Pénteken hidegfront érkezik az ország területére, emiatt esőre és széllökésekre kell számítani - írja előrejelzésében az Időkép.
A záporok, zivatarok mellett néhol az ég is megdörrenhet, többfelé élénk, helyenként erős lehet a változó irányú szél.
Hajnalban 6-12, napközben 10-18 fokot mérhetünk, a tartósabban csapadékos tájakon lesz hűvösebb az idő.
A hideg nem tart ki a hétvégére, szombaton már sok napsütésre számíthatunk, legfeljebb északon, északkeleten fordulhat elő néhol egy-egy gyenge futó zápor. Többfelé élénk lesz a nyugati-északnyugati szél. A hajnali -2 és +6 fokos hideg után délutánra 14 és 19 fok közé melegszik a hőmérséklet.
Az igazi nyárias idő és a felmelegedés vasárnap érkezik sok napsütéssel és csapadékmentes idővel.
Többfelé élénk, északnyugaton erős lökések kísérhetik a déli-délkeleti szelet. Hajnalban még hűvös lesz, napközben viszont már 18 és 24 fok közé melegszik a levegő.
Pénteken hidegfront érkezik az ország területére, emiatt esőre és széllökésekre kell számítani - írja előrejelzésében az Időkép.
A záporok, zivatarok mellett néhol az ég is megdörrenhet, többfelé élénk, helyenként erős lehet a változó irányú szél.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy már hírt adtunk róla, a filmet alkotó és forgalmazó Juno11 elérhetővé tette a Tavaszi Szél - Az ébredés című dokumentumfilmet, vagyis a Magyar Péter-filmet a YouTube-csatornájukon. Az alkotók videóüzenetben jelentették be, hogy
az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban.
Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.
A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”. Kijelentették, hogy
a saját szakmai szempontjaiknál fontosabbnak tartják a közös jövő formálásához való hozzájárulást.
Mint mondták, ezzel a lépéssel lemondanak olyan további szakmai és anyagi előnyökről, lehetőségekről és elismerésekről, amelyeket egy hagyományos forgalmazási út mellett elérhetne a film.
Bejelentették:
„a csapatunkkal közösen azt a döntést hoztuk, hogy a húsvéti hétvége apropóján ma este 19 órától vasárnap éjfélig ingyenesen elérhetővé tesszük a filmet az eletedmozia.hu platformunkon”.
A film nézettsége szombaton, a reggeli órákban átlépte az 1 milliót, és percről percre folyamatosan nő.
Ahogy már hírt adtunk róla, a filmet alkotó és forgalmazó Juno11 elérhetővé tette a Tavaszi Szél - Az ébredés című dokumentumfilmet, vagyis a Magyar Péter-filmet a YouTube-csatornájukon. Az alkotók videóüzenetben jelentették be, hogy
az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban.
Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ki vagyunk rekesztve” – Drámai helyzetbe kerültek az izlandi magyar szavazók
Az Izlandon élő magyar állampolgárok egy része még nem kapta meg a levélszavazási csomagját. A postai késések miatt veszélybe került, hogy voksaik a törvényi határidőre beérkezzenek a Nemzeti Választási Irodához.
Több Izlandon élő magyar sem kapta még meg a levélszavazási csomagját, hiába regisztráltak időben, még februárban az áprilisi választásra. Mivel Izlandon nincs magyar külképviselet, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgároknak ez az egyetlen módja a szavazásnak – írta a Telex. A húsvéti ünnepek miatti postaszünet után a csomagok legkorábban kedden érkezhetnek meg, így szinte lehetetlen, hogy a válaszborítékok a törvényi határidőig, április 12-én este 7 óráig visszaérjenek a Nemzeti Választási Irodához.
Az Izlandra költözött magyarok azonban szervezkedni kezdtek: az Izlandi Magyarok nevű Facebook-csoportban megtervezték, hogy összegyűjtik a beérkező borítékokat, és egyikük hazarepül az összes levélszavazattal.
Ehhez az kell, hogy a szavazási csomagok legkésőbb április 10-ig megérkezzenek hozzájuk. A helyzetet nehezíti, hogy a helyi tiszteletbeli konzul április 16-ig nem elérhető, a norvégiai magyar külképviselet pedig már nem tudja pótolni a hiányzó csomagokat.
Egy Izlandon élő, a neve elhallgatását kérő olvasó a kialakult helyzetről azt mondta: „
Az a véleményem, hogy ki vagyunk rekesztve a szavazati jogunk gyakorlásából, illetve függünk a rendszer bürokráciájától.
Ugyanolyan jogunk kellene hogy legyen a szavazatok időben való leadásához, mint az összes többi állampolgárnak”.
Mindeközben országszerte rekordokat dönt a külföldön leadott szavazatok száma. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint több mint 90 ezren regisztráltak a külképviseleti szavazásra, a levélszavazásra jogosultak száma pedig meghaladja a 471 ezret.
Az első levélszavazatok március végén már be is érkeztek Budapestre.
A Nemzeti Választási Iroda szerint a rendszer felkészült a lebonyolításra, és nem számítanak fennakadásra. A hivatalos tájékoztatás szerint a levélszavazatokat postán, bármely magyar külképviseleten a megadott időszakban, illetve Magyarországon a szavazás napján este 7 óráig lehet leadni. Civil jogvédők és politikai elemzők ugyanakkor korábban többször felhívták a figyelmet a levélszavazás rendszerének igazságtalanságaira, például arra, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldön tartózkodó állampolgárok nem élhetnek ezzel a lehetőséggel.
Több Izlandon élő magyar sem kapta még meg a levélszavazási csomagját, hiába regisztráltak időben, még februárban az áprilisi választásra. Mivel Izlandon nincs magyar külképviselet, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgároknak ez az egyetlen módja a szavazásnak – írta a Telex. A húsvéti ünnepek miatti postaszünet után a csomagok legkorábban kedden érkezhetnek meg, így szinte lehetetlen, hogy a válaszborítékok a törvényi határidőig, április 12-én este 7 óráig visszaérjenek a Nemzeti Választási Irodához.
Az Izlandra költözött magyarok azonban szervezkedni kezdtek: az Izlandi Magyarok nevű Facebook-csoportban megtervezték, hogy összegyűjtik a beérkező borítékokat, és egyikük hazarepül az összes levélszavazattal.
Ehhez az kell, hogy a szavazási csomagok legkésőbb április 10-ig megérkezzenek hozzájuk. A helyzetet nehezíti, hogy a helyi tiszteletbeli konzul április 16-ig nem elérhető, a norvégiai magyar külképviselet pedig már nem tudja pótolni a hiányzó csomagokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tart a háború legkockázatosabb mentőakciója: még mindig keresik a lelőtt F-15-ös pilótáját
Irán felett lelőttek egy F-15E Strike Eagle vadászgépet, a kéttagú személyzet egyik tagját kimentették, a másik pilótát azonban a Forradalmi Gárda és az amerikaiak is keresik. Közben egy másik gép, egy A-10-es is lezuhant a Hormuzi-szoros közelében.
A levegőben és a földön is versenyfutás zajlik Iránban, miután pénteken két amerikai harci repülőgép is lezuhant a térségben. Egy F-15E Strike Eagle vadászbombázó kéttagú személyzetének egyik tagját sikerült kimenteni, a másik pilótát azonban még mindig nagy erőkkel keresik az ellenséges területen.
Az amerikaiak mellett az iráni hadsereg is keresi a gépet és a személyzetet, az Iráni Forradalmi Gárda pedig lezárt egy területet Kohgiluyeh és Boyer-Ahmad tartományban, ahol a repülő feltételezhetően lezuhant.
Az F-15-ös pilótája utáni kutatás mostanára a háború eddigi legkockázatosabb mentőakciójává vált.
A The Washington Post által ellenőrzött felvételek tanúsága szerint egy amerikai C-130-as teherszállító repülőgép extrém alacsony magasságon, mélyen Irán területe felett, az iraki határtól mintegy 145 kilométerre keletre töltötte fel üzemanyaggal a kutatásban részt vevő két HH-60G Pave Hawk helikoptert. Ez a manőver jól mutatja, mekkora kockázatot vállalnak a mentőegységek.
„Ez magas kockázatú küldetés. Minél tovább van valaki a földön, annál kisebb az esély a biztonságos kimentésére” – értékelte a helyzetet James Slife nyugalmazott altábornagy, a Különleges Műveleti Parancsnokság volt vezetője.
A kockázatot jól jelzi, hogy az iráni állami média jelentései és név nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint a mentésben részt vevő helikoptereket földi tűz érte.
Az egyik Black Hawk típusú helikopter találatot kapott, a fedélzeten többen megsérültek, de a gép még repülőképes maradt, és a sérült legénységgel együtt vissza tudott térni a bázisára.
Ezzel szinte egy időben egy A-10 Thunderbolt II csatarepülőgép is a Perzsa-öbölbe csapódott a Hormuzi-szoros közelében. Az A-10-es lezuhanásának körülményei kevésbé tisztázottak, de a gép az elmúlt hetekben kifejezetten az Iráni Forradalmi Gárda gyorsnaszádjai elleni műveletekben vett részt a Hormuzi-szoros térségében, ami megmagyarázza a jelenlétét. Az iráni állami média azt állította, hogy az ő légvédelmük lőtte le a csatarepülőt.
A Fehér Ház szűkszavúan közölte, hogy az elnököt tájékoztatták a helyzetről. Eközben az iráni állami televízió ellentmondásos üzeneteket küldött a lakosságnak: az egyik műsorban arra kérték a nézőket, hogy keressék az amerikai katonákat, míg egy másik felhívásban arra szólítottak fel, hogy „NE ENGEDJÉK, hogy bárki bántsa a pilótát”.
Néhány nappal ezelőtt Pete Hegseth védelmi miniszter még arról beszélt, hogy Irán légvédelme annyira legyengült, hogy az Egyesült Államok akár B-52-es bombázókat is küldhet az ország fölé. A mostani veszteségek azonban mást mutatnak.
Több mint húsz éve nem fordult elő, hogy amerikai, ember vezette harci repülőgépet ellenséges tűz következtében veszítsenek el.
A levegőben és a földön is versenyfutás zajlik Iránban, miután pénteken két amerikai harci repülőgép is lezuhant a térségben. Egy F-15E Strike Eagle vadászbombázó kéttagú személyzetének egyik tagját sikerült kimenteni, a másik pilótát azonban még mindig nagy erőkkel keresik az ellenséges területen.
Az amerikaiak mellett az iráni hadsereg is keresi a gépet és a személyzetet, az Iráni Forradalmi Gárda pedig lezárt egy területet Kohgiluyeh és Boyer-Ahmad tartományban, ahol a repülő feltételezhetően lezuhant.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rogánék minisztériuma elismerte, hogy lehallgatták egy üzletembert, de szerintük nem azért, mert köze volt a Tisza Párthoz
A párt egy, a körükhöz köthető üzletember titkosszolgálati lehallgatására reagált a súlyos váddal. A kormány szerint az ügy egy balatonfűzfői lőporgyár megvásárlásáról és ukrán fegyverszállításról szólt.
Hamis tartalmúnak nevezte a Miniszterelnöki Kabinetiroda a 444 szombat reggeli cikkét, majd egyúttal olyan, az Alkotmányvédelmi Hivatal műveletére vonatkozó bizalmas részleteket is közölt, amelyeket a lap egy korábbi titoktartási nyilatkozat miatt nem kommentálhat. A portál egy, a Tisza Párttal korábban kapcsolatban álló üzletember megfigyeléséről írt, bemutatva egy belső levelezést, amelynek tárgymezőjében az „MP-s információkat” hivatkozás szerepelt - írta a 444.
A lap szerint miután rákérdeztek a rövidítésre az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, a szervezet egy kijelölt munkatársa felkereste őket, és arról tájékoztatta az újságírót, hogy az MP a művelet nevére, a Magyar Proliferációra utal. A 444 újságírójával titoktartási nyilatkozatot írattak alá, így a művelet részleteiről csak egyeztetett információkat közölhetett. A cikk megjelenése után a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda közleményben reagált, és ebben már részletesen írtak a titkos műveletről.
A kormány szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok tavaly júliusban szereztek tudomást arról, hogy egy üzleti kör a balatonfűzfői lőporgyár megvásárlását készítette elő. A közlemény szerint a vételhez Ukrajna adott volna hitelt, a gyárban előállított lőport pedig Ukrajnába akarták szállítani.
„Az Alkotmányvédelmi Hivatalnak 2024 júliusában keletkeztek információi arra vonatkozóan, hogy egy férfi és több, a haditechnikai szektorban ismert szereplő, aktív üzleti lobbitevékenységet folytattak a balatonfűzfői lőporgyár megvásárlása érdekében. Az üzem értékesítése kapcsán egyeztetéseket folytattak Ukrajna budapesti nagykövetségének ügyvivőjével. Céljuk az volt, hogy az így gyártott lőport Ukrajnába szállítsák” – áll a kabinetiroda közleményében. Hozzáteszik, a szolgálatok nem politikai alapon járnak el, és minden esetben fellépnek, ha Magyarországról fegyverszállításra irányuló tevékenységet észlelnek.
A 444 szerint a nekik eljuttatott dokumentumokban a lehallgatásokról készült összefoglalók szinte kizárólag a megfigyelt üzletember Tisza Párthoz köthető politikai és gazdasági kapcsolatairól szóltak. A Tisza Párt a titkosszolgálatok politikai célú felhasználásával vádolta meg a kormányt.
Közleményükben azt írták: „Az, hogy a kormányzásra készülő TISZA egyébként mentelmi joggal rendelkező elnökére dolgoznak a magyar titkosszolgálatok és jelentéseket írnak Magyar Péter tevékenységéről és esetleges találkozóiról, az a rendszerváltás utáni talán legsúlyosabb politikai bűncselekmény-sorozat része. Beleillik abba a sorba, hogy Orbán Viktorék a titkosszolgálatokat felhasználva akarták tönkretenni a legerősebb magyar pártot.”
Hamis tartalmúnak nevezte a Miniszterelnöki Kabinetiroda a 444 szombat reggeli cikkét, majd egyúttal olyan, az Alkotmányvédelmi Hivatal műveletére vonatkozó bizalmas részleteket is közölt, amelyeket a lap egy korábbi titoktartási nyilatkozat miatt nem kommentálhat. A portál egy, a Tisza Párttal korábban kapcsolatban álló üzletember megfigyeléséről írt, bemutatva egy belső levelezést, amelynek tárgymezőjében az „MP-s információkat” hivatkozás szerepelt - írta a 444.
A lap szerint miután rákérdeztek a rövidítésre az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, a szervezet egy kijelölt munkatársa felkereste őket, és arról tájékoztatta az újságírót, hogy az MP a művelet nevére, a Magyar Proliferációra utal. A 444 újságírójával titoktartási nyilatkozatot írattak alá, így a művelet részleteiről csak egyeztetett információkat közölhetett. A cikk megjelenése után a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda közleményben reagált, és ebben már részletesen írtak a titkos műveletről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
