HÍREK
A Rovatból

„Ez csak a kezdet” - pert indított a házomlásban megsérült balerina az építési vállalkozó ellen

Tóth Nikolett és édesanyja 60, illetve 15 millió forint sérelemdíjat követelnek. De elindítottak egy kártérítési pert is, amelyben több száz millió forint a tét.


Péntek délelőtt kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken az a per, amelyet Tóth Nikolett, a Jókai utcai házomlásban megsérült balerina indított a házfelújítást végző vállalkozó ellen. A balerina és édesanyja 60, illetve 15 millió forint sérelemdíjat követelnek. A biztosító már 43 millió forintot kifizetett, ezt az összeget levonják a 60 millióból, de ettől függetlenül ez marad a per tárgya – írja a Blikk.

Tóth Nikolett ügyvédje, dr. Ikanov Gábor azt mondta, hogy „ez csak a kezdet”, ugyanis már elindították a kártérítési pert is, amelyben több száz millió forint a tét.

A tárgyaláson a bíró, dr. Uzsoky Ágnes ismertette az ügyet. Elhangzott, hogy

Nikolett és édesanyja szerint a baleset miatt megsérültek a balerina személyiségi jogai, például a munkához és a foglalkoztatáshoz való joga, valamint a testi és lelki épséghez való joga. Úgy gondolják, a baleset végleg megváltoztatta az életét, és elveszítette a lehetőséget, hogy olyan életet éljen, amit a képzettsége, a kora és a körülményei lehetővé tettek volna. A bíró hozzátette: mivel a biztosító kifizette a 43 millió forintot, ezzel elismerték a felelősséget.

A kivitelező cég ügyvédje, dr. Biró-Füzy Balázs viszont másként látja. Szerinte nem kérdés, hogy Tóth Nikolett megsérült, hanem az, hogy kinek a felelősségi körébe tartozik az eset. Azt mondta: „A mi álláspontunk szerint a 90 oldalas beadvány 80 oldalnyi részét érdemben nem vitatjuk, hiszen a sérülés bekövetkezett, amivel az ő személyiségi jogai megsérültek, és ez alapján a sérelmi díj igénye jogos lehet.”

Azt is hozzátette: „Amit viszont vitatunk és amiért most itt vagyunk, hogy mi vagyunk-e a megfelelő alperesek, mi vagyunk-e azok, akiktől ez követelhető.”

Azt is elmondta, hogy a ház hogyan lett helyreállítva 1945 után, és az azóta eltelt évtizedekben milyen munkálatok voltak, arról nincs információjuk. Azt is közölte:

„Nem történt a balesetet megelőzően veszélyes üzemi tevékenység, azaz azon a falszakaszon, amely ráomlott Tóth Nikire, 9-10 napja nem folytak munkálatok.”

Tóth Nikolett korábban próbált peren kívül megegyezni a kivitelezővel és annak biztosítójával, de nem jártak sikerrel. Az ügyvédje szerint a másik fél hárította a felelősséget, és többek között a II. világháborút okolta a házomlásért. Ezért döntöttek úgy, hogy bíróság elé viszik az ügyet.

A baleset után elindult a rendőrségi nyomozás is, de eddig nem került át az ügy az ügyészséghez. Tóth Nikolett erről azt mondta:

„Hivatalosan a rendőrségi nyomozás még mindig tart, legalábbis akárhányszor rákérdezünk, ezt a választ kapjuk. Pedig megvannak már a szakértői vélemények is, 45 oldalon keresztül le van írva minden.”

A kivitelező cég jogi képviselője szeretné elérni, hogy a bíróság függessze fel a pert a büntetőeljárás végéig, a bíróság azonban ezt elutasította.

A balerina 2022 nyarán szenvedett súlyos balesetet, amikor a Jókai és az Aradi utca sarkán egy épület homlokzata ráomlott. Munkába tartott, amikor megtörtént a tragédia. Megsérült a gerince és a koponyája, egy ideig kómában volt, és azóta sem tud lábra állni. Jelenleg kerekesszékben él, de pár hónapja újra dolgozik balettmesterként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vitézy megüzente Szentkirályi Alexandrának és a Fidesznek: intenzív nyárra készüljenek
Szentkirályi korábban kérdőre vonta a kormányt, hogy miért nem ülésezik a parlament. A közlekedési és beruházási miniszter bejelentette, hogy a kormánypárt a nyáron, erőltetett menetben fogadja el az uniós források felszabadításához szükséges jogszabályokat.


Vitézy Dávid a kormány mai sajtótájékoztatójánn külön üzent Szentkirályi Alexandra fideszes képviselőnek, aki arról posztolt, hogy a Parlament üres, noha a Tisza-kormány heti ülésezést ígért.

A miniszter erre reagálva mondta, hogy a képviselők nagyon intenzív nyárra készüljenek.

Bejelentette, hogy augusztus 31-ig erőltetett menetben fogadják el az uniós pénzek lehívásához szükséges törvénymódosításokat, amelyekről itt tudtok bővebben olvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vitézy bejelentette: A kormány visszaveszi a magántőkealapoktól az állami vagyont és felturbózza az Integritás Hatóság jogköreit
Már jövő héten benyújtásra kerül az a jogszabálycsomag, ami a korrupció visszaszorítását és az átlátható közéletet célozza. Szigorodnak a vagyonnyilatkozati szabályok, új hatásköröket kap az Integritás Hatóság, és két lépésben visszaveszik a kekváktól az állami vagyont.


A pénteki kormányülés utáni sajtótájékoztatón Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter ismertette, hogy a kormány és a Tisza Párt parlamenti frakciója milyen lépéseket tervez annak érdekében, hogy az Európai Bizottság feloldja a korrupciós aggályok miatt befagyasztott uniós ezermilliárdokat.

A közlekedési és beruházási miniszter elmondta, hogy korrupcióellenes és átláthatóságot szolgáló törvénycsomagot nyújtanak be az Országgyűlésnek a jövő héten.

Ebben főképp olyan kérések végrehajtásai szerepelnek, melyeket az Európai Bizottság már korábban is megfogalmazott, azonban ezeket az Orbán-kormány nem volt hajlandó bevezetni a magyar jogrendszerbe. Szerinte emiatt estünk el 2 milliárd euró - akkori árfolyamon 800 milliárd forint - uniós pénztől, ami a helyreállítási alapból származott volna.

Vitézy főképp a korrupcióellenes hivatal, az Integritás Hatóság (IH) jogköreinek kibővítéséről beszélt, de elmondta, hogy később sokkal több részletet fognak ismertetni a törvénycsomaggal kapcsolatban.

A vagyonynyilatkozatok terén jelentős átalakítás jön. Az Integritás Hatóság is vizsgálhatja a politikusok vagyoni helyzetét. A hatóság hozzáférést fog kapni minden nyilvántartáshoz, és ellenőrzéseket végezhet a politikusok, döntéshozók vagyoni helyzetéről.

„Ha valaki kifelejt egy vadászkastélyt, egy jachtot, vagy egy fél lakást, akkor ezt az IH hatósági ellenőrzés keretében vizsgálni tudja” - mondta a tárcavezető.

Vitézy szerint ha valaki kifelejt vagyonelemeket a nyilatkozatból, akkor a megfelelő testület megindíthatja vele szemben a hivataltól való megfosztás eljárását.

Ezen kívül új btk. tényállás jön majd létre. A vagyonnyilatkozatból való lényeges információ elhallgatását két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák.

Az Integritás Hatóságnak továbbá joga lesz kikényszeríteni a nyomozás folytatását, ha az ügyészség vagy a rendőrség korrupciós ügyben megszünteti a nyomozást, vagy elutasítja a feljelentést.

Az IH-nak arra is joga lesz, hogy ha visszásságot talál uniós forrásra kiírt közbeszerzésnél, akkor két hónapra felfüggessze a kifizetést, amíg az eljárást lefolytatja.

A törvénycsomagba bekerül egy kockázati tőkealapok és magántőkealapok átláthatóságáról szóló rész is, hogy ezek vezetői megismerhetők legyenek. Vitézy elmondta, hogy az Európai Bizottság szabályozatlan és a közérdekkel ellentétes privatizációként azonosította a magántőkealapok létrehozását, de túl bonyolult szabályozást javasolt ennek a helyzetnek a megoldására. Ezért a kormány drasztikusabb lépést tesz.

Azt javasolják, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona kerüljön vissza az állami vagyon körébe, és az intézmények az állami fenntartású intézmények körébe.

Ez két lépésben fog megvalósulni: Először az egyetemeket nem fenntartó kekvákat veszi vissza az állam 2026. augusztus 31-i határidővel. Viszont a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok esetében először csak átláthatósági kötelezettségeket írnak elő, a szerkezeti átalakítást csak 2027-re rendelik el. Az alapítványi forma egy évig maradna, utána a felsőoktatási szakemberek az oktatási tárcával egyeztetve alakítják ki a jövőbeni működési formát, de a cél, hogy az állami vagyon visszakerüljön az államhoz.

Vitézy azt is elmondta, hogy a korrupcióellenes intézkedéscsomag része, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez - habár ez nem volt elvárás Brüsszel részéről, de a kormány túl akarja teljesíteni a kéréseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid reagált Dorner Lajos kritikájára, aki szerint nincs értelme méregdrága emeletes Intercityket és új HÉV-járműveket venni
A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke arról beszélt lapunknak, hogy több ponton is elhibázottnak tartja a közlekedési miniszter terveit. Vitézy szerint a kritikák alaptalanok, és főképp pénzügyi korlátokat jelölt meg a döntések mögött.


Vitézy Dávid pénteken reagált Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke által megfogalmazott kritikákra, aki a napokban a Szeretlek Magyarországnak adott interjújában arról beszélt, hogy

Szerinte nincs értelme a méregdrága emeletes Intercityket és új HÉV-járműveket venni, továbbá a HÉV-vonalakból metrót kellene csinálni.

A közlekedési és beruházási miniszter a mai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy

„ezek a kritikák teljesen alaptalanok”.

A tárcavezető szerint az Intercity-motorvonatok esetében az ülőhelyre vetített legolcsóbb megoldás az emeletes vonatok beszerzése.

Úgy fogalmazott, jelenleg egy válsághelyzetet vesznek át Lázár Jánoséktól, rossz állapotban vannak a magyar Intercity-vonatok, sok közülük nagyon régi, ezért most rövidtávon az osztrák elsőosztályú Intercity-kocsik bérlését találták egy megoldásnak.

Hosszú távon pedig azt látják, hogy ezt az utasforgalmat csak úgy tudják kiszolgálni, ha emeletes vonatok is közlekednek a legforgalmasabb vonalakon. Elmondta, hogy a többi közép-európai ország is ilyen vonatokat vesz.

A HÉV-ekkel kapcsolatos kritikára úgy reagált, hogy olyan járműveket fognak beszerezni, amelyek alkalmasak lesznek alagúti közlekedésre is, hiszen ez a hosszútávú, társadalmi konszenzusos terv. Azonban szerinte a vonalak metróvá alakítása jelenleg forráshiány miatt nem egy reális cél: „Ez még a jövő zenéje” - fogalmazott. Azt mondta, hogy az elővárosi vasút ilyen jellegű átalakítása esetleg a következő uniós ciklusban valósulhat meg, de a mostaniban biztosan nem.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Haladunk” – Magyar Péter felsorolta, mi mindenről döntöttek a kormányülésen
A miniszterelnök összegezte a péntek délelőtti kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott bejelentéseket. A kormány döntött többek közt a pedagógus értékelési rendszer eltörléséről, a hulladékgazdálkodási koncesszió felülvizsgálatáról és a vendégmunkások behozatalának megtiltásáról három ország esetében.


Ahogy arról beszámoltunk, a csütörtöki kormányülés után a kormányszóvivők és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter sajtótájékoztatót tartott, melyen beszámoltak a kormány legfrissebb döntéseiről.

Ezeket összegezte egy Facebook-posztban Magyar Péter is. A miniszterelnök szerint a tegnapi ülésen sok kiemelten fontos döntést hoztak:

  • „Döntöttünk a koronavírus-járvány idején százmilliárdokért beszerzett lélegeztetőgépek ügyének azonnali kivizsgálásáról.
  • A kormány eltörli a jelenlegi pedagógus értékelési rendszert.
  • Átvilágítjuk a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházást.
  • Jövő héten benyújtjuk a 6000 milliárd forint uniós forrás hazahozatalához szükséges jogszabálycsomagot.
  • Megszüntetjük a vizuális környezetszennyezést. Jelentősen szigorítjuk a közterületeken és épületeken elhelyezhető plakátok szabályozását.
  • Felülvizsgáljuk a pártfinaszírozási szabályokat.
  • Felülvizsgáljuk a harmadik országokból érkező, nem magyar vendégmunkások behozatalának szabályozását.
  • Bizonyos területeken azonnali tiltást rendeltünk el.
  • Átvilágítjuk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működését.
  • Felülvizsgáljuk a hulladékgazdálkodási koncessziót, fakitermelési moratóriumot hirdetünk a védett területeken, átalakítjuk az akkumulátoripari beruházások engedélyezését”.

„Haladunk” – üzente a kormányfő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk