HÍREK
A Rovatból

EP-képviselők jöttek Budapestre, szerintük a magyar kormány képviselői agresszívan viselkedtek velük

Úgy látják, hogy aggasztó, ami Magyarországon történik a jogállamiság terén. Az igazságügyi és belügyminiszter, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnöke, valamint az alapvető jogok biztosa sem fogadta őket, több politikus pedig kritizálta a küldöttséget.


Hétfőn Budapestre érkezett egy európai parlamenti delegáció, amely a 7. cikk szerinti eljárás részeként az alapvető jogok magyarországi érvényesüléséről tájékozódott.

A képviselők többek között az igazságszolgáltatás függetlenségét, a média és a tudomány szabadságát, az átláthatóságot, a korrupcióellenes intézkedéseket, valamint az LMBTIQ közösség jogainak helyzetét vizsgálták.

A küldöttség tagjai találkoztak Karácsony Gergely főpolgármesterrel is, aki a látogatásról szerda délután 14 óráig nem adott ki közleményt. Az Európai Parlament tájékoztatása szerint a képviselők az igazságszolgáltatás, valamint a független és helyi hatóságok képviselőivel, illetve civil szervezetekkel is egyeztettek.

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára a találkozó után azt írta a Facebookon, hogy

„Magyarország nem kér exportált demokráciát”. Bejegyzésében úgy fogalmazott: „Brüsszel–TISZA paktum akcióban”, és elfogultnak nevezte a delegáció programját. Szerinte a látogatás célja Magyarország lejáratása volt.

Vejkey Imre, a KDNP országgyűlési képviselője az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága nevében fogadta a delegációt, majd szintén a Facebookon tett közzé kritikát. Többek között azt írta: "A LIBE Bizottság álságos jogi eszközök mögé bújva rejti el a liberál-marxista mainstream akaratát, mely szöges ellentétben áll a magyar társadalom hagyományos értékrendjével!"

A delegáció vezetője, Tineke Strik, a Zöldek holland EP-képviselője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy

az igazságügyi és belügyminiszter, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnöke, valamint az alapvető jogok biztosa nem fogadta őket. Azt is hozzátette, hogy a magyar kormány nem hajtotta végre a jogállamisági ajánlások és ítéletek többségét. Mint fogalmazott: „Számos aggasztó fejleményt látunk.”

A képviselő szerint az EU-s forrásokat a kormány külföldi befolyásolásnak minősíti, a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásának célját pedig a független média és a civil szervezetek megbélyegzésében látja. Azt is elmondta, hogy a bírók fizetését olyan reformokhoz kötötték, amelyek befolyásolhatják a bíróságok függetlenségét. „Ritkán fordul elő, hogy bírók az utcán tüntetnek, és az, hogy ez Magyarországon megtörtént, mutatja, mennyire aggódnak az igazságszolgáltatás függetlenségéért” – fogalmazott.

Strik emlékeztetett arra is, hogy a miniszterelnök március 15-i beszédében újabb jogkorlátozó intézkedéseket jelentett be, köztük a gyülekezési jog szigorítását, amit súlyosnak tart. Szerinte ennek első áldozata a Pride felvonulás lehet.

A delegáció arra fogja kérni az Európai Bizottságot, hogy forduljon az Európai Bírósághoz, és vizsgálja felül a Pride betiltását lehetővé tevő törvényt.

Egy másik delegált elmondása szerint

a magyar kormány képviselői kifejezetten ellenséges és agresszív hangulatban fogadták őket a találkozók során.

A delegáció öt európai parlamenti frakció tagjaiból állt. Három politikai csoport – köztük a Patrióták Európáért, az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint a Szuverén Nemzetek Európája – nem vett részt a látogatáson. Ez utóbbihoz tartozik a Mi Hazánk és a német AfD is.

A mostani vizsgálódás a szabadságjogokkal foglalkozó LIBE bizottság második magyarországi látogatása volt, az első 2021 októberében történt. A delegáció jelentését az Európai Parlament elé terjesztik, ahol megvitatják, majd várhatóan a nyár után elfogadják. A jelentés információkat szolgáltat a 2018-ban indított, 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás folytatásához.

Forrás: hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – Megszólaltak a Salgótarjánban meghalt csecsemő szülei
A kisbabát korábban többször is kórházban vizsgálták légzési nehézségek miatt. A halál pontos oka egyelőre nem ismert, a hatóságok közigazgatási eljárásban vizsgálódnak, gyanús körülmény nem merült fel.


Vasárnap délelőtt rendőrautók és egy mentő vonult ki Salgótarjánban az Acélgyári útra, ahol hosszabb ideig helyszíneltek. Később kiderült, hogy egy csecsemő halt meg.

A Tények riportjában megszólalt a kisbaba édesanyja is, aki elmondta, hogyan derült ki a tragédia.

„Reggel felkeltünk, a nagyobbik lányom odament hozzá, hogy megpuszilja az arcát, és akkor mondta, hogy a babának nagyon hideg az arca. Ekkor vettem észre, hogy a baba már nem él”

– idézte fel a történteket. Az apa azonnal megpróbálta újraéleszteni a kicsit, de nem sikerült. „Barna, véres váladék jött ki az orrából” – mondta megrendülten.

A rendőrség hosszasan vizsgálódott a helyszínen, de nem találtak semmi gyanúsat, és bűncselekmény gyanúja sem merült fel. Az eset körülményeit közigazgatási eljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálják tovább.

A szülők arról is beszéltek, hogy korábban többször vitték kórházba a kisbabát, mert nehezen lélegzett. Az orvosok végül orrgaratgyulladást állapítottak meg. „Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – mondta az apa.

A Tények szerint a háttérben akár bölcsőhalál is állhat, amely nem jár előzetes tünetekkel, és amelyre sem a szülők, sem az orvosok nem tudnak felkészülni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Tűzszünet után nyilvános kivégzés – a Hamász nyolc embert lőtt agyon éljenző tömeg előtt
Hétfőn a Hamász nyilvános kivégzéseket hajtott végre Gázában, órákkal az Izraellel kötött békemegállapodás aláírása után – írta a New York Post. A csoport a kivonuló izraeli csapatok után véres leszámolások sorozatába kezdett.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. október 14.



Megrázó felvétel mutatja, ahogy nyolc megvert, bekötött szemű férfi térdel az utcán, majd a fegyveresek az éljenző tömeg előtt mind a nyolcukat lelövik.

A Hamász bizonyíték nélkül azt állította, hogy „bűnözőket és Izraellel együttműködőket” végzett ki, a BBC szerint. Az áldozatok között volt Ahmad Zidan al-Tarabin is, aki állítólag egy rivális milíciának toborzott embereket.

Az izraeli hadsereg kivonulása után a Hamász gyorsan megpróbálta visszaszerezni a gázai ellenőrzést, és lecsapott a konfliktus alatt megerősödött „klánokra”, vagyis családi alapon szerveződő fegyveres csoportokra. A beszámolók szerint a megtorlások már a békemegállapodás aláírása előtt elindultak.

Vasárnap a gázai jelentések 52 halottról számoltak be a befolyásos Dagmoush-klánból, és 12 hamászos fegyveres is meghalt.

A hírek szerint a fegyveresek mentőautókkal rohanták le a klán főhadiszállását.

„Ez mészárlás. Elhurcolják az embereket, a gyerekek sikítanak és meghalnak, felgyújtják a házainkat. Mit követtünk el?” – mondta a klán egyik tagjának lánya az izraeli ynet Newsnak.

Hétfőn Donald Trump amerikai elnök azt sugallta, hogy egy megállapodás részeként jóváhagyta: a Hamász egy ideig saját belátása szerint intézze Gáza belső biztonságát. „Ők tényleg meg akarják állítani a problémákat, és erről nyíltan beszéltek, mi pedig egy időre jóváhagyást adtunk nekik” – mondta az Air Force One fedélzetén. „Közel 2 millió ember tér vissza olyan épületekbe, amelyeket leromboltak, és sok rossz dolog történhet. Azt akarjuk, hogy biztonság legyen. Szerintem rendben lesz. Ki tudja biztosan” – fogalmazott az elnök.

(via New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Beszélt Semjén Zsolttal a fideszes képviselő, aki korábban azt mondta: sosem kedvelte a KDNP-s politikust
Junghausz Rajmund szerint mindig hangot kell adni annak, ha valami hibát vagy igazságtalanságot tapasztalunk, „akkor is, ha néhány csinovnyiknak ez nem tetszik”.


Ahogy arról korábban írtunk, Semjén Zsolt indulatos parlamenti felszólalása – melyben vérváddal és alaptalan vádaskodással illette az ellenzéket – és ATV-s interjúja után posztot tett közzé Junghausz Rajmund. Újbuda fideszes képviselője a Facebookon többek között azt írta: sosem kedvelte Semjén Zsoltot, és megdöbbentette, hogy egyes politikusoknak – így a miniszterelnök-helyettesnek is – mennyire nem számítanak az elesettek. Semjén ugyanis elmondta: sosem járt még gyermekvédelmi intézményben.

Később már arról számolt be, hogy a miniszterelnök-helyettes meghívta egy beszélgetésre, kedden pedig délutáni posztjában arról írt, hogy megtörtént a találkozó. Ahogy az várható volt, a téma a gyermekvédelem volt. Junghausz a Facebook-on azt írta: „Azzal hívtak fel a Karmelitából, hogy a miniszterelnök-helyettes személyesen szeretne velem beszélni. Úgy olvasható a hírekből, hogy a kormányzat pozitív lépéseket tervez tenni a gyermekvédelem területén, ezért örömmel mentem el a találkozóra” – írta Junghausz.

Azt is elismerte, hogy volt benne némi bizonytalanság, mivel korábban elég egyértelműen megfogalmazta a véleményét Semjén Zsoltról. „Amiatt volt csak bennem némi bizonytalanság, hogy miként tudunk feszültségektől mentesen beszélni egymással annak ellenére, hogy korábban nem finomkodtam, amikor a gondolataimat megfogalmaztam vele kapcsolatban.”

A képviselő szerint azonban az aggodalom feleslegesnek bizonyult: „Aggodalmam alaptalannak bizonyult, érdemben tudtunk beszélni az igazán fontos kérdésekről.”

A beszélgetésen Semjén Zsolt megerősítette, hogy még az idén 17 milliárd forint többletforrás érkezik az állami szociális intézményrendszerhez. Junghausz szerint azon dolgoznak, hogy ebből a pénzből minél több a gyermekvédelembe kerüljön. „Így jelentősen növelhető a gyerekek étkeztetésére szánt összeg és bérkiegészítésre is sor kerülhet a szférában” – fogalmazott a képviselő.

A poszt szerint Semjén Zsolt azt is megkérdezte Junghausztól, hogyan osztaná fel ezt a többlettámogatást:

„Arra bíztatott, hogy őszintén írjam le az ezzel kapcsolatos a gondolataimat. Szakember továbbra sem vagyok, de az biztos, hogy lesznek megfontolandó javaslataim.”

Junghausz arról is írt, hogy szerdán találkozik Fülöp Attilával, a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárral, akivel elsősorban az Őrmezei Gyermekotthonban élő gyerekek helyzetének javításáról akar beszélni. Bízik abban, hogy ez a megbeszélés is nyitott hangulatban zajlik majd.

A bejegyzés végén személyesebb hangvételre váltott, és két tanulságot is megfogalmazott:

„Van abban erő, ha egy ember a saját sérelmeit hátrahagyva tud nyíltan beszélni az őt kritizáló féllel a személyüket meghaladó fontosságú ügyekről.”

Hozzátette:

„Mindig érdemes hangot adnunk annak, ha hibát vagy igazságtalanságot tapasztalunk a környezetünkben. Akkor is, ha néhány csinovnyiknak ez nem tetszik.”

A képviselő a poszt végén azt ígérte, a további részletekről is be fog számolni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lázár a brüsszeli kémügyről: Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát
A miniszter nem tagadta, hogy Magyarország kémhálózatot működtetett Brüsszelben, amikor ő felügyelte a területet, de szerinte ha a Direkt36-ban megjelentek igazak, a hírszerzőket ki kellene tüntetni.


Lázár János építésügyi miniszter a kaposvári Lázárinfón beszélt a brüsszeli hírszerzési ügyről – írta a Telex. A miniszter maga hozta szóba a témát, és úgy fogalmazott:

„Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát.”

Hozzátette, ha minden úgy volt, ahogy azt a Direkt36 írta, akkor a magyar hírszerzők munkájáért kitüntetés járna.

A kijelentések apropója a Direkt36 múlt heti oknyomozása a 2015–2017 közötti brüsszeli kémügyről, ami miatt az Európai Bizottság vizsgálatot indított. Az oknyomozó portál azt írta, hogy ebben az időszakban magyar hírszerzők uniós tisztviselőket céloztak meg Brüsszelben. A diplomata fedésben dolgozó magyar hírszerzők megpróbáltak információkat gyűjteni és beszervezni kint dolgozó magyarokat.

Egy magyar bizottsági munkatárs elmondta, hogy 2015 és 2017 között rendszeresen találkozott a brüsszeli magyar Állandó Képviselet diplomatafedésű hírszerzőjével, sokszor parkokban. „Nagyon szimpatikus, okos ember volt. Persze addigra már tudtam, hogy ő diplomatafedésben a magyar hírszerzés embere”. Állítása szerint beszervezési nyilatkozatot is alá akartak vele íratni, cserében támogatást ígértek egy számára kedves szervezetnek. Ő azonban ezt visszautasította.

A hírszerző 2017-ben lebukott, ami miatt a brüsszeli magyar hírszerző hálózat is kompromittálódott. Egy, az eseményeket jól ismerő forrás szerint:

„Súlyos ügy volt. Gyakorlatilag úgy kellett venni, hogy mindenki megbukott. Újra kellett húzni a teljes hálózatot.”

A brüsszeli magyar Állandó Képviseletet 2015–2019 között Várhelyi Olivér vezette, aki jelenleg uniós biztos. Vele Ursula von der Leyen személyesen beszélt a most megjelent cikk miatt. Hogy mi hangzott el, egyelőre nem tudni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk