Tizennégy oldalon keresztül sorolja jelentésében a magyar médiahelyzettel kapcsolatos aggályait az Európa Tanács - számolt be róla a Népszava.

A dokumentum elkészítését számos interjú előzte meg: többek között magyar civil szervezetekkel, újságírókkal, és olyan kormányzati szereplőkkel beszéltek, mint Varga Judit igazságügyi miniszter, Orbán Balázs miniszterhelyettes, Karas Mónika, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke, valamint Kozma Ákos ombudsman.

A jelentés megállapította:

Mint írják, az NMHH döntéshozó testületében, a Médiatanácsban 2010 óta kizárólag kormánypárti delegáltak ülnek, így tisztán politikai testületnek tekinthető. A Médiatanácsnak úgy van lehetősége az egyes médiatartalmak vizsgálatára és szankciók meghozatalára, hogy az erről szóló törvény nem sorol fel világos paramétereket arra vonatkozóan, mi számít jogsértésnek. Az Igazságügyi Minisztérium által tavaly felállított, hivatalosan a Facebook „cenzúrázási gyakorlatát” vizsgáló Digitális Média Szabadság Bizottság jogkörei szintén ködösek.

Az Európa Tanács külön kitért a járványügyi veszélyhelyzet során meghozott, a médiát érintő kormányzati döntésekre, elsősorban a rémhírterjesztés szankciójára. Azt írják, tavaly 134 esetben indítottak az új Büntető törvénykönyvi passzus alapján eljárásokat és bár ezek többségét végül megszüntették, az eljárások nagy száma önmagában alkalmas lehet a szólásszabadság szűkítésére.

A dokumentumban megemlítik a tavaly decemberben elfogadott „dróntörvényt” is, amely értelmében akár egy éves szabadságvesztés is járhat azért, ha valaki az új jogszabályt megsértve készít felvételeket engedély nélkül más ingatlanjáról. Ez az Európa Tanács szerint súlyosan veszélyezteti a sajtó szabad működését.

Külön fejezetben foglalkozik a jelentés az állami hirdetések piactorzító hatásával. Mint olvasható,

A számtalan orgánumot – köztük az összes megyei napilapot – tulajdonló alapítvánnyal, a KESMA-val kapcsolatban azt írja a jelentés, hogy 200 újságíró veszítette el a munkáját létrehozásakor.

Például a Human Rights Watch vagy az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezetektől tilos bármit is közölni.

Kitértek az Index tulajdonosváltására, és a Klubrádió elhallgattatására is. Megjegyezték, mára a Népszava maradt az egyetlen ellenzéki hangvételű nyomtatott közéleti napilap.

A nagy érdeklődés miatt az első napon összeomlott a népszámlálás online rendszere - írja a Telex.

Ahogy mi is beszámoltunk róla, szombaton kezdődött a népszámlálás, amelyen a részvétel kötelező.

Ezután számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyekből nem érkezett be online a kérdőív. A népszámlálásban mindenkinek törvényi kötelezettsége rész venni. Aki ezt megtagadja, azt akár 200 ezer forintra is megbírságolhatják.

A Telexnek azonban szombaton napközben már több olvasó is jelezte, hogy nem tudnak részt venni a népszámlálásban, mert az online felület nem működik megfelelően.

Estére már nyilvánvalóvá vált, hogy hiba történt.

Arról egyelőre nincsenek hírek, hogy mikorra állhat helyre a rendszer.

Az közép-kelet-európai elnökök elítélik az Oroszország általi ukrajnai annexiót, soha nem fogják azt elismerni, és követelik az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás fokozását a közös nyilatkozatban. Az aláíró vezetők közül azonban feltűnően hiányzik Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnökének neve - szúrta ki a hvg.hu.

A nyilatkozatot hivatalos oldalán tette közzé Zuzana Caputová, szlovák elnök.

A közös elnöki nyilatkozat szövege így szól:

„Mi, Közép- és Kelet-Európa országainak elnökei, amelyeknek vezetői ellátogattak a háború sújtotta Kijevbe, és saját szemükkel győződtek meg az orosz agresszióról, nem hallgathatunk mikor Oroszország nyíltan megsérti a nemzetközi jogot, ezért a következő nyilatkozatot tesszük:

Szilárdan kiállunk a 2008-as NATO-csúcs döntése mellett, mely Ukrajna eljövendő NATO-tagságáról szól. Támogatjuk Ukrajnát az orosz invázió elleni védekezésben, követeljük, hogy Oroszország azonnal húzódjon vissza az összes megszállt területről és felszólítjuk az összes Szövetségest, hogy jelentősen növelje az Ukrajnának szánt katonai segítséget. Mindenkit, aki agresszív bűnöket követ el, felelősségre kell vonni.”

A hvg.hu megkérdezte a Köztársasági elnöki Hivatalt, hogy Novák Katalin miért nem írta alá a nyilatkozatot, illetve hogy mi az álláspontja az orosz annexióval kapcsolatban, azonban eddig nem kaptak választ.

Íme a nyilatkozatot támogató vezetők listája:

Zuzana Čaputová, Szlovákia köztársasági elnöke,

Miloš Zeman, Csehország köztársasági elnöke,

Alar Karis, Észtország elnöke,

Egils Levits, Lettország elnöke,

Gitanas Nauseda, Litvínia elnöke,

Stevo Pendarovski, Észak-Macedónia elnöke,

Milo Đukanović, Montenegró elnöke,

Andrzej Duda, Lengyelország elnöke,

Klaus Iohannis, Románia elnöke.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet is utolérte a sporolás: télre bezárják a kollégiumokat, az uszodát, az épületekben nem lehet több 18 foknál és nem lehet többé „a saját használatú eszközöket” az egyetemi hálózatról tölteni - ez derül ki az intézmény Hallgatói Önkormányzata által szombaton közzétett rektori utasításból. A bejegyzés szerint a 35/2022. számú rektori utasítás

A bejegyzés szerint december 17. és február 11. között a Diószegi Úti Kollégium és a ZMLEC kivételével bezárnak a kollégiumok. December 19. és január 9. között a Szárnyépületet kivételével minden épület bezár. December 19. és 2023. január 31. között bezár az uszoda is.

Az egyetemi épületekben – kivéve a Ludovika Aréna uszodai létesítményét és az egészségügyi ellátást biztosító helyiségeket –, így

A bejegyzésben megosztott rektori utasításból az is kiderül még többek között, hogy

nemcsak az uszoda zár be december második felétől, hanem a vívóterem és a lövészklub is,

az egyetemi épületek díszkivilágítását este 9 órakor lekapcsolják,

a kézszárítók és a világítótestek felét le kell kapcsolni,

nem lehet többé „a saját használatú eszközöket” az egyetemi hálózatról tölteni,

és havi 40 ezer forintban korlátozzák a személyi használatra is adott céges kocsik tankolását.

Az oktatási kérdésekben is születtek rendelkezések. Így ahol azt a tantervek lehetővé teszik, preferálni kell a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban (a továbbiakban: TVSZ) meghatározottak szerinti jegymegajánlást és az évközi értékelést. A vizsgaidőszakban a TVSZ szerinti távolléti vizsgáztatás rendelkezéseit kell alkalmazni,

hirdetés

a tavaszi félév pedig szükség szerint távolléti oktatásban indul majd.

„Ezek a szabályok számos kérdést vetnek fel, amelyeket összegyűjtve a HÖK egyeztetéseket kezdeményez az Egyetem vezetésével, hogy a lehető leggyorsabban egyértelműsítsük a tanulmányi kötelezettségeket” - írta a bejegyzésben a Hallgatói Önkormányzat.

Kapcsolódó

Működésképtelen lesz Szombathely a megemelt távhődíjak miatt a polgármester szerint

A városnak az eddigi 4100 forint helyett 51 456 forintot kell fizetnie gigajouleonként a távhőért. Nemény András szerint „égető az állami beavatkozás”.

hirdetés

Link másolása

KÖVESS MINKET:

Kiderült, melyek lesznek azok a budapesti postahivatalok, amelyeket október 8-tól bezárnak - írja a Telex.

A Magyar Posta pénteken közölte, hogy

Eddig azonban az nem derült, melyik postahivatalok húzzák le a végleg a rolót október 7-én este. A Telex szombaton szúrta ki, hogy az eredeti sajtóközlemény végén megjelent egy lista, amelyben felsorolták a bezárásra ítélt postákat.

Az egyik ilyen hivatal a soroksári Újtelepen található. A kerület polgármestere, Bese Ferenc szombaton a Facebook-oldalán azt írta, hogy tavasszal találkoztak a Magyar Posta egyik vezetőjével és lobbiztak - a lakossági igényekre való tekintettel - az újtelepi posta bővítéséért.

Bese azt elismerte, hogy „azóta Európa és benne Magyarország helyzete nagymértékben megváltozott a háború és az annak következményeképpen fellépett energiaválság miatt”, és a posta is energiatakarékossági intézkedéseket vezet be.

- írta a városvezető, aki később azt is bejelentette: petíciót indítanak az újtelepi posta bezárása ellen.