A Rovatból

EU-tagállamok vezetői: Felelősségre kell vonni az ukrajnai háború felelőseit és bűntársaikat

Az Európai Tanács felszólította Moszkvát, hogy állítsa le a háborús bűnnek minősülő támadásokat, tegye lehetővé humanitárius folyosók létrehozását a civilek evakuálására, biztosítson hozzáférést a humanitárius segélyekhez és engedje szabadon a túszokat.

Link másolása

Az Európai Unió szankciói jelentős hatást gyakorolnak Oroszország és Fehéroroszország gazdaságára, azonban be kell zárni a megszorító intézkedések megkerülését lehetővé tevő kiskapukat - szögezték le az Európai Unió tagországainak vezetői Brüsszelben, a kétnapos EU-csúcs első munkanapjának az ukrajnai háborúval foglalkozó vitáját követően péntek hajnalban.

Az uniós csúcstalálkozón elfogadott zárónyilatkozatban a tagországi vezetők hangsúlyozták, a szankciók képesek arra, hogy hatékonyan meghiúsítsák Oroszország képességét az Ukrajna ellen indított agresszió folytatására, azonban az intézkedések széles körű betartására van szükség.

Az Európai Tanács felszólította Moszkvát, hogy állítsa le a háborús bűnnek minősülő támadásokat, tegye lehetővé humanitárius folyosók létrehozását a civilek evakuálására, biztosítson hozzáférést a humanitárius segélyekhez és engedje szabadon a túszokat.

Az uniós tagállamok vezetői kijelentették, hogy az ukrajnai invázió felelőseit és bűntársaikat a nemzetközi joggal összhangban felelősségre kell vonni. Elköteleződtek továbbá amellett, hogy támogatást nyújtsanak az ukrán kormánynak azonnali szükségleteinek kielégítéséhez, és a háború végeztével a demokratikus Ukrajna újjáépítéséhez. Felszólították az Európai Bizottságot, hogy továbbra is nyújtson technikai segítséget Ukrajna számára a szükséges demokratikus reformok végrehajtásához. Arra ösztönözték továbbá az uniós bizottságot, hogy a lehető leghamarabb fejezze be a menekülteket befogadó tagállamok támogatásával kapcsolatos javaslat kidolgozását, hogy az uniós finanszírozás minél előbb mozgósítható legyen.

Egy neve elhallgatását kérő uniós tisztségviselő tájékoztatása szerint az európai vezetők mintegy másfél órás vitát folytattak Joe Biden amerikai elnökkel.

Ragaszkodtak ahhoz, hogy Washingtonnak és az EU-nak össze kell hangolnia a megszorító intézkedéseiket, különösen az azok megkerülésére irányuló kísérletek meghiúsítását.

Közölte, az orosz gazdaságot sújtó negyedik szankciós csomag múlt heti elfogadását követően a vezetők nem határoztak újabbak meghozataláról, jelezte ugyanakkor, hogy további intézkedések előkészítésén dolgoznak.

Elmondta, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videókapcsolaton keresztül vett részt az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozásán, és azt mondta: az Oroszországgal folytatott háború az értékek összecsapása, amelyben Ukrajna méltónak bizonyult az európai uniós tagságra.

Az ukrán elnök megköszönte, hogy az EU katonai és humanitárius támogatást nyújt országának, ugyanakkor hangsúlyozta, az EU lassan reagál, és késik az újabb szankciók kivetésével Moszkva, és különösen az orosz energiaszektorral szemben, amely "Vlagyimir Putyin orosz elnök hadigépezetét táplálja".

Alexander De Croo belga miniszterelnök sajtótájékoztatóján a szankciók betartatásának fontosságát hangsúlyozta, és azt, hogy be kell zárni az esetleg kiskapukat, melyeken keresztül kijátszhatók a megszorító intézkedések. Kijelentette: minden esetleges új szankciónak keményebben kell sújtania Oroszországot, mint az EU-t.

"Az alapszabály az, hogy a szankcióknak sokkal nagyobb hatással kell lenniük az orosz oldalra, mint az európaira. Nem háborúzunk magunkkal szemben"

- fogalmazott.

Közölte továbbá, az EU céljai között szerepel az orosz gázbehozatal csökkentése a háború finanszírozásának megszüntetésére. Az energiával kapcsolatos új intézkedések kivetése azonban óriási hatással lenne az európai gazdaságokra - tette hozzá.

Mark Rutte holland kormányfő a tanácskozást követően úgy nyilatkozott, hogy a tagállami vezetők tárgyaltak esetleges új szankciók bevezetéséről, csütörtök este azonban nem körvonalazták a további büntetőintézkedéseket. Hozzátette: "az orosz energiaimport tilalmát minden tagállam támogatná, azonban ez rövidtávon nem kivitelezhető".

Hangsúlyozta továbbá, hogy az energiabojkott bevezetése előtt az európai energiaimport diverzifikálására lenne szükség, azonban ez is időt vesz igénybe. Hetekbe, akár hónapokba telhet, mire Németország és egyes kelet-európai országok más olajszállítókkal köthetnek szerződéseket, a földgáz esetében pedig ez még tovább tartana - tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Javaslom, hogy a Fideszt is keresd meg” – Magyar Péter visszaszólt a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének, miután vizsgálat indult ellene
Szerinte Lánczi Tamásnak arról kéne érdeklődnie, hogy „Orbán Viktor hogyan avatkozik be magyar adófizetői milliárdokkal szinte az összes balkáni választásba”.

Link másolása

Magyar Péter is reagált arra hírre, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatot indított ellene egy, a Magyar nemzetben csütörtökön megjelent cikk nyomán. A lap arról írt, hogy Magyar mögött a Datanet áll.

Ezt abból vezetik le, hogy a jogász által elindított talpramagyarok.hu nevű oldal adatkezelési tájékoztatójában két olyan cég szerepel, amik a Magyar Nemzet szerint a Datadat utódcégei, vagy ahhoz kapcsolódnak.

Magyar Péter a vizsgálattal kapcsolatban azt írta a Facebook-oldalán csütörtök délután:

„Friss hír, hogy az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatal havi ötmillió forintért kitartott elnöke, Lánczi Tamás vizsgálatot indított velem kapcsolatban, külföldi befolyásolási kísérlet miatt.

Kedves Tomi,

Örülök, hogy megdolgozol a pénzedért. Javaslom, hogy a Fideszt is keresd meg, akár az Állami Számvevőszék elnökével (havi 6,5 millió forint) közösen és érdeklődjetek náluk, hogy évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél, illetve, hogy Orbán Viktor hogyan avatkozik be magyar adófizetői milliárdokkal szinte az összes balkáni választásba, de még a franciába is.

Várom a hívásodat, MP”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Magyar Péter: A megyei jogú városokban 3 százalékkal vezet előttünk a Fidesz, ők 26 százalékon állnak, mi 23 százalékon
Egy eddig nem publikált közvélemény-kutatás eredményét ismertette Orosházán. Mondott egy ennél „fantasztikusabb” adatot is.

Link másolása

A megyejogú, és ahhoz közel álló méretű városokban áll a legjobban Magyar Péter pártja, ezeken a helyeken 3 százalékkal van előttük a Fidesz - erről beszélt Magyar Péter az Orosházán tartott fórumán. A frissen politikai pályára lépett jogász mindezt eddig nem publikált közvélemény-kutatási adatokra hivatkozva mondta.

Magyar szerint ezeken a területeken a Fidesz 26 százalékon, míg az ő pártja 23 százalékon áll.

„Én azt gondolom, hogy ez egy fantasztikus szám. És ami még ennél is fantasztikusabb, hogy a 18 és 29 éves korosztályban pontosan dupla annyi szavazónk van, mint a Fidesznek”

- fejtette ki Magyar, akinek bejelentését taps fogadta.

Magyar azt is hozzátette: ez nyilván nem elég az üdvösséghez és a teljes változáshoz.

„Nyilván sok ezer milliárd forintról van szó, sokak szabadságáról is most már. Úgyhogy a fiúk mindent el fognak követni a legaljasabb eszközökkel, erre legyenek készen (..) hogy megakadályozzák, hogy átütő eredményt érjünk el” - mondta Magyar.

Az Orosházán tartott fórumról készült élő Facebook-bejelentkezést ITT tudod megnézni, az idézet rész körülbelül az 57. percnél hangzik el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Százezer forintnyi áruval megpakolva akart kisurranni egy Lidl-ből egy banda, akikkel gyerekek is voltak
Egyszerűen kitolták a bejáraton a bevásárlókocsit. A dolgozók azonban kiszúrták őket, így inkább menekülőre fogták.

Link másolása

Több mint százezer forintnyi áruval megpakolva, fizetés nélkül távozott egy solti áruházból egy banda. A rendőrség lopás gyanúja miatt indított nyomozást ismeretlen tettesek ellen.

A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság csütörtöki közleményében azt írta, hogy a két férfi és a két nő - akikkel a közzétette videófelvétel szerint két gyermek is volt - január 26-án 19 óra 15 perc körül az áruházból százezer forintot meghaladó értékű árucikket akart eltulajdonítani úgy, hogy a telepakolt bevásárlókocsit a bejárati ajtón át tolták ki a parkolóba.

A lopást azonban az alkalmazottak észrevették, ezért a bűnbanda tagjai – a termékeket hátrahagyva – elmenekültek a helyszínről.

A társaság egyik fele valószínűleg egy kék színű Opellel közlekedett.

A rendőrség kéri, hogy aki a felvételen látható személyek bármelyikét felismeri, hívja a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányságot a 06-76/513-356-os számon. A névtelenség megőrzése mellett is tehető bejelentés a telefontanú (06-80/555-111) zöldszámán vagy a 112-es segélyhívó számon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Az utóbbi évtizedek legnagyobb kémbotránya bontakozik ki Ausztriában
Egy volt belbiztonsági tisztviselő letartóztatásával kezdődött, akit azzal vádolnak, hogy az FSZB számára kémkedett. Azóta egy további férfit is köröznek, akiről feltételezik, hogy Oroszországban van.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

A 61 éves Egisto Ottót március végén vették őrizetbe azzal a gyanúval, hogy Oroszországnak kémkedett – jelentette a BBC.

Az osztrák és német média által megszerzett 86 oldalas osztrák rendőrségi elfogatóparancs szerint Ottót azzal gyanúsítják, hogy

információkat adott át Jan Marsaleknek, a Wirecard nevű cég szökésben lévő vezetőjének.

A 44 éves, szintén osztrák állampolgárságú Marsaleket csalás gyanúja miatt körözi a német rendőrség, és jelenleg vélhetően Moszkvában tartózkodik, miután 2020-ban Ausztrián keresztül menekült el.

Az osztrák rendőrségi elfogatóparancs szerint a Wirecard korábbi főnöke megbízta Egisto Ottot és egy másik osztrák biztonsági tisztet, hogy több éven keresztül, 2017-től érzékeny információkat adjanak át Oroszországnak. Otto tagadja, hogy bármit elkövetett volna.

Azzal gyanúsítják, hogy magas rangú osztrák belügyminisztériumi tisztviselők telefonadatait adta át Oroszországnak.

Az osztrák Standard napilap szerint Egisto Otto állítólag azután szerezte meg a telefonokat, hogy véletlenül a Dunába estek a belügyminisztérium hajókirándulásán. Lemásolta a tartalmukat, és továbbadta Jan Marsaleknek, aki pedig Moszkvának továbbította az adatokat.

Azzal is gyanúsítják, hogy hamis ürüggyel megszerezte Hristo Grozev bolgár újságíró bécsi címét.

Grozev azonosította be Alekszej Navalnij ellenzéki politikus 2022-es megmérgezése kapcsán azokat az FSZB ügynököket, akik Navalnij életére törtek. Navalnij idén halt meg egy orosz börtönben az Északi-sarkkörön. Hristo Grozev azóta, biztonsági okokból elhagyni kényszerült Bécset.

Karl Nehammer osztrák kancellár az Egisto Otto-ügyet „a demokráciát és országunk nemzetbiztonságát fenyegető veszélynek” nevezte, és gyors kivizsgálásra szólított fel. A kémbotrány felélesztette azokat a félelmeket, hogy Ausztria továbbra is az orosz kémkedés melegágya.

Az osztrák Zöld Párt, a kormánykoalíció fiatalabb pártja Egisto Ottót „az orosz jéghegy csúcsának" nevezte Ausztriában. A Zöldek azzal vádolják a szélsőjobboldali Szabadságpártot, hogy lehetővé teszi az oroszok játszmáit Ausztriában.


Link másolása
KÖVESS MINKET: