Európai Gyógyszerügynökség: nincs bizonyíték az összefüggésre a Johnson & Johnson vakcinája és a vérrögképződéses esetek között

„A TISZA minden vezetője és ismert arca elindul a belső jelöltállításon és megmérettetné magát egyéniben is a jövő áprilisi választáson. Eközben a Fidesz vezetői gyávák elindulni és próbálnak felkerülni Orbán listájára, mint valami mentőcsónakba...Vajon mitől félnek?” - írta Facebook-oldalán.

- kérdezte posztjában a Tisza Párt elnöke.

Magyar Péter nem sokkal azután posztolta ezt, hogy Gulyás Gergely a kormányinfón beszélt a tiszás képviselőjelöltekről. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, szerint még a „Tisza Párt elnöke is meg van győződve arról, hogy a saját jelöltjeik olyan hülyék, hogy egy mondatot sem mondhatnak a nyilvánosság előtt”.

Donald Trump amerikai elnök addig nem hívja meg újra a Fehér Házba Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amíg az alá nem ír egy békemegállapodást az orosz–ukrán háború lezárásáról – írta a Politico több, a folyamatokra rálátó forrásra hivatkozva. Az értesülés szerint a Trump-adminisztráció mindenekelőtt egy megállapodás aláírását akarja elérni, és csak ezt követően hajlandó tárgyalni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról.

Az amerikai kormányzat a hírre reagálva leszögezte, hogy a végleges béketerv tartalmazni fogja a garanciákat.

– jelentette ki a Fehér Ház szóvivője.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy keddi egyeztetésen igyekezett megnyugtatni az európai tisztviselőket, mondván, Trump hosszú távú garanciákban gondolkodik, amelyek megakadályoznának egy jövőbeli orosz támadást. Azt Rubio is elismerte, hogy ukrán részről a nyugati biztonsági garanciák biztosítása jelenti a békekötés sarokkövét.

Az amerikai kezdeményezésű, eredetileg 28 pontos béketerv-vázlat korábbi verziója több, Moszkvának kedvező elemet tartalmazott. Ilyen volt például a Donbasz egyes részeinek feladása, Ukrajna NATO-tagságának elvetése és a hadsereg méretének korlátozása. Ezt a csomagot később európai és ukrán visszajelzések alapján 19 pontra szűkítették és finomhangolták, de a kezdeti változat komoly bírálatokat váltott ki. A háttérben zajló egyeztetésekről sokat elárul, hogy a Reuters szerint a korábbi amerikai tervet egy orosz „non-paper”, vagyis egy nem hivatalos javaslatcsomag is befolyásolta.

A helyzetet tovább bonyolította, amikor szerdán a Bloomberg nyilvánosságra hozta egy telefonbeszélgetés leiratát. Ebben Trump különmegbízottja, Steve Witkoff tanácsokkal látta el Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadót azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin milyen gesztusokkal nyerhetné el Trump bizalmát. A kiszivárgás után demokrata és republikánus politikusok is bírálták a megközelítést, a Fehér Ház és Trump azonban „standard” tárgyalási technikának nevezte az eljárást.

(via 24.hu)

„Kétszer nulla, az mégiscsak nulla” – ezzel a mondattal magyarázta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a magyar gazdaság idei teljesítményét csütörtök reggel az Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésén.

A kormány idén körülbelül 0,5 százalékos GDP-növekedéssel számol, de a miniszter szerint az utolsó negyedévben már magasabb pályára állhat a gazdaság. A valódi fordulatot 2026 közepétől várja, amikor a nagy beruházások, mint a BMW, a Mercedes, a CATL és a BYD gyárai termelni kezdenek. A költségvetési hiány idén és jövőre is 5 százalék körül alakul, az államadósság pedig jövőre 73,5 százalék körül marad.

– jelentette ki Nagy Márton.

Az inflációról azt mondta, a jelenlegi 4,3 százalékos szint az év végére 4 százalék alá csökkenhet. Ebben szerinte szerepe van az élelmiszer-árrésstopnak is, ami mintegy másfél százalékponttal fogja vissza az áremelkedést. A bérmegállapodásról közölte, hogy „órák kérdése, és megszületik”.

A kormány célja, hogy 2027-re a bérszint elérje az ezer eurót, ami a tegnapi árfolyamon számolva körülbelül 382 ezer forintot jelent.

A versenyképesség kulcsának az energiaárakat és az adópolitikát nevezte.

– tette fel a kérdést a Telex tudósítása szerint.

A kormány a rövid távú növekedést a belső fogyasztás élénkítésével, a hosszabb távút pedig a beruházásokkal akarja biztosítani. A jövő évi nyugdíjemelés mértékét a 2026-ra várt 3,6 százalékos inflációhoz igazítják. A lakhatási politikáról szólva a miniszter sikeresnek nevezte az Otthon Start programot, amelyre hetente kétezer szerződést kötnek, és kijelentette: „Mi a tulajdont részesítjük előnyben” a bérlakásokkal szemben.

Az ellenzéki képviselők többek között a régiós lemaradásról kérdezték a minisztert. Dávid Ferenc, a Demokratikus Koalíció képviselője arra volt kíváncsi, miért nő a magyar GDP lassabban, mint a cseh vagy a lengyel. Nagy Márton ezt az ipari szerkezet eltéréseivel, a nagyobb lengyel belső piaccal, a magas lengyel védelmi kiadásokkal és a menekültek ottani munkapiaci hatásával magyarázta. Tordai Bence, a Párbeszéd – Zöldek képviselője a miniszter környezetéhez köthető magántőkealapokról kérdezett, amire a miniszter annyit mondott, hogy a kérdésre már korábban választ adott.

A most elhangzott gazdasági prognózisok jelentős korrekciót mutatnak a korábbi kormányzati várakozásokhoz képest. A nemzetgazdasági miniszter még október végén, Miskolcon beszélt először arról, hogy az idei növekedés csupán 0,5–1,0 százalék között alakulhat, miután a kormány az év során többször is lefelé módosította a GDP-re és az inflációra vonatkozó előrejelzéseit.

Történelmi mélypontra zuhant a születések száma októberben, mindössze 5979 gyermek jött világra, ami 10 százalékkal, 686 újszülöttel kevesebb, mint egy évvel korábban – írta a Portfolio.hu. Bár volt már ennél kevesebb születés egy-egy hónapban, októberben még soha nem regisztráltak ilyen alacsony számot. Eközben a halálozások száma 6,8 százalékkal 10 333 főre csökkent, így a természetes fogyás 4354 fő volt, ami alig marad el a 2024. októberi 4424 fős értéktől.

A romló trendet a január és október közötti időszak adatai is megerősítik. Ebben a tíz hónapban a természetes fogyás 42 444 fő volt, ami 5,7 százalékkal haladja meg az előző évi 40 140 fős adatot. Ez a veszteség nagyjából Dunakeszi teljes lakosságának felel meg.

A teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 1,31-re esett, míg egy évvel korábban ez az érték 1,39 volt. Szezonálisan igazítva ez az adat is történelmi mélypontnak számít.

2023-ban az Európai Unióban rekordmértékben, 5,4 százalékkal esett a születések száma, a termékenységi ráta pedig 1,46-ról 1,38-ra süllyedt. Franciaországban 2024-ben 1,62-re esett vissza a termékenységi arányszám, ami szintén a fejlett világban tapasztalható tartós visszaesést jelzi. Az EU népességnövekedése is teljes egészében a nettó migrációból származott, a természetes fogyás -1,3 millió fő volt.

A kormány lakhatási és családtámogatási programokkal igyekszik növelni a gyermekvállalási kedvet. Ilyen a fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start program, amit Panyi Miklós államtitkár bejelentése szerint 2026. január elsejétől a külterületi lakóingatlanokra is kiterjesztenek. Szakértők szerint azonban a pénzügyi ösztönzők önmagukban kevesek a tartós fordulathoz. A termékenység növeléséhez szerintük komplex intézkedéscsomagra van szükség: a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítésére, a rugalmas munkavégzés támogatására, a megfizethető lakhatásra és a vándorlási egyenleg kezelésére is.