Elvették az Eb-rekordját Király Gábornak, üzent is az új csúcstartónak
A portugál Pepe 41 évesen volt a pályán a csehek elleni mérkőzésen. Az eddigi legidősebb pályára lépő játékos, az egykori magyar kapus az Instagramon gratulált utódjának.
Kedd este a portugál válogatott védője, Pepe 41 évesen és 113 naposan végig a pályán volt a csehek elleni mérkőzésen, ezzel megelőzve Király Gábort, és ő lett minden idők legidősebb játékosa az Európa-bajnokságok történetében.
A magyar kapus a 2016-os Belgium elleni nyolcaddöntőben 40 évesen és 86 naposan védett.
Király Gábor Instagram-oldalán gratulált Pepe rekorddöntéséhez:
„Gratulálok Pepének, hogy ő lett az Európa-bajnokság történetének legidősebb játékosa! Nagy tisztelet és minden jót!”
Pepe az idei klubszezonban is beírta magát a történelemkönyvekbe, ugyanis a Bajnokok Ligájában is ő lett a valaha pályára lépett legidősebb játékos.
Júniusban kiderült, hogy elhagyja klubját, az FC Portót, így egyelőre nem tudni, hogy folytatja-e elképesztően hosszú karrierjét.
A portugál válogatottban azonban nem csak Pepe döntött rekordot. Cristiano Ronaldo lett az első játékos, aki hat Európa-bajnokságon is pályára lépett. Ronaldo végigjátszotta a meccset, bár helyzetekig eljutott, betalálni nem tudott. Ha ez is sikerül neki, újabb rekordot állít fel, hiszen ő lesz az első labdarúgó, aki hat Eb-n is gólt szerez.
Kedd este a portugál válogatott védője, Pepe 41 évesen és 113 naposan végig a pályán volt a csehek elleni mérkőzésen, ezzel megelőzve Király Gábort, és ő lett minden idők legidősebb játékosa az Európa-bajnokságok történetében.
A magyar kapus a 2016-os Belgium elleni nyolcaddöntőben 40 évesen és 86 naposan védett.
Király Gábor Instagram-oldalán gratulált Pepe rekorddöntéséhez:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rossz helyre küldött e-mail buktatta le a két államtitkárt: egy tiszás jelöltről tárgyaltak volna a főispáni értekezleten
Latorcai Csaba és Galik Gábor belső levelezése jutott a sajtóhoz. Az egyikük egy órával később már próbálta is visszahívni a kínos üzenetet, de már késő volt.
Egy rossz címre küldött, majd sietősen visszahívni próbált e-mailből derült ki, hogy a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium két vezetője egy tiszás jelöltről egyeztetett. Latorcai Csaba parlamenti államtitkár és Galik Gábor helyettes államtitkár arról levelezett, hogy egy végül be nem válogatott „jelöltjelöltről” a főispáni értekezleten fognak tárgyalni – írta meg a 444.
A kedd reggeli levelezést Galik Gábor indította 6 óra 26 perckor.
„jelölt jelölt nem lett , tegnap Kata említette, h a foispani értekezleten akarnak evvel foglalkozni.”
Latorcai Csaba alig négy perccel később válaszolt is a felvetésre.
„Tisztelettel visszajelzest kerek majd valahogyan a Foispani Ertekezleten a temaban elhangzottakat illetoen, mert egyikunk sem lesz most!”
Az államtitkár nem sokkal később, 7:30-kor megpróbálta visszahívni az elküldött üzenetet, de addigra a levelezés már eljutott a sajtóhoz. A főispáni értekezlet a kormányhivatalok hivatalos döntés-előkészítő fóruma, ezért a levelezést megszerző 444.hu kérdéseket küldött a két politikusnak arról, miért akartak egy pártpolitikai ügyet ezen a fórumon tárgyalni, és hogy mi hangzott el végül a témában.
A lap emlékeztet rá, hogy két és fél éve Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár egy komplett belső e-mail-láncot küldött el válaszul a Telex egy kérdésére. Abban a levelezésben Maruzsa többek között azt írta: „nagy nehézségben lennétek, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani”.
Egy rossz címre küldött, majd sietősen visszahívni próbált e-mailből derült ki, hogy a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium két vezetője egy tiszás jelöltről egyeztetett. Latorcai Csaba parlamenti államtitkár és Galik Gábor helyettes államtitkár arról levelezett, hogy egy végül be nem válogatott „jelöltjelöltről” a főispáni értekezleten fognak tárgyalni – írta meg a 444.
A kedd reggeli levelezést Galik Gábor indította 6 óra 26 perckor.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy: Bankrablás, hogy féláron adja el a részvényeit az állam Mészáros Lőrinc bankjának
A képviselő szerint hiába magyarázzák a tranzakciót a dolgozók jutalmazásával. Neki az ügylet „egy 50 milliárdos lopásnak tűnik”, ezért a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és a jegybankhoz fordul.
Hadházy Ákos független képviselő a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét az MBH Bank részvényeivel kapcsolatos állami ügylet kapcsán. Kedden ugyanis kiderült, hogy
az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Programja (MRP) tőzsdén kívüli ügyletben egy 5 százalékos részvénycsomagot vásárolt a magyar állam tulajdonában lévő Corvinus BHG Zrt.-től 42,1 milliárd forintért.
Ez részvényenként nagyjából 2611 forintos árat jelent, az állami részesedés pedig 20 százalékról 15 százalékra csökkent.
„Ez is bankrablás, csak pisztoly nélkül, szép csendben csinálják, es nem Mészáros Lőrinc bankját (MBH) rabolják ki, hanem Mészáros bankja (MBH) lopja meg az államot. Nem is kevéssel, kb. 50 milliárd forinttal”
– írja Hadházy a bejegyzésében. A képviselő szerint a probléma az árral van.
„Egy részvény piaci ára jelenleg kb. 5800 forint, de Mészáros bankja csak 2600 forintot fizet. Tehát a piaci ár kevesebb, mint felét fizeti Lőrinc bankja az államnak”
– közölte, hozzátéve, hogy ez neki egy 50 milliárdos lopásnak tűnik, ezért kérdésekkel fordul a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és a Magyar Nemzeti Bankhoz, mint tőzsdefelügyeleti szervhez.
A politikus akkor is nehezen érthetőnek tartja ezt, ha figyelembe vesszük a tőzsdei közleményt, amely szerint egy „vételárkompenzációs mechanizmust” keretében a Corvinus később kiegészítő vételárra lehet jogosult. Hadházy szerint azonban semmit nem tudni arról, hogy ezt milyen feltételekkel teszik meg, és hogy az esetlegesen később kifizetett vételár részre fizetnek-e kamatot.
Ahogy a képviselő is írja, az ügyletet azzal magyarázták, hogy az MBH a munkavállalóit akarja ösztönözni azzal, hogy a most megvásárolt részvények esetleges jövőbeni hasznát odaadja nekik. Hadházy szerint ez még nem is lenne ördögtől való, de felteszi a kérdést, hogy miért csak a kisebbségi tulajdonos állam dob bele részvényeket a bank munkavállalói ösztönző programjába, és miért kapja meg a csomagot a bank féláron.
Bejegyzése végén a politikus megjegyezte, hogy szerinte az MBH Bank részvényei elértéktelenednek, és személyes okokból egy fillért sem tartana a banknál.
Az állami Corvinus Zrt. egyébként már 2024 decemberében is eladott egy 8,2 százalékos csomagot a banknak, 2025 márciusában pedig Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is arról beszélt, hogy az államnak érdemes lenne értékesítenie a banki részesedését.
Hadházy Ákos független képviselő a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét az MBH Bank részvényeivel kapcsolatos állami ügylet kapcsán. Kedden ugyanis kiderült, hogy
az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Programja (MRP) tőzsdén kívüli ügyletben egy 5 százalékos részvénycsomagot vásárolt a magyar állam tulajdonában lévő Corvinus BHG Zrt.-től 42,1 milliárd forintért.
Ez részvényenként nagyjából 2611 forintos árat jelent, az állami részesedés pedig 20 százalékról 15 százalékra csökkent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fordult a magyarok véleménye: egyre kevésbé félnek a háborútól, de Ukrajnának sem segítenének már annyian
A legfrissebb kutatás szerint a pénzügyi támogatást már a többség elutasítja. A Fidesz-szavazók körében egy év alatt megfordult a hangulat, már a humanitárius segélyt is ellenzik.
Fordulat állt be a magyar közhangulatban: miközben a többség már nem tart attól, hogy az országot belesodorják az orosz-ukrán háborúba, ezzel párhuzamosan zuhan a megtámadott Ukrajna támogatottsága. A Policy Solutions 2025 őszén készült reprezentatív felmérése szerint a magyarok fele már nem aggódik a háborús részvétel miatt, 46 százalékuk viszont továbbra is tart ettől. A félelemérzet egyértelműen csökkenő tendenciát mutat, hiszen két éve még a lakosság közel 60, tavaly pedig 49 százaléka érezte reálisnak a veszélyt – adta közzé az eredményeket a Telex
A szomszédunk iránti szolidaritás apadása leginkább a támogatások megítélésén látszik:
az Európai Unió által nyújtott humanitárius segítség népszerűsége a 2023-as 80 százalékról idénre 63 százalékra esett. Az uniós pénzügyi támogatást már csak a magyarok 36 százaléka pártolja, 63 százalékuk ellenzi, a fegyverszállításokat pedig a megkérdezettek 78 százaléka utasítja el.
Még elutasítóbb a kép, ha a Magyarország által nyújtott segítségről van szó. A hazai humanitárius segélyek támogatottsága a két évvel ezelőtti nagy többségről 2025-re szűk többségre olvadt. A Fidesz-KDNP szavazói között egyetlen év alatt fordult a hangulat: míg 2024-ben 63 százalékuk támogatta a humanitárius segítséget, idén már 56 százalékuk ellenzi. Ezzel szemben a Tisza Párt szavazóinak 65 százaléka továbbra is szolidáris. A leglátványosabb változás a Mi Hazánk táborában történt, ahol a tavalyi 73 százalékos támogatottság után idén már a többségük (52%) ellenzi ezt a segítségnyújtást. A magyar költségvetésből nyújtott pénzügyi támogatást 74, a fegyverküldést pedig 84 százalék ellenzi.
A háborús veszélyt a budapestiek érzékelik a legkevésbé, a fővárosban csupán 36 százalék tart a belesodródástól. Ezzel szemben a megyeszékhelyeken, a kisvárosokban és a falvakban élők közel fele gondolja úgy, hogy fennáll ez a veszély. A pártok támogatói közül egyedül a pártnélküliek körében vannak többségben az aggódók; a Fidesz-KDNP szavazóinak 45 százaléka tartja valósnak a háborús fenyegetést.
A felmérés a közösségi média véleményformáló szerepére is rávilágított. Az Instagram-használat 2025-re pozitívan hatott a magyar támogatás elfogadottságára, a TikTok esetében viszont a tavalyi enyhén pozitív hatás idén negatívba fordult, vagyis a platform tartalmai inkább az elutasító véleményeket erősíthették. A Facebook nem mutatott érdemi kapcsolatot a vizsgált attitűdökkel.
Ukrajna esetleges uniós csatlakozása mélyen megosztja a magyar társadalmat: a lakosság harmada (31%) támogatja, míg kétharmada (64%) ellenzi. A Fidesz-KDNP szavazói körében tízből nyolcan elutasítják a tagságot. A Tisza Párt támogatói tökéletesen megosztottak a kérdésben, 48-48 százalékban támogatják, illetve ellenzik a csatlakozást. A DK szavazóinak 41 százaléka támogatná a felvételt, de a többségük (58%) körükben is elutasító.
Fordulat állt be a magyar közhangulatban: miközben a többség már nem tart attól, hogy az országot belesodorják az orosz-ukrán háborúba, ezzel párhuzamosan zuhan a megtámadott Ukrajna támogatottsága. A Policy Solutions 2025 őszén készült reprezentatív felmérése szerint a magyarok fele már nem aggódik a háborús részvétel miatt, 46 százalékuk viszont továbbra is tart ettől. A félelemérzet egyértelműen csökkenő tendenciát mutat, hiszen két éve még a lakosság közel 60, tavaly pedig 49 százaléka érezte reálisnak a veszélyt – adta közzé az eredményeket a Telex
A szomszédunk iránti szolidaritás apadása leginkább a támogatások megítélésén látszik:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szerdától három hónapra is bezárhatják azokat a szórakozóhelyeket, ahol droghoz lehetett hozzájutni
A kormányrendelet már hatályba is lépett, a rendőrök bármikor akcióba lendülhetnek. A bezárt helyek bejáratára szégyentáblát kell majd kitenni a bűncselekmény megjelölésével.
Szerdától a rendőrség akár három hónapra is bezárathatja azokat az üzleteket, ahol kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény gyanúja merül fel. A háborús veszélyhelyzetre hivatkozó kormányrendelet a mai napon lépett hatályba, és drasztikus eszközt ad a hatóságok kezébe – szúrta ki a Magyar Közlönyben a 24.hu.
A rendőrség döntése ellen nincs helye azonnali fellebbezésnek, a bezárt üzletek bejáratára pedig egy, a bezárás okát részletező tájékoztatót kell kihelyezni.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt jogszabály célja a kormány szerint a kábítószer-használat és -terjesztés teljes felszámolása. A zár a büntetőeljárás lezárultáig, de maximum három hónapig érvényes.
Az új rendeletet a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos, Horváth László is üdvözölte a közösségi oldalán: a kormánybiztos szerint a hatóságok lakatot tehetnek „a drogkereskedelemben érintett, gyanús üzletekre, helyekre!” Úgy fogalmazott, a rendőrség mostantól bezárathat „minden olyan üzletet vagy helyiséget, ahol megalapozottan felmerül a drogok előállításának, kereskedelmének vagy fogyasztásának gyanúja. Ezzel új, rendkívül erős eszközt kapott a rendőrség a kábítószer elleni küzdelemhez.” Bejegyzését azzal zárta: „Nincsenek érinthetetlenek. Mindenkinek vállalnia kell a felelősséget – különösen azoknak, akik fiatalok életével játszanak!”
Az elmúlt hetekben több nagy visszhangot kiváltó rendőrségi akció is történt. November elején a budapesti Dojo klubban tartottak razziát, ahol 211 embert igazoltattak, és 16 vendégnél mutattak ki droghasználatot. Nem sokkal később a Nemzeti Nyomozó Iroda ByeAlexnél és zenésztársainál tartott házkutatást, ahol a hatóság közlése szerint saját felhasználásra szánt kokaint találtak.
A kormány már tavasszal is szigorított a drogellenes szabályokon. Az akkori törvénycsomag parlamenti vitájában az ellenzék azt kifogásolta, hogy a javaslat a rendészeti megoldásokat helyezi előtérbe a megelőzés és az ellátórendszer fejlesztése helyett. Jogvédők eközben többször kritizálták a veszélyhelyzeti rendeleti kormányzást, amely szerintük megkerüli a normál jogalkotási eljárásokat.
Szerdától a rendőrség akár három hónapra is bezárathatja azokat az üzleteket, ahol kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény gyanúja merül fel. A háborús veszélyhelyzetre hivatkozó kormányrendelet a mai napon lépett hatályba, és drasztikus eszközt ad a hatóságok kezébe – szúrta ki a Magyar Közlönyben a 24.hu.
A rendőrség döntése ellen nincs helye azonnali fellebbezésnek, a bezárt üzletek bejáratára pedig egy, a bezárás okát részletező tájékoztatót kell kihelyezni.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt jogszabály célja a kormány szerint a kábítószer-használat és -terjesztés teljes felszámolása. A zár a büntetőeljárás lezárultáig, de maximum három hónapig érvényes.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
