Felmentették a szexuális erőszakkal vádolt egyetemistát – véres lepedőkkel tiltakoztak a Képzőművészeti Egyetem hallgatói a felháborító indoklás miatt
Véres lepedőkkel tiltakoztak a Képzőművészeti Egyetem hallgatói az intézmény épülete előtt, miután a bíróság felmentette egy korábbi diáktársukat, akit szexuális erőszakkal vádoltak. A reggeli akció után délután 10 perces néma csenddel fejezték ki szolidaritásukat az áldozattal – számolt be róla az RTL Híradó.
– nyilatkozta az egyik hallgató.
Az eset még 2021-ben történt az egyetem kollégiumában. Egy 21 éves diáklány rosszul érezte magát, ezért nem ment el az egyetemi buliba. Fájdalomcsillapítót kért egy fiú diáktársától, de később jelezte neki, hogy még sincs rá szüksége. A fiú a buli után mégis bement a lány szobájába és erőszakoskodni kezdett vele.
Mérő Vera jogvédő szerint a lány sírva könyörgött neki, hogy hagyja abba, de a fiú megerőszakolta, amit másnap egy üzenetben el is ismert. Az áldozat ezt megmutatta a rendőröknek, de a hatóságok nem vették komolyan a bejelentését.
– részletezte a történteket Mérő Vera. A lány végül a jogvédő alapítványának segítségével tudta megtenni a feljelentést.
A bíróság azonban felmentette a vádlottat. A sértett ügyvédje elmondta,
Mérő Vera szerint az áldozatok sokszor éppen a sokk miatt nem képesek védekezni. „A sértett nagyon sokszor nem fizikailag tiltakozik, nem karmol, nem rúg, nem harap, hanem lefagy, már csak azért is, mert jellemzően egy vele bizalmi kapcsolatban álló személy az, aki az ő szexuális önrendelkezési jogát brutálisan megsérti” – magyarázta a jogvédő.
Az ügyészség közleményében azt írta, tudomásul vették a felmentő ítéletet. Indoklásuk szerint „a vádlott felmentésére a bírósági tárgyaláson felvett bizonyítás miatt került sor, mivel ez alapján az elsőfokú ítélet érdemben, alapos okkal nem volt támadható”.
Az ügy rávilágít a magyar jogrendszer egy régóta vitatott pontjára is. A hazai szabályozás ugyanis jelenleg nem a beleegyezés hiányára építi a nemi erőszak tényállását. Ezzel szemben áll az Isztambuli Egyezmény, amelyhez az Európai Unió 2023-ban csatlakozott, de Magyarország a mai napig nem ratifikálta. A szakmai viták középpontjában éppen a beleegyezés-alapú definíció bevezetése áll, amely számos európai országban már a jogrendszer része.
