HÍREK
A Rovatból

Feljelentést tett a Transparency a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István köreit is érintő 281 milliárd forintos állami befektetés miatt

A Transparency International Magyarország hűtlen kezelés gyanúja miatt fordult a hatóságokhoz a Baross Gábor Tőkeprogram öt magántőkealapja ügyében. A szervezet szerint az állami vagyonkezelők a gondos vagyonkezelés kötelezettségét szeghették meg, ami vagyoni hátrányt okozhatott.


Büntetőfeljelentést tett és számvevőszéki vizsgálatot kezdeményezett a Transparency International Magyarország a Baross Gábor Tőkeprogram több százmilliárdos állami befektetései miatt. A szervezet szerint 281 milliárd forintnyi közpénz sorsa válhat évekre követhetetlenné a rendszerszintű hiányosságok, a kezeletlen összeférhetetlenségek és a hiányos kockázatkezelés miatt – derül ki a Transparency International Magyarország csütörtöki közleményéből.

A szervezet több pert is megnyert, hogy hozzájusson azokhoz a döntéselőkészítő iratokhoz, amelyek most a jogi lépések alapját képezik.

A TI Magyarország hűtlen kezelés gyanújával fordult a hatóságokhoz, mert álláspontjuk szerint az állami vagyont kezelő Magyar Fejlesztési Bank és az MFB Invest megszeghette a gondos vagyonkezelés kötelezettségét.

„A vagyoni hátrány pontos mértéke a hosszú, többnyire tizenöt éves futamidők miatt jellemzően csak az alapok zárásakor lesz megállapítható” – írják, ezért kezdeményezték az Állami Számvevőszéknél is a vizsgálatot, hogy további, számukra nem hozzáférhető iratokat is bekérjenek.

A kiperelt dokumentumok alapján a szervezet öt magántőkealap működését elemezte, és mindenhol visszatérő mintázatot talált.

Eszerint az állam jellemzően 70 százalékos tulajdonrészt szerez az alapokban, de ehhez képest aránytalanul alacsony, 20–50 százalékos szavazati jogot kap, így többségi tulajdonosként is kisebbségbe szorul a döntéseknél.

A TI szerint a törvény által előírt, a befektetési döntéstől elkülönülő, érdemi kockázatfeltárás sem volt dokumentumokkal alátámasztható.

Az állami támogatás tilalmát vizsgáló tesztek pedig több esetben kritika nélkül vették át a kérelmezők optimista pénzügyi terveit.

Az iratokból az eddig titkolt privát társbefektetők kiléte is kiderült, és a TI szerint mind az öt vizsgált alapnál feltárhatók tulajdonosi összefonódások az alapkezelők, a társbefektetők és a célcégek között.

Az Andezit Magántőkealap alapkezelője Tiborcz István tulajdoni körébe tartozik.

A Trustify Impact I. Magántőkealap alapkezelője és társbefektetője mögött is ugyanaz a személy áll, akit a szervezet Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter érdekköréhez köt.

Az MBH Magántőkealap társbefektetője mögött Mészáros Lőrinc érdekeltségei azonosíthatók. Az alap által felvásárolt egyik cég, az Aqua Lorenzo Kft. már a befektetés előtt is milliárdos veszteséget termelt, az állami tőke mégis a háromszorosára nőtt az alapban a program során.

A CLM Future Magántőkealap esetében az alapkezelő és a társbefektető is Jellinek Dániel érdekkörébe tartozott.

A XANGA RED Magántőkealapnál pedig maga az előterjesztés rögzíti az alapkezelő és a társbefektető közötti összefonódást, de nem kezeli azt kizáró feltételként.

Az Andezit Magántőkealap ügye idén tavasszal került újra reflektorfénybe, amikor kiperelt iratokból kiderült:

a Baross Gábor Tőkeprogram zöld pilléréből újabb 35 milliárd forint állami forrás érkezett a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó alapba.

A pénzmozgás részletei csak bírósági eljárás után váltak megismerhetővé, ami a transzparencia hiányát jelezte az ügyben. A beszámolók szerint az MFB Invest bonyolította a befektetést, miközben a döntéshozatal kulcselemei – a társbefektetők köre, a kockázatelemzés és a megtérülési elvárások – nem voltak nyilvánosak.

Közben a szélerőmű-fejlesztések piacán is feltűnt a Baross-program pénze: a Nagy Mártonhoz köthető üzleti kör a Trustify Impact I. Magántőkealapon keresztül szállt be egy nagy projektbe, ahol a források 70 százaléka állami. A politikai térfélen is megjelent a téma: a Tisza Párt törvénymódosítást jelentett be a titkos hátterű magántőkealapok átláthatóságának kikényszerítésére, a TI adataira hivatkozva, amelyek szerint százmilliárdos nagyságrendű közvagyon került ilyen konstrukciókba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Órákon belül heves viharrendszer csap le: 90 km/órás szél és jégeső is lehet
A HungaroMet heves zivatarokra figyelmeztet péntek délutánra, elsősorban a Dunántúlon. A viharrendszer egy hőhullámot tör meg.


Nyugat felől heves zivatarrendszer éri el az országot péntek délután, amely viharos széllel, jéggel és felhőszakadással csaphat le, miközben az ország nagy részén hőségre is figyelmeztetnek. A HungaroMet péntek reggeli veszélyjelzése szerint a nap két részre osztható.

Késő délelőttől az Északi-középhegységben és keleten alakulhatnak ki elszórtan záporok, zivatarok, de a java csak ezután jön.

A délutáni órákban nyugat felől egy kiterjedt zivatarrendszer éri el az országot, amely este kelet felé haladva fokozatosan gyengül.

A Dunántúlon és az Alföld nyugati részén nagy területen kísérheti 60–90 km/órás viharos szél, 2 centiméternél jellemzően kisebb átmérőjű jégeső, valamint 10–25 milliméternyi intenzív eső.

A Dunántúl nyugati, délnyugati és középső tájain ennél hevesebb jelenségek is előfordulhatnak: lokálisan 90 km/órát meghaladó, károkozó szélroham, 2–4 centiméteres jég, illetve 30 millimétert meghaladó felhőszakadás sem kizárt.

Mindeközben a Dél-Alföldön a napi középhőmérséklet 27 Celsius-fok fölé is emelkedhet.

A délelőtti, déli órákban az északi és keleti tájakon már elszórt záporok jelentkeznek. Majd a heves zivatarrendszer délután, kora este éri el a nyugati határt, este már a Dunántúl keletebbi részein is érezteti hatását.

Késő este, 22 óra körül érkezhet meg a középső országrészbe, majd a szombatra virradó éjszaka folyamán, tovább gyengülve, a keleti országrészt is eléri.

A viharos időjárás komoly hatással lehet a szabadtéri programokra és a nyaralókra is, különösen a nagy tavainknál. A szervezők az előrejelzés miatt a hétvégére tervezett Balaton-átúszást is lefújták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Az Európai Bizottságtól kért segítséget a Fidesz, amely nemrég még gigaplakátokon démonizálta a testületet
Bóka János fideszes képviselő hivatalos levélben fordult az Európai Bizottság jogállamisági biztosához. A politikus szerint az új Alaptörvény-módosítás a magyar ellenzék jogi kizárását jelenti, és felveti az alkotmányos puccsot és az állam elfoglalását is.


„Alkotmányos puccsnak” nevezte a 17. Alaptörvény-módosítást Bóka János, aki a Fidesz országgyűlési képviselőjeként hivatalos levelet küldött az Európai Unió jogállamiságért felelős biztosának. A politikus a közösségi médiában jelentette be, hogy tájékoztatta Michael McGrath uniós biztost a jogszabály szerinte „legbotrányosabb részeiről” – írta az Index.

Bóka jelezte, érdeklődéssel várja a pénteken közzéteendő uniós jogállamisági jelentéseket. A bejelentésében Brüsszelhez intézett kérdéseket is megfogalmazott.

„Egyenlő mércével mér-e a bizottság minden kormányt? Van-e mondanivalója arról, ami az új parlamenti többség alatt történik hazánkban?” – fogalmazott a fideszes képviselő.

A biztosnak küldött levélben a hétfőn elfogadott módosítást több ponton is kifogásolta, majd úgy fogalmazott, a jogszabály „gyakorlatilag alkotmányos puccsot hajt végre a kormányzat minden ága ellen, amely által az új törvényhozó többség az államot foglyul ejti (state capture)”.

A képviselő három különösen aggasztó intézkedést emelt ki. Elsőként azt, hogy a jövőben nem indulhat parlamenti választáson az, aki legalább 12 évig volt képviselő, vagy háromszor választották meg.

Bóka szerint ez „a magyarországi politikai ellenzék jogi kizárását jelenti”. Második pontként a köztársasági elnökre vonatkozó részt kifogásolta, amely szerinte szembemegy az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Európai Unió Bírósága és a Velencei Bizottság korábbi döntéseivel. Harmadikként pedig azt említette, hogy az Alkotmánybíróságon visszaállítják a 70 éves korhatárt, ami az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökének elmozdítását is jelenti.

Bóka lépése nem előzmény nélküli, korábban a Fidesz európai parlamenti képviselői is a Bizottsághoz fordultak, szintén alkotmányos puccsot emlegetve.

Ezek az aggodalmak a Fidesz részéről azért kifejezetten érdekesek, mert ez a párt volt az, amely kormányon durván ellenséges hangot ütött meg az Európai Bizottsággal szemben. Vezetőjét, Ursula von der Leyent állami pénzből óriásplakátokon gonosz bábmesterként, vagy épp az ellenzék gazdájaként/főnökeként mutogatta szerte az országban, és azzal vádolta hogy „háborús pszichózisában” belesodorna minket és az egész Uniót az orosz-ukrán háborúba.

És a szervezet nemcsak a belföldi kommunikáció szintjén vált a volt kormánypárt ellenségévé. Az Európai Bizottság által a magyarországi jogállamisággal, korrupcióval, sajtószabadsággal, és az állam (akkor még fideszes) foglyul ejtésével kapcsolatos kritikáit a Fidesz-KDNP-kormány rendre ignorálta, vagy csak részben adott helyt nekik, miközben azt a narratívát építette, hogy „Brüsszel” beavatkozik a tagállamok szuverenitásába. Orbán Viktor például a Szovjetunióhoz hasonlította egy ünnepi beszédben.

A panaszt megfogalmazó Bóka Jánosnak pedig nem elhanyagolható szerepe volt abban, hogy a viszony így alakult, ugyanis európai uniós ügyekért felelős miniszter volt az Orbán-kormányban.

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el Fidesz által kritizált 17. Alaptörvény-módosítást. A Fidesz–KDNP képviselői bojkottálták a szavazást, Gulyás Gergely pedig tiltakozásul bejelentette lemondását a frakcióvezetői posztról. Közölte, „ehhez nem kívánok asszisztálni, ezért lemondok a frakcióvezetői megbízatásomról”.

A jogszabály a hatálybalépését követő napon megszünteti Sulyok Tamás államfő megbízatását, korlátozza a képviselői mandátumok számát, és átalakítja az Alkotmánybíróság működését.

A történet másik kifejezetten érdekes része pedig az új kormányoldal reakciója a Fidesz európai panaszaira.

A Tisza Párt szerint Fidesz brüsszeli akcióinak valódi célja, hogy megakadályozzák a Magyarországnak járó uniós források folyósítását, ezzel pedig az ország érdekei ellen dolgoznak. Korábban a Fidesz vádolta szinte szóról szóra ezzel az ellenzéket, amikor kormányzott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Súlyosan megsérült egy részeg elektromos rolleres Keszthelyen, a jogsija is ugorhat
Egy 38 éves férfi elektromos rollerével a járdaszegélynek ütközött Keszthelyen, a Helikon Hotel előtt. A sisak nélkül, erősen ittasan közlekedő rolleres nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.


Súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett az a 38 éves férfi, aki csütörtök este elektromos rollerével bukott hatalmasat Keszthelyen.

A baleset a Helikon Hotel előtti járdán történt, ahol a járdát és az úttestet elválasztó szegélynek ütközött, elvesztette az egyensúlyát, majd elesett – írja a police.hu.

A rendőrségi közlemény szerint a férfi nem viselt bukósisakot, ráadásul erősen ittas volt, ezért eljárást indítottak ellene.

A hatóság az eset kapcsán ismét felhívta a figyelmet, hogy a kiemelt szegélyek és úthibák könnyen egyensúlyvesztéshez vezethetnek.

Az ittas rollerezés nem csupán veszélyes, de a Kúria döntése értelmében bűncselekménynek is minősülhet.

Bár a KRESZ még mindig adós a rollerek egyértelmű szabályozásával, a bíróságok gépi meghajtású járműként kezelik őket, így az ittas vezetés ugyanúgy büntetendő, mint egy autónál. Nemrég egy ittas rollerezőt első fokon 1,8 millió forintos pénzbírságra és jogosítványának másfél éves bevonására ítéltek, ami jól mutatja, hogy a sofőrökkel azonos, súlyos büntetésre számíthat, aki ittasan közlekedik.

A rolleres balesetek száma drámaian megugrott, Zacher Gábor toxikológus szerint komplett baleseti osztályok telnek meg a pórul járt rolleresekkel. A héten például egy olyan 13 éves fiúról számolt be a sajtó, aki súlyos agykárosodást szenvedett az esés következtében, és hónapok óta kórházban fekszik.

Az eszközök nemcsak a használóikra, hanem a gyalogosokra is veszélyesek, nagy visszhangot kapott az az óbudai gázolás, ahol egy zebrán ütöttek el egy idős férfit, aki később belehalt sérüléseibe.

Vitézy Dávid közlekedési miniszter pont tegnap indított kérdőívet az elektromos rollerek szabályozásáról, amit itt találtok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
G7: Lázár versenyeztetés nélkül adott 59 kilométer autópályát Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégének, ez plusz 200 milliárdba kerül az adófizetőknek
Ráadásul a lap szerint az MKIF Zrt. közel háromszor annyiért üzemeltetheti az M6-os szakaszt, mint amennyiért más cégek vállalták volna. Lázár szerint másnak nincs valós kapacitása üzemeltetni az utat.


Versenyeztetés nélkül, a lehetséges ajánlatokhoz képest közel háromszoros áron kaphatja meg Mészáros Lőrinc és Szíjj László cége az M6-os autópálya egy 59 kilométeres szakaszának üzemeltetését – derül ki a G7 birtokába jutott dokumentumokból. Az iratok szerint Lázár János akkori közlekedési miniszter anélkül döntött a NER-milliárdosok érdekeltségébe tartozó MKIF Zrt. megbízásáról, hogy más, jóval olcsóbb ajánlatokat egyáltalán felmért volna.

A döntés a következő évtizedekben akár 200 milliárd forinttal is többe kerülhet az adófizetőknek a lap szerint

A dokumentumok alapján az Építési és Közlekedési Minisztérium 2025. május 23-án döntött arról, hogy az M6-os autópálya Érdi-tető és Dunaújváros közötti szakaszát, valamint az M8-as dunaújvárosi hídhoz kapcsolódó részét a jelenlegi szerződés 2026. október 7-i lejárta után az MKIF üzemelteti tovább. Ehhez a minisztérium a cég 35 éves országos koncessziós szerződésében szereplő opciót hívta le.

A lap információi szerint az MKIF 2026-os áron évi nettó 9,8 milliárd forintért végzi majd a munkát.

Ezzel szemben a szakaszt eddig üzemeltető M6 Duna Koncessziós Zrt. a szerződésében lévő opció alapján évi nettó 3 milliárdért, míg az állami Magyar Közút egy kezdeti beruházással együtt is évi nettó 3,5 milliárd forintért vállalta volna a feladatot

Lázár János a cikk megjelenése után küldött válaszában azt írta, a döntés illeszkedik a 2022-es kerethez. Szerinte új pályázat kiírására nem volt szükség, mert az MKIF-et már egy nyílt közbeszerzési eljárásban választották ki az országos koncesszió üzemeltetőjének.

A volt miniszter a Magyar Közút kapacitásait is vitatta; állítása szerint a cég nem rendelkezik sem a szükséges technológiával, sem a megfelelő szakembergárdával, ráadásul a jelenlegi koncesszor nem adná át az eszközöket, így azok beszerzéséről az államnak kellene gondoskodnia.

Lázár pontosította, szerinte az állam évente mintegy 8,2 milliárd forintos díjat fizet majd az MKIF-nek a szakaszért.

Az M6-os autópálya érintett szakaszát még 2004-ben, a Gyurcsány-kormány idején adták építésre és 22 éves üzemeltetésre osztrák és német cégeknek egy úgynevezett PPP-konstrukcióban. Ez a szerződés 2026. október 7-én jár le, ekkor a sztrádaszakasz visszakerül az állam tulajdonába. Az üzemeltetés jogát azonban a volt kormány a jelek szerint azonnal továbbadta a Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevével fémjelzett MKIF Zrt.-nek, amely 2022-ben nyerte el az országos gyorsforgalmi úthálózat jelentős részének 35 éves koncessziós jogát.

Az egész autópálya-koncessziós rendszer miatt az Európai Bizottság 2024 áprilisában kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. A G7 szerint a testület kifogásolja a túl hosszú, 35 éves időtartamot, és azt is, hogy a szerződés nem hárít valós üzleti kockázatot a magáncégre.

Ezt a kritikát erősítette Vitézy Dávid közlekedési miniszter is, aki nemrég arról beszélt, hogy az egyetlen valódi kockázatot, az építőipari inflációt is átvállalta az állam a koncessziós cégtől. A kormány egyelőre az uniós eljárás végét várja, mielőtt véglegesen döntene a koncesszió sorsáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk