Laczkó Tamás, a Dental World alapítója arról beszélt, nem véletlenül jár hazánkba rengeteg külföldi, mert még a repülőjegy árával együtt is olcsóbbak a kezelések. Hozzátette ugyanakkor, hogy a járvány miatt megállt a fogászati turizmus, ami komoly hatással van a piacra. Többek közt erről is szó lesz majd a 21. Dental Worldön Budapesten, a fogászati képzések egyik fővárosában.

Sokszor panaszkodnak arra a magyarok, hogy drágák a fogászati kezelések, holott európai uniós szinten még mindig a legolcsóbbak között tartják számon hazánkat: a legfrissebb adatok szerint az EU-s árak közel negyedét fizetjük csak magánrendeléseken.

Míg egy cirkónium fogpótlás ára Magyarországon átlagban 70 ezer forint, addig Nagy-Britanniában és Franciaországban megközelítőleg 200 ezer forintot is elkérnek érte, Németországban pedig a félmillió forintot súrolják a költségek.

Ennél is nagyobb a differencia, ha az implantációs fogpótlást vizsgáljuk: itthon átlagban 105 ezer forintból valósítható meg ez, míg a briteknél átlagban 374 ezer forintot, a németeknél és a franciáknál pedig 500 ezer forintnál is többet kell fizetni érte, ami ötszörös ár a magyarhoz viszonyítva.

Laczkó Tamás, a Dental World alapítója elmondta, az alacsony árak annak köszönhetőek, hogy nálunk sokkal olcsóbb a munkaerő, ráadásul a fogászati kellékeken lévő árrés is kisebb, mert a forgalmazók nem tudnák drágábban eladni azokat.

„Mindemellett Magyarországon nagyon magas színvonalú a fogorvosképzés, a legmagasabb uniós sztenderdeknek kell megfelelni. Ebből fakadóan

– magyarázta.

Megjegyezte azt is, a koronavírus-járvány visszaszorítása érdekében bevezetett korlátozások és határzárak miatt gyakorlatilag leállt a fogászati turizmus, ami érezhető hatással van a teljes magyar piacra.

– értékelt Laczkó Tamás.

Budapest a fogászati képzések egyik fővárosa, világszinten is rangos helyen tartják számon. A szeptember 17. és 19. között zajló 21. Dental Worldre idén is a világ minden tájáról érkeznek tanulni és tanítani a fogorvosok. 2019-ben, a járványt megelőzően 52 ország fogorvosai képviseltették magukat Európa legszínvonalasabb eseményén.

Grafika forrása: dentalworld.hu

Azonnali hatállyal felfüggesztették egy Hajdú-Bihar megyei sertésvágóhíd működését, amelynél a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei a Közbeszerzési Hatóság (KH) munkatársaival együttműködve súlyos szabálytalanságokat tártak fel - tájékoztatta a Nébih csütörtökön az MTI-t.

Kiemelték: egyúttal 15 tonna élelmiszer forgalmi korlátozását is elrendelte a hivatal.

- derül ki a közleményből.

A vizsgálat annak apropóján indult, hogy a vállalkozással szemben súlyos szerződésszegést jelentett a Közbeszerzési Hatóság felé egy ügyfele, mivel a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződése nyomán kifogásolt minőségű húskészítmények (virsli, felvágott egyéb késztermékek) érkezését tapasztalta.

A nyertes ajánlattevő a kifogásolt minőségű árukat óvodákba, iskolákba, közintézmények részére szállította; azok nemcsak silány minőségűek voltak, de romlottak és több eseteben már kukacosak is - olvasható a közleményben.

A Nébih közölte, hogy a vállalkozás együttműködik a hatósággal az élelmiszer-biztonsági és -higiéniai jogsértések mielőbbi megszüntetése érdekében; az eljárás és a bírság megállapítása folyamatban van.

A vállalkozások adatai elérhetőek a jogsértés listán a Nébih honlapján - ismertették.

150 ezer forint nettó 30 év után - ennyit keres az a budapesti óvodai dajka, aki elkeseredve beszélt az RTL Híradónak.

Azt mondja, ráadásul egyre több a munkájuk, mert kevés a pedagógus és jóval több a speciális igényű gyerek.

– meséli az óvodai dolgozó, aki elmondása szerint kevesebb mint nettó 150 ezer forintot visz haza egy hónapban. Szerinte az is probléma, hogy az óvodai dajkák minden bérrendezésből és úgynevezett életpályamodellből kimaradtak.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint hasonló problémával küzdenek a pedagógiai asszisztensek is. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Híradónak azt írták: vizsgálják a köznevelésben dolgozók bérfejlesztésének lehetőségeit.

Tombol a tél a Transzfogarasi-úton, ahol a brassói székhelyű regionális útügyi vállalat tájékoztatása szerint teljes gőzzel dolgoznak a hókotrók és hóekék – írja a Maszol.ro oldal.

Hamarosan napközben is korlátozzák a forgalmat, egészen jövő tavaszig, addig pedig arra kérik a gépkocsivezetőket, hogy fokozott figyelemmel vezessenek, téli gumi és hólánc nélkül pedig ne induljanak útnak.

Az útügyi vállalat szerint a hegy mindkét oldalán, Szeben és Argeș megyében is meg kellett tisztítani a burkolatot a hótól. A közösségi oldalon azt írták, hogy csütörtök reggel is erősen havazott.

Több százezer oltatlan, idős ember van Magyarországon, többségében ők kerülnek korházba a negyedik hullámban - mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezető főorvosa csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

Szlávik János hangsúlyozta: az oltatlanok fele meggyőzhetetlen, olyan téveszméket olvasnak és hangoztatnak, amelyek szerint az oltások károsak, ezért inkább vállalják a veszélyt. A másik ötven százalékot valahogy el lehetne érni, erre szolgálnak az olyan csoportok, amelyek az idős, egyedül élő, vidéki embereket észérvekkel próbálják meggyőzni. Hozzátette:

Elmondta: az oltások propagálásával lehet elérni a védettséget, mivel egy hatásos gyógyszer létrehozása legalább két év, vagyis valószínűleg jövőre lesz egy olyan igazán hatékony gyógyszer, amely alapvetően változtatja majd meg a betegség kezelését. Mivel gyógyszer nincs, ha valaki megbetegszik, nagyon komoly esélye van arra, hogy lélegeztetőgépre kerül, és az esetek bizonyos százalékában meghal.

Kitért arra is, hogy a delta variáns sokkal jobban fertőz, mint a korábbiak: az eddig mutációkkal egy ember általában 3-4 másikat fertőzött meg, a delta esetén 7-8 is lehet ez a szám. Hozzátette: ne hagyjuk, hogy a vírus a gyerekek között is jobban terjedjen, járványügyi szempontból nagyon fontos, hogy beoltsák őket.

– jelezte Szlávik János.