Fitch: sokkot okozna a hirtelen orosz gázstop Közép- és Kelet-Európában

Alig néhány hete még úgy tűnt, tovább erősödik az Orbán Viktor és Robert Fico közötti politikai szövetség, mostanra azonban a szlovák miniszterelnök visszalépett egyet. A Smer EP-képviselője, Monika Beňová novemberben Brüsszelben jelentette be, hogy a párt egyelőre nem csatlakozik semmilyen európai parlamenti frakcióhoz, így Orbánék Patrióták Európáért nevű csoportjához sem.

– mondta Beňová, hozzátéve, hogy a kérdésben legkorábban jövő ősszel, a parlamenti ciklus félidejéhez közeledve várható döntés.

A Smer három lehetőséget mérlegel: a Patriótákhoz való csatlakozást, a még inkább jobboldali Szuverén Nemzetek Európája frakcióba való belépést, vagy egy teljesen új, baloldali csoport létrehozását.

A pálfordulás azért is meglepő, mert az októberi brüsszeli csúcson még javában folytak az egyeztetések. Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója akkor megerősítette a tárgyalások tényét. „A két miniszterelnök között folyamatosak az egyeztetések” – jelentette ki. A Patrióták soraiban is nyitottság mutatkozott, egy névtelenséget kérő képviselőjük úgy fogalmazott a Smer lehetséges érkezéséről: „Mindig szívesen látjuk a ‘megtérőket’.”

A mostani kivárás hátterében a Smer belső megosztottsága áll. A pártot októberben zárták ki végleg az Európai Szocialisták Pártjából, mert a szervezet szerint politikájuk mélyen ellentétes a pártcsalád értékeivel. Fico erre egy rendkívül éles kijelentéssel reagált. „Az Európai Szocialisták Pártját át kellene nevezni az Európai Homoszexuálisok és Háborús Uszítók Pártjára” – nyilatkozta a szlovák közmédiának. A szakítás ellenére a Smer egy része ragaszkodik a párt baloldali identitásához, és számukra vállalhatatlan lenne a csatlakozás egy szélsőjobboldali-konzervatív tömörüléshez.

Fico korábban arról is beszélt, hogy a függetlenséget részesíti előnyben, ha egy frakcióban nem képviselhet szuverén álláspontot.

– fogalmazott még a nyáron.

A Smer öt mandátummal rendelkezik az Európai Parlamentben, amelyekkel Orbán Viktor a harmadik legnagyobb frakcióvá előlépett Patrióták csoportját erősíthette volna tovább. A szlovák kormányfő döntésével ezt a tervet legalább egy évre jegeli.

(via 24.hu)

Egy friss kormányrendelet szerint az óvodáknak ezentúl a keresztény kultúrán alapuló értékrendet kell közvetíteniük a gyerekek felé, ami a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a szülők és az óvodapedagógusok jogait is sérti – számolt be róla az RTL Híradó. A rendelet nem részletezi, mit jelent ez a gyakorlatban, de Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter igyekezett eloszlatni a kedélyeket.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e kötelező hittan, a miniszter egyértelműen válaszolt.

– mondta Gulyás Gergely, aki szerint a módosításnak inkább elvi jelentősége van. „Szerintem az elvi deklaráció is fontos” – tette hozzá. A miniszter azzal indokolta a lépést, hogy a nyugati országokban szerinte már óvodás korban megpróbálják tönkretenni a gyerekeket, amit a kormány ezzel a rendelettel akar megakadályozni.

– szögezte le.

A pedagógiai innováció és a családbarát oktatás miniszterelnöki biztosa, Balatoni Katalin szerint a rendelet nem jár új feladattal. Úgy véli, ez csupán lehetőséget teremt arra, hogy a gyerekek hozzáférjenek az európai és magyar keresztény kultúra alapműveltségéhez, például tudják, hogy karácsonykor Jézus születését ünnepeljük, vagy ismerjék Szent Miklós legendáját és a magyar szenteket.

Egy 42 év után nyugdíjba vonult óvónő azonban értetlenül áll a változtatás előtt. Gállné Rabatin Edit szerint eddig is az egyetemes emberi értékekre neveltek. „Szerintem a ‘keresztény’ szó itt azt kellene, hogy jelentse – én legalábbis így gondolom –, hogy a tiszteletre, egymás tiszteletére, szeretetére, megbecsülésére nevelünk. Ez eddig is megvalósult, ezért érthetetlen számomra, és szerintem nagyon sokunk számára is, hogy miért kell ezt ennyire kihangsúlyozni” – fejtette ki.

A PDSZ szerint az óvodapedagógusoknak nem feladatuk a világnézeti nevelés, és az új előírás sértheti a jogaikat. „Jelen pillanatban nem munkaköri előírás, hogy ők ilyen világnézeti elkötelezettséget vállaljanak” – hangsúlyozta Nagy Erzsébet, a szakszervezet képviselője. A PDSZ szerint a rendelet a nem keresztény vagy ateista szülők jogait is sérti, akik adójukból egy világnézetileg semleges köznevelést várnának el. „Joggal merül fel, hogy miért nem a világnézetileg elkötelezett oktatást deklaráltan megvalósító intézményekben folyik a keresztény alapú nevelés. Az ő számukra, az ő adóforintjaikból miért nem valósulhat meg az a világnézetileg el nem kötelezett oktatás, ami egyébként a köznevelési törvényben van” – tette fel a kérdést Nagy Erzsébet.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

Hadházy Ákos a közösségi oldalán reagált Németh Balázs egyik bejegyzésére. A Fidesz szóvivője arról írt, hogy szerinte Hadházy Ákos "hisztizik". Írása szerint a képviselőnek azért ment neki az őt üldöző biztonsági őr, mert Hadházy fékezett, és a porban az őt követő autós ezt nem vette észre, ezért felborult.

A független képviselő erre úgy reagált:

"Nem tudom, melyik propagandista a legarcátlanabb és legaljasabb, erős a mezőny. De a volt híradós bemondó mindenképp dobogó várományos. Nem véletlenül lett Fidesz szóvivő.

- írja. Hozzáteszi:

"Ezek szerint tényleg hálás lehetek a “rendőrségnek”, hogy nem mondták, hogy miattam borult fel a biztonsági őr és vittek bíróság elé, pedig - ahogyan a legrosszabb komcsi propagandát idéző poszt mutatja - igény lett volna rá."

Majd emlékeztett rá, hogy egy korábbi bejegyzésében már bővebben foglalkozott ezzel a témával. Egy ügyvéd megírta neki részletesen, hogy miképp lehet értékelni a rendőrségi döntést a Hatvanpusztán történtek után:

"Némethet és az általa megtévesztett honfitársainkat nem érdekli, de a reggeli posztban olvashatnak részletesen arról, miért hatalmas nonszensz az, amit a rendőrség mondani mert az ügyről."

Végül még annyit tett hozzá:

"Németh blődségéhez ez sem kell, elég megnézni a videót.

Közben kérésemre a rendőrség megküldte a “nyomozati” anyagokat. Még csak éppen belenéztem, de érdekes!"

Megszületett az első körös politikai megállapodás az uniós tagországok kormányai között

Az EU gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsának (Ecofin) ülése után Stephanie Lose dán gazdasági miniszter jelentette be, hogy a mentesség megszüntetésével a vámot már az első eurós értéktől fizetni kell. A megállapodás értelmében 2026-ban már megszűnhet a vámmentesség egy átmeneti megoldás keretében, de a végleges keretrendszer csak 2028-ra áll fel.

A vámszabályok újragondolása az e-kereskedelem térnyerése miatt került napirendre. Az olyan webáruházak, mint a Shein és a Temu, évről évre egyre nagyobb számban küldenek 150 eurónál olcsóbb, így jelenleg vámmentes csomagokat az Európai Unióba. Míg harmadik országból 2022-ben 1,4 milliárd ilyen csomag érkezett, ez a szám 2023-ra már 2,3 milliárdra, 2024-re pedig 4,6 milliárdra nőtt. E küldemények 91 százaléka Kínából jött.

Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa szerint a vámmentesség eltörlése „erős jelzést küldene arról, hogy Európa komolyan veszi versenyképességének növelését és a vállalkozások számára tisztességes feltételek biztosítását”. Levelében arról is írt, hogy a korábban javasolt 2028-as ütemterv „nem felel meg a helyzet sürgősségének”, ezért felszólította a minisztereket, hogy minél előbb állapodjanak meg a részletekről. „Rendkívül nehéz lesz megmagyarázni vállalkozásainknak és polgárainknak, hogy miért nem tud gyorsabban cselekedni az EU” – áll a levélben.

A hatalmas mennyiség miatt a vámhivatalok leterheltek, így nagyobb eséllyel jutnak át olyan termékek, amelyek nem felelnek meg az uniós követelményeknek, és akár a fogyasztók egészségére is veszélyt jelenthetnek. A külföldi, kevesebb biztonsági intézkedést előíró országból érkező termékek így jogtalan előnyhöz juthatnak az Európai Unió termékeivel szemben. A kínai webáruházakkal kapcsolatban más kifogások is felmerültek:

A Sheinnek Franciaországban is meggyűlt a baja, miután a kormány kezdeményezte a webáruház blokkolását, mert kiderült, hogy egy külső partner gyerektestalkatú szexbabákat kínált eladásra a felületen.

A döntéshozatalt korábban lassította, hogy a diplomaták nem tudtak megállapodni arról, hogy a vámmentesség eltörléséből befolyó pénzt a tagállamoknak vagy az EU költségvetésének kellene-e megkapnia - írta a Telex. Időközben több kormány is türelmetlenné vált: Románia 5 eurós díjat vetne ki az EU-n kívülről érkező küldeményekre, és a lengyel, illetve a holland kormány is jelezte, hogy készen állnak ennek meglépésére. Az ilyen egyéni lépések azonban töredezettséget okoznának az uniós kereskedelempolitikában, és kötelezettségszegési eljáráshoz vezethetnének.

A vámmentesség eltörlése egy átfogó uniós vámreformcsomag része, amelynek célja a vámügyi eljárások egyszerűsítése és egy közös uniós vámügyi adatközpont létrehozása. Létrehoznák az EU vámügyi hatóságát is, amely egy közös informatikai rendszert működtetne. Az Ecofin-ülésen Magyarországot Nagy Márton képviselte. A Covid után a budapesti repülőtér a csomagok egyik fontos elosztóközpontjává vált: 2023-ban körülbelül 200 ezer tonna, 2024-ben pedig már 300 ezer tonna légiárut kezeltek a Liszt Ferenc Repülőtéren, ami mindkét esetben 50 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. A NAV szerint a vámmentesség eltörlése önmagában nem befolyásolná a vizsgálatok mélységét és mennyiségét, mivel 2021 júliusa óta a 22 euró alatti termékek áfamentessége megszűnt, így azóta minden csomag után kötelező az elektronikus vám-árunyilatkozat. A Budapest Airport válasza szerint a változás nem jelentene számottevő többletköltséget az importőröknek. „Az online vásárlás mára alapvető fogyasztói szokássá vált, a légi úton szállított áruk mintegy 20 százaléka e-kereskedelmi küldemény” – írták.