HÍREK
A Rovatból

Eltűnhet a pékáru a nagyobb áruházak polcairól, ha megvalósul a kormány terve a kiskereskedelmi láncokkal szemben

A lejárathoz közeli termékeket egyszerűen be kellene szolgáltatni az államnak. Sokak szerint a törvénytervezet kifejezetten a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok ellen szól.


Két nagyobb csapásra is készül a kormány a 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételt elérő kiskereskedelmi láncokkal (például a Tescóval, a Lidl-lel, az Aldival vagy az Auchannal) szemben – írja a Telex.

A lépésekre hivatalosan az élelmiszerpazarlás megakadályozása ürügyén kerülhetne sor, az azonban nehéz helyzetbe hozhatja a jellemzően külföldi tulajdonban lévő üzletláncokat. Egy szinte teljesíthetetlen beszolgáltatási szabály alapján a láncoknak fel kellene ajánlani a minőségmegőrzési lejárathoz közeli élelmiszereit az államnak, de emellett a nagy láncok kiskereskedelmi adóját is megemelné a kormány.

A két lépés közül a nagyobb értetlenséget és egyben felháborodást keltő a nagy láncoktól ingyen elvonná az áruiknak egy részét, azokat, amelyek közelednek a minőségmegőrzési határnapjukhoz. Amennyire tudni lehet,

a láncok kötelesek lennének felajánlani az államnak, egészen pontosan a hamarosan megalapítandó Élelmiszermentő Központnak (ÉMK) – amit majd a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kontrollál – minden élelmiszert a minőségmegőrzési időtartam előtt 48 órával

– írja a portál.

A törvénytervezet azért különösen visszás, mert az élelmiszerprobléma nagyon is valós, sőt égető probléma, így a kereskedelmi láncokat nehéz helyzetbe hozó szabályt a kormány valószínűleg úgy tudja majd kommunikálni, hogy a "zöld" ügyekért teszi, az ellene tiltakozókat pedig ismét könnyű lesz a nemes ügy ellen acsarkodóknak beállítani. A lap megjegyzi, hogy az élelmiszerláncoknál állítólag 50 ezer tonna élelmiszeripari hulladék keletkezik, de ezek nagy része tényleg hulladék, vagyis nem olyan pazarlásról van szó, amely más rendszerben megmenthető.

A legnagyobb aggodalom az áruházakban kapható pékárukkal kapcsolatos. Természetesen a szabályokat majd lehet finomítani, végrehajtási rendeleteket megfogalmazni, de ez a jogszabálytervezet ebben a formájában azt jelentené,

hogy többé nem lenne kenyér, zsemle vagy más pékáru az Aldiban, a Lidlben vagy a Tescóban.

Hiszen ezeknek a terméknek 24 órás a minőségmegőrzése, vagyis amint kijön a kemencéből a kenyér, már 48 órával a minőségmegőrzési végdátum előtt járunk, vagyis fel kell ajánlani az államnak (természetesen ingyen) a termékeket – írja a Telex.

Az érintett áruházakról a lap azt írja: a 100 milliárd forintnál nagyobb forgalmi kör a napi fogyasztási cikkek kiskereskedőit érinti. Az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, a Spar, illetve a Tesco biztosan ez a kör. Mások is csinálnak ennél többet élelmiszer-kereskedelemből, például a magyar tulajdonú láncok is nagyok, vagyis a CBA, a Reál vagy a Coop, de ők régóta franchise-rendszerben, több önálló társaságként dolgoznak, így elkerülhetik a célzott szabályozásokat.

A tervezett intézkedés beleillik a Lázár János által régóta hangoztatott narratívába. Az egykori miniszter régóta a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok magyarországi kiszorításában gondolkodik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Szerintem szálljunk le” – Puszta kézzel élesztett újra egy utast a magyar orvos a Ryanair-járaton
A magyar kardiológus a Madridból Budapestre tartó járaton mellkaskompressziót végzett egy eszméletlen utason, a gép Marseille-ben szállt le. A vita abból fakad, hogy az orvos szerint a személyzet nem ajánlott fel defibrillátort, a légitársaság viszont azt állítja, minden gépükön van.


Puszta kézzel, egy rázkódó repülőgép folyosóján élesztett újra egy utast egy magyar kardiológus a Ryanair Madridból Budapestre tartó járatán, miután egy negyven év körüli férfi múlt csütörtökön rosszul lett. A gép végül kényszerleszállást hajtott végre Marseille-ben, az orvos azonban a mentés közben nem kapott defibrillátort a személyzettől. A légitársaság utóbb azt állította: minden járatukon van életmentő készülék.

Az esetről Pálfy Júlia Anna kardiológus számolt be a Telexnek. A Spanyolországban élő orvos gyerekével utazott hazafelé, amikor felszállás után negyedórával a légiutas-kísérők egészségügyi dolgozót kerestek. A személyzet az orvosi igazolványát kérte.

„Mondtam, hogy nincs. Erre azt válaszolta, hogy akkor nem fogok tudni segíteni” – idézte fel a kardiológus, akihez pár perccel később mégis odamentek, mert a beteg állapota rohamosan romlott.

A férfi a szívinfarktus tipikus jeleit mutatta: szorító mellkasi fájdalomra panaszkodott, ami az állkapcsába sugárzott, és fulladt. A felszerelésről érdeklődött, erre így reagáltak: „Azt mondták, hogy semmi. Semmi, csak oxigén.”

A döntést a kényszerleszállásról végül az orvos határozott javaslatára hozták meg, miután a beteg állapota egy rövid javulás után ismét válságosra fordult.

Később határozottan sürgette a leszállást: „Akkor hátrakiabáltam, hogy szerintem szálljunk le.”

A Marseille felé tartó süllyedés közben a férfi elvesztette az eszméletét és a pulzusa sem volt tapintható, ekkor az orvos egy spanyol utastársával felváltva mellkaskompressziót végzett rajta a gép folyosóján. Defibrillátort nem kért, mivel korábban azt a tájékoztatást kapta, hogy nincs a gépen, a személyzet pedig nem ajánlotta fel a készüléket.

A Ryanair válaszában azt írta, minden gépükön van defibrillátor, de az orvos nem kérte azt. Arra már nem reagáltak, hogy vészhelyzetben a személyzetnek kellene-e felajánlania az eszközt. A férfit a leszállás után a francia mentők stabil állapotban vitték kórházba, azóta már Magyarországon van, de a teljes kivizsgálása még hátravan.

Mire Júlia visszatért a helyére, hároméves gyereke már egy utas karjában aludt. Az orvos a segítségéért csupán csokoládét és vizet kapott, majd a másfél órás várakozás után a járaton megkezdődött a szokásos parfüm- és sorsjegyárusítás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
444: 150 millió forint közpénzt kapott a Pócs János farmjára bejegyzett egyesület, olyan koncerteket is elszámoltak, amiket az előadók szerint meg sem tartottak
A Jász Nemzet Egyesület nevű civil szervezet jelentős állami támogatásokat kapott, miközben a Fidesz-képviselő családi birtokára van bejegyezve. A pénz többek között a Városi Civil Alapból és a Nemzeti Kulturális Alaptól érkezett.


Közel 150 millió forint közpénzt kapott az a Jász Nemzet Egyesület, amelynek székhelye Pócs János fideszes országgyűlési képviselő családi farmjára van bejegyezve – írta a 444.hu. A portál szerint a 2021-ben alapított egyesület beszámolóiban olyan rendezvényeket is sikeresen elszámolt, amelyek a jelek szerint nem valósultak meg.

A 2022-es pályázatukban például egy tavaszi eseményre az Alma Együttes és Tóth Vera, egy karácsonyi rendezvényre pedig Szulák Andrea fellépését ígérték, a lap megkeresésére azonban kiderült: az előadók az adott napokon máshol koncerteztek.

Ennek ellenére az egyesület a projektet lezáró beszámolójában azt írta: „A rendezvény a műsorterv szerint maradéktalanul megvalósult.”

A Jász Nemzet Egyesületnek nincs sem honlapja, sem Facebook-oldala, noha a pályázataikban többször is elszámoltak pénzt honlapkészítésre, logótervezésre és reklámanyagokra. A szervezet a Városi Civil Alap pályázatain rendre a maximális, 11-15 millió forintos támogatást nyerte el, összesen 59 millió forintot, de a Nemzeti Kulturális Alaptól és más minisztériumoktól is érkeztek hozzájuk tízmilliós tételek.

A pénzek jelentős részét a Pócs János által a saját, jászapáti farmján rendezett Jászsági Aratónapokra költötték, például vendéglátásra. A 2026-os eseményre elnyert 11 millióból 5 milliót számoltak el 500 fő megebédeltetésére, ami fejenként 10 ezer forintos költséget jelent.

A szervezet elnöke, Mészárosné Vas Márta korábban kétszer is a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje volt Jánoshidán, 2024-ben pedig a Jászapáti Általános Iskola vezetőjévé nevezték ki.

A lap megkereste Pócs Jánost is, aki a parlament folyosóján annyit közölt, hogy a Nemzeti Kulturális Alapnál zajló vizsgálatok miatt nem kíván nyilatkozni.

Amikor arról kérdezték, miért az ő farmjára van bejegyezve az egyesület, visszakérdezett: „miért, hova kellett volna bejelenteni, talán magához?”.

A képviselő hozzátette, hogy bejegyezhette volna egy hajléktalan nevére is, ahogy az szerinte Budapesten szokás, végül egy „Cső!” felkiáltással lezárta a beszélgetést. Az egyesület elnöke a közösségi oldalán reagált a bírálatokra, ahol a pénzügyek szabályosságát hangsúlyozta.

Azt írta: „Folyamatosan támadják az Egyesületet, hogy »hol a pénz« [...] Az elszámolások nagyon szigorúak voltak! Az utolsó fillérnek meg kellett lennie!”.

A Jász Nemzet Egyesület nem azonos a jóval régebbi, országosan ismert Jászok Egyesületével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Ma éppen áfacsökkentésekről döntünk
A miniszterelnök egy szerdai Facebook-posztban említette meg a kormányzati döntést. A TISZA Párt egyik legfontosabb kampányígérete volt az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése.


Magyar Péter szerint ma dönt a kormány az áfacsökkentésről. A miniszterelnök erről egy szerda esti Facebook-posztban írt, amelyben értékelte a Závecz Research legfrissebb közvélemény-kutatási adatait is.

„30 éve nem állt 20% alatt a Fidesz… Ma már csődbiztost is kineveztek. Egyre gyorsuló ütemben a gyurcsányi lejtőn az egykori állampárt. Eközben a TISZA-kormány minden nap a működő és emberséges Magyarországért dolgozik. Ma éppen áfacsökkentésekről döntünk. Lépésről lépésre. Nekik pedig maradnak a lámák és a köpködés.”

A Závecz júliusi mérése szerint a Tisza Párt a biztos pártválasztók körében 74 százalékon áll, míg a Fidesz–KDNP támogatottsága 19 százalékra csökkent. A teljes népességen belül ez az arány 58 és 16 százalék. Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője szerint a Fidesz a választások óta egymillió szavazót vesztett el.

A miniszterelnöki posztban most bejelentett kormányzati döntés előzménye, hogy a TISZA Párt egyik központi kampányígérete volt az alapvető és egészséges élelmiszerek áfájának radikális csökkentése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Visszafordítják az Orbán-kormány döntéseit: Ősztől kerülnek vissza a javítóintézetek a gyermekvédelemhez
A kormány visszahelyezi a javítóintézeteket a gyermekvédelmi rendszer felügyelete alá, ezzel felülírva az előző kabinet döntését. A Tökölön közel 4 milliárd forintból felépített, de soha meg nem nyitott központi intézményt börtönné alakítják át.
M.M. / Fotó: RTL - szmo.hu
2026. július 23.



Ősszel visszakerülnek a javítóintézetek a gyermekvédelem alá. Az ezzel feleslegessé váló Tökölre tervezett központi javítóintézményt, ami közel 4 milliárd forintból készült el, pedig börtönné alakítanák.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága először erősítette meg a HVG-nek, hogy a javítóintézetek idén ősszel visszakerülnek a gyermekvédelmi ellátórendszerbe.

A parancsnokság azt írta: „A javítóintézetek tervezetten 2026. őszi hatállyal – a kormányzat ez irányú törekvéseinek eredményeképpen – visszakerülnek a gyermekvédelmi ellátórendszerbe”.

A lap úgy értesült,

az átadás-átvétel megszervezésére múlt héten már tartottak egy indító megbeszélést a terület korábbi fenntartójával, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal. Már készül a gyermekvédelmi és a büntetés-végrehajtási törvények módosítása is, amelyen több minisztérium is dolgozik.

A döntés egyben azt is jelenti, hogy az előző kormány által létrehozott, Tökölön és Szirmabesenyőn kialakított központi javítóintézetekbe végül nem visznek fiatalokat.

A beruházás teljes költsége megközelítette a 4 milliárd forintot.

Ebből közel 2 milliárd forint ment el az épületek átalakítására és konténerek telepítésére, de vettek járműveket 471 millióért, informatikai és videómegfigyelő rendszert 655 millióért, a berendezések pedig 416 millió forintba kerültek. Az építkezésen decembertől április közepéig átlagosan 200 fogvatartott dolgozott.

A soha nem használt, összesen 350 fős kapacitású komplexumot a büntetés-végrehajtás szerint nem hagyják veszni. Már zajlik a felmérés, hogyan lehet minimális ráfordítással börtönné alakítani az épületeket. A gyerekeknek vásárolt bútorokat és egyéb felszereléseket átadják a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak.

Gyurkó Szilvia, a Szociális- és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára arról beszélt a lapnak, hogy a visszarendezéssel a bántalmazási esetek kivizsgálásának szemlélete is megváltozik. Úgy fogalmazott, a kivizsgálásoknál a rendszerhibákat is látni kell.

„Ezért nem elég azt vizsgálni, ki bántott kit: azt is fel kell tárni, milyen intézményi és rendszerszintű okok tették lehetővé, hogy a bántalmazás megtörténjen? A különbség a gyakorlatban nagyon is kézzelfogható” – mondta az államtitkár.

Szerinte a valódi változáshoz szükség lehet az intézmény napirendjének átalakítására, új szakmai programok bevezetésére és a dolgozók támogatására is.

A mostani döntés közvetlen előzménye a 2025 végén kirobbant Szőlő utcai botrány, amelyben az intézmény több vezetőjét és dolgozóját gyanúsították meg a bentlakó gyerekek rendszerszintű bántalmazásával. Az akkori Orbán-kormány válaszul drasztikus lépésre szánta el magát: december 10-én a javítóintézeteket rendőrségi, majd büntetés-végrehajtási irányítás alá helyezték. A gyors átszervezés komoly feszültséget okozott a rendszerben, a BVOP irányítása alatt több tucat fiatalt helyeztek át tanév közben az ország különböző intézményei között, ezzel megszakítva tanulmányaikat és nevelői kapcsolataikat.

A májusi kormányváltás után az új vezetés azonnal jelezte, hogy szakít a rendészeti szemlélettel. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter egyik első intézkedéseként megszüntette a rendőri jelenlétet a gyermekotthonokban, Gyurkó Szilvia államtitkár pedig már júniusban jelezte a visszaszervezés szándékát. A folyamat része volt a Szőlő utcai intézmény kiürítése és bezárása is, amelynek értékes óbudai ingatlanát végül eladták a Market Asset Management Zrt.-nek, ami komoly kihívás elé állítja a minisztériumot a budapesti férőhelyek pótlása miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk