Ahogy megírtuk, tombol a koronavírus-járvány második hulláma Indiában. A legfrissebb adatok szerint 314 835 fertőzöttet regisztráltak egyetlen nap alatt a világ második legnépesebb országában, ami világrekordnak számít, ugyanis még egyetlen országban sem azonosították ennyi emberben egy nap alatt a vírust. Ami viszont még ennél is szomorúbb negatív országos rekord, az az, hogy az adatok közlését megelőző 24 órában összesen 2104 beteg halt meg, amire még nem volt példa a járvány során az országban.

A második hullámot a koronavírus egy újabb változata indította be Indiában, ami a tudósok megfigyelései alapján tavaly december és idén március között kezdett el terjedni az ország második legnépesebb államában, Mahárástrában. Az indiai duplamutánsként emlegetett variáns azóta már többek között az Egyesült Államokba és Nagy-Britanniába is eljutott.

A fertőzöttek számának rohamos növekedése miatt az indiai egészségügyi ellátórendszer egyre jobban túlterhelődik. A legfőbb problémát az okozza, hogy

ami édeskevés ahhoz, hogy mindenkinek jusson belőle. Van, ahol már órákig sem tart ki a meglévő készlet, csak alig fél óráig.

- számolt be róla a Reuters.

Azt Mahárástra állam egészségügyi minisztere is megerősítette, hogy Nashik egyik kórházában az oxigén hiánya okozta több ember halálát. Elmondása szerint az egyik tartály léket kapott, ezért nem volt oxigénutánpótlás.

Narendra Modi miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a második hullám viharként csapott le Indiára, de a hatóságok magáncégekkel együttműködve igyekeznek mihamarabb oxigénpalackokkal ellátni a kórházakat.

Egy BBC-nek nyilatkozó nő szerint most azért ilyen súlyos a járvány az országban, mert a kormány nem készült fel kellőképpen erre a helyzetre.

A BBC megrázó riportjában láthatjuk, mennyire súlyos is a helyzet a kórházakban. Sorra érkeznek az újabb betegek, de mivel már alig, vagy egyáltalán nincsenek szabad ágyak, hordágyakon fekve várják, hogy sorra kerüljenek. Pontosabban a hozzátartozóik várják, hogy végre az ő szerettüket is ellássa valaki. A riportban egy férfi sírva könyörög a dolgozóknak, hogy segítsenek az édesanyján. Aztán egy idősebb férfit láthatunk, aki elsírja magát, amikor a mentős közli vele és a többi családtaggal, hogy meghalt a rokonuk, már a mentőautóban. Majd egy kétségbeesetten kiabáló nőt vesz a kamera, aki a hordágyon fekvő, eszméletlen testvérét lökdösi, hátha magához tér. Hiába hív segítséget, a férfi két perc múlva már halott.

És sajnos nem ők az egyetlenek, így halnak meg.

Az Amerikai Járványügyi Hivatal csütörtökön kiadott útmutatása szerint

A CDC tájékoztatása szerint

- írja a Reuters.

Ezek az enyhítések azokra vonatkoznak, akiket már teljesen beoltottak: tehát kétdózisú vakcinák esetében a második dózis után két héttel, míg az egydózisú Janssen-vakcina esetében az oltás után két héttel.

Ugyanakkor a CDC azt is mondja, hogy a teljesen beoltott embereknek továbbra is maszkot kell viselniük, ha azt a szövetségi, állami, helyi törvények előírják, és be kell tartaniuk a vállalkozások előírásait és a munkahelyi útmutatásokat is. Illetve a hivatal továbbra is azt ajánlja, hogy a beoltott emberek is viseljenek maszkot például a repülőgépeken és vonatokon, valamint a repülőtereken, a tranzitállomásokon, a tömegközlekedésben, valamint kórházakban és az orvosi rendelőkben.

Kemenesi Gábor virológus a hírre reagálva a Facebook-oldalán azt írta, végre megérkezett a válasz arra, hogy lesz-e még valaha maszk nélküli életünk.

Nemrég hallhattunk azokról a tesztekről, amelyek az mRNS vakcinák esetében mérték fel a tünetmentes fertőződés lehetőségét, amely a második vakcinát követően 90%-kal csökkent. Azonban nagyobb mintaszámon, eltérő közegekben, munkakörülmények közt nem volt teljes a kép. Az újabb adatok rendkívül pozitívak, munkakörnyezet függvényében 0,05-0,9%-os a vírussal való fertőződés esélye" - írja posztjában a virológus, aki szerint

és a tegnapi napot, amikor a CDC ezt a szabályozást léptette életbe, "felírhatjuk a járvány történetének könyvébe".

A teraszok nyitása óta itthon is még inkább felmerül a kérdés, szükség van-e továbbra is a kötelező szabadtéri maszkviselésre, hiszen ott a fogyasztó vendégek számára nem előírás, néhány méterre tőlük, az utcán azonban igen. Duda Ernő virológus lapunknak korábban azt nyilatkozta: egyelőre nem tartja indokoltnak a szabály eltörlését.

– nyilatkozta a Szeretlek Magyarországnak, hozzátéve: igaz, hogy meleg és száraz időben valóban kevésbé terjed a vírus, ha azonban jön egy hűvösebb, esősebb időszak, ez a tendencia máris megfordul.

Több végzős diák lemaradt az érettségiről azért, mert koronavírus-fertőzött volt, vagy karanténban kellett maradnia. De arra is volt példa az egyik vizsgázó szerint, hogy sokan éppen azért, mert nem akarták bukni az érettségit és vele együtt az egyetemi felvételit, fertőzötten mentek be vizsgázni.

– nyilatkozta Csatár Eszter az ATV Híradónak.

A lány barátnője emiatt nem tudott részt venni két emelt szintű vizsgáján, emiatt az érvényes érettségitől és az egyetemi felvételitől is elesett.

Cseke Eszter petíciót indított, hogy a karanténba került érettségizők pótnapon vizsgázhassanak. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár korábban ugyanis azt mondta, hogy akik most megfertőződnek és emiatt nem tudnak érettségizni, azok legközelebb októberben vizsgázhatnak a pótérettségin.

Az ADOM Diákmozgalom már januárban felhívta a figyelmet erre a problémára.

– jelentette ki Schermann Fruzsina, az Adom diákmozgalom szóvivője.

Orbán Viktor hosszan beszélt a koronavírus elleni oltásról péntek reggel a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök elmondta, 944 ezer olyan regisztrált van, aki még nem vette fel az elérhető vakcinát, Orbán szerint olyanra várnak, ami nincs. Most pedig a Pfizer oltóanyagából nincs elég.

A miniszterelnök elmondása szerint átlagosan hetente 330 ezer adag érkezik a Pfizertől, ebből általában 180-185 ezret második oltásra kell felhasználni.

Most a 16-18 éveseknek tették félre az első oltásra szánt adagokat, de ha az ő kampányoltásuk lezajlott, hetente 150 ezren kérhetnek majd Pfizert, ennyi jut a következő hetekben Orbán szerint. Arról is beszélt, hogy bár még nem lehet tudni, hogy kell-e harmadik oltás ősszel, a kormánynál már felbecsülték, hogy mennyi tartalékra van szükség, a szükséges megrendeléseket leadták.

Falus Ferenc a Facebook-oldalán reagált a miniszterelnök szavaira.

- fogalmazott a volt országos tisztifőorvos.

Mint megírtuk, Orbán Viktor csütörtökön találkozott Karikó Katalinnal, azzal a világhírű magyar biokémikussal, akinek óriási szerepe volt a koronavírus elleni vakcinák, azon belül is az újfajta mRNS-vakcinák technológiájának kifejlesztésében.

A miniszterelnök sajtófőnöke annyit árult el a találkozóról, hogy "a kötetlen beszélgetés során a tudós személyes életútjáról, az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséről, a magyar tudomány nemzetközi teljesítményéről és az oltás fontosságáról is szó esett".

Péntek reggeli rádióinterjújában viszont a kormányfő részletesen elmesélte, milyen témák kerültek szóba köztük.

- kezdte viccelődve.

Ezután méltatta a biokémikust, aki szerinte ma ő a legismertebb ma élő magyar a világon, és méltán az, hiszen egy olyan teljesítménnyel jutott el a világhírnévig, amellyel sok millió ember életét lehet megmenteni.

- mondta.

Azt is hozzátette, hogy bár ő nem volt a kémcsöveknél, amikor a kutatónő a kísérleteket folytatta, mégis büszkének érezte magát, mert szerinte "mi is benne vagyunk ebben, mert mi egy közösség vagyunk", egy nemzeti közösség és egymás sikerébe is belelátjuk magunkat".

Mint mondta, biztonságban érezte magát attól, hogy van egy olyan magyar ember, aki tud mindent a koronavírus elleni oltásról, és bármikor fel lehet hívni ez ügyben, ha bármi baj van, és tanácsot tud adni, hogy mit tegyünk. Szerinte mindannyiunk biztonságérzetét növeli az a tudás, amit a csütörtöki találkozás során a biokémikustól megszerzett.

Ugyanakkor lazább témák is előkerültek a beszélgetés során, például a disznósajt vagy a fűszerpaprika.

- mesélte.