Felvették Magyar Péter pártját az Európai Néppártba
14 új képviselőt fogadtak a soraikba, köztük a TISZA Párt politikusait is. Mindössze négyen szavaztak ellenük. Magyar Péter szerint ez egy különleges pillanat Magyarország és a Néppárt számára is.
Az Európai Néppárt Képviselőcsoportja ma 14 új, európai parlamenti képviselőt fogad a soraiban, köztük a Tisza Párt tagjait is – derült ki az EPP honlapján kedden délután közzétett közleményből.
Ebben egészen konkrétan felsorolják, kiket vettek fel a tagjaik közé:
Tisza Párt: Magyar Péter, Dávid Dóra, Tarr Zoltán, Kulja András Tivadar, Lakos Eszter, Gerzsenyi Gabriella, Kollár Kinga.
BoerBurgerBeweging (Hollandia): Sander Smit, Jessika van Leeuwen
a keddi döntéssel ezek a képviselők csatlakoztak a néppárti képviselőcsoporthoz, de pártjaik nem csatlakoztak a néppárti frakcióhoz.
A frakciótagsággal és a párttagsággal kapcsolatos döntések ugyanis függetlenek egymástól.
A HVG kérdésére Magyar Péter azt mondta, hogy négyen szavaztak ellene, de ezt nem akarta kommentálni, és arra sem válaszolt, hogy beül-e az Európai Parlamentbe. Az EPP közleménye alapján mindenesetre úgy tűnik, hogy felveszi a mandátumát.
Magyar később a Facebook-oldalán is megerősítette hírt.
„A néppárti frakció 97 %-os támogatással felvette a TISZA Párt képviselőit Európa legerősebb politikai csoportjába. Ahogy a felszólalásomban elmondtam, ez egy különleges pillanat hazánk és a Néppárt számára is.
Külön örülök annak, hogy a döntésre az Európai Parlamentnek abban az épületében került sor, amelyet Antall József magyar miniszterelnökről neveztek el.”
Az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlament legnagyobb politikai frakciója, amelynek 176 képviselője van a testületben. A helyzet pikantériája, hogy az EPP-ben ott ül egy KDNP-s képviselő, Hölvényi György is. Amikor az EPP elnöke, Manfred Webber múlt hét pénteken Budapestre látogatott, akkor Magyar Péter mellett Semjén Zsolttal, a KDNP vezetőjével is tárgyalt.
Semjén akkor azt mondta, hogy
a KDNP számára erkölcsi és politikai okokból is elfogadhatatlan Magyar Péter személye az EPP-frakcióban, a Tisza Párt pedig a Néppártban.
A KDNP ezért távozik az Európai Néppártból, ha felveszik a Tisza Pártot.
Az Európai Néppárt Képviselőcsoportja ma 14 új, európai parlamenti képviselőt fogad a soraiban, köztük a Tisza Párt tagjait is – derült ki az EPP honlapján kedden délután közzétett közleményből.
Ebben egészen konkrétan felsorolják, kiket vettek fel a tagjaik közé:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Péntek esti rendelettel húzta ki a kormány a félkemény sajtokat az árrésstop alól
Alig pár nappal a hétfői bővítés előtt jött a fordulat, a rendelet a tejágazat megsegítésére hivatkozik. A cheddar, a gouda, az emmentáli, az edam és a maasdamer kihullottak a listáról.
Péntek este, az utolsó pillanatban nyúlt bele a kormány a hétfőn induló szabályozásba, és váratlanul módosította a kiterjesztett árrésstop szabályait a Magyar Közlönyben. A rendeletmódosítás értelmében törölték a félkemény sajtokat az árkorlátozás alá eső termékek köréből,
így a cheddar, a gouda, az emmentáli, az edami és a maasdamer árrését mégsem maximálják 10 százalékban.
Kivételek azonban vannak: a legnépszerűbb magyar sajt, a trappista, valamint a sajtkrémek és kenhető sajtok továbbra is a listán maradtak. A változást a HVG vette észre először. Az új rendelet a tejágazat megsegítésére hivatkozik.
Nemcsak az árrésstop változott, hanem a behozatali szabályok is szigorodtak. A kormány kiterjesztette a bejelentésköteles termékek körét, így a gouda és az edami sajt importját is jelenteni kell a Nébih felé. Szigorítás lépett életbe a tejtermékeknél is: eddig csak az UHT és ESL tejek voltak érintettek, mostantól azonban minden tej, a nem sűrített tejszín és a vaj behozatala is bejelentéskötelessé válik.
A kibővített árrésstop-lista december 1-jén, hétfőn lép hatályba, és a jelenlegi tervek szerint 2026. február 28-ig tart. A mostani módosítás egy korábbi döntést írt felül: november 13-án még úgy tűnt, a félkemény sajtok széles köre bekerül a szabályozás alá.
A kormányzat továbbra is az infláció elleni küzdelemmel és a fogyasztóvédelemmel indokolja a lépéseket.
A trappista külön kezelése illeszkedik a korábbi törekvésekhez, hiszen ez a legnépszerűbb sajtféleség Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök még augusztusban így fogalmazta meg a célt: „Árrésstop meghosszabbítva, harcolunk az indokolatlan áremelések ellen. Nem hagyjuk, hogy a multik packázzanak az emberekkel.”
A kereskedők ezzel szemben régóta kérik a hatósági beavatkozások kivezetését. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint „a versenyalapú árképzés szolgálja a fogyasztók vásárlóerejének megőrzését”. A kisebb boltokat különösen érzékenyen érinti az adminisztráció és az árrés szűkítése.
Hétfőtől tehát életbe lép az új rendszer a boltokban. A vásárlók a trappistánál és a sajtkrémeknél találkozhatnak az árréskorlátozás hatásaival, míg az importőröknek a holland sajtok és a vaj esetében új adminisztrációs feladatokra kell felkészülniük.
Péntek este, az utolsó pillanatban nyúlt bele a kormány a hétfőn induló szabályozásba, és váratlanul módosította a kiterjesztett árrésstop szabályait a Magyar Közlönyben. A rendeletmódosítás értelmében törölték a félkemény sajtokat az árkorlátozás alá eső termékek köréből,
így a cheddar, a gouda, az emmentáli, az edami és a maasdamer árrését mégsem maximálják 10 százalékban.
Kivételek azonban vannak: a legnépszerűbb magyar sajt, a trappista, valamint a sajtkrémek és kenhető sajtok továbbra is a listán maradtak. A változást a HVG vette észre először. Az új rendelet a tejágazat megsegítésére hivatkozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lényegében két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó képet festenek a legfrissebb közvélemény-kutatások a pártok támogatottságáról.
A kormányközeli Nézőpont Intézet szombaton közölt adatai szerint ha most vasárnap tartanák a választásokat, a Fidesz a szavazatok 47 százalékát szerezné meg a biztos szavazók körében, míg a Tisza Párt 40 százalékot érne el.
A Mi Hazánk Mozgalom 7, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Demokratikus Koalíció pedig 3-3 százalékot kapna. A teljes népesség körében a Fidesz 42, a Tisza Párt pedig 33 százalékos támogatottsággal bír a Nézőpont szerint.
A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült november 24. és 26. között – írja a Telex.
A Nézőpont úgy értelmezi az eredményeket, hogy a kormányoldal megkezdte „győzelmi terve” végrehajtását,
aminek keretében meghirdette az Otthon Start-programot, a 14. havi nyugdíjat, a vállalkozói terheket csökkentő csomagot, valamint fegyverpénzt fizetett és elengedte a háromgyermekes anyák jövedelemadóját. Az intézet szerint ezek, valamint a Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal való találkozók hírei is kedvezően hatottak a kormány megítélésére.
Ezzel szemben úgy látják, a Tisza Párt nem tudott a napirendet meghatározó témával előállni, és a támogatottságuk plafonba ütközött: a nyár eleji 39 és a nyár végi 38 százalék után most 40 százalékon áll. A Nézőpont augusztusi mérésében a biztos szavazóknál még 46-38 arányú Fidesz-előnyt mértek.
Ezzel a képpel éles ellentétben állnak más kutatóintézetek friss adatai. A Medián szerdán közzétett felmérése szerint 50 százalékon áll a Tisza Párt, és 40 százalékon a Fidesz.
Ugyanakkor a kutató a Tisza népszerűségének enyhe csökkenését mérte szeptember elejéhez képest. Néhány nappal korábban a Publicus is a Tisza Párt előnyét mutatta ki a Fidesszel szemben a biztos szavazó pártválasztóknál, 48-39 arányban. Szerintük az előző hónaphoz képest mind a választani tudók, mind a biztos szavazást ígérők csoportjában erősödött a Tisza Párt támogatottsága.
Lényegében két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó képet festenek a legfrissebb közvélemény-kutatások a pártok támogatottságáról.
A kormányközeli Nézőpont Intézet szombaton közölt adatai szerint ha most vasárnap tartanák a választásokat, a Fidesz a szavazatok 47 százalékát szerezné meg a biztos szavazók körében, míg a Tisza Párt 40 százalékot érne el.
A Mi Hazánk Mozgalom 7, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Demokratikus Koalíció pedig 3-3 százalékot kapna. A teljes népesség körében a Fidesz 42, a Tisza Párt pedig 33 százalékos támogatottsággal bír a Nézőpont szerint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szombat hajnalban ismét robbanások hallatszottak Kijevben, miközben orosz drónok és rakéták csapódtak be a főváros több lakóövezetébe.
A helyi hatóságok legfrissebb összesítése szerint egy ember meghalt, legalább tizenegyen megsérültek, köztük egy gyermek.
A becsapódások és a lehulló roncsok több helyen okoztak tüzeket lakóépületekben. A hatóságok szerint legalább hat különböző helyszínen keletkezett kár többlakásos házakban és egyéb lakóingatlanokban. Hajnal után nem sokkal újabb légiriadót rendeltek el a fővárosban, a mentés és a romeltakarítás ezzel párhuzamosan zajlott.
A támadás különösen a Solomjanszkij, a Sevcsenkivszkij és a Darnyickij kerületeket érintette. A hatósági jelentések szerint törmelék csapódott egy 14 emeletes házba a Sevcsenkivszkij kerületben, ahol a harmadik és negyedik szinten tűz keletkezett, amit a tűzoltóknak sikerült eloltaniuk. Egy 25 emeletes solomjanszki lakóház homlokzata az alsó szinteken leomlott, az udvaron parkoló több autó megrongálódott, egy 17 emeletes épület tetejét pedig szintén találat érte. A holttestet egy tűzben megrongálódott lakóház romjai közül emelték ki. Az állami katasztrófavédelem közlése szerint a mentők legalább négy embert mentettek ki az égő épületekből, köztük egy gyermeket és egy mozgásában korlátozott személyt. A kombinált csapás idején a főváros nyugati részén áramszünet volt, a szolgáltatók megkezdték a helyreállítást.
„Ez lakóövezeti infrastruktúra – toronyházak és otthonok. Vannak sérültek” – mondta az Ukrainska Pravda szerint Tümür Tkacsenko, a kijevi városi katonai közigazgatás vezetője.
„Az egyiküket kórházba vitték. A többieket a helyszínen látták el” – nyilatkozta Vitalij Klicsko a Reutersnek.
A mostani csapás négy napon belül a második volt a főváros ellen. November 25-én, kedden nagy erejű kombinált támadás érte Kijevet, akkor 7 halottról és 21 sérültről számoltak be a hatóságok, a támadás akkor is komoly károkat okozott az energia-infrastruktúrában.
Mindeközben a Kreml pénteken közölte, hogy megkapta az Egyesült Államok és Ukrajna által finomított békevázlatot, és jövő héten Moszkvában megtárgyalja az elképzeléseket. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a részleteket átadták, Vlagyimir Putyin korábban pedig úgy fogalmazott, a javaslat „kiindulási alap” lehet, de ha nem fogadható el, Oroszország folytatja a hadműveleteket.
Szombat hajnalban ismét robbanások hallatszottak Kijevben, miközben orosz drónok és rakéták csapódtak be a főváros több lakóövezetébe.
A helyi hatóságok legfrissebb összesítése szerint egy ember meghalt, legalább tizenegyen megsérültek, köztük egy gyermek.
A becsapódások és a lehulló roncsok több helyen okoztak tüzeket lakóépületekben. A hatóságok szerint legalább hat különböző helyszínen keletkezett kár többlakásos házakban és egyéb lakóingatlanokban. Hajnal után nem sokkal újabb légiriadót rendeltek el a fővárosban, a mentés és a romeltakarítás ezzel párhuzamosan zajlott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán-Magyar párharc: szombaton Nyíregyházán folytatódik a „közös” országjárás
Délelőtt a Fidesz zárt térben gyűlésezik, délután a Tisza Párt a Búza téren. A miniszterelnök frissen érkezik a moszkvai tárgyalásról, ellenfele pedig a nyílt utcán várja.
Két színpad, egy város, egy nap: Nyíregyházán folytatódik az Orbán–Magyar-országjárás, ahol a Fidesz és a Tisza Párt külön-külön, mégis egymásra licitálva próbálja megnyerni a választók figyelmét és támogatását.
Mindkét párt ugyanarra a napra szervezett tömegrendezvényt a városba, csakúgy, mint korábban Győrben. Délelőtt a Fidesz tartja a Digitális Polgári Körök „háborúellenes gyűlését” Rákay Philip és Szabó Zsófi vezetésével, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is felszólal, délután kettőtől pedig Magyar Péter lép színpadra a Búza téren.
Magyar Péter tudatosan rászervezi a saját megmozdulásait Orbán Viktor októberben meghirdetett országjárására, hogy megmutassa, „milyen a valódi országjárás, és milyen az, amikor egy politikus nem csak a sajátjai elé mer kiállni előre megírt kérdésekre válaszolni”
– írta a Telex. Két hete Győrben Orbán Viktor zárt körben, a sajtótól elzárva beszélt, míg Magyar a nyílt utcán állt ki az emberek elé.
A miniszterelnök győri fellépése mégis feszültté vált, miután Váczi Gergő, a TV2 műsorvezetője több váratlanul kritikus kérdést is nekiszegezett. Rákérdezett például, hogy a kivetített „aki békét akar, velünk tart” felirat azt jelenti-e, hogy aki nem a kormánypártokkal van, az nem akar békét, illetve hogy „nincs az az érzése, hogy a béke szó kisajátításra került?”. Amikor pedig a Donald Trumppal kötött szankciómentesség időtartamáról kérdezték, a miniszterelnök annyit felelt: „Nem mindegy?”. Orbán Viktor egy ponton meg is elégelte a helyzetet, és félbeszakította a párbeszédet:
„abban maradtunk, hogy majd egy élő és izgalmas, oda-vissza válaszokból álló beszélgetést próbálunk összehozni, de ha ilyeneket kérdez, akkor ez nem fog menni,
mert egy-két dolgot mélyebben is meg kell világítanom”.
Győrben a miniszterelnök ugyanakkor meglepően békülékeny hangot is megütött az ellenzékkel szemben. Azt mondta, szerinte a baloldalon is biztosan sokan vannak, akikkel a béke ügyében nincs vitájuk. „Az lenne jó, ha ők is velünk tartanának. Nem a Fidesszel, hanem mondjuk a magyarokkal vagy a békeszerető magyarokkal” – fogalmazott. A nyíregyházi eseményre Orbán Viktor egy gyors pénteki moszkvai kitérő után érkezik, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt az energiaellátásról.
A DPK helyszínválasztásait Nagy János, a miniszterelnök titkára és a körök koordinátora korábban azzal indokolta, hogy „ezeken a helyeken számos és sokfajta digitális polgári kör található. Ráadásul ezeken a településeken vannak olyan modern, multifunkcionális csarnokok, amelyekben egy-egy ilyen eseményt meg tudunk rendezni”.
A Tisza Párt eközben a nyílt utcai jelenlétre épít, eseményüknek pedig különös apropót ad, hogy péntek este bemutatták a párt országgyűlési képviselőjelöltjeit.
A teljes lista azonban még nem állt össze: a két nyíregyházi központú választókerület egyikében, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 1-esben családi és egészségügyi okok miatt néhány héttel elhalasztották a jelöltállítást.
Nyíregyháza politikailag is fontos helyszín: a tavalyi európai parlamenti választáson a Tisza Pártra többen szavaztak a városban, mint a Fideszre, 38,94 százalékot kaptak a kormánypárt 37,28 százalékával szemben.
Az előző országgyűlési választáson az 1-es választókerületben a fideszes Szabó Tünde mindössze 1400 szavazattal kapott többet az összellenzéki jelöltnél.
A párhuzamos Fidesz-Tisza események sora decemberben is folytatódik: a DPK december 6-án Kecskemétre, 13-án Mohácsra, 20-án pedig Szegedre látogat, és ahogy eddig, a Tisza Párt is követi őket.
Két színpad, egy város, egy nap: Nyíregyházán folytatódik az Orbán–Magyar-országjárás, ahol a Fidesz és a Tisza Párt külön-külön, mégis egymásra licitálva próbálja megnyerni a választók figyelmét és támogatását.
Mindkét párt ugyanarra a napra szervezett tömegrendezvényt a városba, csakúgy, mint korábban Győrben. Délelőtt a Fidesz tartja a Digitális Polgári Körök „háborúellenes gyűlését” Rákay Philip és Szabó Zsófi vezetésével, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is felszólal, délután kettőtől pedig Magyar Péter lép színpadra a Búza téren.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
