Belső feszültségek, egyéni pártérdekek és egyszerű „nem gondolkozás” állhat az online ellenzéki előválasztás sikertelensége mögött – írja ellenzéki forrásokra hivatkozva a Telex.

Mint ismeretes, szombaton délelőtt elindult az előválasztás, de az eseményt a szerverek hibája miatt néhány óra után le kellett állítani, majd hétfő reggelig fel is kellett függeszteni. Azóta többé-kevésbé működik az online szavazás, de aki nem jelentkezett időben, azzal szembesül, hogy az előválasztás első fordulójának végéig már beteltek az online azonosításra foglalható időpontok. Az ellenzék mindeközben feljelentést tesz a szombaton történtek miatt, amelynek hivatalos kommunikációja, hogy külső – a hírek szerint Kínából érkező – támadás történt.

Hétfőig 83 ezer ember regisztrált az online előválasztásra, míg a Telex úgy értesült, hogy jelenleg napi 5 ezer online előválasztó „kezelésére” van kapacitásuk a szövetséges erőknek. Fekete-Győr András – az ellenzéki jelöltek közül az online szavazás legnagyobb támogatója – ezért már a pártelnökök belső fórumán kezdeményezte, hogy a nagy érdeklődés nyomán ennél jóval nagyobb erőforrást biztosítsanak erre a pártok. Nem véletlen a Momentum erős kezdeményezése az online szavazatok felé: felmérések szerint főleg a fiatalok körében népszerű ez a voksolási forma, a párt támogatói pedig nagy számban kerülnek ki ebből a csoportból.

A Telex információi szerint az online előválasztás informatikai és még inkább az azt üzemeltető humán bázis már az idevágó teszt során sem működött úgy, ahogy kellett volna. Sőt, már a megelőző héten is akadozott a rendszer, amikor az online előregisztrációnak kellett volna főpróbaként zajlania a szombati előválasztás éles indulása előtt.

Magyar György, a Civil Választási Bizottság elnöke az ATV-ben hétvégén még óvatosan beszélt, nem mondta ki, hogy egyértelműen támadás érte volna az oldalt.

Az Országos Előválasztási Bizottság (OEVB) vasárnapi közleménye szerint az előválasztásban részt vevő ellenzéki pártok és az aHang informatikusai átalakították az előválasztás háttérrendszerét, és a tömeges terhelés vizsgálatába bevonták Frész Ferencet, a Cyber Services Zrt. szenior kibervédelmi szakértőjét. Bedő Dávid, az Országos Előválasztási Bizottság momentumos tagja ezután a Telexnek még vasárnap elmondta, több terheléses tesztet is lefuttattak a pártok és az aHang szakemberei vasárnap, ezek során megbizonyosodtak arról, hogy működni fog a rendszer hétfőn.

Ugyanakkor Tóth Bertalan, az MSZP elnöke hérfőn már arról beszélt az ATV-ben, akár belső szabotázsról is szó lehetett:

– mondta, bár konkrétan nem fogalmazott úgy, belülről hekkelték volna meg a rendszert.

A Telex írása szerint az online szavazás végül főként Fekete-Győr András és a Momentum nyomására be is került a szabályok közé, forrásuk szerint az aHang igyekezett is mindenben a Momentum elvárásainak megfelelő online rendszert kiépíteni, de végig ragaszkodott ahhoz, hogy ezt pártoktól függetlenül, önerőből és saját intellektuális kapacitásából valósíthassa meg.

Sokatmondó, hogy az április 8−10. között, 1000 fős mintán készült reprezentatív Medián-kutatás szerint legalábbis a kormányváltást akaró szavazók közel 33 százaléka olyan rendszert szeretett volna, ahol online is csak úgy lehetett volna szavazni, ha előtte személyesen regisztrált már az illető. Minél idősebb valaki, az élő regisztráció iránti vágy annál magasabb a közvéleménykutatás szerint.

A Telex cikke után

A Hírklikk portál leleplező videókat készített a Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! (ma már Stop Gyurcsány! Stop Márki-Zay!)-kampány toborzásáról. A két videó egyikében egy kitakart arcú hölgy jelentkezik a meghirdetett aláírásgyűjtő állásra. A telefonban egy férfi elmondja, hogy lényegében azonnal kezdhet, és a főnökéhez irányítja. A munka egyébként meghatározott ideig tart, és 1200 forintot fizet óránként.

A főnökként megjelölt ember arról is beszél, hogy elsősorban az eddig Fidesz-támogatóként számon tartott, jobbára idősebb embereket kéne keresni. A videóból az is kiderül, hogy

– magyarázza a munkaadó.

Egy másik videóban a hölgy elmeséli a munkája pontos menetét, majd a videó végén Pollreisz Balázs, az MSZP győri elnöke viszi vissza a tabletet a helyi Fidesz-irodába. A videó nagy részét Pollreisz kommentálja, és arról beszél, az irodavezető testbeszédéből és szavaiból is érezhető volt, hogy össze volt zavarodva és hazudott.

A videóban egyébként hallani, hogy az aláírásgyűjtés potenciális koordinátoraként Hajtó Péter fideszes képviselőjelöltet nevezik meg. A 24.hu megpróbálta felkeresni Hajtót, de kiderült, hogy a képviselő 10 napos szabadságát tölti.

Boszorkányüldözés folyik Európában Lengyelország ellen, az igazság a lengyelek oldalán van, ki fogunk állni a lengyelek mellett – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az uniós tagállami vezetők kétnapos csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.

Hangsúlyozta: azokban az ügyekben, amelyet a nemzeti parlamentek nem adtak át az Európai Uniónak, semmi keresnivalója az unió egyetlen intézményének sem; azok az ügyek a nemzeti alkotmányokra és bíróságokra tartoznak.

– tette hozzá Orbán.

Lengyelország és az Európai Unió között a konfliktus régóta húzódik: múlt héten a lengyel alkotmánybíróság kimondta, hogy az uniós alapszerződés egyes pontjai nem összeegyeztethetők a lengyel alkotmánnyal. Nem sokkal ezután tüntetések is voltak a döntés ellen és mellett is több lengyel városban.

Semjén Zsolt, a kisebbik kormánypárt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) vezetője részt vett az Európai Néppárt csúcstalálkozóján – írta meg a 444.

A Fidesz ugyan kilépett a Néppártból 2021 tavaszán, a KDNP egyetlen magyar EP-képviselője, Hölvényi György tagja maradt a pártszövetségnek, így tulajdonképpen Semjén részvétele nem is számítana meglepetésnek.

Az Euronews tájékoztatása szerint a Donald Tusk EPP-elnök vezette csúcson a néppárti európai kormányfők mellett részt vett Ursula von der Leyen bizottsági elnök is.

Mint azt korábban megírtuk, a kormány támogatja a szakszervezeteket, hogy jövőre egységesen emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum, javaslata azonban heves vitát váltott ki a felek között. Ennek oka az volt, hogy a kormány a helyi iparűzési adó elengedésével kompenzálná a munkaadókat, amivel lehetetlen helyzetbe hozná az önkormányzatokat.

A koronavírus-járvány miatt tavaly csak az iparűzési adó felét engedték beszedni az önkormányzatoknak, és egyes források szerint ennek a felezős gyakorlatnak az újbóli alkalmazását vetették fel a legutóbbi bértárgyalások során is. A helyi iparűzési adó viszont az önkormányzatok egyik legfontosabb bevétele, így a tavalyi kiesés több város vezetését is komoly bajba sodorta, és ha ez a gyakorlat lépne életben a jövőben is, az nagy kárt okozna az önkormányzatoknak.

E javaslatra reagált Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely, aki Facebook-bejegyzésében úgy fogalmaz: egyetért azzal, hogy a minimálbért emelni, a vállalkozásokat pedig támogatni kell, de mindezt a kormány „a saját kontójára tegye, ne az önkormányzatok kárára”.

Karácsony Gergely megjegyzi, hogy az iparűzési adó a Főváros egyetlen bevételi forrása. „Ha nincs iparűzési adó, nincs tiszta ivóvíz, nincs közlekedés, nincs szemétszállítás” – írja, és azt is hozzáteszi: a tavalyi évben az iparűzési adó elvonása miatt Budapest 17 milliárd forinttól esett el, amelyből többek között lehetett volna építeni 217 bérlakást, vagy vásárolni 95 új trolibuszt. „A kieső összeg háromszor annyi, amennyiből mi felújítjuk a Blaha Lujza teret, hogy a kormány is értse” – hangsúlyozza.

„A kormány 2019, az önkormányzati választások óta arra használja hatalmát, hogy politikai bosszút álljon Budapesten. Ez az újabb szög a koporsón ékes bizonyíték arra, hogy ebben az országban sosem lesz béke, ha Orbánék maradnak” – zárja a bejegyzést Karácsony Gergely, majd hozzáteszi, hogy olyan kormányra van szükség, amely tiszteletben tartja az embereket, és a hozzájuk legközelebb álló önkormányzatokat, és nem tesz különbséget fideszes vagy nem fideszes település között.