Éppen akkor omlott be a parajdi sóbánya egy része, amikor Magyar Péterék ott jártak
Májusban az esőzések miatt a megduzzadt Korond-patak a repedéseken keresztül bejutott a parajdi sóbányába, és elárasztotta a csarnokokat. A bánya fölötti terület életveszélyessé vált, a közelben lévő wellnesst is bezárták. A helyiek szerint a turizmus gyakorlatilag megszűnt, több bolt is bezárt. Szakértők úgy vélik, a sóbánya visszafordíthatatlan károkat szenvedett, és a kráterekről drónfelvételek is készültek.
Szombaton Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és Tarr Zoltán, a párt EP-képviselője is a helyszínre utazott, hogy megnézze az elöntött bányát. A bent álló víz miatt nem mehettek be, csak kívülről tekinthették meg. Elmondásuk szerint beszéltek egy szakemberrel, aki lát lehetőséget a bánya megmentésére, de nem biztos, hogy valaki megvalósítja, és kérdéses, lesz-e rá pénz.
A politikus a helyiekkel is találkozott, akik szerint a bánya turisztikai szempontból létfontosságú, de sokan kételkednek abban, hogy megmenthető.
Felmerült egy új bánya nyitásának lehetősége is, ami azonban hosszú évekbe telne, így addig is megoldást kell találni a dolgozók helyben tartására.
A helyszínen egy rövid szóváltás is történt. Az M1 riportere azt kiabálta Magyarnak, hogy „a sajtó legyen szabad”, mire a politikus úgy reagált: „a sajtó és a propaganda között van különbség”. A riporter interjút kért, de Magyar azt mondta, csak élő adásban nyilatkozik, ha meghívják.
A látogatás előtt Magyar Péter találkozott Markó Bélával, az RMDSZ egykori alapítójával is, akivel a jövőről beszélgettek. A politikus közölte, hogy
Magyar Péter szerint a bánya katasztrófája óta felgyorsult Parajd lakosságának fogyása. Fontosnak tartja, hogy a fiatalok ne költözzenek el, bár már találkozott olyan fiatallal, aki Budapestre készül, mert helyben nem tud megélni. A politikus szerint volt időszak, amikor „idézőjelesen fillérekből meg lehetett volna csinálni”, hogy elkerüljék a katasztrófát.
A magyar kormány korábban megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást, amit Magyar jó döntésnek nevezett, de hangsúlyozta, hogy a hosszú távú megoldás nem ez. Úgy véli, nem Budapestről kell megmondani, mit tegyenek a külhoni magyarok, hanem a román kormánynak kell kezelnie a helyzetet a befizetett adókból.
Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter korábban azt mondta, a katasztrófa sokkal kevesebb pénzből is megelőzhető lett volna, de emberi mulasztás történt. Ezt a magyar kormány is megerősítette. Június közepén a bányavíz a tengerénél is sósabb lett, emiatt több Maros megyei település vízellátás nélkül maradt. Fülöp Tihamér biológus szerint a helyzet a 2000-es ciánszennyezésre emlékeztet, amely akkor a Szamost és a Tiszát érintette.
(via Telex)