hitelminősítő, a Moody's Investors Service és az S&P Global Ratings.

A Fitch Ratings azonban e hónap elején leminősítés távlati lehetőségére utaló negatívra módosította a Mol Nyrt. "BBB mínusz" - a magyar szuverén besorolásnál egy fokozattal gyengébb - osztályzatának kilátását az addigi stabilról, elsősorban a magyar olaj- és földgázipari vállalatnak az orosz olaj- és földgázszállításokkal szembeni jelentős függéséhez kötődő kockázatokkal indokolva a lépést.

A Fitch legközelebb július 22-én vizsgálja a magyar államadósság-osztályzatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, mi okozta a példátlan természeti katasztrófát Parajdon
A román kormány ellenőrző testületet állított fel, amely szerint a Salrom késlekedett a parajdi sóbánya esetében a védekezéssel.


A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát, valamint azt, hogy ennek milyen hatása lehet a sólelőhelyre – vonta le a következtetést szombaton ismertetett jelentésében a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete.

A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete szombaton tette közzé jelentését, miután befejezte a májusban történt bányakatasztrófa nyomán a két érintett állami vállalatnál, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett vizsgálatot.

A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés rámutat:

a vizsgált intézményeknél fellelhető információk szerint előrelátható volt, hogy Korond-patak eláraszthatja a bányát, ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek kockázatát és nem tekintette közvetlen veszélynek.

Így az állami vállalat műszaki és szervezési tervei nélkülözték a stratégiát a lelőhely, a tárnák és berendezések védelmére. Intézkedései nem a veszély kiküszöbölésére irányultak – főként karbantartási és sürgősségi munkálatokat végzett –, nem voltak olyan beruházások, melyek a sóbánya hosszú távú védelmét szolgálták volna – áll a jelentésben. Eszerint

az éves sókitermelési tervek jóváhagyása is formális volt, az alkalmazott műszaki eljárások nem alapultak egységes műszaki előírásokon, hogy mérhetőek legyenek.

A Salrom 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési adataiból kiderül: a cég rendelkezett a védelmi beavatkozásokhoz szükséges anyagi fedezettel, elvégezhette volna a bánya védelméhez szükséges beavatkozásokat - állapította meg a testület.

Az ellenőrök számos mulasztásra is rámutattak. A jelentés szerint a cégnek a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, de ezeket nem végezték el. Az 2012 és 2016 között elvégzett vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, a többi között nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét.

Az ellenőrző testület megállapításai szerint a Salrom a 2022-es szivárgások nyomán készült műszaki szakvélemény ajánlásait sem ültette át gyakorlatba, 2023-ban nem tartotta alkalmasnak a munkálatokat, és bár 2024-ben már szükségesnek ítélte őket, megvalósításuk a következő évre maradt.

Miután a 2023 februárjában megismétlődő vízszivárgások 2024 áprilisában súlyosbodtak, össze kellett volna ülnie az illetékes tárcaközi bizottságnak, de ennek szükségességét nem jelezték Bukarestnek - áll a jelentésben.

A cég a 2024 áprilisában történt vízszivárgás utáni szakvéleményben szereplő megoldások gyakorlatba ültetésével is késett: a munkálatokra csupán tíz hónappal a dokumentum elkészülte után kötöttek tervezési és kivitelezési szerződést, nyolc nappal azután, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak vize ismét betört a sóbányába, és ennek nyomán május 7-én kérték a vészhelyzet kihirdetését.

A jelentés javaslatokat is megfogalmaz az illetékes minisztériumoknak és állami hatóságoknak a bányaszerencsétlenség nyomán kialakult helyzet kezelésére. A Salrom vezetőinek a visszahívását, a vezetőtanács és más, a kialakult helyzetért felelős személyek jogi úton történő felelősségre vonását javasolja, továbbá a többi között a bányák működtetésére vonatkozó jogszabályok kiegészítését ajánlja.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Vitézy Dávid is beszólt Orbánnak a rakparti videója után: A miniszterelnöknek egy telefonhívásba kerül, és máris indulhat a rakpart átépítése
A beruházás évek óta áll. Vitézy szerint a főváros uniós pénzéhez újabb és újabb kifogások miatt nem jut hozzá.


Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor kampányvideójában a pesti rakparton egy koszos grillsütő mellé állt, és gúnyosan azt mutatta, hogy így néz ki „a nemzet fővárosa Karácsony-módra”. A rövid klipben egy fotó is feltűnik, amelyen a padok alatt szemét látszik.

Erre Karácsony Gergely főpolgármester jó hangulatú képeket posztolt az éppen autómentes rakpartról, és arról, mire jó ez a grill nevű dolog, sőt még meg is hívta grillezni Orbánt.

Vitézy Dávid a fővárosi Podmaniczky-mozgalom képviselője pedig Facebook-oldalán a látottakról így fogalmazott. „méltatlan és szégyenteljes, ahogy a pesti alsó rakpart kinéz. Csak nem mindegy, miért van ez még mindig így.”

A politikus szerint a legfontosabb ok az, hogy a beruházásra járó, uniós programokba betervezett pénzt Budapest évek óta nem kapja meg, mert a kormány nem adja oda. Bejegyzésében ezt írta:

„Hétről hétre újabb kifogásokat találnak ki, hogy miért nem kaphatja meg Budapest a neki járó támogatást a rakpart átépítésére. Hol az a baj, hogy nem elég szép a sétány, hol az, hogy nem lehet csökkenteni az autóforgalmat. Hol az, hogy nincs elég növény, hol az, hogy túl sok van a terven. Mindig más, de a lényeg, hogy Budapest ne kapja meg a pont erre neki járó támogatást.”

A volt főpolgármester-jelölt egy képet is megosztott arról, hogyan nézne ki az állandósult autómentes rakpart az elképzelések szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Karácsony Gergely visszaszólt Orbán Viktornak, majd meghívta sütögetni a Nyitott Rakpart lakomájára
A főpolgármester szerint a pesti alsó rakpartot nyáron tízezrek vették birtokba, civil ötletek alapján kerültek ki a sütők és padok. A Nyitott Rakpart hajrájában városi közösségi programok várják a résztvevőket.


Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor videóval jelentkezett a pesti alsó rakpartról „Budapesten már Karácsony van!” címmel. A felvételben ezt mondja: „Csináljunk egy képet a nemzet fővárosáról. Ikonikus kép. A nemzet fővárosa Karácsony módra. Ezt tudom mondani. Itt állunk a város legszebb pontján, ennyire futja, Istenem!”

Karácsony Gergely reagált is a kritikára a Facebookon, és meghívta a miniszterelnököt a Nyitott Rakpart záróeseményére, egy közösségi vacsorára 2025. október 26‑ára.

A főpolgármester a grillsütőkről és azok történetéről is írt.

„Észrevett egy műtárgyat is, de mintha nem ismerte volna föl, hogy az ott egy grillsütő – grillezni lehet rajta, mert grillezni jó. Amúgy civil szervezetek ötlete volt, talán ettől ijedt meg a miniszterelnök, pedig nem is „sorosukráneus” civilek, hanem ilyen városiak. Grilleztek is jó sokan a nyáron.”

Karácsony szerint a rakpartot nyáron sok tízezer ember használta, és már nem az autók foglalják el a területet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A NAV lebontatott egy életveszélyes épületet a Kéktúra vonalán
Az építésügyi hatóság jelzésére lépett az adóhatóság. A tulaj más ingatlanjait és autóit is lefoglalták, hogy a bontás ára biztosan megtérüljön. Az út ismét biztonságosan járható.


A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lebontatta az Országos Kéktúra egyik borsodi kistelepülésen lévő indulási pontján álló, életveszélyes épületet. Az ingatlan komoly kockázatot jelentett a túrázókra, a szomszédos lakóházra is nagy veszélyt hozott – írta a NAV közleményében.

Az építésügyi hatóság jelzésére a hivatal megszervezte a bontást. Ha a tulajdonos a felszólítás után sem intézkedik, a NAV elvégzi a munkát, kiszámlázza a költséget, és nemfizetés esetén végrehajtási költségként behajtja.

A költségek biztosítására a NAV biztosítási intézkedést rendelt el, és lefoglalta a tulajdonos további ingatlanjait és gépjárműveit. Az adós végül megfizette az eljárás teljes árát.

A beavatkozás után a túraútvonal érintett szakasza ismét biztonságosan járható.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET: