Megszületett a megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF):
2023 január 1-jétől 232 ezer forint lesz a minimálbér és 296 400 forint lesz a garantált bérminimum havi bruttó összege
– jelentette be a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
Czomba Sándor hozzátette: mindez a minimálbér esetében 16 százalékos, a szakmunkás bérminimumnál 14 százalékos emelést jelent.
Czomba az MTI érdeklődésére megerősítette: a megállapodásba az is belekerült, hogy 2023-ban a szociális hozzájárulási adó mértéke nem fog növekedni.
Közölte, hogy a minimálbér a versenyszférában és a közszférában nagyjából 230 ezer embert, a garantált bérminimum pedig mintegy 730 ezer embert érint, azaz csaknem 1 millió ember béréről van szó.
A számokat a kormány hivatalos Facebook-oldalán is közzétette, ám ott a kommentelők láthatóan nem voltak elájulva az emeléstől. Nagyon erősen kell keresni, hogy ne alapvetően negatív kommentekbe bukkanjunk. Az emberek alapvetően a bérezést keveslik, de sokan a magas járulékokra is panaszkodnak. Néhány a jellemző kommentek közül:
„Ez a rabszolgatartás! Ilyen infláció mellett legalább duplájának kellene lennie. Szégyellje magát a szakszervezet!!!”
„Most már biztos hogy külföldön maradok.”
„És reméljük, a járulékfizetési kötelezettség ugyanebben az arányban csökken. Szívesebben adnám a dolgozóimnak, mint hogy haszontalanul fizessem be a semmire.”
„Vicces! Még ha nettó lenne is kevés lenne.”
„Ez valóban nevetséges... a saját idei miniszteri fizetés 51%-os emeléséhez képest. És még akkor az árak is alacsonyabbak voltak!!!”
„A 21%-os infláció mellett? Na brávó! 400-ról 720 lett az üzemanyag, 550-600-ról 1000-1200 a kenyér. Tapsolnunk kellene a 30-40%-os reálbér csökkenésnek?”
Megszületett a megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF):
2023 január 1-jétől 232 ezer forint lesz a minimálbér és 296 400 forint lesz a garantált bérminimum havi bruttó összege
– jelentette be a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Der Standard: Tiborcz István megvenné az orosz Raiffeisent, Orbán Viktor állítólag már Donald Trumpnál is lobbizott az ügyben
Az osztrák sajtó szerint a miniszterelnök veje 60 százalékos részt szerezne a bankban. A BDPST Zrt. ugyanakkor cáfolja, hogy bármilyen vételi szándékuk lenne.
Az osztrák Der Standard információi szerintTiborcz István és köre venné meg a Raiffeisen orosz leánybankjának 60 százalékos többségi tulajdonrészét. A lap úgy tudja, az üzlet Orbán Viktor és Donald Trump amerikai elnök novemberi találkozóján is szóba került, ahol a magyar miniszterelnök felvetette a kérdést, Trump pedig azt jelezte, megvizsgálják az ügyet.
A tranzakciót orosz szereplők támogatnák, de a véglegesítéshez amerikai jóváhagyás is kell.
A Telexnek egy névtelenséget kérő banki forrás arról beszélt, hogy
a Raiffeisennél tényként kezelik egy 60 százalékos részesedést megcélzó vevőjelölt létezését. Ez a felállás megfelelne a pénzintézetnek, amely megtartaná a kisebbségi tulajdonrészt,
a forrás azonban a vevő személyét nem erősítette meg.
A Raiffeisen hivatalosan nem kommentálta az értesülést, Tiborcz István érdekeltsége, a BDPST Zrt. viszont közleményben tagadott.
„Sem Tiborcz Istvánnak, sem a BDPST-csoportnak nem áll szándékában a Raiffeisen Russia felvásárlása” – írták.
A Raiffeisen az orosz-ukrán háború kirobbanása óta próbálja eladni oroszországi leányvállalatát, amely a legnagyobb nyugati tulajdonú bank maradt az országban. A kivonulást azonban jogi akadályok nehezítik: egy orosz bírósági ítélet megtiltotta a leánybank értékesítését, a pénzintézet fellebbezését pedig idén júniusban elutasították. Az osztrák bankcsoport korábban más konstrukciókkal is próbálkozott a pénz kimentésére, például a Strabag építőipari cég részesedésén keresztül, de ezek az amerikai szankciós aggályok miatt meghiúsultak. Az ügyletet tovább bonyolítja, hogy egy orosz bíróság később több mint kétmilliárd eurós kártérítésre is kötelezte a bankot egy másik ügyben.
Az osztrák Der Standard információi szerintTiborcz István és köre venné meg a Raiffeisen orosz leánybankjának 60 százalékos többségi tulajdonrészét. A lap úgy tudja, az üzlet Orbán Viktor és Donald Trump amerikai elnök novemberi találkozóján is szóba került, ahol a magyar miniszterelnök felvetette a kérdést, Trump pedig azt jelezte, megvizsgálják az ügyet.
A tranzakciót orosz szereplők támogatnák, de a véglegesítéshez amerikai jóváhagyás is kell.
A Telexnek egy névtelenséget kérő banki forrás arról beszélt, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bíró-Nagy András: Magyar Péter új stratégiával rohamozza a Fidesz-fellegvárakat, egyetlen körzetet sem adnának fel
A Tisza több száz politikai újonccal száll harcba. Az elemző szerint ez megnehezíti a kormánypártok dolgát, mert nem tudják rásütni a kihívóra a „régi baloldal” bélyegét.
A Tisza Párt több száz politikai újonccal vág neki a 2026-os választásnak, és "a legfideszesebb körzetekben" is aktív kampányt tervez – erről Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója beszélt a Telex szerdai élő adásában. Az elemző szerint
Magyar Péter stratégiája az, hogy nincs elveszett körzet, ezért a hagyományosan fideszes területeken is a legjobb eredményt célozzák meg.
Ilyen például Csorna, ahol Bóna Szabolcs is a jelöltek között van.
Magyar Péter a kampányt nem a geopolitikai törésvonalak mentén, hanem a kormány teljesítménye, a korrupció és a gazdasági helyzet alapján akarja megvívni.
A párt hétfőn éjszaka tette közzé annak a több mint 300 embernek a nevét, akik közül a 106 egyéni képviselőjelölt kikerül. A kiválasztás kétfordulós online szavazáson zajlik: november 23-24-én a párt regisztrált tagjai, majd november 25-27-én az adott választókerület lakói szavazhatnak. A végleges névsort november 30-án jelentik be a Nemzet Hangja weboldalon, miután egy korábbi adatbiztonsági incidens miatt a szavazást egy mobilapplikációról a webre költöztették.
A jelöltek 90 százaléka újoncnak számít a politikában, ami Bíró-Nagy szerint megnehezíti a kormánypártok dolgát, hogy a Tiszára is rásüssék a „régi baloldal” bélyegét.
A Policy Solutions legfrissebb kutatása szerint a magyar társadalomban csökken a háborús félelem, és ezzel párhuzamosan a magyarok egyre kevésbé támogatnák Ukrajnát pénzügyi vagy humanitárius segítséggel.
Az elemző szerint a háborús üzenetekre való fogadókészség csökkenése a Fidesznek rossz hír, mivel a kormánypártnak jelenleg nincs ennél erősebb kampánytémája.
Budapesten annyira meggyengült a Fidesz, hogy Bíró-Nagy szerint még két ellenzéki jelölt indulása esetén is valószínűbb az ellenzéki győzelem. „Nagyobb összegbe mernék fogadni, hogy a Fidesz eredménye kettessel fog kezdődni Budapesten” – fogalmazott az elemző. Emiatt a Tisza Pártnak nem éri meg egyezkedni olyan bejáratott politikusokkal, mint Tordai Bence, mert egy ilyen alku országos szinten adna támadási felületet a Fidesznek.
A Tisza Párt több száz politikai újonccal vág neki a 2026-os választásnak, és "a legfideszesebb körzetekben" is aktív kampányt tervez – erről Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója beszélt a Telex szerdai élő adásában. Az elemző szerint
Magyar Péter stratégiája az, hogy nincs elveszett körzet, ezért a hagyományosan fideszes területeken is a legjobb eredményt célozzák meg.
Ilyen például Csorna, ahol Bóna Szabolcs is a jelöltek között van.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid: Ha a pofátlanságnak lenne minisztériuma, Lázár János vezetné azt is
A Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője kiakadt a közlekedési miniszter helyettesének szavain. Szerinte arcpirító, hogy az önkormányzatokra hárítják a felelősséget a vasút leépítéséért.
Újabb fejezethez érkezett Vitézy Dávid és a Lázár János vezette közlekedési minisztérium vitája, miután a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője egy friss posztban élesen bírálta a kormány vasútpolitikáját. Vitézy szerint Csepreghy Nándor miniszterhelyettes „olyan arcpirító szövegeket mondott, amiket a főnöke szokott”, majd a bejegyzést azzal a mondattal zárta:
„Ha a pofátlanságnak lenne minisztériuma, Lázár János vezetné azt is.”
A frakcióvezető Csepreghy Nándor szavaira reagált, aki egy nyilatkozatában azt állította, hogy az önkormányzatok nem a vasút, hanem az autópályák fejlesztését kérték.
„Nem tud olyat mutatni nekem, hogy egy önkormányzat azt kérte volna, hogy a vasutat fejlesszük az irányába”
– jelentette ki a miniszterhelyettes, aki szerint „új szerelvényeket és mozdonyokat venni gazdaságilag teljesen indokolatlan”.
Vitézy Dávid szerint Csepreghy állításai nem felelnek meg a valóságnak.
Emlékeztetett, hogy a fővárosi közgyűlés az elmúlt egy évben legalább négy alkalommal is kiállt a vasúti fejlesztések mellett, legyen szó az agglomerációs vonalakról, a pályaudvarok felújításáról vagy a reptéri vasút megvalósításáról.
Vitézy szerint a Lázár-féle közlekedéspolitika csak akkor hivatkozik az önkormányzatokra, amikor a felelősséget akarja hárítani, miközben a kormány 255 milliárd forintot költ egy új MÁV-székházra a Kopaszi-gáton ahelyett, hogy a vasútra fordítaná a forrásokat.
A politikai üzengetés hátterében a MÁV járműbeszerzési programja áll.
November 17-én adták át az 50. lízingelt mozdonyt abból a 100 darabos flottából, amellyel a vasúttársaság a járműparkját frissíti. A tervek szerint 2025 végéig további öt, 2026 első három negyedévében pedig a maradék 45 jármű érkezik meg. Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója az eseményen azt mondta, ezzel „a MÁV napi működéséhez szükséges mintegy 200 mozdony közül 100 már teljesen korszerű lesz.”
A mostani lízingprogramot sokan azért tartják ellentmondásosnak, mert a MÁV-START 2022-ben keretmegállapodást kötött 115 darab új Siemens Vectron villanymozdony vásárlására, ám ezt a beszerzést a kormány később leállította. A járműbeszerzések mellett a pályahálózatot érintő döntések is vitákat váltottak ki Lázár János minisztersége alatt: 2023 nyarán tíz mellékvonalon állították le a személyszállítást, a vonatok helyét pótlóbuszok vették át.
Újabb fejezethez érkezett Vitézy Dávid és a Lázár János vezette közlekedési minisztérium vitája, miután a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője egy friss posztban élesen bírálta a kormány vasútpolitikáját. Vitézy szerint Csepreghy Nándor miniszterhelyettes „olyan arcpirító szövegeket mondott, amiket a főnöke szokott”, majd a bejegyzést azzal a mondattal zárta:
„Ha a pofátlanságnak lenne minisztériuma, Lázár János vezetné azt is.”
A frakcióvezető Csepreghy Nándor szavaira reagált, aki egy nyilatkozatában azt állította, hogy az önkormányzatok nem a vasút, hanem az autópályák fejlesztését kérték.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Politikai fogolynak nyilvánította a venezuelai Foro Penal jogvédő szervezet Bossányi Zsuzsannát, azt a magyar nőt, akit egy roncskutató hajó legénységével együtt tartóztattak le június közepén – írta a hvg.hu. A hírt Panyi Szabolcs újságíró is kommentálta: „A Kreml-barát venezuelai rezsim közel fél éve bebörtönzött egy magyar nőt” - írta a közösségi oldalán.
Bossányi Zsuzsannát és a kapitány feleségét a Caracas melletti La Crisálida női börtönben, míg a legénység férfi tagjait és a spanyol újságírót az El Rodeo börtönkomplexumban tartják fogva.
A Vesseltracker hajókövető portál szerint a holland nagykövetség egyik munkatársa már meglátogatta a holland kapitányt és feleségét, de konzuli látogatásban a magyar nő és a legénység további öt tagja is részesült.
A panamai zászló alatt közlekedő N35-ös vontatóhajót 2025 júniusában foglalták le a venezuelai hatóságok.
A fedélzeten tartózkodott a holland Pim de Rhodes kapitány és felesége, három hondurasi állampolgár, valamint egy panamai, egy indonéz és a magyar Bossányi Zsuzsanna. Velük együtt vették őrizetbe a spanyol újságírót, Miguel Moreno Dapenát is. Bossányi Zsuzsanna a Facebook-profilja alapján a művészvilágban dolgozik jelmeztervezőként és fotósként, de korábban is részt vett már az N35 roncskutató expedícióin.
Bár a hajó hivatalosan az első és második világháborúban elsüllyedt roncsokat kutatta, a venezuelai vádak szerint a csoport valójában kémkedni érkezett az ország felségvizeire. A legénységet kémkedéssel, terrorizmussal és lázítással is meggyanúsították, de hivatalos vádemelés legalább szeptember végéig nem történt ellenük. A hvg.hu kereste az ügyben a Külügyminisztériumot, de egyelőre nem kaptak választ.
Politikai fogolynak nyilvánította a venezuelai Foro Penal jogvédő szervezet Bossányi Zsuzsannát, azt a magyar nőt, akit egy roncskutató hajó legénységével együtt tartóztattak le június közepén – írta a hvg.hu. A hírt Panyi Szabolcs újságíró is kommentálta: „A Kreml-barát venezuelai rezsim közel fél éve bebörtönzött egy magyar nőt” - írta a közösségi oldalán.
Bossányi Zsuzsannát és a kapitány feleségét a Caracas melletti La Crisálida női börtönben, míg a legénység férfi tagjait és a spanyol újságírót az El Rodeo börtönkomplexumban tartják fogva.
A Vesseltracker hajókövető portál szerint a holland nagykövetség egyik munkatársa már meglátogatta a holland kapitányt és feleségét, de konzuli látogatásban a magyar nő és a legénység további öt tagja is részesült.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
