HÍREK
A Rovatból

Összesen 77 milliárddal gazdagodtak a Fidesz-közeli alapítványok a NER utolsó teljes évében

A legnagyobb mértékben a Mathias Corvinus Collegium gazdagodott 2025-ben, 60,9 milliárddal nőtt a vagyona. A Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány tartalékai viszont csaknem 10 milliárddal csökkentek.


Miközben a Tisza-kormány már benyújtotta a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a KEKVA-k felszámolását célzó javaslatát,

a Fidesz politikai céljait szolgáló alapítványok a NER utolsó teljes évében 77 milliárddal gyarapodtak, így összesen már 694 milliárd forintnyi eszközállományon ülnek.

A javaslat elfogadása esetén kérdésessé válik, mi lesz a sorsa annak a hatalmas vagyonnak, amely állami tulajdonú részvénypakettekből, értékes épületekből és rengeteg pénzből tevődik össze.

A 24.hu gyűjtése szerint a legnagyobb mértékben a fideszes alapítványi világ koronaékszere, a Mathias Corvinus Collegium gazdagodott:

2025-ben 60,9 milliárddal nőtt a vagyona.

Az összeg nagyjából fele a Moltól és a Richtertől kapott osztalékból jött össze, előbbitől 22,5, utóbbitól 9,4 milliárdra voltak jogosultak. A KEKVA-vá alakulása után az MCC szerezte meg a Mol és a Richter részvényeinek 10-10 százalékát. Az idei évre közel 25 milliárd forintos osztalékra lennének jogosultak a Moltól és 12 milliárdra a Richtertől, ám Magyar Péter a választások után meggyőzte a vállalatok vezetőit a kifizetés elhalasztásáról.

Ezzel szemben a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány, ismertebb nevén a KESMA tartalékai csaknem 10 milliárddal csökkentek.

A fideszes propagandasajtó ernyőszervezeténél 28,3 milliárdról 19,3 milliárdra esett vissza az eszközállomány értéke.

Ennek hátterében a Mediaworks jelentős, közel 11 milliárd forintos leértékelése áll, amellyel a vállalat elismerte, hogy a portfóliójába tartozó kiadói jogok és márkák jóval kevesebbet érnek, mint korábban.

A gyűjtés új szereplője a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány, amely első mérlegében egyből 5,08 milliárdos eszközállományt tüntetett fel.

A Fidesz Digitális Polgári Köreit és háborúellenes gyűléseit szervező alapítvány 5,6 milliárdos bevétele támogatás formájában érkezett, ám a forrást nem részletezik.

A Kommentár Alapítvány 4,5 milliárddal lett gazdagabb, így mostanra 33 milliárdra duzzadt a vagyona. Az alapítvány 2024 óta 11,4 milliárd forintot kapott a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától, amely a kormányváltás után megszűnt.

A Batthyány Lajos Alapítvány egy év alatt 12 milliárd forinttal gyarapodott, miután két évre több mint 40 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült a kabinetirodától.

Más, párthoz kötődő, de nem a szellemi holdudvarban tevékenykedő alapítványok sem szűkölködtek. A Lázár János által elnökölt Jövő Nemzedék Földje Alapítvány hárommilliárddal növelte vagyonát, amely így már 109 milliárdra rúg, és ebben még nincs benne az idén ajándékba kapott 16 ezer hektár föld és 1374 ingatlan.

A Demeter Szilárd nevével fémjelzett Magyar Kultúráért Alapítvány tízmilliárddal gazdagodott, vagyona így 42 milliárd forint. A Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány, amelynek Szentkirályi Alexandra a kuratóriumi elnöke, immár 23 milliárdos eszközállományon ül.

A kormány a korrupció visszaszorítására hivatkozva olyan jogszabálycsomagot jelentett be, amely megerősíti az Integritás Hatóság jogköreit és szigorítja a vagyonnyilatkozatokat. Ezzel párhuzamosan Magyar Péter Brüsszelben jelezte: nyár végéig megszüntethetik az MCC-t fenntartó alapítványt is, ami az uniós pénzek felszabadításának egyik feltétele. A tudományos szférában a kormány bejelentette a 262 milliárdos szerződés felbontását a Krausz Ferenc alapítványával, hangsúlyozva: nem a tudós ellen, hanem a KEKVA-modell ellen lépnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Németh Balázs újra posztolt a Micimackó-ügy kapcsán: Ha lelövik a kormányfőt koncert közben, az csak művészi előadás
A fideszes képviselő egy Facebook-posztban sorolta fel, szerinte milyen kettős mérce érvényesül a közéletben. A bejegyzésben a politikus a „tiszás/liberális szeretetet” bírálta, utalva egy korábbi parlamenti vitára is.


Németh Balázs fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben ironikus hangnemben sorolja fel, szerinte milyen kettős mérce érvényesül a közéletben a politikai tartalmú művészeti és humoros megnyilvánulások kapcsán.

A posztot azzal a felütéssel kezdi, hogy „ÉRTEM ÉN”.

„Ha lelövik a kormányfőt koncert közben, az csak művészi előadás. Ha bottal verik agyon egy színdarabban a “kormánypárti oligarchát”, az csak bábjáték. Ha kivégzéssel fenyeget a humorista, akkor csak viccel.”

A fideszes politikus a példák sorát egy friss parlamenti utalással folytatja, amelyben összeköti a margitszigeti eseményeket és a Micimackóból ismert leeső farok motívumát: „A margitszigeti szatírrá átváltozott miniszterelnök és a leesett farok pedig a Micimackó.”

Németh a bejegyzést a következő szavakkal zárja:

„Akkor legyen így! Éljen a tiszás/liberális szeretet”.

A poszt azután született, hogy kedden a parlamentben a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámokról szóló vita során egy államtitkárnak kellett elmagyaráznia a Micimackót, miután Németh egy influenszer videójára reagálva felvetette a témát.

A bejegyzésben említett „kormányfő lelövése” a 2025-ös Campus Fesztiválon történtekre utal, ahol Majka koncertjén egy fiktív ország fiktív miniszterelnökének „fejbelövését” játszották el, ami akkor komoly vitát váltott ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Ezek szerint az orvosok, a nővérek, a mentősök és a tanárok mind csak közpénzből élő emberek” - Beszólt a Tisza orvos-képviselőjének Takács Péter, kemény választ kapott
Balatincz Péter, a Tisza Párt képviselője első parlamenti felszólalásán kapott bekiabálást Takács Péter volt államtitkártól. Az orvos-politikus Facebookon vágott vissza, harmincéves szakmai múltját és a havi 280 órás munkát hangsúlyozva.


Takács Péter volt egészségügyi államtitkár egy bekiabálással reagált Balatincz Péter, a Tisza Párt képviselőjének első parlamenti felszólalására kedden. A traumatológusból lett politikus szerint a fideszes képviselő azt vetette a szemére, hogy közpénzből dolgozott. Balatincz a Facebookon reagált a történtekre, szerinte a megjegyzés nemcsak az ő munkáját, hanem az összes orvos, ápoló, mentős és tanár tevékenységét is megkérdőjelezi.

Balatincz a közösségi oldalán számolt be arról, hogy megkapta az első bekiabálást, amit úgy értelmezett, hogy

„ezek szerint az orvosok, a nővérek, a mentősök és a tanárok mind csak közpénzből élő emberek”

– írta meg a 24.hu. Az ajkai kórház egykori orvosa posztjában kifejtette, nem érti, harmincéves szakmai múltját hogyan lehet kétségbe vonni.

„Én 30 éven át traumatológusként dolgoztam, sokszor havi 250–280 órát. Ha valaki szerint ezért nem a munkámmal szolgáltam a betegeket, az vagy nem érti az egészségügy működését, vagy nem tudja, mit jelent egy baleseti osztály felelőssége.”

A képviselő különösen érdekesnek nevezte, hogy a kritikát éppen a korábbi egészségügyi államtitkártól kapta, és szakmai múltját is szembeállította a bekiabálóéval. „Én – vele ellentétben – szakvizsgát szereztem, főorvosként dolgoztam, és vállaltam ennek minden terhét” – fogalmazott, majd hozzátette, büszke a közszolgálatban eltöltött éveire.

„Igen, közpénzből fenntartott, állami kórházban dolgoztam. Büszkén vállalom” – írta.

A bejegyzést azzal zárta, hogy az ő teljesítményét három évtizeden át a betegek szolgálatában mérték, nem pedig parlamenti padsorokból. „Én nyugodtan vállalom az összehasonlítást.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt Győrfi Pál menesztéséről: A régi kommunikációs kultúra elfáradt és elhasználódott
Az egészségügyi miniszter a közösségi oldalán értékelte Győrfi Pál szóvivői leváltását. Szerinte a váltás nem személycsere, hanem annak beismerése, hogy az intézményvédő reflexek helyett új, transzparens kommunikációra van szükség a mentőknél.


Hegedűs Zsolt szerint Győrfi Pál leváltását nem érdemes pusztán szóvivőváltásként értelmezni, mivel ő nemcsak a mentők ismert arca volt, hanem hosszú éveken át az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatója is. Ezért a szerepe és a felelőssége megkerülhetetlen abban, hogy milyen hangon, milyen szemlélettel és milyen kultúrában beszélt a mentőszolgálat a nyilvánossághoz.

Hegedűs hangsúlyozza, hogy a mentés kiemelten érzékeny terület, ahol minden hiba emberi életekben mérhető, ezért a kommunikáció feladata nem az intézmény reflexszerű védelme, hanem „a bizalom, a szakmaiság és a tanulás kultúrájának” segítése.

„Mi abban hiszünk, hogy az arányos transzparencia, a szakmai őszinteség és a lakosság felnőttként kezelése nem gyengíti, hanem erősíti a közbizalmat. Az emberek nem tökéletes intézményeket várnak, hanem olyanokat, amelyek képesek szembenézni a hibáikkal, tanulni belőlük, és világosan elmondani, mit tesznek azért, hogy ugyanaz ne ismétlődjön meg”

írta a miniszter a Facebookon.

A poszt szerint

a hallgatás és a túlzott intézményi önvédelem hosszú távon éppen a bizalmat rombolja.

Ehhez új kommunikációra van szükség, mert a valódi szakmai fordulathoz nem elég vezetőket cserélni, meg kell újítani azt is, ahogyan az intézmény a hibáiról, a betegekről és a nyilvánosságról beszél.

Szűcs Brigitta megjelenése ebben lehet fontos lépés, aki egy „tisztább hangként” lehetőséget ad arra, hogy a mentőszolgálat kommunikációja „végre ne elsősorban védekezzen, hanem magyarázzon; ne eltakarjon, hanem feltárjon; ne bűnbakokat keressen, hanem tanuljon”.

Ez az esély azonban csak akkor válik valódi változássá, ha mögötte a mentőszolgálat egész működésében megjelenik a tanuló egészségügyi kultúra: a transzparencia, a betegbiztonság és a hibák őszinte feldolgozása.

Győrfi Pál távozása ebből a szerepből tehát nem egyszerű személycsere, hanem „annak a felismerése lehet, hogy a régi kommunikációs kultúra elfáradt, elhasználódott, és már nem képes hitelesen képviselni azt az egészségügyet, amelyre szükségünk van”.

A bizalom ugyanis nem a hibák kimagyarázásából, hanem az azokkal való szembenézésből születik. Hegedűs elismeri Győrfi Pál több évtizedes, példamutató szolgálatát, de úgy zárja gondolatait: „Mindennek rendelt ideje van. Van idő szolgálni, van idő képviselni egy intézményt, és van idő átadni a helyet egy új hangnak, egy új szemléletnek, egy új kultúrának. Most ennek az ideje jött el.”

Múlt szerdán szűnt meg az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának, Csató Gábornak a megbízatása, helyére pedig Constantinovits Miklóst nevezték ki megbízott vezetőként. Ezt követően, kedden jelentették be, hogy Szűcs Brigitta mentőtiszt lesz a szervezet új szóvivője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt a lista, mit kért Pósfai Gábor az új országos rendőrfőkapitánytól
A belügyminiszter a közösségi oldalán sorolta fel elvárásait dr. Mecser Tamás frissen kinevezett országos rendőrfőkapitánnyal szemben. A kérések között a szakmai alapú vezetés és az állomány elvándorlásának megfordítása is szerepel.


Pósfai Gábor a Facebookon számolt be arról, hogy ünnepélyes állománygyűlés keretében mutatták be az új országos rendőrfőkapitányt, dr. Mecser Tamás dandártábornokot, aki átvette a csapatzászlót is.

Pósfai a posztjában azt is részletezte, mit vár az új vezetőtől.

„Amit tábornok úrtól többek között kértem: szakmai alapú vezetést, nagyobb autonómiát és megfelelő döntési szabadságot minden szinten, az alulról jövő javaslatok, ötletek becsatornázását, a kritikai vélemény erősítését mindkét irányba, továbbá, hogy dolgozzunk együtt az állomány elvándorlási trendjének megfordításán is.”

A bejegyzést azzal zárta: „Tábornok úr munkájához sok erőt és jó egészséget kívánok!”

Múlt szerdán a belügyminiszter felmentette tisztségéből Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitányt. Hétfőn a miniszterelnök visszavonta Balogh János korábbi országos rendőrfőkapitány megbízatását, és a Heves vármegyéből érkező Mecser Tamást bízta meg az Országos Rendőr-főkapitányság vezetésével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk