HÍREK
A Rovatból

Ezrek az utcán, katonák a parlament körül - teljes a káosz Dél-Koreában

A parlament eltörölte a rendkívüli katonai jogrendet, miközben a tüntetők egyre nagyobb számban követelik az elnök lemondását. A helyzet meglehetősen feszült.


Ahogy korábban mi is megírtuk, helyi idő szerint kedden este statáriumot hirdetett a dél-koreai elnök. Jun Szogjol döntését az észak-koreai fenyegetés és az „államellenes elemek” felszámolásának szükségességével indokolta. A politikus hangsúlyozta, hogy az ország liberális alkotmányos rendjének védelme érdekében nem maradt más választása, mint a hadiállapot kihirdetése.

Jun Szogjol döntése hátterében az országban kialakult politikai válság állhat. Az ellenzék a legutóbbi általános választáson földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, így jelentős befolyást szerzett a törvényhozásban. Az elnök kormányzása során sorra vétózta meg az ellenzéki törvényjavaslatokat, miközben maga is botrányokba keveredett, többek között felesége korrupciós ügyei miatt.

Időközben a parlament 190 tagja rendkívüli ülésen szavazott a rendkívüli katonai jogrend eltörléséről, amit egyhangúan elfogadtak, írja az Index. A döntés értelmében az elnöknek kötelessége lenne azonnal visszavonni a katonai jogrendet, de eddig nem reagált. Egyes képviselők már azt is fontolgatják, hogy szavazást kezdeményeznek az elnök eltávolításáról, ha nem tesz eleget a parlament döntésének.

Ezzel egyidőben egyre több tüntető gyűlik össze a parlament előtt.

Kezdetben a katonai jogrend eltörlését követelték, de most már az elnök letartóztatását akarják.

A Demokratikus Összefogás Pártja szerint, ha Jun Szogjol nem hajtja végre a döntést, az hazaárulásnak minősül.

Az ellenzéki pártok szerint a rendkívüli katonai jogrend kihirdetése alkotmányellenes volt, mivel nem követte az ehhez szükséges hivatalos eljárásokat, és a kabinet sem szavazott róla. Lee Jaejung, a Demokratikus Összefogás vezetője felszólította a hadsereget és a rendőrséget, hogy ne engedelmeskedjenek az elnök törvénytelen parancsainak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Mindenképpen szeretnénk generációváltást a megyei jogú városokban
A miniszterelnök szerint a megyei jogú városokban, ahol nagyon sokat változott a lakosság összetétele, nekik is alkalmazkodniuk kell ehhez a folyamathoz.


Orbán Viktor kedden Zalaegerszegen járt, ahol interjút adott a megyei hírportálnak. A miniszterelnök a zaol.hu-nak többek között a választással kapcsolatos témákról is beszélt.

A miniszterelnök szerint a Fidesz elnöksége már megtárgyalta a 106 fős jelöltlistát, és ő mindegyikükkel személyesen is beszélt.

„A megyei jogú városokban, ott, ahol tudunk, mindenképpen szeretnénk generációváltást elérni”

- fogalmazott Orbán.

Az jelenleg is látszik, hogy a Fidesz a 2026-os országgyűlési választásokon új arcokat is indít majd a régóta beágyazott politikusok helyett. Zalaegerszegen például a 2006 óta képviselő Vigh Lászlót a 37 éves Szilasi Gábor válthatja, Debrecenben pedig Kósa Lajos helyett Barcsa Lajos alpolgármester lesz a jelölt.

„Általában úgy látom, hogy a megyei jogú városokban, ahol nagyon sokat változott a lakosság összetétele, nekünk is alkalmazkodnunk kell ehhez a folyamathoz, és az alkalmazkodás időnként új személyi megoldásokat követel. Ez a helyzet Zalaegerszegen és néhány más megyei jogú városban is”

– mondta Orbán, aki szerint a kormánypártok viszont még nem kezdték el a kampányt.

„Mi még nem tudjuk bedurrantani a kampánymotorokat, mert kormányoznunk kell”

– fogalmazott.

„Az ellenzéknek nincs ilyen felelőssége, nekünk viszont a hivatalos választási kampány megindulásáig alkotmányosan is az ország kormányzása a kötelességünk. Ezt semmilyen kampányszempont nem előzheti meg” – jelentette ki. Hozzátette, el tud számolni az elmúlt négy évvel, és úgy véli, a változtatás veszélyes lenne.

„A változtatás veszélyes, különösen, ha baloldali vagy brüsszeli irányba akarnánk változtatni”

– mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Nekünk ebből a vesztes mentalitású nemzetből győztes nemzetet kell csinálnunk
A miniszterelnök a Mandiner Díjátadó Gáláján a nyugati világ politikai megosztottságát is elemezte Kapu Tibornak. Szerinte a polarizáció oka a kormányzati modellek sikertelenségében keresendő.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 26.



Egy világűrt is megjárt magyar zászlóval indult a Mandiner Díjátadó Gála csúcspontja szerda este a Várkert Bazárban, ahol Kapu Tibor űrhajós készített interjút Orbán Viktor miniszterelnökkel, derül ki az Infostart összefoglalójából. Az eseményen az űrhajós átnyújtotta a nemzeti lobogót a kormányfőnek, aki egy mondattal reagált a gesztusra: „Az űrből még nem volt magyar zászlóm.”

A zászló átadását egy személyes megjegyzés is kísérte: Kapu Tibor a színpadon elmondta, hogy a lobogót „ő maga vasalta ki, hogy ne legyen olyan gyűrött” erre az alkalomra. A mostani színpadi beszélgetés előzménye egy júniusi esemény volt, amikor a szerepek még fordítottak voltak: akkor Orbán Viktor kérdezte a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó Kapu Tibort.

A miniszterelnök akkori bejelentkezését így kezdte: „Ez itt a Föld, annak is a közepe, Budapest.” Az űrhajós a beszélgetés során az űrutazás gazdasági hasznáról is beszélt, kiemelve, hogy „gyakorlatilag minden cent vagy minden forint, amit most befektettünk, az később hatszorosan térül majd meg”.

A nyári, távolból zajló párbeszéd után a Várkert Bazár színpadán a miniszterelnök a magyar nemzet jövőjéről és önképéről beszélt. A beszélgetés során kijelentette: „Nekünk ebből a vesztes mentalitású nemzetből győztes nemzetet kell csinálnunk!” Orbán Viktor kitért a jövő kihívásaira és az oktatás szerepére is. Úgy fogalmazott,

„most már a következő korszakra kéne embereket képeznünk”, utalva a mesterséges intelligencia és az új technológiák jelentette váltásra.

A nyugati világ politikai megosztottságát a sikertelenséggel magyarázta, mondván: „Azért van a nyugati világban polarizálódás, mert sikertelenség van.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A MÁV megkapta az 1 milliárd eurós fejlesztési hitelt, amiről Lázár korábban állította, hogy a Tisza miatt nem adják oda
„Eredményesebben védtük a nemzeti érdeket, mint ahogy az ellendrukkerek támadták” - fogalmazott bejelentésében a miniszter.


„Honvédők vs. árulók 1:0!” - ezzel a felütéssel jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter szerda este a Facebook-oldalán, hogy az Európai Beruházási Bank befogadta a magyar vasútfejlesztési hitelkérelmet.

Lázár János szerint

a döntés értelmében 1000 kilométernyi vasúti pálya felújítása kezdődhet meg, és a következő bő egy évben közel 800 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg.

A miniszter a közlésében politikai győzelemként értékelte az eseményeket.

„Eredményesebben védtük a nemzeti érdeket, mint ahogy az ellendrukkerek támadták”

– fogalmazott.

A tegnapi bejelentést egyelőre nem kísérte az Európai Beruházási Bank hivatalos sajtóközleménye, így a „befogadás” pontos jogi státusza a miniszteri közlésen alapul. A bank döntéshozatali eljárása többlépcsős: a projekteket először a Menedzsmenttanács javasolja támogatásra, a végső jóváhagyást azonban az Igazgatótanács adja meg.

A kormány 2024 szeptemberében nyújtotta be a hitelkérelmet, az eredeti konstrukció szerint a bank 1 milliárd eurós (mai árfolyamon körülbelül 382 milliárd forintos) hiteléhez a kabinet további 1 milliárd euró saját forrást tett volna hozzá. A cél akkor 500 kilométernyi pálya felújítása volt. Ez a szám a kommunikációban folyamatosan nőtt: júliusban a MÁV vezérigazgatója már 600 kilométerről és 800 milliárd forintos hitelkeretről beszélt, a tegnapi bejelentésben pedig már 1000 kilométer szerepelt.

Lázár János az elmúlt hónapokban ugyanakkor rendre azt állította, hogy a Tisza Párt brüsszeli lobbitevékenysége miatt késlekedik az uniós bank döntése.

A miniszter júliusban például azzal vádolta meg a Tisza Pártot, hogy „rátámadt a magyar vasútra”. Szeptember végén még tovább fokozta ezt. „A Tisza Párt megakadályozta, hogy az Európai Beruházási Bank odaadja azt az egymilliárd eurós hitelt a MÁV-nak” – fogalmazott akkor. Októberben pedig már azt állította, hogy Magyar Péter személyesen Ursula von der Leyennél, az Európai Bizottság elnökénél járt közben, hogy a választások előtt ne szülessen támogató döntés.

A Tisza Párt elnöke minden alkalommal visszautasította a vádakat.

Az Európai Beruházási Bank szeptemberben a sajtó megkeresésére annyit közölt, hogy az ügyben „még nincs döntés”, a sztenderd értékelési folyamat zajlik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lövöldözés volt a Fehér Ház közelében: megtámadtak és súlyosan megsebesítettek két nemzeti gárdistát
A Nyugat-Virginia nemzeti gárdájában szolgáló két katonát súlyos sérülésekkel vitték kórházba. A merénylőt elfogták és azonosították.


Lövöldözés alakult ki szerdán magyar idő szerint késő este az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban, a Fehér Ház közelében. A támadó egy utcasarok takarásából nyitott tüzet két nemzeti gárdistára.

A CNN szerint a támadó szándékosan célozta meg a gárdistákat.

Az egyik katonát közvetlen közelről találta el, a másikat pedig azután, hogy az egy buszmegálló mögé próbált bújni.

A lövésekre egy harmadik gárdista figyelt fel, aki viszonozta a tüzet, majd a kiérkező rendőrökkel együtt elfogta a támadót, akit szintén sérülésekkel szállítottak kórházba. A hatóságok szerint nincs arra utaló jel, hogy lett volna másik elkövető.

A Nyugat-Virginia nemzeti gárdájában szolgáló két katonát súlyos sérülésekkel vitték kórházba.

Patrick Morrisey, az állam kormányzója korábban az X-en azt közölte, hogy a nemzeti gárdisták állapotáról ellentmondó információk keringenek.

A hatóságok a gyanúsítottat Rahmanullah Lakanwal néven azonosították.

A CNN információi szerint az Afganisztánból érkező férfi 2024-ben menedékjogot kért, amit a Trump-kormány idén áprilisban meg is adott neki. Ezzel szemben Kristi Noem belbiztonsági miniszter az X-en azt írta, hogy a gyanúsított „a Biden-kormányzat alatt, 2021. szeptember 8-án az Operation Allies Welcome keretében” érkezett az Egyesült Államokba.

A támadás után az amerikai állampolgársági és bevándorlási hivatal közölte, hogy „a biztonsági és átvilágítási protokollok további felülvizsgálatáig határozatlan ideig felfüggesztjük” az afgán bevándorlókkal kapcsolatos összes bevándorlási ügy feldolgozását.

Donald Trump elnök felszólított, hogy vizsgáljanak felül minden egyes afgán bevándorlót, aki Joe Biden kormányzása alatt lépett be az országba. A Truth Socialön az elnök azt írta:

„Az állat, amelyik meglőtte a két nemzeti gárdistát – akik mindketten súlyosan megsebesültek, és most két külön kórházban vannak – szintén súlyosan megsebesült, de ezzel együtt is nagy árat fog fizetni. Isten áldja a nagyszerű nemzeti gárdát, valamint minden katonánkat és a rendfenntartókat.”

Pete Hegseth védelmi miniszter később közölte, Trump azt kérte tőle, hogy a támadás miatt további 500 nemzeti gárdistát küldjön a fővárosba.

Kash Patel, az FBI vezetője szerint a támadást szövetségi szinten vizsgálják, és első körben a rendfenntartó szervek elleni támadásként kezelik. J. D. Vance alelnök elmondta, a támadó motivációja egyelőre ismeretlen. A Trump-kormány egy szövetségi fellebbviteli bírósághoz fordult, hogy sürgősen függessze fel azt a múlt heti bírói rendeletet, amely jogellenesnek ítélte a Nemzeti Gárda washingtoni bevetését. Donald Trump elnök augusztusban döntött arról, hogy szövetségi hatáskörbe vonja Washington rendőrségének irányítását, és a városba vezényelte a nemzeti gárdát, mert a várost szerinte elárasztotta a bűn.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk