prcikk: A tavalyi után idén is 400 milliárd forintnyi uniós forrást bukik el végleg Magyarország | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

A tavalyi után idén is 400 milliárd forintnyi uniós forrást bukik el végleg Magyarország

Ha december végéig nem születik megállapodás Brüsszellel, újabb százmilliárdoknak inthetünk búcsút. Az EU a korrupciós kockázatok miatt nem fizet egy fillért sem.


Végleg elveszíthet Magyarország mintegy 400 milliárd forintnyi, azaz több mint egymilliárd eurónyi uniós támogatást az év végével – írta meg a Népszava. Ez az összeg már soha nem hívható le, mert lejárt a határidő, így a pénz visszakerült az Európai Unió központi kasszájába. A forrást azért buktuk el, mert a kormány a korrupciós kockázatok miatt felfüggesztett fejlesztési pénzekre nem tudott kifizetési kérelmet benyújtani.

Az ügy még 2022 végén kezdődött, amikor az Európai Unió jogállamisági és alapjogi aggályok miatt befagyasztotta a Magyarországnak szánt uniós pénzek egy részét. A szegényebb régióknak járó kohéziós forrásokból 6,3 milliárd eurót tart vissza az Európai Bizottság három operatív program esetében. A visszatartott pénzek feloldásához az EU konkrét lépéseket vár,

főleg a korrupcióellenes és átláthatósági törvényeken kellene változtatni.

A kohéziós pénzekre egy szigorú határidő, az úgynevezett „N+2” szabály vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy egy adott évre szánt összeget legkésőbb két évvel később lehet lehívni. Mivel a felfüggesztés miatt a kormány nem tudott számlákat benyújtani Brüsszelnek, a 2022-es keretösszegre vonatkozó határidő 2024. december 31-én lejárt. Az Európai Bizottság megerősítette, hogy ezzel 1,04 milliárd euró veszett el végleg.

A folyamat azonban itt nem áll meg: idén december végén újabb, hozzávetőleg 1,08 milliárd euró sorsa dől el. Amennyiben addig nem oldják fel a zárolást, a 2023-as évre szánt keret is elvész az N+2 szabály miatt. A tavalyi és az idei bukással együtt

a befagyasztott fejlesztési pénzek közel harmada akkor is elveszne, ha egy kormány a lehető leggyorsabban végrehajtaná az elvárt módosításokat.

A kohéziós alapokon túl a koronavírus-járvány utáni helyreállítási pénzek is veszélyben vannak. Ebből a forrásból Magyarországnak hozzávetőleg 10,4 milliárd euró járna, de ezt csak 2026 augusztusáig lehet lehívni. A hozzáférést úgynevezett „szupermérföldkövek” teljesítéséhez kötik, amelyek részben átfedésben vannak a többi elvárással. Ebből a keretből Magyarország eddig egy 920 millió eurós előleget kapott, amit vissza kell fizetni, ha nem történnek érdemi kifizetések.

A kormány szerint politikai okokból tartják vissza a pénzeket. „Nem érzem pontos megfogalmazásnak” az „uniós források elvesztését” – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, hozzátéve: „A magyar kormány célja, hogy az uniós források elvételét megakadályozza, ezeket az uniós forrásokat megszerezze és visszaszerezze.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Dobrev Klára: A DK jelöltjei visszalépnek három választókörzetben
A Demokratikus Koalíció Budapesten és Nógrádban is visszaléptet jelölteket a legszorosabbnak ígérkező körzetekben. A párt a lépéssel a Tisza Pártot is hasonló felelősségvállalásra szólította fel.


„Lépjünk előre, a DK példát mutat felelősségből” – írta szerda reggeli bejegyzésében Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke, bejelentve, hogy a párt visszalépteti három egyéni képviselőjelöltjét. A döntés azokat a körzeteket érinti, ahol a párt becslése szerint a legkiélezettebb verseny várható az április 12-i választáson.

A bejelentés három választókerületet érint.

Budapest 6. számú választókerületében Komáromi Zoltán lép vissza, ahol a Fidesz részéről Radics Béla, a Tisza Párt képviseletében Velkey György, valamint Hadházy Ákos függetlenként indul. Budapest 8. választókerületében Ternyák Andrást léptetik vissza, ahol a fideszes Tarnai Richárd, a tiszás Virágh Gabriella és Kunhalmi Ágnes méretteti meg magát. Nógrád 1. számú választókerületében Godó Beatrix a visszalépő, itt a Fidesz Becsó Zsoltot, a Tisza Párt pedig Szafkó Zoltánt indítja.

Dobrev Klára egyértelmű üzenetet is megfogalmazott a politikai rivális Tisza Párt felé, a koordináció szükségességére utalva.

„Reméljük a Tisza is hasonló felelősséggel jár el, a labda az ő térfelükön pattog”

– jelentette ki a pártelnök.

A bejelentés egyik eleme, Ternyák András visszalépése már tegnap ismertté vált. A Demokratikus Koalíció ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár az egyéni jelöltjeit visszahívja, mindhárom érintett körzetben továbbra is számít a pártlistára leadott szavazatokra.

A pártelnök a lépést a kormányváltás érdekében tett felelős döntésként értékelte, és köszönetet mondott a visszalépő jelölteknek a „kormányváltásért végezett hatalmas munkájukért”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Jámbor András a Fidesz „farokméregető kampányáról”: Megjavítottam a valósággal Orbán Viktor 2 napos képét
A képviselő szerint a színpadok mérete leplezi le a csalást. Szerinte a Tisza Párt rendezvényeit mindig messzebbről fotózzák, hogy kisebbnek tűnjön a tömeg.


Jámbor András országgyűlési képviselő a Facebookon írt arról, hogy „megjavította a valósággal Orbán Viktor 2 napos képét”. A politikus szerint a Fidesz kampánya már csak a „hazaárulózásból és farokméregetésből” áll.

Jámbor azt állítja, hogy az Orbán Viktor által közzétett összehasonlító képeken a Tisza Párt rendezvényeit rendszeresen sokkal messzebbről fotózzák, hogy a tömeg kisebbnek tűnjön.

Ezt szerinte azzal lehet ellenőrizni, hogy a két színpad valójában nagyjából ugyanakkora, a tiszás képeken mégis rendre sokkal kisebbnek látszik.

A politikus egy konkrét példát is említ, ahol a fideszes színpad nyolcszor akkorának tűnik, mint a tiszás. „Tehát kb. nyolcszor akkora a tiszás tömeg is a fideszeshez képest, mint amit a szemünk mutat első ránézésre!” – írta.

Jámbor szerint

a tömeg-összehasonlításokat más módszerekkel is lehet manipulálni, például kezdés előtt készült tiszás fotókkal, vagy egy 140 ezres város tömegét egy 10-20 ezres városéval összevetve.

A képviselő szerint problémás az is, amikor „másik megyéből utaztatott tömegről” van szó. Posztját azzal zárta: „A lényeg viszont az: az igazság április 12-én el fog jönni, Viktorért is!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Überluxus csicsás nagytárgyaló, 90 milliós parketta” – Hadházy Ákos újabb képeket tett közzé a Nemzeti Bank luxusfelújításáról
A független képviselő újabb részleteket tárt fel a jegybanki költekezésről. A bútorszállítmányok mögött Matolcsy György fiának cége is felbukkanhatott.


Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felújított székházának luxustárgyalóiról tett közzé újabb posztot a közösségi oldalán. Állítása szerint

van egy „überluxus csicsás nagytárgyaló”, ahol a székek darabja 1,2 millió forint plusz áfa, az egyedi gyártású, intarziás parketta pedig lerakással együtt négyzetméterenként 110 ezer forint plusz áfa, összesen 90 millió forint plusz áfa.

A képviselő emellett említést tesz egy luxus kistárgyalóról, egy „méregdrága” velúr fali kárpitos kistárgyalóról, „puritán” kistárgyalókról fa falborítással és háromszázezres székekkel, valamint üvegfalú modern tárgyalókról. Utóbbiakról azt állítja, hogy 20 centi vastag üvegezéssel, hajlított sarokkal készültek, „ami sokkal drágább”, és szerinte összesen 400 milliót költöttek csak az üvegfalakra.

A székekről a képviselő azt írta, hogy a pontos típusuk nem mindig megállapítható, de szerinte

tudni kell, hogy Matolcsy György jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak bútorgyára is van.

Hadházy úgy folytatja, hogy az MNB másik luxusberuházásainál, a Posta palotánál és a balatonakarattyai luxusüdülőnél „bizonyíthatóan tőle vették a bútorokat”. Azt is hozzáteszi: „a 444 által kiperelt árlistában viszont számos olyan szék van, ahol nem jelölik meg a típust, hanem annyit írnak oda, hogy »fejlesztés, családi« – vajon melyik családra gondolhattak?”

Hadházy Ákos posztját azzal zárja, hogy véleménye szerint

Matolcsy több tárgyalót épített a Nemzeti Bankba, mint amennyi a Parlamentben van.

A képviselő azt is állítja, hogy a 105 milliárdos beruházást Matolcsy Ádám egy barátja kivitelezte, a pénz pedig abból a „nyereségből” származott, amelyet az MNB a devizahitelek átváltásakor realizált. Úgy véli, ezt az összeget a költségvetésbe kellett volna befizetni, de ehelyett „luxuspalotákat” építettek belőle, a maradékot pedig „szétlopták Matolcsyék”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Amíg Ukrajna nem ad olajat, Magyarország irányából nem kap gázt
A miniszterelnök megelégelte a 30 napja tartó olajblokádot. A drasztikus lépéssel a rezsicsökkentést és a magyarok pénztárcáját védené.


Orbán Viktor a Facebook-oldalán jelentette be, hogy hamarosan kormányülés lesz, ahol fontos előterjesztést tesz az energiaellátás ügyében. A miniszterelnök azt állítja, hogy „a Barátság-kőolajvezeték működését Ukrajna 30 napja blokkolja”.

A kormányfő szerint „az ukrán zsarolással szemben eddig sikeresen védekezünk”. Úgy véli, a „védett áraknak” köszönhető, hogy a magyarok fizetik a legalacsonyabb árakat a benzinkutakon egész Európában. Orbán Viktor szerint azonban tovább kell lépni.

„Az olajblokád letörése és Magyarország biztonságos energiaellátása érdekében most újabb intézkedésre van szükség”

– mondta a videós üzenetben.

Bejegyzése szerint ezért a kormány azt tervezi, hogy

„a Magyarországról Ukrajnába irányuló gázszállításokat fokozatosan leállítjuk, és az így nálunk maradó gázmennyiséget itthon betároljuk. Amíg Ukrajna nem ad olajat, Magyarország irányából nem kap gázt.”

A miniszterelnök ezt azzal is indokolta, hogy szerinte Ukrajna közben a Magyarországot ellátó déli gázvezetéket is támadja, ezért Magyarországnak tartalékolnia kell. „Ezért az ukránok helyett most a magyar gáztározókat töltjük föl” – fogalmazott. Videóját azzal zárta, hogy megvédik Magyarország energiabiztonságát, és megtartják a védett benzinárat, valamint a rezsicsökkentett gázárat.

A Barátság kőolajvezeték déli ága, amely Magyarországot és Szlovákiát látja el, január 27-én állt le. Az ukrán fél szerint a leállást egy orosz dróntámadás okozta kár indokolja, ezzel szemben a magyar kormány szándékos blokádról beszél. Orbán Viktor jelezte, hogy amíg az olajszállítások nem indulnak újra, Magyarország blokkolja a Kijevnek szánt 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot és a további szankciókat. Az Európai Unió vezetői felajánlották, hogy technikai és pénzügyi segítséget nyújtanak a vezeték javításához.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk