HÍREK
A Rovatból

EU-biztos: Brüsszel ismét zárolja a forrásokat, ha Magyarországon rosszabbodik a helyzet

A német államminiszter pedig bírálta, hogy csütörtökre „csak azért kellett rendkívüli EU-csúcsot összehívni”, mert „Magyarország blokkolja az ukrajnai segélycsomaggal kapcsolatos megállapodást”.


Ha Magyarországon rosszabbodik a jogállamisági helyzet, akkor "ismét zároljuk az európai uniós forrásokat, ez egy dinamikus folyamat" - jelentette ki Vera Jourová, a demokráciáért és átláthatóságért felelős uniós biztos hétfőn az EU-tagállamok uniós ügyekkel foglakozó minisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve.

Az uniós források zárolása akkor történik meg, ha egy ország nem teljesíti a feltételeket, Magyarországon pedig nem volt biztos, hogy kellőképpen üldözik a csalást és a korrupciót, azonban amint Budapest megreformálta az igazságügyi rendszert, az EU is elkezdte felszabadítani a pénzeket

- jelentette ki a cseh biztos.

A Financial Times című napilap hétfőn azt írta, hogy egy brüsszeli bürokraták által fogalmazott dokumentum amellett érvel, hogy amennyiben nem születik döntés Ukrajna 50 milliárd eurós finanszírozásáról a csütörtöki rendkívüli EU-csúcstalálkozón, a tagállamok nyilvánosan kijelentik, hogy nem tudják elképzelni, hogy Magyarország a neki járó forrásokat megkapja, illetve azt is felvetik, hogy teljes mértékben meg kell vonni ezeket a forrásokat.

Hadja Lahbib belga külügyminiszter a tanácskozásra érkezésekor az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre azt válaszolta: legfontosabb, hogy csütörtökön mind a 27 tagállam megállapodásra jusson, és ezen az EU Tanácsának jelenleg soros belga elnöksége keményen fog dolgozni.

"A csütörtöki csúcstalálkozó után meglátjuk, hogy mi lehet alternatíva. De a cél az, hogy egyhangú megállapodást érjünk el. Ugyanarról a tervezetről fognak tárgyalni, mint amelyről a legutóbbi decemberi csúcson"

- tette hozzá.

Anna Lührmann európai és klímaügyekért felelős német államminiszter érkezésekor az újságíróknak adott nyilatkozatában bírálta, hogy csütörtökre "csak azért kellett rendkívüli EU-csúcsot összehívni", mert "Magyarország blokkolja az ukrajnai segélycsomaggal kapcsolatos megállapodást".

"Nem véletlen, hogy a közös értékeinket és a jogállamiságot leginkább sértő EU-tagállam, Magyarország az, amely ismételten kívül áll 26 uniós tagállam konszenzusán, most éppen az ukrajnai segélykérdésben. A közös jogállami értékektől elfordult Magyarország alapvető problémájához kapcsolódik az is, hogy Ukrajnával kapcsolatban ennyire hiányzik belőlük a szolidaritás" - hangoztatta.

Véleménye szerint Magyarországgal az is a probléma, hogy még nem ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. "Teljesen elfogadhatatlan a szolidaritás ilyen fokú hiányának kimutatása egy EU-tagállam felé"

- hangsúlyozta.

Mint mondta, az uniós tagállamoknak világossá kell tennünk, hogy egységesek az ukrajnai segélyeket illetően. "Fontos ennek az egységnek a demonstrálása, és a magyar kormány számára egyértelművé tenni, hogy a jogállamiság és az alapvető uniós értékek ilyen módon történő megsértése nem lehetséges. Az EU-nak cselekvőképesnek kell lennie, és világossá kell tennie, hogy készen állunk megvédeni értékeinket belül és kívül egyaránt" - fogalmazott a német államminiszter.

[via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Fidesz-frakció fele távozhat a parlamentből, ha 12 évben maximalizálják a képviselők mandátumát
Magyar Péter hétfőn jelentette be az országgyűlési képviselői mandátumkorlát maximalizálásáról szóló javaslatot. Ez a Fidesz-frakció több mint felét, 25 politikust érintene, köztük a rendszerváltás óta politizálókat is.


Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlés ülésén bejelentette, hogy 12 évben maximalizálnák az országgyűlési képviselők mandátumát. A javaslat alapjaiban rajzolná át a parlamentet, és tömeges cserét eredményezne különösen a Fidesz–KDNP padsoraiban. A jelenlegi frakciók összetételét vizsgáló adatok szerint a volt kormánypárti frakciókban jelentős azok aránya, akik már rég túllépték ezt a határt.

A 44 tagú Fidesz-frakciónak 25 tagját, a nyolc tagú KDNP-frakciónak hat tagját érintené egy ilyen intézkedés a jövőben

– mutat rá a 24.hu.

A Fideszben több olyan politikus is van, akik már a rendszerváltás óta tagjai az Országgyűlésnek. Németh Zsolt 1990 óta folyamatosan képviselő, míg Horváth László mandátumában voltak megszakítások.

A kilencvenes évek végén kezdők – köztük Balla György, Balla Mihály, Bencsik János, Vitányi István, V. Németh Zsolt és Zsigó Róbert – 1998 óta, esetenként megszakításokkal parlamenti tagok.

A kétezres évek elején indult generáció szintén érintett: Lázár János és Szijjártó Péter 2002 óta, Ágh Péter, Gyopáros Alpár és Tilki Attila pedig 2006 óta képviselők.

Gulyás Gergely, Pócs János és Budai Gyula 2010-ben kerültek a parlamentbe, Kocsis Máté mandátuma pedig nem volt folyamatos azóta.

A KDNP frakciója kisebb, de hasonló mintázatot mutat. Simicskó István és Hargitai János 1998 óta parlamenti képviselők, Rétvári Bence 2008-ban, Seszták Miklós pedig 2010-ben kezdte képviselői pályafutását.

A Mi Hazánk frakciójában Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is 2010-ben szereztek először mandátumot, de mandátumaik azóta nem voltak folyamatosak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Havasi Bertalan: Magyar Péternek elment az esze
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint ma ezt az egész ország végérvényesen megtudhatta. A párt nevében felszólította a kormányfőt, illetve a mögötte álló parlamenti többséget, hogy hagyják abba a Rákosi-korszakot idéző fenyegetőzést és a félelemkeltést.
F. O. - szmo.hu
2026. június 22.



„A Fidesz felszólítja a kormányfőt, illetve a mögötte álló parlamenti többséget, hogy a Rákosi-korszakot idéző fenyegetőzést és a félelemkeltést hagyják abba, és térjenek vissza a Magyarországhoz méltó, higgadt, nyugodt polgári kormányzás gyakorlatához” – írta a Havasi Bertalan, az ellenzéki párt kommunikációs igazgatója hétfőn.

Havasi Bertalan az MTI-hez eljuttatott közleményben úgy fogalmazott:

a mai napon az egész ország végérvényesen megtudhatta és megláthatta, hogy „a miniszterelnöknek elment az esze”.

A kommunikációs igazgató szerint ennek jelei már eddig is sokakat aggasztottak. „De ma bizonyossá vált, hogy a kormány élén egy önmagán uralkodni képtelen, erőszakos, és Magyarország polgárait nyakló nélkül fenyegető miniszterelnök áll” – jelentette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Már közel ezren küldték el véleményüket az Alaptörvény-módosításról
A miniszterelnök délutáni sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy máris nagy az érdeklődés a társadalmi egyeztetés iránt. Azt is mondta, sokan örülnek annak, hogy nem százmilliárdokba kerülő nemzeti konzultációt indított a kormány.
F. O. - szmo.hu
2026. június 22.



Már csaknem ezer vélemény érkezett magyar emberektől a társadalmi egyeztetésre bocsátott Alaptörvény-módosításról, mondta hétfő délutáni sajtótájékoztatóján Magyar Péter. A miniszterelnök hozzátette: sok olyan visszajelzést kaptak, milyen jó, hogy nem nemzeti konzultációt indított a kormány százmilliárdokból, hanem ténylegesen kikérik az emberek véleményét.

A kormányfő kifogásolta, hogy az ellenzéki képviselők nem tartották fontosnak, hogy az ország valaha volt legnagyobb közjogi törvénycsomagjáról és Európa legszigorúbb korrupcióellenes hivataláról beszéljenek az Országgyűlésben.

A társadalmi egyeztetés után már jövő héten az Országgyűlés elé terjesztik az Alaptörvény módosítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt nézheted élőben Magyar Péter sajtótájékoztatóját a Tisztítótűz-műveletről
A miniszterelnök a parlamenti beszédében bejelentett Tisztítótűz-művelet részleteiről beszél bővebben a délutáni sajtótájékoztatóján. Kövesd velünk élőben!


Magyar Péter hétfőn kora délután a parlamentben szólalt fel, ahol bejelentette az úgynevezett Tisztítótűz-műveletet. Elmondása szerint ez egy átfogó jogi, politikai és gazdasági akció lesz, melynek célja Magyarország megszabadítása az „orbáni maffia” szorításáról. Ennek egyik eleme lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása, amihez legalább 47 jogszabályt kell módosítani. Egy másik része pedig a közjogi méltóságok eltávolítása.

A kormányfő most sajtótájékoztatón ismerteti az erről szóló részleteket, itt követheted élőben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk