prcikk: Fehérre festik a síneket, visszatérítik a késések árát, garantálják a klímát – itt vannak a MÁV és a Volán nagy bejelentései | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Fehérre festik a síneket, visszatérítik a késések árát, garantálják a klímát – itt vannak a MÁV és a Volán nagy bejelentései

Lázár János és Hegyi Zsolt számos újítást és fejlesztést mutatott be, amik kevesebb mint egy hónapon belül életbe lépnek. Közben azért megkapta a magáét az ellenzék is.


Június 21-től életbe lép a nyári menetrend, és a MÁV, valamint a Volán komolyabb erőforrásokkal készül a hőségriadókra. A vasúti közlekedést 250-300 busz is támogatja majd, amelyek párhuzamosan járhatnak a vonatokkal például a Déli pályaudvar és a Balaton között.

Lázár János építési és közlekedési miniszter a közlekedésinfón bejelentette: 2025. június 1-jétől bevezetik a késési biztosítást.

Ha a MÁV-nál vagy a Volánnál húsz percet késik a járat, a jegyár 50 százalékát visszatérítik.

Az új szabály a helyjegyekre is érvényes lesz.

A MÁV Plusz applikáció is fejlődik: most már buszjegyet is lehet venni rajta, és őszre érik el a csúcsát. Személyre szabott haváriaüzeneteket is bevezetnek. Április elsején elindult a rendszer, azóta egyre több funkcióval bővül.

A klímagarancia szerint az utasok már előre láthatják, hogy melyik jármű klimatizált. Mind a 3200 településre legalább egyszer klimatizált eljutást biztosítanak. A nyáron éjjel-nappal lesz klímaügyelet, a Déli pályaudvaron pedig egész éjjel hűtik a vonatokat, hogy reggel kellemes legyen felszállni. A Balatonon csak klímás buszok járnak majd.

Ezer új, klimatizált buszt is vásárolnak, az első 130 busz napokon belül megérkezik, ezek a Balatonnál kezdenek dolgozni. Egy busz 88 millió forintba került. Hetven mozdonyt is bérelnek 2026 tavaszáig, havonta három-négy darabot állítanak forgalomba.

Harminchat állomás felújítása indul saját forrásból. A Balaton északi részén áprilistól júniusig tart a felújítás, Székesfehérvár és Balaton között visszaállították a 100 kilométer per órás sebességet.

Ezzel másfél-két percet nyertek a menetidőben.

Budapest és Székesfehérvár között 160 kilométer per órával haladnak a vonatok, így 3 percet nyernek. Pécsen fehérre festik a sínszálakat, hogy csökkentsék a hőség okozta deformálódást.

A haváriaközpont is elkészült, amely a 200 buszból álló tartalékrendszert működteti. Akkor vetik be, ha ellehetetlenül a vasúti közlekedés, zsúfolt a vonat, vagy előre tervezett nagyszámú csoport utazása várható. Ilyenkor személyesen kell tájékoztatni az utasokat a peronon.

A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint többen használják a közösségi közlekedést, mint bármikor korábban. 2024-ben 115 milliárd forint értékben adtak el jegyeket és bérleteket, ez rekord. Ezt is az egyik legnagyobb eredményének tartja a miniszter.

A nagyvárosok környékén is változott az agglomerációs közlekedés, nemcsak Budapesten, hanem Szegeden, Győrben, Miskolcon és Debrecenben is.

A 14 év alatti gyerekeknél elfogadják az életkor igazolására a diákigazolványt és annak másolatát is. Egy 150 éves szabály is megszűnik:

a MÁV és a GySEV díjszabása azonos lesz.

A Magyar Vagon száz IC- és vasúti kocsit újított fel. Most azon dolgoznak, hogy 285 IC-kocsit vásároljanak egy 20 éves futamidejű hitellel. A Pécs–Győr vasútvonalat is fejlesztik a nyáron. Budapest és Békéscsaba között odafigyelnek arra, hogy klimatizált vonatok közlekedjenek.

Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója szerint olcsóbb és jobb lesz a vasúti közlekedés. A nyári szezonban az IC-kocsikból idén 50-nel több lesz, mint tavaly. A klímás járműveket is okosabban osztják majd be.

A MÁV–Volán-csoport székházára idén 20 milliárd forintot szánnak. Lázár erre azt mondta: „mindig nagy érdeklődéssel hallgatom Nagy Márton jóslatait, és érdeklődéssel várom, hogy bejönnek vagy sem”. Szerinte „ha nincs beruházás, nincs gazdasági növekedés”. Mint mondta: a gazdasági minisztérium kérte, hogy költözzenek új irodaházba.

Az ellenzéket is bírálta Lázár az EU-s források felfüggesztése miatt. Szerinte a felfüggesztett 55 százalékban nincs közút, csak vasút maradt. Karácsony Gergely főpolgármester szerint a szolidaritási hozzájárulás miatt a főváros a csőd szélére kerülhet. Erre Lázár azt mondta: „A főváros működéséért a főpolgármester felel. Nem kellett volna hagyni szétlopni a BKV-t.” Rákosrendező ügyében szerinte jó irányba mennek a dolgok, konstruktív megbeszélések zajlanak.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Első ránézésre arányosnak tűnik” - Magyarország egyik leggazdagabb embere reagált a Tisza Párt vagyonadójára
Jellinek Dániel egyetértek azzal az elvvel, hogy akinek nagyobb vagyona van, nagyobb arányban járuljon hozzá a közterhekhez. A Tisza vagyonadó-terve kapcsán szólalt meg az Indotek-csoport vezetője, aki a Forbes 2025-ös listáján az ország hetedik leggazdagabb embere volt.


„Egyetértek azzal az elvvel, hogy akinek nagyobb vagyona van, nagyobb arányban járuljon hozzá a közterhekhez” – ezzel a mondattal kommentálta a Tisza Párt vagyonadó-tervét Jellinek Dániel, az Indotek-csoport vezetője, aki a Forbes 2025-ös listáján az ország hetedik leggazdagabb embere volt.

Jellinek Dániel a HVG-nek adott interjúban arról beszélt, hogy

a Tisza Párt programjában megjelölt 1 százalékos mérték, valamint az egymilliárd forintos belépési küszöb „első ránézésre arányosnak tűnik”, de az intézkedés sikeréhez számos kulcskérdést tisztázni kell.

A milliárdos szerint ilyen az adóalap pontos meghatározása, mivel egy cég esetében nem mindegy, hogy a saját tőke vagy a piaci cégérték alapján kell adózni.

Jellinek Dániel szerint indokolt különbséget tenni a holdingstruktúrák és az operatív, termelő vállalatok között is. Utóbbiaknál ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a cégben lévő szabad pénz nem fedezi a fizetendő vagyonadót.

„Összességében tehát az irány érthető, de a részletszabályok kialakítása kulcsfontosságú lesz abból a szempontból, hogy az intézkedés valóban elérje a célját, és ne okozzon nem kívánt gazdasági mellékhatásokat” – fogalmazott.

A milliárdos arra is figyelmeztetett, hogy egy nem kellően körültekintően kialakított szabályozás a tőketulajdonosok elvándorlásához vezethet. Példaként Norvégiát említette, ahol a vagyonadó emelése után jelentős elvándorlás volt tapasztalható, és Franciaországot, amely részben emiatt alakította át a korábbi, hasonló típusú adóját.

A Tisza Párt álláspontja szerint a vagyonadó az igazságosabb közteherviselést szolgálná, és a bevételekből a munkát terhelő adókat lehetne csökkenteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
A Karmelitában bukkant fel Szijjártó Péter, a miniszter a választás óta nem szólalt meg
A külügyminiszter a választás estéjén sem volt látható, és azóta nem nyilatkozott. Közben egyes források szerint a minisztériumokban iratmegsemmisítés zajlik, amit a külügy tagad.


Napokig tartó hallgatás után szerdán feltűnt Szijjártó Péter a Karmelita kolostorban. A külügyminisztert kora délután látták távozni a miniszterelnök hivatalából, ahol a kormánytagok a választási vereség okait próbálták megfejteni – írta a 444.hu.

Annak ellenére, hogy a külügyminiszter volt az egyik fő arca a Fidesz kampányának, a választás estéjén feltűnően hiányzott Orbán Viktor mellől, amikor elismerték a vereséget.

A választás másnapján a HVG látta elvonulni a Külgazdasági és Külügyminisztériumból, de a vereséget semmilyen formában nem kommentálta. Vasárnap délután óta a Facebook-oldala sem frissült, pedig addig ő volt az egyik legaktívabb.

A választás után robbant ki az iratmegsemmisítés-botrány is. Magyar Péter a közmédiában arról beszélt, hogy bizonyítékaik vannak a minisztériumokban zajló iratmegsemmisítésekről, amit bűncselekménynek nevezett.

A Külügyminisztérium „nonszensznek” nevezte azokat a vádakat, hogy a tárcánál a szankciós anyagokhoz köthető dokumentumokat semmisítenének meg.

A tárca közölte: csak az elektronikusan tárolt és átadásra kerülő iratok felesleges, korábbi papírváltozatait dobták ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Minden olyat reális veszélynek tartok, amit a kampányban mondtam” – először szólalt meg Gulyás Gergely a választási vereség után
A leköszönő miniszter a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban elismerte, hogy voltak tévedéseik, de a többi kijelentését fenntartja, de csak azokért az állításokért tud jótállni, amelyeket ő tett - közölte újságírókkal.


„Sok állítás elhangzott, természetesen volt olyan, amiben tévedtünk, például a közvélemény-kutatások értékelésében” – mondta szerdán Gulyás Gergely. A leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter a vasárnapi választási vereség után először válaszolt újságírói kérdésekre.

Gulyás a Karmelitánál beszélt arról, hogy a kampányban tett személyes állításait továbbra is fenntartja. Amikor a Népszava arról kérdezte, hogy a Tisza Párt győzelme után is úgy gondolja-e, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök alakít kormányt Magyarországon, kitérő választ adott. Azt mondta, a választásnak van egy nyertese, és a győztes párt vezetője kap majd felkérést a köztársasági elnöktől a kormányalakításra. Hozzátette, hogy azt, milyen kormányzás lesz, majd meg kell nézni.

A Fidesz egyik fő kampányüzenete az volt, hogy ha nem ők nyernek, magyar katonákat küldenek az ukrán frontra.

Ezzel kapcsolatban a miniszter most azt mondta:

„minden olyat reális veszélynek tartok, amit a választási kampányban mondtam”.

A leköszönő tárcavezető kijelentette, csak azokért az állításokért tud jótállni, amelyeket személyesen tett. „Ezeknek a lényegi tartalmát fenntartom” – szögezte le. „Van egy új kormány, ami be tudja majd bizonyítani, hogy ez megalapozott volt, vagy nem” – közölte Gulyás.

A kampányban a kormányoldal kommunikációja arra épült, hogy a Tisza Párt háborúpárti, és még márciusban arról beszéltek, hogy ha nem a Fidesz nyer, akkor Zelenszkij alakítja meg a következő magyar kormányt, és magyar katonákat visznek az ukrán frontra.

Ezzel szemben a Tisza Párt és Magyar Péter következetesen cáfolta a vádakat, és programjukban is rögzítették, hogy nem küldenek sem fegyvert, sem katonákat Ukrajnába.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A választás után már nincs is szükség a stratégiai infrastruktúra védelmére, a Honvédség levonul az energetikai létesítményektől
Orbán Viktor korábban hangsúlyozta, hogy a katonák kivezénylése nem a kampány része volt. Az Energiaügyi Minisztérium most arra hivatkozik, hogy az üzemeltető cégek időközben megerősítették saját védelmüket, így már nincs szükség a katonákra.


Szerdától fokozatosan csökkenti a katonai jelenlétet a Magyar Honvédség azoknál a kiemelt energetikai létesítményeknél, amelyeket február vége óta megerősített őrizettel védtek. Az Energiaügyi Minisztérium azt állítja, a döntés oka, hogy az érintett cégek időközben felülvizsgálták és saját erőből fokozták a biztonsági intézkedéseiket.

A Honvéd Vezérkar Kommunikációs Főnöksége a Telexnek küldött válaszában erősítette meg a lépést. Úgy fogalmaztak: „A Magyar Honvédség megkezdte a magyarországi infrastruktúrák és energialétesítmények megerősítése, illetve az őrzés-védelem fokozása kapcsán bevont állomány létszámának racionalizálását”.

A közlemény szerint a haderő eddig mintegy 600 fővel vett részt a kritikus létesítmények védelmében. A kivonulás azokon a helyszíneken kezdődik meg, ahol a minisztérium már nem igényli a honvédségi megerősítést, mert az üzemeltetők már képesek önállóan gondoskodni a fokozott védelemről.

Orbán Viktor miniszterelnök február végén, a Védelmi Tanács ülése után jelentette be a katonai jelenlét növelését. Akkor azzal indokolta a döntést, hogy információi szerint Ukrajna nyomást próbál gyakorolni Magyarországra.

Az intézkedést megelőzően, január végén leállt a kőolajszállítás a Barátság vezetéken, miután annak ukrajnai szakasza megsérült. Áprilisban pedig a vajdasági Oromhegyes közelében, a Magyarország gázellátásában kulcsszerepet játszó Török Áramlat vezeték mellett robbanószert találtak a szerb hatóságok.

Az intézkedést ellenzéki oldalról több kritika is érte, szerintük a katonák kivezénylése a választási kampány része volt, és a kormány „háborús pszichózist” keltett.


Link másolása
KÖVESS MINKET: