Ahogy március 1-jén megírtuk, a lélektani, 3000 forintos határ alá vitte a trappista sajt kilóját az Aldi, miután február elején a vaj ára is náluk csökkent először.
Most úgy tűnik, a legnagyobb rivális Lidl is beszállt a sajtháborúba: ők is „jelentős mértékben és tartósan” olcsóbban adják a trappista kilóját. Az áruházlánc egészen pontosan
„a kínálatában található legnépszerűbb sajtok árát csökkenti”
– közölte a Világgazdasággal a boltlánc vállalati kommunikációs vezetője.
A 21-25 százalékos árcsökkentés az alábbi termékeket érinti:
a saját márkás Pilos 250 grammos Edami darabolt sajt 25 százalékkal kerül majd kevesebbe, így a korábbi 999 forint helyett mától 749 forintba kerül (ez 2996 forintos kilónkénti árat jelent);
az 1 kilogrammos kiszerelésű Pilos trappista sajt 23 százalékkal, azaz 900 forinttal lett olcsóbb, így mától 2990 forintos áron kapható a korábbi 3890 forint helyett;
a 700 grammos Pilos trappista sajt 21 százalékkal, azaz 800 forinttal kerül kevesebbe, így mostantól 2599 forintot kell fizetni érte (ez 3713 forintos kilónkénti árat jelent);
és a laktózmentes, szintén 700 grammos kiszerelésű Pilos trappista sajt szintén 21 százalékkal olcsóbban, 2999 forintért kapható mostantól.
A Lidl a mostani árcsökkentésről szóló közleményben arról is tájékoztatott, hogy a cégük január eleje óta már csaknem kétszáz termék árát csökkentette tartósan.
Ahogy március 1-jén megírtuk, a lélektani, 3000 forintos határ alá vitte a trappista sajt kilóját az Aldi, miután február elején a vaj ára is náluk csökkent először.
Most úgy tűnik, a legnagyobb rivális Lidl is beszállt a sajtháborúba: ők is „jelentős mértékben és tartósan” olcsóbban adják a trappista kilóját. Az áruházlánc egészen pontosan
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lezárult a TISZA jelöltállításának első fordulója, itt vannak az eredmények
Magyar Péter szerint történelmi, európai szinten is egyedülálló és példamutató jelöltválasztást tartanak. Videóban méltatta a párt jelöltjeit, akik továbbjutottak a déltől induló második fordulóba. Köztük vannak a párt ismertebb arcai, mint például Radnai Márk és Tarr Zoltán alelnökök, Nagy Ervin és Ruszin-Szendi Romulusz.
Lezárult a TISZA jelöltállításának első fordulója – jelentette be Magyar Péter a Facebookon. A pártelnök azt is bejelentette, hogy kedden déltől indul a szavazás a második körbe jutott 2-2 jelölt között.
Az eredményeket a választókerületi Facebook-oldalakon és a párt honlapján, ide kattintva lehet megnézni.
A TISZA Párt ismertebb arcai mind továbbjutottak a második fordulóba.
Tarr Zoltán, a párt európai parlamenti képviselője és alelnöke Soroksáron, Budapest 16. számú választókerületében második lett az első körös szavazáson 37 százalékkal, míg a másik továbbjutó jelölt, Kiss Máté 39 százalékot kapott.
Radnai Márk, a párt másik alelnöke Esztergomban, a Komárom-Esztergom 2-es választókerületben, a voksok 44 százalékát szerezte meg. Rajta kívül Németh Norbert jutott még tovább, rá 30 százalék szavazott.
Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök Hajdúszoboszlón, Hajdú-Bihar 5-ös választókerületében másodikként jutott tovább, 34 százalék szavazott rá. 42 százalékkal nyerte meg az első fordulót előtte Kovács Attila Zoltán.
Bódis Kriszta,a párt társadalompolitikai szakértője Budapest 2. választókerületében jutott tovább, miután a voksot 39 százalékát ő kapta meg. Rajta kívül Borsós Gabriella lehet még ott a második fordulóban, rá 35 százalék szavazott.
Nagy Ervin színész 43 százalékkal, Csalami-Vörös Csaba egykori tévés műsorvezető 31 százalékkal jutott tovább Dunaújvárosban, Fejér megye 4-es választókerületében.
Rost Andrea operaénekes Szolnokon, Jász-Nagykun-Szolnok 1-es számú választókerületében szerezte meg a legtöbb szavazatot 43 százalékkal, mellette Albelné Hoksári Éva 32 százalékkal jutott tovább.
Magyar Péter szerint történelmi, európai szinten is egyedülálló és példamutató jelöltválasztást tartanak.
„Büszkeséggel tölt el, hogy közösségünket ilyen bátor, őszinte, igaz hazafiek képviselik. Ők mind a 309-en olyan emberek, akik nem félnek kimondani az igazságot, akik akár esőben, akár hóban hősiesen kiállnak hazánkért. Akik velünk együtt vallják, hogy a magyarok jövője egy emberséges és működő Magyarországban rejlik”
– mondta az oldalán közzétett videóban, amelyben köszönetet mondott azoknak a jelöltként indulóknak is, akik nem jutottak tovább a következő fordulóba.
Lezárult a TISZA jelöltállításának első fordulója – jelentette be Magyar Péter a Facebookon. A pártelnök azt is bejelentette, hogy kedden déltől indul a szavazás a második körbe jutott 2-2 jelölt között.
Az eredményeket a választókerületi Facebook-oldalakon és a párt honlapján, ide kattintva lehet megnézni.
A TISZA Párt ismertebb arcai mind továbbjutottak a második fordulóba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb bank bukott pert egy devizahitelessel szemben: 2,6 milliót kell visszafizetnie a Raiffeisennek
Egy nyolc évig húzódó ügyben hoztak elsőfokú ítéletet a Budapest Környéki Törvényszéken. A dunakeszi ingatlantulajdonos arra hivatkozott a perben, hogy a devizahitel kockázataival kapcsolatban nem kapott megfelelő tájékoztatást.
Egy újabb devizahiteles perben a felperes nyert a Raiffeisen Bankkal szemben a Budapest Környéki Törvényszéken – írta meg a Népszava.
Az elsőfokú ítélet szerint egy dunakeszi ingatlantulajdonosnak visszajár a felvett kölcsön forintösszege feletti összes tétel. Ennek értelmében a Raiffeisen Banknak mintegy 2,6 millió forintot kell visszafizetnie.
Az ügyfelük 2008-ban 10,35 millió forint hitelt vett fel lakásvásárlása, és végül több mint 13 millió forintot utalt vissza.
A bíróság már az új szabályok szerint számolva hozott ítéletet, és arra a korábbi döntésre támaszkodott, amelyet az ügyben a Kúria is jóváhagyott, vagyis, hogy a bank és az adós közötti szerződés érvénytelen.
Téglásy Balázs, az adós ügyvédje a Népszavának azt mondta, látszik, ebben az ügyben is kulcsfontosságú az Európai Unió Bíróságának (EUB) idén májusban hozott döntése, amely szerint az adósok csak a kapott forintösszeggel tartoznak, így az árfolyamkülönbözet teljes terhét a pénzintézetnek kell viselnie. Most is ezen ítélet mentén alakult ki, hogy végül hogyan és mennyi jár vissza az ingatlantulajdonosnak.
Mint mondta, ez a történet maratoni hosszúságúra nyúlt, hiszen az adós 2008-ban vette fel a kölcsönt, a per viszont csak 2016-ban kezdődött. Már akkor arra hivatkozott, hogy a devizahitel kockázataival kapcsolatban nem kapott megfelelő tájékoztatást. Az ügyvéd szerint ezen nem is volt sok mérlegelni való, mert a bank nem tudta bemutatni a felek által aláírt „kockázatfeltáró nyilatkozatot”. Pedig azt, hogy az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás megfelelő volt, a hitelezőnek, vagyis a banknak kellett volna bizonyítania.
Az ügyben mégiscsak most hoztak elsőfokú ítéletet, miután a Fővárosi Ítélőtáblát és a Kúriát is megjárta, majd idén indult újra, és háromszor is elhalasztották az ítélethozatalt. Az EUB döntése májusi döntése után valójában a Budapest Környéki Törvényszék most csak az elszámolásról döntött, hiszen az érvénytelenséget korábban már megállapították – mondta az ügyvéd.
Téglásy Balázs szerint ügyfele a szerencsésebb esetek közé tartozik, mert idő közben a lakás nem került ki a feje fölül. Jelenleg is benne él, nem volt végrehajtás ellene. Az ítélet után pedig azonnal kérték is, hogy töröljék az ingatlanon még fennálló jelzálogjogot.
Egy újabb devizahiteles perben a felperes nyert a Raiffeisen Bankkal szemben a Budapest Környéki Törvényszéken – írta meg a Népszava.
Az elsőfokú ítélet szerint egy dunakeszi ingatlantulajdonosnak visszajár a felvett kölcsön forintösszege feletti összes tétel. Ennek értelmében a Raiffeisen Banknak mintegy 2,6 millió forintot kell visszafizetnie.
Az ügyfelük 2008-ban 10,35 millió forint hitelt vett fel lakásvásárlása, és végül több mint 13 millió forintot utalt vissza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Egy politikai maffia degeszre keresi magát” – kemény vita után szavaznak Magyarországról az Európai Parlamentben
Arról döntenek a képviselők kedden, hogy tovább szigorítsák-e az uniós fellépést a magyar kormánnyal szemben. Akár 6930 milliárd forintnyi uniós támogatást is végleg elbukhat az ország.
„Egy politikai maffia degeszre keresi magát” – Dobrev Klára hétfőn ezzel a mondattal adott élt a magyar jogállamiságról szóló vitának az Európai Parlamentben, ahol ma, november 25-én arról szavaznak a képviselők, hogy tovább szigorítsák-e az uniós fellépést a magyar kormánnyal szemben.
A tegnapi strasbourgi plenáris ülés vitája egy holland zöldpárti képviselő, Tineke Strik által jegyzett dokumentum körül forgott, amely a 7. cikk szerinti eljárás folytatását és a Tanács határozottabb fellépését sürgeti. A szavazást követően a jelentéstevő délután sajtótájékoztatót is tart.
Az Európai Parlament hivatalos második időközi jelentéseként jegyzett, a vita alapját adó dokumentum súlyos megállapításokat tartalmaz.
A szöveg szerint a magyarországi helyzet 2018 óta „tovább és súlyosan romlott”, és az ország „hibrid rezsimmé, választási autokráciává” vált.
A jelentést, amelyet az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság november 5-én 51 igen, 21 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett fogadott el, azt is rögzíti, hogy a Tanács eddigi tétlensége önmagában is sértheti a jogállamiság elvét.
A mostani vita egy 2018-ban indult folyamat újabb állomása. Az Európai Parlament akkor kezdeményezte Magyarországgal szemben a 7. cikk szerinti eljárást az uniós alapértékek rendszerszintű megsértésének kockázata miatt. Azóta a tagállamok minisztereit tömörítő Tanács kilenc alkalommal tartott meghallgatást a témában, de a folyamat következő szakaszába, amely már konkrét ajánlások megfogalmazását jelentené, eddig nem lépett tovább. Ehhez a tagállamok négyötödös többségére lenne szükség, ami mindeddig hiányzott. A parlamenti jelentés és a mai szavazás célja éppen az, hogy politikai nyomást gyakoroljon a Tanácsra a cselekvés érdekében.
A jogállamisági eljárásnak komoly pénzügyi következményei is vannak. Michael McGrath, az Európai Bizottság demokráciáért és jogállamiságért felelős biztosa a vitában megerősítette, hogy körülbelül 18 milliárd eurónyi, Magyarországnak szánt uniós támogatás továbbra is fel van függesztve. Ez a novemberi középárfolyamon számolva megközelítőleg 6930 milliárd forintot jelent. A biztos hozzátette, hogy ebből az összegből mintegy 1 milliárd euró, vagyis nagyjából 385 milliárd forint már „határozottan elveszett”. A hivatalos parlamenti jelentés is kimondja: „több mint 1 milliárd euró kohéziós pénz már visszavonhatatlanul elveszett.”
A jelentés részletesen kitér azokra a területekre, ahol a Parlament szerint romlott a helyzet: többek között az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció és a közpénzek kezelése, a médiapluralizmus, a civil szféra helyzete, az LMBTQ-közösség jogai és a menekültügy kapcsán fogalmaz meg kritikát.
A dokumentum felszólítja az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy használják ki a rendelkezésükre álló teljes eszköztárat, beleértve a költségvetési feltételességi mechanizmust és a kötelezettségszegési eljárásokat is.
A hétfői eszmecserén élesen ütköztek a politikai álláspontok. A jelentéstevő, Tineke Strik szerint hét év telt el az eljárás megindítása óta, és a helyzet csak rosszabbodott.
„Magyarország egy hibrid rezsimmé vált, egy választási autokráciává”
– jelentette ki.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke és európai parlamenti képviselője a vitában úgy fogalmazott: „Orbán Viktor rendszere maga a leplezetlen önkény, a korlátok nélküli hatalom.” A 24.hu tudósítása szerint a képviselő azt is mondta:
„Mindeközben egy politikai maffia degeszre keresi magát, az országban gyakorlatilag megszűnt a piacgazdaság, és csak a korrupció működteti az egész rendszerüket.”
Daniel Freund, egy másik zöldpárti képviselő arról beszélt, hogy a korrupció látható nyomokat hagy az országon: „Ha Magyarországon utazgat az ember, és meglátogatja a szomszéd országokat, akkor láthatja, hogy a városképben is megjelenik a korrupció Magyarországon.” Moritz Körner, a liberális Renew Europe frakció képviselője a Tanácsot szólította fel cselekvésre: „Itt az ideje, hogy a tanács a tettek mezejére lépjen, és megvédjük a demokráciát Magyarországon.”
A kormányoldal és szövetségesei politikai boszorkányüldözésről és kettős mércéről beszéltek. Gál Kinga, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője szerint a jelentés tele van valótlanságokkal.
„Nincs új a nap alatt, a lemez a régi: hazugságok és kettős mérce a javából”
Georgiana Teodorescu, a román AUR párt képviselője az Európai Konzervatívok és Reformerek nevében arról beszélt, hogy a vita valójában nem az uniós értékekről szól. „Ez a vita politikai fegyverré vált egy adott kormány ellen. Az egyetlen cél, hogy megvonják Magyarország szavazati jogát a tanácsban.” Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője szintén kritikusan szólalt fel, de nem a magyar kormány védelmében, hanem az uniós intézmények korrupciójára utalva, „a kámforrá vált sms-ek és aranyvécék árnyékában” tartott vitáról beszélt.
Michael McGrath biztos a vitában összegezte a Bizottság álláspontját: a kilenc tanácsi meghallgatás ellenére a nyolc vizsgált területből csupán egyben látszik előrelépés. Amíg a jogállamisági kockázatok fennállnak, a pénzügyi korlátozások fenntartása indokolt.
A keddi szavazás tétje tehát nagy. Ha a Parlament nagy többséggel fogadja el a jelentést, azzal tovább növeli a nyomást a Tanácson, hogy lépjen tovább a 7. cikk szerinti eljárásban. Ha a Tanács továbbra sem cselekszik, az a Parlament szerint már önmagában is a jogállamiság sérelmét jelenti. A következő napokban érdemes lesz figyelni a szavazás pontos arányaira, a délutáni sajtótájékoztatón elhangzó következő lépésekre, valamint a magyar kormány hivatalos reakciójára.
„Egy politikai maffia degeszre keresi magát” – Dobrev Klára hétfőn ezzel a mondattal adott élt a magyar jogállamiságról szóló vitának az Európai Parlamentben, ahol ma, november 25-én arról szavaznak a képviselők, hogy tovább szigorítsák-e az uniós fellépést a magyar kormánnyal szemben.
A tegnapi strasbourgi plenáris ülés vitája egy holland zöldpárti képviselő, Tineke Strik által jegyzett dokumentum körül forgott, amely a 7. cikk szerinti eljárás folytatását és a Tanács határozottabb fellépését sürgeti. A szavazást követően a jelentéstevő délután sajtótájékoztatót is tart.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: Kulturális körútnak álcázva játssza ki a politikai reklámok tilalmát a szekszárdi fideszes képviselő
A független képviselő szerint Horváth István helyi fazekasokat és cukrászokat látogatva kampányol. Állítja, a politikus ezzel a trükkel kerüli meg az uniós szabályokat.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon írt arról, hogy szerinte a szekszárdi fideszes országgyűlési képviselő, Horváth István hogyan játssza ki a politikai reklámokra vonatkozó szabályokat.
„Papíron nem magát promózza, ugye, hanem a választókerületének »kulturális értékeit« bemutató »körjáraton« vesz részt”
– fogalmazott Hadházy, aki szerint a fideszes képviselőnek „magát tilos lenne reklámozni, de hát miért ne reklámozhatná, hogy meglátogatott egy ő talpát nyaló, vagy csak tőle függő fazekast, vendéglőst, cukrászt?”
„A Fidesz sokféleképpen próbálja kijátszani azt, hogy az EU-s szabályozás legalább az internetes hirdetések területén igyekszik a propagandát megtörni. Ezek közül a trükkök közül Horváthé különösen visszataszító , hiszen itt megtévesztett , vagy megfélemlített kisemberek hátán próbálja a szabályozást kijátszani”
– írja Hadházy.
A képviselő szerint ez a viselkedés ugyanakkor „nem meglepő egy olyan embertől, akinek cége ellen csalás miatt nyomoznak most is és akinek feketén vágott disznóival etetik a szekszárdi gyerekeket”.
A bejegyzés végén Hadházy arra a következtetésre jut, hogy „érdemes újra és újra tudatosítani magunkban: az évi százmilliárdokból zajlik az állami propaganda a nyílt választási csalással egyenlő.” Hozzáteszi, hogy bár „az EU ugyan legalább az internetes hirdetések terén megpróbálta részben visszahozni a demokráciát, az egyenlő feltételeket, de ez a kis példa is mutatja, hogy ez korántsem egyszerű.” A politikus szerint „a problémáink megoldását nem várhatjuk az EU-tól, mert egyszerűen nincsen rá elég eszköze.”
A politikai hirdetésekkel kapcsolatban az Európai Unió 2024-ben fogadta el a politikai hirdetések átláthatóságáról és célzásáról szóló rendeletet (TTPA), amely 2025 októberétől ír elő kötelezettségeket a hirdetőknek és az online platformoknak. Ennek nyomán a Meta 2025 júliusában bejelentette, hogy az EU-ban leállítja a politikai és választási hirdetések fizetett futtatását, bár az organikus közzétételüket továbbra is engedélyezi. A Google már korábban hasonló lépést tett, ezzel jelentősen szűkítve a fizetett online politikai reklámok terét.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon írt arról, hogy szerinte a szekszárdi fideszes országgyűlési képviselő, Horváth István hogyan játssza ki a politikai reklámokra vonatkozó szabályokat.
„Papíron nem magát promózza, ugye, hanem a választókerületének »kulturális értékeit« bemutató »körjáraton« vesz részt”
– fogalmazott Hadházy, aki szerint a fideszes képviselőnek „magát tilos lenne reklámozni, de hát miért ne reklámozhatná, hogy meglátogatott egy ő talpát nyaló, vagy csak tőle függő fazekast, vendéglőst, cukrászt?”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
