TECH
A Rovatból

Ezért tiltják be a TikTokot az USÁ-ban, avagy, hogyan figyel meg és befolyásol minket a közösségi média?

Úgy fest, a TikTok lesz az első nagy közösségi platform, amit betiltanak az Egyesült Államokban. Mutatjuk, hogy a közösségi oldalak milyen módszerekkel figyelnek meg minket és mire használják a kincset érő tudást.


Joe Biden elnök szerdán aláírta az egy nappal korábban a szenátusban is elsöprő többséggel (79-18-as arányban) megszavazott jogszabályt, amivel lényegében betiltják a TikTok működését az Egyesült Államok területén, hacsak az üzemeltető ByteDance nem adja el a benne lévő részesedését egy megbízható vállalatnak, legfeljebb 270 napon belül, ami 90 nappal meghosszabbítható. A TikTok azonban inkább lekapcsolja a szolgáltatását az USA-ban – állította James Lewis, a stratégiai és nemzetközi tudományok professzora a New York Timesnak.

A szakértő képtelenségnek nevezte az értékesítés kikényszerítését, mondván, ha a ByteDance hajlandóságot is mutatna arra, hogy inkább eladja a részét, csak ne érje horrorisztikus veszteség az amerikai piac elvesztésével, még mindig ott van a folyamatban a kínai állam.

A kínai kormány gond nélkül képes lenne meghiúsítani az üzletet azzal, hogy a TikTok eladását technológiai exportnak minősíti, amit aztán nem engedélyez.

Az amerikai politikusok szerint a ByteDance mindenképpen az állampárt befolyása alatt áll és eszközként használja a közösségi platformot Kína ellenfelei, köztük az USA gyengítésére. Ugyanettől tartva tiltotta be jóval korábban Kína az összes amerikai közösségi médiumot, a Facebooktól a Twitterig.

A törvény szignója ettől függetlenül érdekes fordulat Biden jelenleg is zajló elnökválasztási kampányában, hiszen a csapata évek óta dolgozik a TikTokon (még influencerekkel is együttműködve), hogy megszilárdítsa a demokrata országvezető népszerűségét a fiatal szavazók körében. Az AP megjegyzi: a kutatások azt mutatják, hogy a 30 év alatti amerikaiak egyharmada számára a TikTok elsődleges hírforrássá vált. A platform emellett jelentős gazdasági tényező is: 170 millió amerikai felhasználójából 7 millió vállalkozás.

Mi a baja az Egyesült Államoknak a TikTokkal?

Bár az amerikai kormány határozottan ellenzi a TikTok tevékenységét az országban, nyilvánosan nem mutattak be bizonyítékokat arról, hogy a felhasználók adatai rossz kezekben lennének a ByteDance-nél vagy a cég a Kínai Kommunista Párt propagandáját terjesztené. A vádak ehhez képest elég konkrétak, és ezek mentén több lépcsőben igyekeznek ellehetetleníteni a videós közösségi alkalmazást: kezdetben az állami szféra dolgozóinak tiltották meg a használatát, majd kezdeményezték a közösségi szintű betiltást.

A platform az ellenzők szerint

  • kínai politikai nézeteket népszerűsít és ezzel befolyásolni akarja, többek között az amerikai választásokat,
  • gyűlöletbeszédet és más diszkriminatív (rasszista, szexista, homofób és transzfób) tartalmakat terjeszt,
  • hamis híreket, például kitalált történéseket, manipulált képeket és videókat, valamint félrevezető állításokat közvetít.

Ha mindez nem lenne elég, az oldal évek óta össztűz alatt áll a világ számos országában a mentális egészségre gyakorolt lehetséges hatásai miatt.

A platformot érő kritikák azóta izzanak a legjobban, hogy a Center for Countering Digital Hate (nagyjából: Digitális Gyűlöletkeltés Ellenes Központ) kísérlete kimutatta:

a TikTok algoritmusa 2,6 percenként öngyilkossággal kapcsolatos, 39 másodpercenként mentális egészséghez kapcsolódó, nyolc percenként pedig étkezési zavarral összefüggő videókat mutogatott a szervezet által létrehozott, 13 éves kamaszokat imitáló profiloknak.

Ha a politikai okok nem is elegendőek a betiltáshoz, a gyermekek védelmére hivatkozva, ugyebár, nagyon sok mindent le lehet nyomni a közvélemény torkán. Ezt a témát zászlajára tűzve az amerikai kormány sem feltétlenül szenvedne el komoly népszerűségvesztést, ha végül (és valójában politikai okokból) leállítaná az országban a TikTokot.

A közösségi oldalak aggasztóan sokat tudnak rólunk

Valójában az a helyzet, hogy bármelyik közösségi oldalt nézzük is, igaznak bizonyul a mondás: „ha ingyen kapsz valamit, akkor te vagy az árucikk”.

Azokon a webes felületeken, amelyeken nem vásárolunk magunknak reklámmentességet és más előnyöket (ezáltal ingyen szörfölünk), azt hasznosítják belőlünk a tulajdonosok, amit az ingyenességért cserébe adunk: az adatainkat. A rólunk felhalmozott tudás óriási csomag: mintha minden felhasználóról írnának egy többezer oldalas könyvet, benne az aktivitásairól, a beállításairól, a politikai, vallási és vásárlói preferenciáiról meg még sok minden másról.

A rólunk készült „kötetekben” benne van minden, a személyes adatoktól a hely- és eszközadatainkon át a legutolsó hobbinkig – amibe talán csak ezután készülünk belevágni.

A Facebook jobban ismer minket, mint a párunk vagy a saját anyánk, hiszen algoritmusok tömege elemzi minden tettünket és keresésünket, amelyekből pillanatok alatt lezavart számításokkal biztosabban tudja, mire vágyunk, mint a hozzánk legközelebb állók vagy akár mi magunk.

Ezt a tudást sokféleképpen hasznosítják a közösségi platformok: fontos cél a felhasználói élmény javítása, hogy még elkötelezettebb usert faragjanak belőlünk, de lényeges a termékfejlesztési és kutatási cél, ahogy persze a jól becélzott reklámok elhelyezése is.

És akkora adathalmaz birtokában, amekkora ezeknek a szolgáltatóknak áll a rendelkezésére, nagyon sok mindent meg lehet tenni a felhasználókkal, sőt, a közvéleménnyel. Nagyon nem mindegy tehát, hogy kinek a kezében van a gyeplő egy social media cég élén – már ha még mindig ember az illető és nem egy mesterséges intelligencia.

A TikTok gyakorlatilag teljesen automatizált algoritmusai úgy vannak beállítva, hogy a felhasználók olyan tartalmakat lássanak, amelyekkel valószínűleg elköteleződnek a platform felé.

Ez sajnos azt is jelenti, hogy gyakrabban láthatnak olyan tartalmakat, amelyek megerősítik a meglévő félelmeiket – akár igazak, akár nem.

Ha egy user például fél a cápáktól, nyilván hevesebb érzelmi reakciót vált ki belőle a tengeri ragadozó látványa, és szomjazza a róla elérhető tudást – hiszen, minél jobban ismeri az „ellenséget”, annál nagyobb biztonságban van. Gondolja ő. Mert a közösségi médiából ráömlő tartalom nem növeli a biztonságérzetét, hiszen a félelemmel remekül le lehet kötni a figyelmet. Az alkalmazások célja pedig éppen ez: minél több időt megszerezni az osztatlan figyelmünkből.

Vegyünk példának egy cápáktól rettegő felhasználót, akiről az általa használt közösségi app pontosan tudja, mitől retteg, ergo: mi az, amire nagyon odafigyel. Mivel az egyik legfőbb fóbiája a tengeri ragadozó, egyre több cápatámadásról szóló videó jelenik meg számára, például a TikTokon, és emiatt elmélyül benne, hogy a cápánál nincs veszélyesebb dolog a világon, holott a támadás esélye 1:3,7 millióhoz. Ezzel szemben egy halálos autóbaleseté 1:101-hez, vagyis egy személyautó 37 ezerszer veszélyesebb, mint egy cápa.

A legtöbb TikTok felhasználóval rendelkező országok, 2024 januárjában. Forrás: DataReportal

A közösségi platformok hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek a felhasználóikról, beleértve a demográfiai adatokat, a helyadatokat, a böngészési előzményeket, a keresési lekérdezéseket, a bejegyzéseket, a kedveléseket, a megjegyzéseket, a megosztott tartalmakat, a kommunikációt, az eszközadatokat és még sok minden mást. Ezt az adatgyűjtést általában a platform használatának feltételeként követelik meg, de gyakran titokban történik, a felhasználók tudta nélkül. Hiszen mégis ki olvassa végig a 80-100 oldalas felhasználási feltételeket?

Az óriási adatmennyiségből dolgozó botok, amilyeneket például a TikTok is használ, képesek hamis tartalmak terjesztésére, ezáltal arra, hogy mesterségesen növeljék bizonyos témák népszerűségét, vagy éppen ellenkezőleg: a témák, személyek, társadalmi csoportok és jelenségek iránt érzett gyűlöletet.

Ezekkel az eszközökkel kiváló propagandahálózat építhető és akár összehangolt kampányokat is lehet indítani.

Ebből a legemlékezetesebb eset a Donald Trump elnöki győzelmét eredményező, 2016-os botrány, aminek közvetlen előzménye, hogy a Cambridge Analytica vállalat 87 millió Facebook-felhasználó adatait (beleegyezés nélkül) összegyűjtve indított dezinformációs kampányt, ezzel Trump felé terelve a szavazatukat.

Így csinálják

A közösségi oldalak mögött duruzsoló óriási szerverek és a rajtuk futó mesterséges intelligencia modellek sütik és weboldalakba ágyazott láthatatlan képpontok (követőpixelek), sőt, akár arcfelismerés vagy hangazonosítás segítségével követik nyomon a felhasználók online tevékenységét. Ez lehetővé teszi a platformok számára, hogy átfogó képet kapjanak a felhasználók érdeklődési köreiről és viselkedéséről, még akkor is, ha azok nem használják aktívan a felületet.

A fentebb már írt algoritmusok a felhasználók adatainak elemzésére és profilozásra jók – ezek alapján pedig remekül jeleníthetők meg célzott reklámok vagy ajánlott tartalmak.

A platformok gyakran megosztják a felhasználók adatait harmadik felekkel, például marketingcégekkel, adatbrókercégekkel és kormányzati szervekkel. Ez az adatmegosztás a felhasználók tudta vagy beleegyezése nélkül is történhet.

A TikTok betiltásának vagy az eladás kikényszerítésének szándéka persze nem független a geopolitikai szempontoktól, Amerika és Kína egyre élesebb rivalizálásától sem.

Az Egyesült Államok pontosan tudja, mekkora érték az az adatvagyon, amire Kína a TikTok működtetésével szert tehet, hiszen az amerikai tulajdonú közösségi platformok, például a Facebook és az Instagram is hasonló módon működnek.

Nem véletlen, hogy tavaly tavasszal az Európai Unió épp a Facebook anyavállalatát, a Metát büntette meg 1,2 milliárd euróra, vagyis 450 milliárd forintra, amiért nem kellően védte meg az európai felhasználók adatait az amerikai megfigyeléssel szemben. Azt is kikötötték, hogy a Meta azonnal függessze fel a felhasználói adatok továbbítását az Egyesült Államokba.

Novemberben újabb, 108 milliárdos bírságot szabtak ki az európai adatvédelmi szabályok megsértése miatt, valamint megtiltották, hogy a Meta az európai felhasználók személyes adatait igénybe vegye a célzott hirdetésekhez.

Míg tehát Amerika a teljes tiltással igyekszik megakadályozni a kínai adatszerzést az Egyesült Államokban, Európa megabírságokkal próbálja korlátozni Amerika hasonló képességeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
Letiltják a nőket és gyerekeket levetkőztető mesterséges intelligenciát, hatalmas botrány után visszakozik Elon Musk
A brit kormány „borzalmasnak” nevezte a helyzetet, a miniszterelnök pedig szégyenletesnek. A cég most azokban az országokban korlátozza a funkciót, ahol az illegális.


Kéthetes, hatalmas közfelháborodást kiváltó botrány után visszakozik Elon Musk platformja: az X bejelentette, hogy az Egyesült Királyságban letiltja a Grok nevű mesterséges intelligenciájának azt a funkcióját, amellyel valódi emberek fotóit lehetett úgy szerkeszteni, hogy kihívó öltözetben, például bikiniben jelenjenek meg. A vállalat közölte, hogy „geoblokkolni” fogja a funkciót azokban az országokban, ahol az illegális.

Az X közleményében azt írta, „zéró toleranciát tanúsítunk a gyermekekkel szembeni bármiféle szexuális kizsákmányolással, a nem konszenzuális meztelenséggel és a nem kívánt szexuális tartalommal szemben”. A változtatás bejelentése órákkal azután történt, hogy Elon Musk a saját oldalán közzétette: „Nem tudok a Grok által generált meztelen kiskorúakat ábrázoló képekről. Szó szerint nulla [ilyen lehet - a szerk.].”

A milliárdos szerint a Grok úgy van programozva, hogy elutasítsa az illegális kéréseket - ezt az elképzelését saját fejlesztői cáfolták meg. Azonban azt már korábban tapasztalni lehetett a platformonm, hogy az elmúlt hetekben ezrével jelentek meg olyan, a Grok eszközzel készített szexualizált képek, amelyeken nőket és gyerekeket digitálisan, a hozzájárulásuk nélkül „vetkőztettek le”. Az ügy akkora port kavart, hogy a brit kormány is megszólalt.

Keir Starmer miniszterelnök az X korábbi, a funkció megtartásáról szóló döntését „borzalmasnak”, a helyzetet pedig a parlamentben „undorítónak” és „szégyenletesnek” nevezte. Liz Kendall technológiai miniszter szerint a cég lépése „egy további sértés az áldozatokkal szemben, amellyel gyakorlatilag pénzzé tesznek egy borzalmas bűncselekményt”. A brit kormány az X mostani bejelentése után közölte: igazolva látja korábbi álláspontját.

A brit médiaszabályozó hatóság, az Ofcom még hétfőn indított hivatalos vizsgálatot a platform ellen, miután „rendkívül aggasztó” jelentéseket kapott az illegális, nem beleegyezéssel készült intim képek és gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok készítéséről és megosztásáról.

Az Ofcom szóvivője szerint a techvállalat döntése „egy üdvözlendő fejlemény. A hivatalos vizsgálatunk azonban továbbra is folyamatban van. Éjjel-nappal dolgozunk azon, hogy előrelépjünk, és választ kapjunk arra, mi ment félre, és mit tesznek a helyreállítás érdekében.”

A botrány nemzetközileg is komoly következményekkel járt: Kalifornia főügyésze vizsgálatot indított, három demokrata párti amerikai szenátor pedig arra szólította fel az Apple-t és a Google-t, hogy távolítsák el az X-et és a Grokot az alkalmazásboltjaikból. Malajzia és Indonézia már jogi lépéseket vagy tiltást vezetett be a funkcióval szemben.

Az X a múlt héten már korlátozta a Grok képgeneráló képességeit a nem fizető felhasználók számára, de szakértők szerint az eszköz továbbra is képes volt szexuálisan explicit képeket előállítani. Az Egyesült Királyságban ezen a héten lép hatályba az a jogszabály-módosítás, amely bűncselekménnyé nyilvánítja az ilyen képek létrehozását. Starmer szerdán azt mondta, az X azon dolgozik, hogy megfeleljen ezeknek az új szabályoknak. A vállalat nem pontosította, hogy a felhasználók a különálló Grok alkalmazásban továbbra is készíthetnek-e majd ilyen képeket - írja mindezt a The Guardian, a Reutes hírügynökség közreműködésével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
A Rovatból
Halálos támadások után lépett Elon Musk: egy egyszerű korlátozással kapcsolja le az orosz kamikaze drónokat a Starlinkről
A SpaceX 75 km/órás sebességkorlátot vezetett be a Starlink-terminálokra, így azok használhatatlanná válnak a gyors orosz drónokon. Kijev szerint a lépés „kézzelfogható eredményeket” hozott az oroszok ellen.


Egy ukrán tisztviselő szerint „kézzelfogható eredményeket hoztak” Elon Musk erőfeszítései, amelyekkel igyekszik megakadályozni, hogy Oroszország a Starlink műholdakat dróntámadásokhoz használja.

A Starlink-technológiát korábban több halálos támadással is összefüggésbe hozták, köztük egy mozgó személyvonat elleni csapással, amelyben hatan haltak meg

– írta a BBC News.

Mihajlo Fedorov védelmi miniszter szerint a SpaceX alapítója gyorsan reagált, amikor értesítették arról, hogy Starlink-kapcsolattal rendelkező orosz drónok működnek az országban.

Musk maga is megerősítette a lépéseket az X-en. „Úgy tűnik, hogy az oroszok Starlink jogosulatlan használatának megállítására tett lépéseink működtek. Szóljanak, ha még többre van szükség” – írta.

Bár a felek nem részletezték a válaszlépéseket, a védelmi minisztérium hivatalos oldala, az ArmiyaInform szerint a SpaceX 75 km/órás sebességkorlátot vezetett be az Ukrajna felett mozgó Starlink-terminálokra.

„Az orosz drónok ennél sokkal gyorsabban haladnak, így az ellenséges operátorok nem lesznek képesek valós időben irányítani őket” – közölte a weboldal.

Emellett az ukrán kormány egy fehérlista bevezetését is tervezi, amelyen csak a jóváhagyott Starlink-terminálok szerepelhetnek. A nem regisztrált eszközöket lekapcsolják. „Ezt a SpaceX-szel együttműködésben valósítjuk meg” – mondta Fedorov.

A Háború Tanulmányozásának Intézete január közepén arra figyelmeztetett:

mióta Oroszország elkezdte Starlinkkel felszerelni az olcsó Molniya-2 kamikaze drónokat, azok harctéri hatékonysága „drámaian” megnőtt.

Ezeket a drónokat Fedorov miniszter szerint nehéz lelőni, mivel alacsonyan repülnek, elektronikus hadviseléssel nem lehet elhárítani őket, és az operátorok távolról, valós időben irányítják őket. Orosz háborús bloggerek arra figyelmeztettek, hogy a következmények túlmutathatnak a drónokon, mivel az orosz hadsereg a Starlinket a frontvonal internetellátására is használja.

Egyébként Fedorov – akkor még miniszterelnök-helyettesként – volt az, aki 2022 februárjában, nem sokkal Moszkva teljes körű inváziója után segítséget kért Musktól, aki még aznap engedélyezte a Starlinket Ukrajnában. A kapcsolatuk azonban hamar viharossá vált.

Musk 2022-ben megtagadta az ukrán hadseregtől a Starlink-hozzáférést a Krímben, azzal indokolva a döntést, hogy Ukrajna a szolgáltatást arra használta volna, hogy „elsüllyessze az orosz flotta nagy részét”, amivel a SpaceX „egy súlyos hadicselekmény bűnrészese” lett volna.

Musk azóta többször bírálta a nyugati országokat, amiért finanszírozást és fegyvereket nyújtanak Ukrajnának. „Őrültség továbbra is ennyi pénzt küldeni Ukrajnának elszámoltathatóság és végcél nélkül” – mondta. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy „bármennyire is nem értek egyet az Ukrajnával kapcsolatos politikával, a Starlink soha nem fogja kikapcsolni a termináljait”. Márciusban pedig úgy fogalmazott: „A Starlink-rendszerem az ukrán hadsereg gerince. Az egész frontvonaluk összeomlana, ha kikapcsolnám.” A feszültségek ellenére Fedorov a múlt héten ismét méltatta Musk időben meghozott döntését, mondván, a Starlink „kritikusan fontos volt államunk stabilitása szempontjából”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Intő tünetek a romló alvás, az ingerlékenység és a titkolózás: a tudósok riadót fújtak a gyerekek kóros mobilfüggősége miatt
A techcégek azzal védekeznek, hogy nincs egyértelmű bizonyíték a káros hatásokra. A szakemberek szerint addig is a családi médiaterv és a mobilmentes hálószoba segíthet.


Ha a közösségi média olyan, mint egy biztonsági öv és sebességkorlátozás nélküli autó, akkor miért engedjük, hogy a gyerekeink vezessék?

A vita forr, miután az Egyesült Államok tiszti főorvosa, Vivek H. Murthy júniusban

javasolta, hogy a közösségi platformok kapjanak a dohánytermékekéhez hasonló, drámai figyelmeztető címkéket.

Indoklása szerint a fiatalok számára „a közösségi média használatának biztonságossága nem bizonyított.”

A javaslat egyúttal korlátozná azokat a „ragadós” funkciókat is, mint a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás és a push-értesítések, amelyek a képernyő elé láncolják a felhasználókat.

„A figyelmeztető címkéknek rendszeresen emlékeztetniük kell a szülőket és a tinédzsereket, hogy a közösségi média nem bizonyítottan biztonságos” – mondta Murthy egy interjúban.

Az Egészségügyi Világszervezet európai irodájának szeptemberi jelentése szerint a „problémás közösségimédia-használat” aránya 2018 és 2022 között 7%-ról 11%-ra nőtt a 11–15 éves fiatalok körében.

Míg a globális adatok nem mutatnak egyértelmű összefüggést, a célzott, hosszabb távú vizsgálatok már igen.

Egy több mint kilencezer amerikai gyereket követő kutatás például kimutatta, hogy a magasabb képernyőidő 9–10 éves korban kis mértékben, de mérhetően magasabb depressziós és figyelemzavaros pontszámokkal járt együtt két évvel később.

Ezt támasztja alá az a randomizált vizsgálat is,

amely szerint már egyetlen hét közösségimédia-szünet is érezhetően javította a résztvevők jóllétét, és csökkentette a szorongásos tüneteket.

Kisebb, képalkotó vizsgálatok valóban jeleznek eltéréseket a problémás okostelefon-használók jutalmazó és végrehajtó agyi hálózataiban, de ezek egyelőre csak összefüggések, nem bizonyított ok-okozati láncolatok.

A „dopaminfüggőség” divatos kifejezés, de a valóság ennél bonyolultabb.

A dopamin ráadásul nem egyszerűen „boldogsághormon”, sokkal inkább a motiváció és a várakozás molekulája, amely arra ösztönöz, hogy újra és újra visszatérjünk a gyors jutalmat ígérő tevékenységekhez.

Problémás használatra utal, ha a digitális eszközök használata már az alapvető működés rovására megy:

sérül az alvás, romlanak a jegyek, a gyerek elhanyagolja a barátait vagy a sportot.

További intő jel az ingerlékenység, ha nem elérhető a telefon, a titkolózás a képernyő előtt töltött időről, vagy ha a gyerek sikertelenül próbálja csökkenteni a mobilozást.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia egy „Családi Médiaterv” létrehozását javasolja, amely kijelöli

a képernyőmentes zónákat - például a hálószoba és az étkezőasztal - és időszakokat - lefekvés előtt egy órával, házi feladat írása közben.

A legkisebbeknél, 0–5 éves kor között az Egészségügyi Világszervezet a lehető legkevesebb képernyőidőt javasolja, 2 és 4 éves kor között pedig legfeljebb napi egy órát, azt is lehetőleg a szülővel közösen.

„Az egyik legfontosabb lecke, amit az orvosi egyetemen tanultam, az, hogy vészhelyzetben nincs luxusunk a tökéletes információra várni” – érvel Vivek Murthy.

Ezzel szemben a technológiai cégek az okozati bizonyítékok hiányára hivatkoznak. A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg egy interjúban kijelentette, hogy a kutatások többsége szerint nincs ok-okozati kapcsolat a közösségi média és a tinédzserek mentális problémái között.

VIA The Washington Post


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Hadat üzentek a sztárok: Scarlett Johansson vezetésével indult totális háború az AI-cégek ellen
A „Stealing Isn’t Innovation” kampányban Cate Blanchett és az R.E.M. is csatlakozott a tiltakozáshoz. A kezdeményezés célja, hogy licencmegállapodásokra kényszerítse az OpenAI-hoz hasonló techóriásokat.


Amikor Scarlett Johansson meghallotta a demót, megdöbbent, feldühödött és hitetlenkedve fogadta. A hang, amely az OpenAI legújabb chatbotjából szólt, kísértetiesen hasonlított a sajátjára, annak ellenére, hogy hónapokkal korábban visszautasította a cég felkérését.

Az ő esete lett a szimbóluma annak a harcnak, amely mostanra iparági méretűvé duzzadt: január 22-én közel 800 alkotó, köztük Cate Blanchett, az R.E.M. zenekar és Jodi Picoult író, indította útjára a „Stealing Isn’t Innovation” (A lopás nem innováció) kampányt.

A kezdeményezés üzenete egyszerű, de erőteljes: a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégeknek fizetniük kell az általuk felhasznált szellemi termékekért.

A kampányt olyan nagy múltú érdekvédelmi szervezetek támogatják, mint az amerikai színészek szakszervezete, az Amerikai Írószövetség és az Amerikai Hanglemezkiadók Szövetsége. A konfliktus egyik legismertebb arca Scarlett Johansson, aki nyilvánosan szembesítette az AI céget.

„Amikor meghallottam a demót, hitetlenkedve fogadtam, hogy Altman úr egy olyan hangot választott, amely ennyire kísértetiesen hasonlít az enyémre, hogy a legközelebbi barátaim és a híroldalak sem tudták megkülönböztetni” – nyilatkozta a színésznő a CNBC-nek.

Az OpenAI válaszul azonnal eltávolította a „Sky” nevű hangot, és közleményben hangsúlyozta, hogy soha nem állt szándékukban a színésznőt utánozni.

A nyilatkozatuk szerint a technológiai vállalatok engedély nélkül, a szerzői jogi törvények figyelmen kívül hagyásával használják fel a művészek munkáit.

Vince Gilligan, a Breaking Bad alkotója korábban az AI-t „a világ legdrágább és legenergiaigényesebb plágiumgépének” nevezte.

Szerintük a megoldást a licencmegállapodások jelentik, amire már több friss példa is akad. Az OpenAI tavaly februárban kötött tartalmi partnerséget a The Guardiannel, decemberben pedig a Disney-vel írt alá egy hároméves megállapodást, amelynek része egy egymilliárd dolláros (mai árfolyamon körülbelül 322,4 milliárd forintos) befektetés is.

A zeneiparban a Warner Music Group és a generatív zenei platform, a Suno közötti novemberi licencszerződés jelentett mérföldkövet.

A technológiai cégek jogi érvelése az amerikai jogban ismert „fair use” (tisztességes felhasználás) elvére épül, amely bizonyos körülmények között lehetővé teszi a szerzői joggal védett művek engedély nélküli használatát. „A betanítás 'fair use', de biztosítunk leiratkozási lehetőséget, mert ez a helyes” – reagált az OpenAI a The New York Times által indított perre a CNBC szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk