HÍREK

Emberek milliói halhatnak meg antibiotikum-rezisztencia miatt

Világszerte 700 ezer ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, közülük több mint 30 ezer Európában. Ha nem történik változás, ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedhet, a világ vezető halálokai közé emelve az antibiotikum-rezisztenciát.


Az antibiotikum-rezisztencia fejlődésének biológiai hátteréről, a probléma globális jelentőségéről, a helytelen és ellenőrizetlen antibiotikum-használat elterjedéséről és következményeiről Méhi Orsolya, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének tudományos munkatársa írt a tudomany.hu számára összefoglalót.

Az antibiotikum-rezisztencia kifejezés valószínűleg sokak számára ismerősen hangzik, de tudjuk-e, hogy miről is van szó pontosan, és mennyire súlyos problémát jelent?

Általánosan megfogalmazva, az antibiotikum-rezisztencia az a jelenség, melynek során a baktériumok és más mikroorganizmusok (pl. kórokozó gombák, egysejtű paraziták) ellenállnak az elpusztításukra szánt antibiotikumoknak. Ebben a cikkben a kórokozó baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességére fókuszálunk, mivel globálisan ez jelenti a legsúlyosabb problémát.

Világszerte jelenleg 700 ezer ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, közülük több mint 30 ezer Európában. Ha nem történik változás, pesszimista becslések szerint ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedhet, a világ vezető halálokai közé emelve az antibiotikum rezisztenciát.

Fontos kiemelni, hogy az antibiotikum-rezisztencia nemcsak a bakteriális fertőzések kezelését veszélyezteti (köztük közönséges betegségekét, amelyeket már képesek voltunk leküzdeni, mint a tüdőgyulladás, tuberkulózis, vérmérgezés, gonorrhea, élelmiszer által közvetített betegségek), hanem számos más orvosi beavatkozást is, mint a rákterápiás kezelések, a transzplantációk és más immunszuppressziós eljárások, az invazív sebészeti beavatkozások vagy a koraszülöttek ellátása.

A WHO-nak egy idén áprilisban megjelent jelentésében sokatmondóan foglalják össze a jelenlegi helyzetet:

„Nincs idő a várakozásra: Hacsak nem reagálunk azonnal, az antibiotikum-rezisztenciának katasztrofális következményei lesznek egy generáción belül. Meg kell védeni a jövőt az antibiotikum-rezisztens fertőzésektől.”

Az antibiotikum-rezisztencia a megemelkedett mortalitáson kívül hosszabb kórházi tartózkodást, az ezzel járó magas kórházi költségeket és jelentős globális gazdasági terhet jelent.

Csak egy a számos sokkoló példa közül annak a nevadai nőnek az esete, akinek olyan Klebsiella pneumoniae fertőzés okozta a halálát, amely az Amerikai Egyesült Államokban elfogadott összes (26-féle) antibiotikummal szemben rezisztens volt.

Az ilyen baktériumtörzseket már nemcsak multidrogrezisztensnek nevezik, hanem pánrezisztensnek, mivel nemcsak többféle, hanem jóformán az összes antibiotikummal szemben ellenállóak.

A rettegett multidrog- vagy pánrezisztens szuperbaktériumok közé tartozik még a Staphylococcus aureus, a Mycobacterium tuberculosis, a Salmonella tiphy, vagy a Neisseria gonorrhoeae. Ezeknek a szuperbaktérium-fertőzéseknek a kétharmada kórházi eredetű. Ez azzal magyarázható, hogy ebben a környezetben magas az antibiotikum-felhasználás, a betegek immunrendszere sok esetben le van gyengülve, és sok beteg tartózkodik együtt, ami elősegíti a fertőzések terjedését. Ez történhet a betegek, egészségügyi dolgozók, illetve látogatók közti közvetlen vagy közvetett érintkezés, illetve a fertőzött eszközökkel való érintkezés útján. A kórházak tehát sajnos az antibiotikum-rezisztens fertőzések melegágyának tekinthetők, különösen az intenzív osztályok, ahol a kórházi fertőzések a kritikus állapotban lévő betegek felét érintik, megduplázva a halálozási kockázatot.

Fontos hangsúlyozni, hogy bár a legveszélyeztetettebbek a legyengült immunrendszerűek (idősek, kórházban fekvők, szoptató anyák, koraszülöttek, HIV-fertőzöttek), az antibiotikum-rezisztencia bárkit érinthet, bárhol a világon, bármilyen korban.

Mik az antibiotikumok? Mi ellen hatnak, és hogyan alakulhat ki ellenük a rezisztencia?

Az antibiotikumok (elnevezésük alapján „élet elleni ágensek”) olyan vegyületek, amelyek különböző mikroorganizmusokban (baktériumok, gombák, más egysejtűek) a sejtek életben maradása szempontjából létfontosságú folyamatokat gátolnak. Lehetnek természetes, más mikroorganizmusok által termelt vegyületek (például a Penicillium notatum penészgomba által termelt penicillin) vagy az ember által előállított félszintetikus vagy szintetikus származékok.

Fontos hangsúlyozni, hogy az emberiség nem feltalálta, csak felfedezte az antibiotikumokat,

és a természetben előforduló antibiotikumokat használva kiindulásnak, kémiai kísérletezéssel állít elő újabbakat. Gyógyászati szempontból az antibiotikumok népszerűsége abban rejlik, hogy hatásukat specifikusan a mikroorganizmusokra fejtik ki, anélkül, hogy jelentősen beleavatkoznának az emberi szervezet életfolyamataiba. Specificitásuk annak köszönhető, hogy olyan sejtfolyamatokat vagy célmolekulákat támadnak, amelyek csak a baktériumokra jellemzőek. Fontos kiemelni, hogy az antibiotikumok teljesen hatástalanok a vírusokra, ezért a vírusfertőzésekre való helytelen alkalmazásuk csak hozzájárul a rezisztencia kialakulásához.

A baktériumoknak és vírusoknak ugyan van néhány közös tulajdonságuk – mindkét csoport tagjai parányi méretűek, szemmel láthatatlanok, hasonló tüneteket okozhatnak, és gyakran hasonló úton terjednek –, de az eltérések köztük sokkal meghatározóbbak. A baktériumok bár csak egy sejtből állnak, mégis komplexek. Van saját anyagcseréjük, így önmagukban is életképesek, ellentétben a vírusokkal. Elképesztő módon tudnak alkalmazkodni a környezetükhöz, és ezáltal a legextrémebb környezetben is képesek megélni, mint például 90 Celsius-fokos hőforrásokban, a csendes-óceáni Mariana-árokban hatalmas nyomásnak kitéve, az egyik baktériumfaj, a Deinococcus radiodurans pedig olyan mértékű radioaktív sugárzást is képes elviselni, amely 3000-szerese az ember számára halálos dózisnak. A vírusok kisebbek a baktériumoknál (akár százszor kisebbek is lehetnek), nincs saját anyagcseréjük, ezért egy gazdaszervezetre (baktériumsejtre, emberi, állati, növényi sejtre) van szükségük ahhoz, hogy szaporodjanak. Önállóan csak nagyon rövid ideig képesek létezni.

Szem előtt tartva a baktériumok kiváló alkalmazkodási képességét, egyáltalán nem meglepő, hogy az antibiotikumok jelenlétéhez is képesek alkalmazkodni.

Az antibiotikum(ok)nak való kitettség is csupán egy stressztényező számukra, amihez alkalmazkodniuk kell, ha életben akarnak maradni. Mindössze néhány évvel a penicillin felfedezése után már maga Alexander Fleming is megfogalmazta, hogy valószínűleg nem létezik olyan kemoterápiás szer, amelyre a baktériumok megfelelő körülmények között ne lennének képesek ellenállással (rezisztenciával) reagálni. A rezisztencia kialakulása tehát a baktériumok természetes válaszreakciója az őket érő stresszre.

Vannak baktériumok, amelyek szerkezeti adottságaiknak köszönhetően eleve ellenállóak néhány antibiotikummal szemben. Például olyan védőburok (sejtfal) veszi őket körül, amely egyes antibiotikumok számára áthatolhatatlan. Ezt a fajta rezisztenciát természetes rezisztenciának nevezzük. A másik típusú rezisztencia a szerzett rezisztencia, amikor az adott baktérium érzékeny volt az antibiotikumra, de rezisztenciát szerzett ellene. Ez olyan változásokat jelent az örökítőanyagában, amelyek ellenállóvá teszik az adott antibiotikummal szemben. Ez azt jelenti, hogy az antibiotikum nem lesz képes bejutni a baktériumsejtbe, vagy intenzíven kipumpálódik a sejtből; megváltozik az antibiotikum célmolekulája, ezért az antibiotikum nem fogja tudni a baktériumot gátolni; vagy olyan enzimeket termel a baktérium, amelyekkel lebontja vagy hatástalanítja az antibiotikumokat. A szerzett rezisztencia kétféle módon alakulhat ki: azáltal, hogy a baktérium saját örökítőanyagában történnek változások (ún. mutációk), illetve úgy, hogy más baktériumoktól kölcsönöz rezisztenciagéneket. A rezisztenciagének csereberéje különféle baktériumfajok között is megtörténhet, ezt nevezzük horizontális géncserének. Kórházi környezetben ez az egyik fő útvonala a rezisztencia terjedésének. Gyakran a két mechanizmust (a saját örökítőanyaguk megváltoztatását és új rezisztenciagének beszerzését) ötvözik is a baktériumok, amivel nagyon magas antibiotikum-koncentrációknak is képesek ellenállni.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Beértem Felcsútra, és láttam, hogy egy fekete autó követ” – Havas Henrik elárulta, hogyan találkozott először Mészáros Lőrinccel
A tévés Szabó Zsófiról is beszélt. Azt mondta, nem akarta megbántani és csak sajnálni tudja, mert egy „elveszett gyerek”.
F. O. - szmo.hu
2025. szeptember 30.



Havas Henrik volt a JÓLVANEZÍGY című műsor legutóbbi vendége, ahol Hatvanpusztáról, Hadházy Ákos szervezkedéséről, valamint Szabó Zsófiról és Mészáros Lőrincről is beszélt.

A tévés elmondta, hogy Hatvanpusztán még soha nem járt, Felcsúton viszont igen, és ott egyszer személyesen is találkozott Mészáros Lőrinccel. Az eset egy különleges alkalomhoz köthető: épp Bajor Imrét látogatta meg Fülén, amikor hazafelé, az M7-esen vezetve eszébe jutott, hogy aznap avatták fel a felcsúti stadiont. Úgy döntött, lekanyarodik, és megnézi a helyszínt.

„Azt a szar utat, ami Fehérvártól Felcsútig volt, anyáztam.

Mint a filmekben: beértem Felcsútra, és láttam a visszapillantó tükörben, hogy egy fekete autó követ. Gondoltam, nyilván megtalálom a stadiont, rendkívül szegényes falu. Odaértem, beálltam a parkolóba, még ki se szálltam, jött a Lőrinc.

Nyilván riasztották” – idézte fel Havas, hozzátéve, hogy ez 2002 körül történhetett.

Elmondása szerint Mészáros Lőrinc tárt karokkal fogadta, és majdnem meg is ölelte.

„Szerkesztő úr! Imádom a műsorait” – mondta neki Mészáros, mire Havas így reagált:

„Azt tudom.

Mikor Gyurcsányt baszogattam, az biztos tetszett.”

A beszélgetés során szóba került Szabó Zsófi és a Digitális Polgári Körök is. Havas korábban egy jegyzetben úgy fogalmazott: „A Szabó Zsófiával fémjelzett Digitális Polgári Körök szart se érnek.” A műsorban azt is elmesélte, hogy korábban egyeztetett Szabóval arról, hogy könyvet ír néhai édesapjáról, Szabó Gyuláról.

„Egy egészen jó kapcsolatban voltunk. Nem akartam megbántani. Csak sajnálni tudom, de nem azért, mert a Fidesz megdumálta, hogy legyen háziasszony. Hanem, mert egy elveszett gyerek.

Kicsit olyan, mint Marilyn Monroe. (…) Szabó Zsófi a szememben egy elveszett lány, akinek a papája meghalt, a mama nem tudja túltenni magát ezen. A két nő vergődik, belehal, hogy elment a papa. Nem állt szándékomban, mert tudom, milyen traumákon ment keresztül, a párkapcsolatai miatt is. Ezt megbántam.

Akik Orbán környékén vannak, mind traumatizáltak”

– fogalmazott Havas Henrik.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Nem voltam hétvégi apuka” – Mészáros Árpád Zsolt reagált fia Nyerő Párosban tett kijelentéseire
A színész elmondása szerint fia tizenöt éves korától vele élt, és a kapcsolatuk mindig szoros volt.


Mészáros Árpád Zsoltot meglepték a fia, Bende szavai, amelyeket a Nyerő Páros című műsorban mondott. A színész szerint sem ő, sem a családja nem érti, miért fogalmazott így a fia.

A műsor egyik feladatában Bende jövőbeli ígéreteket tett párjának, Zsigmond Anginak, ekkor hangzott el a következő vallomás:

„Megígérem azt, hogy minden rossztól megóvlak, és biztonságot teremtek. És megígérem azt, hogyha egyszer apuka leszek, én leszek a legjobb, és mindent megadok a gyermekünknek, amit én nem kaphattam meg.”

Mészáros Árpád Zsolt a story.hu-nak elmondta, nem így látja a közte és fia közötti kapcsolatot. Hangsúlyozta, hogy napi kapcsolatban van mind az öt gyermekével, köztük Bendével is.

Ha tehetné, az alváson kívül minden idejét velük töltené, de egy családfőnek más feladatai is vannak, például az életszínvonal megteremtése és fenntartása.

Úgy véli, ez nem jelenti azt, hogy elhanyagolta volna a fiát.

A színész felidézte, hogy bár elváltak Bende édesanyjával,

sosem volt „hétvégi apuka”.

A fia 15 éves korában hozzá költözött, és később a párja, Angi is csatlakozott hozzájuk. Együtt éltek egy kétgenerációs házban egészen addig, amíg két évvel ezelőtt el nem költöztek egy budapesti lakásba.

A történtek kapcsán így fogalmazott:

„Szerintem a műsorban sokan sok mindent hirtelen és meggondolatlanul mondtak, és Bende is ebbe a hibába esett. Én

nem gondolom, hogy rossz apa lennék. Sőt, ha őszinte akarok lenni, Bendének nem lenne se étterme, se Angija, se semmije, és nem is Pesten élne, ha én nem léteznék.”

MÁZS szerint az is közrejátszhat a fia érzéseiben, hogy születése után nem sokkal ő maga súlyos beteg lett. Elmondása szerint akkoriban kizárt mindent és mindenkit az életéből, hogy a gyógyulásra tudjon koncentrálni, mivel nem lehetett tudni, hogy jó- vagy rosszindulatú daganatról van-e szó.

„De Bende ekkor még nagyon pici volt, nem emlékezhet erre az időszakra, s hogy én ekkor távol voltam tőle. Ha csak valaki nem emlékezteti és mélyíti benne ezt az időszakot… De amint felgyógyultam, ismét 100 százalékosan jelen voltam az életében” – tette hozzá a színész.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Parlament előtt a kémiai kasztrációról szóló javaslat
A Mi Hazánk politikusa, Novák Előd a lengyel szabályozást venné át, a kormány korábbi ellenállása ellenére.


Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője újra benyújtotta azt a törvényjavaslatát, amely a pedofil bűnelkövetők esetében lehetővé tenné a kémiai kasztráció alkalmazását. A javaslat a hatályos lengyel szabályozási koncepciót veszi alapul, írja a 24.hu.

A képviselő szerint a jelenlegi magyar büntetőjogi szabályozás nem zárja ki hatékonyan a bűnismétlés lehetőségét, márpedig – mint írta – épp ez az elkövetői kör fokozottan hajlamos a visszaesésre.

Novák szerint a javaslat célja, hogy azok a felnőtt elkövetők, akik gyermekkorúak iránt elfojthatatlan, perverz szexuális vágyat éreznek, a jövőben ne jelentsenek ismételt veszélyt a környezetükre.

Az előterjesztés alapján a szexuális bűnelkövető gyógykezelését akkor kell elrendelni, ha az illetőt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, a bűncselekmény elkövetése a normálistól eltérő szexuális szokásainak következménye, és tartani kell attól, hogy gyógykezelés nélkül hasonló cselekményt követne el.

A gyógykezelés járóbeteg-ellátásban vagy zárt intézetben történhet. Utóbbira akkor kerül sor, ha az elítélt nem kezdte meg a gyógyszeres kezelést, tartósan kivonja magát alóla, az súlyosan veszélyeztetné az egészségét, vagy maradandó károsodást okozna, illetve ha fiatalkorúként követte el a bűncselekményt. A gyógykezelést az állam finanszírozza, és azt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn.

Novák Előd az indoklásban felidézte, hogy a korábbi hasonló törvényjavaslatait a fideszes többség rendre leszavazta.

Most azért nyújtotta be ismét, mert – mint írta – Lázár János szeptember 25-én a Szőlő utcai javítóintézet ügyével kapcsolatban úgy nyilatkozott: azt javasolta a kormánynak, hogy aki pedofil bűncselekményt követ el, azt lehessen tényleges életfogytiglanra ítélni, illetve vezessék be a kémiai kasztrálást.

A Mi Hazánk politikusa ugyanakkor kifejtette, hogy nem bízik a fideszes miniszterben, aki szerinte szokás szerint a „jó rendőr” szerepét játssza a kormányban, de az ígéretei gyakran nem teljesülnek. Novák ezután – Semjén Zsolthoz hasonlóan – összekapcsolta a pedofil bűnelkövetőket az LMBTQP-közösséggel, és azt írta: „az LMBTQP-lobbinak hadat üzenve a pedofil bűncselekmények elkövetőinek kémiai kasztrálását kezdeményezi”.

A javaslat indoklása szerint nem állja meg a helyét az a korábbi kormányzati érv, miszerint a kémiai kasztrálás ellentétes lenne az Alaptörvény több pontjával.

Novák szerint az Országgyűlés éppen az Alaptörvényen alapuló gyermekvédelmi kötelezettségnek tehetne eleget az elfogadásával, de akár egy alkotmánymódosítás sem lehet akadály.

Lázár János javaslatával kapcsolatban korábban az atv.hu-nak Bátki Pál büntetőjogi ügyvéd azt mondta: a kötelező kasztráció bevezetése jogilag kizárt, mivel sértené az európai emberi jogi egyezményt. Hozzátette, hogy az Egyesült Államokban és néhány európai országban kizárólag önkéntes alapon, szabadlábra helyezés feltételeként alkalmazzák.

Cikkünk megjelenése után a Jobbik arról tájékoztatott, hogy ők már szeptember 26-án beadták azt a törvényjavaslatot, melyben a kémiai kasztrációt is bevezetnék a pedofil bűnelkövetők ellen. Erről hétfőn Ander Balázs országgyűlési képviselő sajtótájékoztatót is tartott, illetve felszólalt a parlamentben napirend előtt.

„Üdvözöljük, hogy a Mi Hazánk is átvette, majd pár nappal később benyújtotta a Jobbik javaslatát, melyet a párt először egyébként 2010-ben nyújtott be a parlamentnek” – tették hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rácz András: A magyar kormány most eszkalálta az ukrajnai konfliktust
A szakértő szerint a betiltott ukrán oldalak jóval fontosabbak, mint a korábban blokkolt magyar portálok.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. szeptember 30.



Ahogy már hírt adtunk róla, a magyar kormány 12 ukrán híroldalt tett elérhetetlenné, miután az ukrán fél korábban 8 magyar weboldalt tiltott le. Ukrajna azzal indokolta a döntést, hogy ezek az oldalak orosz propagandát terjesztenek. A blokkolt magyar oldalak között szerepel például az Origo és a Demokrata is.

Rácz András Oroszország-szakértő szerint a magyar válasz nem volt arányos, hanem inkább eszkalálta a helyzetet.

Úgy fogalmazott: „Egyrészt, nyolc betiltott lapra válaszul Budapest nem nyolcat, hanem tizenkettőt tiltott be. Másrészt, és ez a lényegesebb: Budapest sokkal fontosabb ukrán weboldalakat tiltott be, mint amilyen magyar oldalakat Kijev.”

A szakértő szerint a SEO-mutatók alapján az Origo a 11. leglátogatottabb magyar oldal, a Demokrata viszont nincs benne a top 100-ban, a többi érintett oldal pedig még kevésbé ismert. Ezzel szemben

az Ukrajinszka Pravda, amely most került tiltólistára, Ukrajna második legfontosabb hírportálja, az ukr.net után. A TSzN nevű oldal pedig az ötödik helyen áll.

Rácz András szerint a magyar döntés nem jelent valódi veszteséget az ukrán kormánynak, mert az ukrán nyilvánosságra Budapestnek nincs érdemi befolyása.

A tiltás hatással van két Magyarországon élő csoport helyzetére.

„Az első a Magyarországon élő ukrán menekültek, akik innentől kezdve nehezebben érik el a saját hazájuk híreit. Jelenleg kb. 45 ezer ukrán állampolgárnak van menekültstátusa és további kb. ugyanennyien élnek Magyarországon menekültstátus nélkül.” A másik érintett csoport azokból áll, akik követik az ukrajnai híreket, köztük a független magyar média munkatársai is.

A szakértő szerint bár a magyar kormány Ukrajnának szánt válaszlépésként kommunikálta a döntést, valójában a Magyarországon élő embereket érinti leginkább.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: