Ne állítgassuk a termosztátot, nappal használjuk a mosó- és mosogatógépet – erre kéri az E.ON a fogyasztókat
A hidegben senki sem akar áram nélkül maradni, ezt a szolgáltató is tudja. A halaszthatatlan munkákat azonban elvégzik, hogy megelőzzék a váratlan, nagyobb bajt. Az ügyfelek is sokat segíthetnek az áramszünetek megelőzésében.
A január 8-i havazás és a tartós hideg miatt az E.ON Hungária Csoport elhalasztja a nagyobb, tervezett üzemszüneteket, ha nincs szükség azonnali beavatkozásra. A vállalat a zord időben is fokozott készültséggel dolgozik az áramellátás biztonságának fenntartásán – közölte az E.ON az MTI-vel. Azokat a halaszthatatlan munkákat azonban, amelyek az üzembiztonságot szolgálják, továbbra is elvégzik a későbbi, váratlan meghibásodások megelőzése érdekében.
Bár a közlemény szerint a száraz hidegben hulló porhó önmagában nem károsítja a vezetékeket, a szélsőséges időjárás tartogathat meglepetéseket.
A rendkívüli hidegben megnő az áramfogyasztás, a hatalmas terhelés miatt pedig a védelmi rendszerek időnként automatikusan lekapcsolhatnak.
A Dunántúl, Pest vármegye és Budapest áramhálózatát üzemeltető vállalatcsoport ezért fokozottan készül: több mint ezer szakember felügyeli a hálózatot a nap 24 órájában, a szerelők pedig téli munkavégzésre alkalmas eszközökkel állnak készenlétben.
Az ügyfelek is sokat segíthetnek az áramszünetek megelőzésében. A szolgáltató azt javasolja a fogyasztóknak, hogy
tartsanak egyenletes meleget a lakásban, ne állítgassák sűrűn a termosztátot, a nagyobb fogyasztású gépeket, például a mosó- vagy mosogatógépet pedig inkább nappal használják.
A vállalat arra is felhívta a figyelmet, hogy üzemzavar esetén a kritikus intézmények, például a kórházak ellátása mindenkor elsőbbséget élvez.
Az E.ON Hungária Csoport folyamatos hálózatfejlesztéseivel hosszú távon is azon dolgozik, hogy az időjárásból és a fogyasztási szokásokból adódó szélsőségeket egyre rugalmasabban kezelje. Ennek része az a 74 milliárd forint értékű program is, amelynek keretében több megyében növelik a hálózat kapacitását és az ellátásbiztonságot. A vállalatcsoport a megszokott csatornákon értesíti az érintett ügyfeleket a tervezett munkák átütemezéséről.
A január 8-i havazás és a tartós hideg miatt az E.ON Hungária Csoport elhalasztja a nagyobb, tervezett üzemszüneteket, ha nincs szükség azonnali beavatkozásra. A vállalat a zord időben is fokozott készültséggel dolgozik az áramellátás biztonságának fenntartásán – közölte az E.ON az MTI-vel. Azokat a halaszthatatlan munkákat azonban, amelyek az üzembiztonságot szolgálják, továbbra is elvégzik a későbbi, váratlan meghibásodások megelőzése érdekében.
Bár a közlemény szerint a száraz hidegben hulló porhó önmagában nem károsítja a vezetékeket, a szélsőséges időjárás tartogathat meglepetéseket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Alkotmányvédelmi Hivatal: A miniszterelnöki kabinetirodától érkezett jelzés, hogy a pénzszállítón március 5-én kell rajtaütni
Az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda jelölte ki március 5-ét a rajtaütés napjaként. Eközben a volt igazságügyi miniszter tagadja a kormányzati beavatkozást.
Újabb fejezethez érkezett az úgynevezett aranykonvoj-ügy: az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodától érkezett a jelzés, miszerint az ukrán pénzszállítókon kifejezetten március 5-én kell rajtaütni – számolt be róla az RTL Híradó. A kormányzati érintettséget eközben a volt igazságügyi miniszter és Orbán Viktor sajtófőnöke is tagadja, a Legfőbb Ügyészség pedig azt állítja, nem is tudtak az akcióról, noha az ő feljelentésük alapján indult a nyomozás.
A híradó birtokába jutott információk szerint a kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága március elején jelezte a titkosszolgálatnak a konkrét dátumot.
Az ügyészség közleménye szerint ők egy nappal korábban, március 4-én tettek feljelentést pénzmosás gyanújával, majd a rajtaütés napján, március 5-én jelölték ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt a nyomozásra. Állításuk szerint azonban magáról a rajtaütésről nem volt tudomásuk.
Az ukrán pénzszállítók ügyvédje, Horváth Lóránt szerint viszont a legfőbb ügyésznek le kellene mondania, mert szerinte írásos bizonyítékaik vannak arról, hogy az ügyészség már az előkészületekben is részt vett.
Március 5-én a Terrorelhárítási Központ kommandósai az M1-es autópálya alacskai pihenőjénél csaptak le két, ukrán pénzt szállító autóra. Hét ukrán állampolgárt bilincseltek meg, és több mint 27 milliárd forintnyi aranyat és valutát foglaltak le.
A rajtaütés napján Orbán Viktor a Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján arról beszélt, hogy a kormány erővel fogja rákényszeríteni az ukránokat a Barátság kőolajvezeték újranyitására.
„Le fogjuk őket verni. Az olajblokádot le fogjuk törni. Rá fogjuk kényszeríteni az ukránokat, hogy indítsák újra a szállításokat. Nem üzlettel, nem megegyezéssel, nem kiegyezéssel, hanem erőből fogjuk elérni” – fogalmazott a volt miniszterelnök.
Amikor az RTL riportere szerdán arról kérdezte, valóban ő utasította-e a hatóságokat az akcióra, Orbán Viktor kitért a válasz elől.
Sajtófőnöke, Havasi Bertalan és a volt igazságügyi miniszter, Tuzson Bence is tagadta a kormány szerepét. Utóbbi annyit mondott: „Ilyen biztos, hogy nem történt.”
A Legfőbb Ügyészség pedig közleményében azt írta, az ügyben sem a régi, sem az új kormánnyal nem tartottak kapcsolatot.
Az ügyben Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt a Facebookon. Azt írta, Orbán Viktor maga dönthetett a rajtaütésről, vagy épp eljárások elhúzásáról, és ezért vállalnia kell a felelősséget.
Újabb fejezethez érkezett az úgynevezett aranykonvoj-ügy: az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodától érkezett a jelzés, miszerint az ukrán pénzszállítókon kifejezetten március 5-én kell rajtaütni – számolt be róla az RTL Híradó. A kormányzati érintettséget eközben a volt igazságügyi miniszter és Orbán Viktor sajtófőnöke is tagadja, a Legfőbb Ügyészség pedig azt állítja, nem is tudtak az akcióról, noha az ő feljelentésük alapján indult a nyomozás.
A híradó birtokába jutott információk szerint a kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága március elején jelezte a titkosszolgálatnak a konkrét dátumot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Népszava: Rendőrök vittek el műtősöket drogterjesztés gyanújával a Baleseti Intézetből, sorra maradnak el a műtétek, és barna víz folyik a csapból
Sokkoló riportot közölt a lap a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központból. Úgy tudják több műtőssegédet is elvittek a rendőrök egy drogterjesztési ügyben, a személyzethiány miatt a műtők kapacitása 30 százalékra esett vissza, és barna lötty folyik tiszta víz helyett a csapból, ami veszélyes is lehet.
A Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központban hónapok óta sötétbarna, zavaros folyadék jön a csapokból, ami a csőhálózat elöregedésére és potenciális fertőzésveszélyre utalhat. A vízminőség egy kórházban közvetlen betegbiztonsági kérdés, hiszen a vizet nemcsak ivásra, hanem kézmosásra, műtéti bemosakodásra és sebtisztításra is használják - írja a Népszava, ami reggel sokkoló riportot közölt a balesetiből.
Egy ott dolgozó orvos szerint azonnali mikrobiológiai és kémiai vizsgálatra lenne szükség, az eredményeket pedig nyilvánosságra kellene hozni.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az egyik forrásuk szerint az elmúlt időszakban vezetékjavításra hivatkozva már hat éjszakára lezárták a teljes kórház vízellátását, miközben a műtőkben betegeket operáltak. Az intézeti epidemiológiai szolgálat hónapokkal korábban kérte a víz vizsgálatát, de állítólag erre nem érkezett válasz.
Az intézményt nemcsak az infrastrukturális, hanem a humánerőforrás-problémák is sújtják. A lap úgy értesült, hogy
a múlt héten több műtőssegédet is elvittek a rendőrök, információk szerint drogterjesztéssel kapcsolatos eljárás indult ellenük.
Az esetet követően a kórházban állománygyűlést tartottak, ami a dolgozók szerint méltatlanra sikerült.
„Nem elég, hogy a rendőrök a legjobb műtősfiúkat gyűjtötték be, de a keddi kórházi állománygyűlésen egy rendkívül kínos és méltatlan drogprevenciós előadást kellett végighallgatniuk a dolgozóknak” – fogalmazott egy forrás.
A műtőssegédek kiesésével a műtők kapacitása drasztikusan lecsökkent, jelenleg a szükséges személyzet nagyjából harmada áll rendelkezésre. A helyzet miatt számos júniusi műtétet töröltek vagy elhalasztottak.
Egy belső forrás szerint van olyan reggel, amikor 10-15, esetenként akár 20 elmaradt műtét torlódik fel. Ezeket a beavatkozásokat sokszor az ügyeleti idő terhére próbálják elvégezni, ami az akut ellátásban okoz további csúszásokat.
Az elmúlt másfél évben több mint 110 orvos és szakdolgozó távozott a kórházból az egyre nehezebb körülmények miatt. A helyzet különösen veszélyes az idegsebészeti ellátásban, ahonnan jelenleg három szakorvos távozik, és felmerült, hogy a jövőben a traumás idegsebészeti ügyelet folyamatos biztosítása is veszélybe kerülhet.
A munkaerőhiány olyan súlyos, hogy egy értekezleten a lap forrása szerint egyenesen úgy fogalmaztak: „aki tud műtősnőt, hozza, az se baj, ha nem ért hozzá, majd be lesz iskolázva”.
A problémák sorát már gyarapítja, hogy az intézet egyik személyliftje hónapok óta nem működik, javítása várhatóan csak szeptember végére készülhet el.
A Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központban hónapok óta sötétbarna, zavaros folyadék jön a csapokból, ami a csőhálózat elöregedésére és potenciális fertőzésveszélyre utalhat. A vízminőség egy kórházban közvetlen betegbiztonsági kérdés, hiszen a vizet nemcsak ivásra, hanem kézmosásra, műtéti bemosakodásra és sebtisztításra is használják - írja a Népszava, ami reggel sokkoló riportot közölt a balesetiből.
Egy ott dolgozó orvos szerint azonnali mikrobiológiai és kémiai vizsgálatra lenne szükség, az eredményeket pedig nyilvánosságra kellene hozni.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az egyik forrásuk szerint az elmúlt időszakban vezetékjavításra hivatkozva már hat éjszakára lezárták a teljes kórház vízellátását, miközben a műtőkben betegeket operáltak. Az intézeti epidemiológiai szolgálat hónapokkal korábban kérte a víz vizsgálatát, de állítólag erre nem érkezett válasz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megvan, mire költi a kormány az uniós pénzt: 10 pontos szociális tervet mutatott be Kátai-Németh Vilmos
A szociális és családügyi miniszter részletezte a kormány szociálpolitikai elképzeléseit. A 6000 milliárd forintos uniós forrásból többek között az idősellátást, családtámogatást modernizálnák, és mentális jóllétet támogató programot indítanának a fiataloknak.
Kátai-Németh Vilmos, a szociális és családügyiminiszter szerda este a Facebookon vázolta fel, mire tervezik költeni a kormány által hazahozott 16,4 milliárd eurós, vagyis mintegy 6000 milliárd forintos uniós forrás egy részét.
Mint írta, a felsorolás nem teljes, de több példát is hozott a tervezett fejlesztésekre.
A tervek között szerepel az egyablakos szociális ügyintézés létrehozása online és offline formában is, amely egy jelentős, az Európai Unió célkitűzéseivel is összhangban lévő digitalizációs projekt lenne.
A poszt szerint beemelnék az egyszülős és az egygyermekes családok támogatását a családtámogatási rendszerbe, és más minisztériumokkal közösen egy mentális jóllétet támogató iskolai programot is kidolgoznának.
Kátai-Németh egyik legfontosabb célkitűzése, hogy „a maradvány-elvű, segélyezés alapú szociálpolitika helyett kialakítunk egy 21. századi, komplex, a képessé tételt erősítő rendszert.”
Az államtitkár hangsúlyozta a szociális szférában dolgozók szakmai támogatásának és a kiégés megelőzésének fontosságát, valamint a szakmai párbeszéd elindítását az ágazati szervezetekkel.
Az idősellátásra vonatkozó terveket az uniós stratégiához igazítanák.
„Igazodva az európai gondozási stratégiához, modern, innovatív idősellátás megvalósítására készülünk kapacitásbővítéssel és új szolgáltatások bevezetésével” – áll a bejegyzésben.
A tervek között szerepel a hajléktalanná válás megelőzését támogató programok indítása, a gyermekszegénység csökkentését célzó kezdeményezések támogatása és az energiaszegénység elleni hatékonyabb küzdelem is. Végezetül a társadalmi felzárkózást, az inklúziót és az esélyegyenlőséget támogató programok módszertani megújítását is kilátásba helyezte.
Múlt pénteken Brüsszelben politikai megállapodás született arról, hogy a kormány hozzáférhet 16,4 milliárd eurónyi uniós forráshoz. A pénz egy részének felhasználásáról már születtek bejelentések: Kapitány István miniszter pénteken közölte, hogy ebből a keretből 1,4 milliárd eurót a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére fordítana.
Kátai-Németh Vilmos, a szociális és családügyiminiszter szerda este a Facebookon vázolta fel, mire tervezik költeni a kormány által hazahozott 16,4 milliárd eurós, vagyis mintegy 6000 milliárd forintos uniós forrás egy részét.
Mint írta, a felsorolás nem teljes, de több példát is hozott a tervezett fejlesztésekre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Balásy Gyula többségi tulajdonában álló Visual Europe Group csoportos létszámleépítést jelentett be – írja a Telex.
A Lounge Group azt írta egy szerkesztőségünkhöz eljuttatott levélben, hogy a létszámcsökkentés végleges tartalma még nem került megállapításra.
„A vállalatok a hatályos jogszabályoknak megfelelően csoportos létszámleépítési eljárást jelentettek be, amely egy törvényben szabályozott, előzetes folyamat. Ennek megindítása nem jelenti valamennyi munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését, és nem jelenti azt sem, hogy a létszámcsökkentés végleges tartalma már meghatározásra került volna” – írták.
Cikkünk korábbi verziójában a Telex értesülése alapján azt írtuk, hogy a Visual Europe Group „az összes dolgozót elküldi”, és, hogy a létszámleépítés érinti a vállalat társtulajdonos-vezérigazgatóját is. A cég megkeresése után cikkünket javítottuk. Hangsúlyozták, hogy a társtulajdonos-vezérigazgatót távozásáról vagy pozíciójának megszüntetéséről döntés nem született, ahogy a létszámleépítés sem érint minden munkavállalót.
A cégnél a közelmúltban akadoztak az alvállalkozói kifizetések, előző hónapban 10-15 napos, esetenként hosszabb csúszások is előfordultak.
A múlt héten a NAV végrehajtást indított több Balásy‑cég, köztük a Lounge Event ellen, a kormány pedig bejelentette, hogy átvállalja a Bajnokok Ligája‑döntő alvállalkozóinak kifizetését.
Hétfőn a Lounge Group közölte: a májusi béreket a számlazárolások miatt egyelőre nem tudják utalni.
Kedden pedig a rendezvényszervezők szövetsége arra kérte Balásy Gyulát, hogy saját vagyonából rendezze a tartozásokat.
Balásy Gyula az a gyakran csak „propaganda pápaként” emlegetett vállalkozó, aki a választások után emlékezetes interjúban könnyekkel küszködve ajánlotta fel cégeit az államnak. Ezek a vállalatok többek között az állami intézmények kommunikációját, rendezvényszervezést, és a Fidesz-kormány plakátkampányait intézték, közpénzmilliárdokból.
Az állami szerződésekből jelentős vagyonra szert tevő, és most dolgozóit potenciálisan elküldő Balásy Gyula termetes luxusvillát épít Máriaremetén, egy hegyoldalban, amelyet a Szeretlek Magyarország is bemutatott:
Balásy Gyula többségi tulajdonában álló Visual Europe Group csoportos létszámleépítést jelentett be – írja a Telex.
A Lounge Group azt írta egy szerkesztőségünkhöz eljuttatott levélben, hogy a létszámcsökkentés végleges tartalma még nem került megállapításra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
