"Különös lakossági bejelentés érkezett a fővárosi mentőkhöz a húsvéti ünnep alatt, amiben egy férfi sérelmezi, hogy szolgálatot teljesítő bajtársaink ebédet vásároltak. Erről fényképet is mellékelt a felháborodott panaszos, amin az látszik, ahogyan a mentőegység egyik tagja (a kötelező távolságot tartva) hamburgert kér elvitelre egy Szentendrei úti büfénél" – írja az Országos Mentőszolgálat a Facebookon.
Hozzáteszik: az életmentők természetesen nem ellátás alatt vagy helyett, hanem kórházból a mentőállomásra tartva álltak meg egy pillanatra, ami nem veszélyeztette az egység riaszthatóságát vagy befolyásolta a „bevonulás” útvonalát.
A panasz szerint ez hosszú percekig tartott, a mentő fedélzeti számítógépe alapján azonban mindössze 1 perc 51 másodpercet vett igénybe.
A vizsgálat ráadásul azt is megállapította, hogy a mentősök az állomáshelyükhöz érve azonban riasztást kaptak, így elfogyasztani csak jóval később tudták a megvásárolt ebédjüket.
A panaszra végül az Országos Mentőszolgálat főigazgatója maga reagált. Válaszában (a tények ismertetése után) megértést kért a frontvonalban küzdő mentődolgozók irányába, akik áldozatos munkájára a jelenlegi hatalmas terhelés mellett is számíthat a lakosság.
"Különös lakossági bejelentés érkezett a fővárosi mentőkhöz a húsvéti ünnep alatt, amiben egy férfi sérelmezi, hogy szolgálatot teljesítő bajtársaink ebédet vásároltak. Erről fényképet is mellékelt a felháborodott panaszos, amin az látszik, ahogyan a mentőegység egyik tagja (a kötelező távolságot tartva) hamburgert kér elvitelre egy Szentendrei úti büfénél" – írja az Országos Mentőszolgálat a Facebookon.
Hozzáteszik: az életmentők természetesen nem ellátás alatt vagy helyett, hanem kórházból a mentőállomásra tartva álltak meg egy pillanatra, ami nem veszélyeztette az egység riaszthatóságát vagy befolyásolta a „bevonulás” útvonalát.
A panasz szerint ez hosszú percekig tartott, a mentő fedélzeti számítógépe alapján azonban mindössze 1 perc 51 másodpercet vett igénybe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
14. havi nyugdíj: van, akinek 4,5 millió összesen, másnak alig húszezer forint plusz érkezik februárban
Februárban a rendes és a 13. havi mellé jön a 14. havi első negyede is. A szakértők szerint a rendszer a gazdagoknak kedvez, a szegényeknek alig jut valami.
A kormány döntött: 2026 februárjában a nyugdíjasok a havi ellátásuk és a 13. havi juttatásuk mellé megkapják a 14. havi nyugdíj első negyedét is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintetteknek egyetlen hónap alatt összesen 2,25 havi nyugdíjuk érkezik. A kormány a 14. havi nyugdíjat fokozatosan, 2030-ig tervezi teljes egészében bevezetni. A vonatkozó törvényjavaslatot Semjén Zsolt már be is nyújtotta az Országgyűlésnek.
A pluszjuttatás első részletének költsége a kormányzati kommunikáció szerint 150-170 milliárd forint körül lesz. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy számol, a 14. havi nyugdíj első negyede átlagosan 65 ezer forintot jelent majd a jogosultaknak.
A kifizetés azonban arányos, így a magasabb ellátásban részesülők jóval nagyobb összegre számíthatnak. Aki 50 ezer forintos nyugdíjat kap, összesen 112 500 forinthoz juthat, míg akinek 200 ezer forint az ellátása, annak 450 ezer forint érkezik. Azok pedig, akiknek a rendes nyugdíja egymillió forint, összesen 2,25 millió forintot kaphatnak, a kétmilliós nyugdíjjal rendelkezőknek pedig 4,5 millió forint érkezhet februárban – írta a 24.hu.
A KSH adatai szerint idén januárban 2,267 millióan kaptak nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást. Közülük több mint egymillióan (1,071 millió fő) 200 ezer forintnál kevesebbet, míg több mint 182 ezren 100 ezer forintnál is alacsonyabb összeget kaptak havonta. A legtöbben, több mint 216 ezren, a 180 és 200 ezer forint közötti sávba tartoztak. Az öregségi nyugdíj szeptemberi átlaga 245 753 forint volt. Ezzel szemben a 700 ezer forint feletti, úgynevezett szupernyugdíjasok tábora 14,4 ezer főt számlál.
A juttatási rendszer arányossága miatt a nyugdíjak közötti szakadék tovább nőhet. Míg a százezer forint alatti nyugdíjaknál a 14. havi nyugdíj első részlete csupán 10–20 ezer forint lesz, addig egy egymilliós nyugdíjasnak a plusz heti juttatása eléri az egyhavi átlagnyugdíj összegét, 250 ezer forintot. Egy kétmilliós nyugdíjas pedig 500 ezer forintot kaphat ugyanezen a címen, ami két havi átlagnyugdíjnak felel meg.
A javaslatot szakértők és érdekvédelmi szervezetek is bírálták. Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke szerint differenciálni kellene a kifizetést, a kisnyugdíjasoknak többet, a magasabb ellátásúaknak pedig kevesebbet adva. Farkas András nyugdíjszakértő úgy látja, a legszegényebb idősek számára az jelentene valódi segítséget, ha a 14. havi juttatásként mindenki egységesen az átlagnyugdíj összegét kapná meg. A politikai pártok is reagáltak: a Demokratikus Koalíció a „svájci indexálás” visszahozását sürgeti, míg Tordai Bence (Párbeszéd) „választási osztogatásnak” nevezte az intézkedést.
A kormány döntött: 2026 februárjában a nyugdíjasok a havi ellátásuk és a 13. havi juttatásuk mellé megkapják a 14. havi nyugdíj első negyedét is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintetteknek egyetlen hónap alatt összesen 2,25 havi nyugdíjuk érkezik. A kormány a 14. havi nyugdíjat fokozatosan, 2030-ig tervezi teljes egészében bevezetni. A vonatkozó törvényjavaslatot Semjén Zsolt már be is nyújtotta az Országgyűlésnek.
A pluszjuttatás első részletének költsége a kormányzati kommunikáció szerint 150-170 milliárd forint körül lesz. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy számol, a 14. havi nyugdíj első negyede átlagosan 65 ezer forintot jelent majd a jogosultaknak.
A kifizetés azonban arányos, így a magasabb ellátásban részesülők jóval nagyobb összegre számíthatnak. Aki 50 ezer forintos nyugdíjat kap, összesen 112 500 forinthoz juthat, míg akinek 200 ezer forint az ellátása, annak 450 ezer forint érkezik. Azok pedig, akiknek a rendes nyugdíja egymillió forint, összesen 2,25 millió forintot kaphatnak, a kétmilliós nyugdíjjal rendelkezőknek pedig 4,5 millió forint érkezhet februárban – írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Haladéktalanul és feltétel nélkül” – Orbán Viktor felszólította az EU-t, hogy támogassa a vitatott amerikai béketervet
A kormányfő nem adna több pénzt Ukrajnának, és az amerikai javaslatot erőlteti. A többi 26 tagállam azonban egyelőre hallani sem akar a vitatott tervről.
Orbán Viktor levélben szólította fel Ursula von der Leyent, hogy
az Európai Unió feltétel nélkül támogassa azt az amerikai béketervet, amely ukrán területeket adna Oroszországnak és megfelezné a megtámadott ország haderejét.
A Politico birtokába jutott dokumentum szerint a magyar miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország továbbra sem támogatja, hogy „az Európai Unió bármilyen formában további pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajnának”.
A kormányfő szerint „az európaiaknak haladéktalanul és feltétel nélkül támogatniuk kell az Egyesült Államok béketerveit”, és a béketerv támogatásán túl „haladéktalanul meg kell kezdenünk az önálló és közvetlen tárgyalásokat Oroszországgal”.
A miniszterelnök szerint Európa előtt két út áll – írta a hvg.hu. „Visszafordulhatunk a zsákutcából és végre egész Európa beállhat Trump elnök békekezdeményezése mögé. Beleértve a brüsszeli bürokratákat”, akik Orbán szerint az elmúlt három és fél évben „egy vesztes háborúban égették el az európai emberek pénzét”. Figyelmeztetett: „Ha Európa háborúpárti vezetői – immáron Amerika támogatása nélkül – tovább öntik a pénzt és a fegyvereket Ukrajnába, azzal megágyaznak egy európai-orosz háborúnak.” Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő a Politicónak úgy reagált, Magyarországon kívül a 26 másik tagállam „ismételten egyértelműen kinyilvánította Ukrajna iránti támogatását”.
A 28 pontból álló javaslatcsomag, amelyet Steve Witkoff amerikai különmegbízott dolgozott ki, előírná, hogy Ukrajna adja át Oroszországnak a donbászi területeket, beleértve olyan részeket is, amelyeket az orosz hadsereg még el sem foglalt. A terv emellett demilitarizált ütközőzónát hozna létre, és a felére csökkentené az ukrán haderő létszámát. Cserébe Washington 50 százalékos részesedést kapna az ország újjáépítéséből származó nyereségből, és fokozatosan enyhítenék az Oroszország elleni szankciókat. Donald Trump amerikai elnök a hálaadás napját, november 27-ét jelölte meg határidőként Kijevnek a válaszadásra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, kész a „konstruktív, őszinte és gyors munkára” az amerikai féllel, ugyanakkor a helyzetet „történelmünk egyik legnehezebb pillanatának” nevezte. Ezzel szemben Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy fogalmazott, az amerikai béketerv „alapja lehet” a megállapodásnak, és kilátásba helyezte, hogy ha Kijev elutasítja, Oroszország folytatja az előrenyomulást. A vita éppen akkor élesedik ki, amikor Ursula von der Leyen bizottsági elnök arról egyeztet, hogy az EU milyen formában finanszírozza tovább Ukrajnát a következő években. A becsült igény 2026–2027-re elérheti a 135 milliárd eurót.
Orbán Viktor levélben szólította fel Ursula von der Leyent, hogy
az Európai Unió feltétel nélkül támogassa azt az amerikai béketervet, amely ukrán területeket adna Oroszországnak és megfelezné a megtámadott ország haderejét.
A Politico birtokába jutott dokumentum szerint a magyar miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország továbbra sem támogatja, hogy „az Európai Unió bármilyen formában további pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajnának”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Németh Balázs beleszállt Ruszin-Szendibe, majd tagadta, hogy idén volt Pride Budapesten
A kormánypárti politikus szerint a volt vezérkari főnök Ukrajnát dicsőítette a NATO-ban. Ezzel pedig szerinte hátba támadta a magyar kormány békepárti politikáját.
Óriási hibának nevezte Németh Balázs, hogy Ruszin-Szendi Romuluszt akár csak egy napra is kinevezték vezérkari főnöknek. A köztévé egykori híradósa, a Fidesz-frakció jelenlegi szóvivője egy rákospalotai utcafórum után nyilatkozott a Magyar Jelennek, amelynek riportere a volt vezérkari főnök luxusvillájának ügyéről és a felelősök kereséséről kérdezte a politikust.
„Ha azt kérdezi, hogy hiba volt-e Ruszin-Szendi Romuluszt vezérkari főnökként akár csak egy napig is hagyni dolgozni Magyarországon, azt mondom, hogy hiba volt”
– jelentette ki a 2026-os választáson Budapest 13. választókerületében induló politikus. Hozzátette, a villa ügyét ki kell vizsgálni, és „ha akár csak egyetlen forint is eltűnt, vagy olyan célra költötték el, ami nem volt legális, akkor meg kell büntetni azt, aki így járt el.” Németh szerint azonban a kinevezés nem elsősorban emiatt volt hiba.
„De ami miatt óriási hiba volt akár csak egy napra is vezérkari főnöknek kinevezni Ruszin-Szendi Romuluszt, az a Slava Ukraini!-s hozzáállás. Az, hogy
ő nem Magyarország erősödéséért és dicsőségéért dolgozott még a NATO-tanácskozásokon sem, hanem az ottani dokumentumok szerint Ukrajnát dicsőítette. És abszolút szembement a magyar nemzeti kormány háborúellenes politikájával”
– mondta Németh Balázs.
Az interjúban a Pride-felvonulások is szóba kerültek. Németh a törvényi tiltásra hivatkozott, majd az újságírói felvetésre, hogy idén Budapesten és Pécsen is tartottak felvonulást, közölte:
„Pride-ot nem tartottak Budapesten sem meg Pécsett sem.”
A Ruszin-Szendi Romulusz elleni vádak hátterében Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter korábbi kijelentései állnak. A tárcavezető szerint NATO-tól kapott hangfelvételek bizonyítják, hogy a volt vezérkari főnök a tanácskozásokon nem a kormányzati mandátumának megfelelően nyilatkozott, jelentéseit meghamisította, és „Slava Ukraini” köszöntéssel dicsőítette Ukrajnát. Ruszin-Szendi, a TISZA Párt katonai szakértője, visszautasította a vádakat, és arra utalt, hogy a szolgálati titoktartás köti. „A szolgálati titkokat én akkor is megtartom, ha nem tudom megvédeni magam nyilvánosan… Lehet, hogy egy bálvány ledőlne a fideszesekben is, hogy a miniszterelnök mire kért, mire utasított…” – nyilatkozta korábban. Egy nyílt levélben pedig így fogalmazott: „Kikérem magamnak azt a sok gyalázatot, amit rám hordanak! … mindaddig tettem [a szolgálatot], amíg törvénytelenül fel nem mentettek.”
A volt vezérkari főnök nevével fémjelzett „luxusvilla-ügyben” a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) jelentése szerint a dunakeszi szolgálati ingatlant a Honvédelmi Minisztérium cége 235 millió forintért vette meg, a beruházásokra 652,5 millió forintot költöttek, és további 132,2 millióért szereztek be ingóságokat. A jelentés pazarló tételeket is azonosított, köztük egy 18 millió forintos magaságyást, egy 7,6 milliós masszázsmedencét és egy 4 milliós biliárdasztalt. Ruszin-Szendi erre úgy reagált: „Semmilyen konkrét megrendelést nem adtam, hogy mi legyen benne… A vezérkari főnöknek legyen egy olyan háza, amiben méltó módon tud lakni, és esetleg vendégeket fogadni…”
Ami a Pride-rendezvényeket illeti, a hatóságok 2025 tavaszán életbe lépett jogszabályi változásokra hivatkozva valóban megtiltották a budapesti és a pécsi felvonulást is. Ennek ellenére a Budapest Pride-ot június 28-án a fővárosi önkormányzat „önkormányzati rendezvényként” mégis megtartotta, a pécsi eseményre vonatkozó tiltást azonban a Kúria is helybenhagyta.
Óriási hibának nevezte Németh Balázs, hogy Ruszin-Szendi Romuluszt akár csak egy napra is kinevezték vezérkari főnöknek. A köztévé egykori híradósa, a Fidesz-frakció jelenlegi szóvivője egy rákospalotai utcafórum után nyilatkozott a Magyar Jelennek, amelynek riportere a volt vezérkari főnök luxusvillájának ügyéről és a felelősök kereséséről kérdezte a politikust.
„Ha azt kérdezi, hogy hiba volt-e Ruszin-Szendi Romuluszt vezérkari főnökként akár csak egy napig is hagyni dolgozni Magyarországon, azt mondom, hogy hiba volt”
– jelentette ki a 2026-os választáson Budapest 13. választókerületében induló politikus. Hozzátette, a villa ügyét ki kell vizsgálni, és „ha akár csak egyetlen forint is eltűnt, vagy olyan célra költötték el, ami nem volt legális, akkor meg kell büntetni azt, aki így járt el.” Németh szerint azonban a kinevezés nem elsősorban emiatt volt hiba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Más feladat, más parancs” – Ezzel magyarázzák, miért cserélték le a milliárdos film katonai szakértőjét, miután bírálta a minisztériumot
Pálinkás Szilveszter századost még a díszbemutatóra sem hívták meg a közpénzmilliárdokból készült filmre. A minisztérium szerint vannak nála hitelesebb, Afganisztánt is megjárt szakértők.
Alig egy nappal a Sárkányok Kabul felett csütörtöki mozibemutatója után derült ki, hogy a film kommunikációjából megpróbálják kihagyni a forgatáson kulcsszerepet játszó katonai szakértőt, Pálinkás Szilvesztert. A századost azután szorították háttérbe, hogy nyáron bírálta a Honvédelmi Minisztérium vezetését és benyújtotta leszerelési kérelmét – írta meg a Telex.
A producer és a Honvédelmi Minisztérium (HM) ráadásul egymásnak ellentmondó magyarázatot adott a katonák filmbéli részvételére. Míg Lajos Tamás producer azt állította, a katonák parancsot teljesítenek, a HM Sajtóosztálya szerint „a katonák önkéntesen, jelentkezés alapján vettek részt” a filmben, és civil szerződést kötöttek velük. A minisztérium kommunikációjában és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Facebook-posztjában már két másik katonai szakértő, dr. Bali Tamás dandártábornok és Simon Péter ezredes szerepel, Pálinkás nevét nem említik. Információk szerint egyikük sem vett részt a forgatáson.
Pálinkás Szilveszter állítása szerint nem parancsra, hanem a Sárkányok Produkció Kft.-vel kötött civil szerződés alapján dolgozott a filmen, a stáblistán pedig az alkotók csak színészként tüntették fel. A százados elmondta:
„Nem szeretnék összefüggést feltételezni, de a leszerelési kérelmem benyújtása után a produkció nem keresett többet a filmmel kapcsolatban, és nem kaptam meghívást a díszbemutatóra sem.”
Ehhez képest Lajos Tamás producer májusban még kiemelte a katona szerepét. „A szereplők kiválasztásában szerepet játszott a fizikai állóképesség, ehhez komoly segítséget nyújtott szakmai konzulensünk, Pálinkás Szilveszter főhadnagy” – nyilatkozta akkor. Mostani álláspontja szerint azonban a HM döntött a kommunikációs váltásról.
„A forgatás alatt Pálinkás Szilveszter volt a szakértő, most meg az ezredes úr. Más feladat, más parancs”
– fogalmazott.
A Honvédelmi Minisztérium azzal indokolta a váltást, hogy Bali Tamás és Simon Péter szolgáltak Afganisztánban, ellentétben Pálinkással, ezért „szakmailag mindkettőjüket hitelesebb megszólalónak tekintjük”. A minisztérium szerint Pálinkás alacsonyabb rendfokozata tette lehetővé, hogy a forgatáson folyamatosan jelen legyen, és tanácsokat adjon „az alaki mozgásokhoz, öltözködési és koordinált katonai csapatmozgásokhoz”.
Pálinkás Szilveszter 2017-ben csatlakozott a honvédséghez, szolgált Szolnokon, elvégezte a brit királyi katonai akadémiát Sandhurstben, majd az Egyesült Államokban képezte tovább magát. Később a Honvédelmi Minisztériumba került, ahol közvetlen parancsnoka Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter lett. Nyáron nyújtotta be leszerelési kérelmét, amit a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva elutasítottak. „Azért nyújtottam be a leszerelési kérelmet, mert nem értettem egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetési szemléletével. Nem tudtam azonosulni azzal a szervezettel, amelynek az arca voltam” – mondta akkor a Telexnek.
A Sárkányok Kabul felett című film közel 5,8 milliárd forintos költségvetésből készült, nagyrészt közpénzből, az MTVA, a Nemzeti Filmintézet és a kormány támogatásával. A produkciót egy másik ügy is beárnyékolja: a forgatásról eltűnt két érzékeny haditechnikai eszköz a honvédség újdörögdi bázisáról. Az ügyben a Tapolcai Rendőrkapitányság lopás gyanúja miatt nyomoz.
Alig egy nappal a Sárkányok Kabul felett csütörtöki mozibemutatója után derült ki, hogy a film kommunikációjából megpróbálják kihagyni a forgatáson kulcsszerepet játszó katonai szakértőt, Pálinkás Szilvesztert. A századost azután szorították háttérbe, hogy nyáron bírálta a Honvédelmi Minisztérium vezetését és benyújtotta leszerelési kérelmét – írta meg a Telex.
A producer és a Honvédelmi Minisztérium (HM) ráadásul egymásnak ellentmondó magyarázatot adott a katonák filmbéli részvételére. Míg Lajos Tamás producer azt állította, a katonák parancsot teljesítenek, a HM Sajtóosztálya szerint „a katonák önkéntesen, jelentkezés alapján vettek részt” a filmben, és civil szerződést kötöttek velük. A minisztérium kommunikációjában és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Facebook-posztjában már két másik katonai szakértő, dr. Bali Tamás dandártábornok és Simon Péter ezredes szerepel, Pálinkás nevét nem említik. Információk szerint egyikük sem vett részt a forgatáson.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
