Az elmúlt másfél hónapban több bozót- és erdőtűz is keletkezett az Északi-sarkvidék térségében, írja a Greenfo.
A legtöbb tűz az amerikai Alaszka államban és Oroszország szibériai régiójában pusztított,
helyenként akár 100 ezer focipályányi növényzet is a lángok martalékává vált. A kanadai Albertában a becslések szerint több mint 300 ezer focipályányi terület égett ki.
“Június kezdete óta korábban nem látott természeti tüzeket tapasztalunk az Északi-sarkvidék térségében.
Csak júniusban a tüzek során 50 megatonna széndioxid került a légkörbe, ami megegyezik Svédország éves emissziójával.
Ez több, mint amennyit ugyanebben a hónapban 2010 és 2018 között összesen kibocsátottak a északi-sarkvidéki tüzek”, nyilatkozta Clare Nullis, a Meteorológiai Világszervezet szóvivője Genfben.
Május és október között nem számít szokatlan jelenségnek az északi félgömbön az erdőtűz, idén azonban különösen nagy kiterjedésűek és intenzitásúak.
Alaszka csak ebben az évben már több mint 400 erdőtüzet élt át, a lángok napról napra megújulnak.
A miniszterelnök szerint a TISZA mindig hazudik, és „csak egy digitális blöff, ami előbb-utóbb kipukkan, és a valós számok felszínre kerülnek, most is ez történt”.
Arra a kérdésre, hogy a TISZA Párt "hazugság-cunamiba" keveredett, azt válaszolta: Ő nem innen nézi a történteket. Szerinte egy fantasztikus napon vannak túl, az első igazi választási megmérettetésen, mivel megkezdődött az aláírások gyűjtése.
Közlése szerint a Fidesz aktivisták nagyszerű munkát végeztek, mert pár óra alatt mintegy 190 ezer aláírást gyűjtöttek össze.
„Ez nagyon kemény munka, úgyhogy minden fideszesnek küldöm a jókívánságaimat” – közölte.
A TISZA Pártról pedig úgy nyilatkozott:
„az, hogy a Tisza meg lebukik, az természetes, mert hát mindig hazudnak, ez egészen egy digitális blöff, ami előbb-utóbb kipukkan, és a valós számok felszínre kerülnek, most is ez történt”.
Még hozzátette, hogy emiatt nincs meglepve, és szerinte a választásokig ezzel kell majd együtt élni. „Ők nagyokat mondanak, mi meg a végén nagyot nyerünk” – vélte Orbán.
Ajánlásgyűjtési háború: Orbánék egy olyan adattal ünnepelnek, ami a választási iroda szerint nem is létezik
Kocsis Máté és a kormánymédia 196 ezer fideszes és 110 ezer Tiszás ajánlásról beszélt szombat után. A számháború elfedi, hogy a pártok a hivatalos mellett saját támogatói íveket is gyűjtenek.
Számháború robbant ki a választási ajánlásgyűjtés első napja után, miután a Fidesz fölényes győzelmet hirdetett, a Tisza Párt pedig rekordmennyiségű aláírásról beszélt. A kormánypárti politikusok és a propaganda azt harsogták, hogy a Fidesz 196 ezer ajánlást gyűjtött, míg a Tisza Párt csak 110 ezret. Ilyen adat azonban a Nemzeti Választási Iroda szerint valójában nem létezik.
A Fidesz-közeli Alapjogokért Központ kérte ki a választási irodától, hogy szombat délután 16 óráig melyik párt hány ajánlóívet adott le. Az adatok szerint a Tisza Párt 13 806 darab ívet, a Fidesz–KDNP pedig 24 523 ívet juttatott vissza. Mivel egy íven legfeljebb 8 ajánlás szerepelhet, ebből számolták ki a 110 és 196 ezres számot. A Nemzeti Választási Iroda azonban a Telexnek küldött válaszában egyértelművé tette a helyzetet.
„Arra vonatkozóan nincs és nem is lesz adat, hogy az egyes jelöltek, jelölő szervezetek pontosan hány darab ajánlást gyűjtöttek vagy adtak le”
– írták.
A választási törvény szerint az irodák nem számolják össze az összes leadott ajánlást. „Az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot” – áll a törvényben, ami egyéni választókerületi jelöltenként 500 érvényes ajánlást jelent. A jelöltek bármennyi ajánlóívet igényelhetnek, és azokat akár üresen vagy félig kitöltve is visszavihetik. A leadott ívek száma tehát nem árulja el, hogy valójában hány aláírás szerepel rajtuk.
A kormányoldal kommunikációját ez nem befolyásolta. Orbán Viktor Facebook-oldalán egy videó jelent meg ezzel a szöveggel: „Tiszás lebukás, fölényes fideszes győzelem. 1:0 ide”. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig videóüzenetben jelentette ki: „Ezzel szemben a Nemzeti Választási Iroda hivatalos számai alapján a Tisza nem 250 ezer, hanem 110 ezer ajánlást adott ma le, a Fidesz pedig 196-ezret. Ez fölényes Fidesz-győzelem. Gondold át!”
Magyar Péter szombati sajtótájékoztatóján reagált a vádakra. Elmondta, hogy a jelöltséghez szükséges hivatalos ajánlásokat gyorsan összegyűjtötték és le is adták. A Facebook-posztjában említett 250 ezer – ami délutánra már 300 ezerre nőtt – nem ezeken, hanem a Tisza Párt saját, támogatói ívein gyűlt össze. Ezekkel a párt a későbbi kapcsolattartást szeretné megkönnyíteni, és a valóságtartalmukat ugyanúgy nem lehet ellenőrizni, mint a Fidesz által közölt számokat. „Teljesen mindegy, hogy az Alapjogokért Központ mit számol, mit hazudik, mit hamisít” – fogalmazott Magyar Péter. Ígérete szerint a támogatói aláírásgyűjtést március 6-ig folytatják.
Számháború robbant ki a választási ajánlásgyűjtés első napja után, miután a Fidesz fölényes győzelmet hirdetett, a Tisza Párt pedig rekordmennyiségű aláírásról beszélt. A kormánypárti politikusok és a propaganda azt harsogták, hogy a Fidesz 196 ezer ajánlást gyűjtött, míg a Tisza Párt csak 110 ezret. Ilyen adat azonban a Nemzeti Választási Iroda szerint valójában nem létezik.
A Fidesz-közeli Alapjogokért Központ kérte ki a választási irodától, hogy szombat délután 16 óráig melyik párt hány ajánlóívet adott le. Az adatok szerint a Tisza Párt 13 806 darab ívet, a Fidesz–KDNP pedig 24 523 ívet juttatott vissza. Mivel egy íven legfeljebb 8 ajánlás szerepelhet, ebből számolták ki a 110 és 196 ezres számot. A Nemzeti Választási Iroda azonban a Telexnek küldött válaszában egyértelművé tette a helyzetet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Templom is megsérült, utórengések is jöttek a 4,35-ös földrengés után a szlovák–magyar határnál
Szombat délután a szlovák–magyar határnál pattant ki a 4,35-ös rengés, melyet egy 2,5-ös utórengés követett. Míg itthon nem jelentettek kárt, a csallóközi Balonyban egy kegytemplom is megrongálódott.
Komolyabb erejű, 4,35-ös magnitúdójú földrengés rázta meg a szlovák–magyar határ térségét szombat délután. A rengést Magyarországon is sok helyütt érezték, a határ túloldalán pedig egy templom is megrongálódott. Nem sokkal hét óra előtt a műszerek egy újabb, 2,5-ös erősségű utórengést is mértek Szlovákiában, Keszölcés (Kyselica) közelében.
A lakosság számos településről jelentette a rengést, a Kövesligethy Radó Obszervatóriumhoz többek között Kónyból, Halásziból, Mosonmagyaróvárról, Dunakilitiből, Győrből, Dunaszigetről, Rajkáról, Hegyeshalomból, Hédervárról és Vámosszabadiból is érkezett bejelentés. A hozzászólások között akadt olyan is, aki Tatabányán, sőt Újpesten is érezte, hogy megrendült a föld. Egy helyi lakos így számolt be az eseményről: „Félelmetes volt, azt hittük felrobbant a kazán a pincében.” A szlovák oldalon már károkról is érkezett jelentés: a délutáni földrengésben megrongálódott a balonyi (Baloň) kegytemplom – írta a Blikk.
A katasztrófavédelem közlése szerint a 18:44-kor észlelt utórengés epicentruma Mosonmagyaróvártól mintegy 17 kilométerre, északkelet irányban volt. Károkról eddig itthon nem érkezett bejelentés a hatósághoz. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium közölte, „dolgoznak az adatok manuális értékelésén, hogy pontos információkat adhassanak a földrengés helyéről, mélységéről és magnitúdójáról.”
Azt is közölték: "Az utórengések egy nagyobb földrengést követő természetes folyamat részét képezik, és általában egyre ritkábbá és gyengébbé válnak az idő múlásával."
A Kárpát-medence térségében a kőzetlemezekben folyamatosan tektonikai feszültségek halmozódnak fel. Ennek egyik fő oka, hogy az Adriai-kőzetlemez lassan észak felé mozog, miközben az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Ez a mozgás mintegy „harapófogóba” szorítja a Kárpát-medence alatti kőzettesteket, amelyek az Adriai- és az Európai-kőzetlemez közé ékelődnek. A mostani földrengés az úgynevezett ALCAPA-lemezen belül pattant ki, amely a Kárpát–Pannon régió északnyugati részének aljzatát alkotja. A rengés egy, az ausztroalpi takarós szerkezeteken belüli lenyíródási zóna közelében történt. Bár a pontos fészekmechanizmus még nem ismert, a jelenlegi adatok alapján valószínű, hogy a rengés ezeknek a szerkezeteknek mentén felhalmozódott feszültség kioldódásához kapcsolódik. A térség nem tekinthető teljesen földrengésmentesnek: 1996 és 2018 között két kisebb rengést is észleltek ezen a területen.
Komolyabb erejű, 4,35-ös magnitúdójú földrengés rázta meg a szlovák–magyar határ térségét szombat délután. A rengést Magyarországon is sok helyütt érezték, a határ túloldalán pedig egy templom is megrongálódott. Nem sokkal hét óra előtt a műszerek egy újabb, 2,5-ös erősségű utórengést is mértek Szlovákiában, Keszölcés (Kyselica) közelében.
A lakosság számos településről jelentette a rengést, a Kövesligethy Radó Obszervatóriumhoz többek között Kónyból, Halásziból, Mosonmagyaróvárról, Dunakilitiből, Győrből, Dunaszigetről, Rajkáról, Hegyeshalomból, Hédervárról és Vámosszabadiból is érkezett bejelentés. A hozzászólások között akadt olyan is, aki Tatabányán, sőt Újpesten is érezte, hogy megrendült a föld. Egy helyi lakos így számolt be az eseményről: „Félelmetes volt, azt hittük felrobbant a kazán a pincében.” A szlovák oldalon már károkról is érkezett jelentés: a délutáni földrengésben megrongálódott a balonyi (Baloň) kegytemplom – írta a Blikk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
