HÍREK

Eltörölték a nemzeti nyelv eddigi elnevezését ebben az európai államban

A hivatalos nyelv innentől a román lesz a Moldovában.

Link másolása

A moldovai parlament csütörtökön a kormánypárt képviselőinek támogatásával, egyszerű többséggel elfogadta az államnyelv új elnevezéséről szóló törvényt, amelynek értelmében az ország hivatalos nyelvének elnevezése immár nem moldáv, hanem román – írja a 24.hu.

A 101 tagú parlamentben 58-an szavaztak az előterjesztés mellett. A törvény értelmében

a „moldáv nyelv” kifejezést mindent törvényhozási dokumentumban a „román nyelv” kifejezéssel váltják fel. Ez vonatkozik az „államnyelv”, „hivatalos nyelv” és „anyanyelv” kifejezésekre is.

Az alkotmányból törlik az idejétmúltnak számító „latin átírás szerinti” megfogalmazást is.

Az ellenzéki pártok élesen bírálták a döntést, amely szerintük ellentétes az alkotmánnyal, amelyben a moldáv nyelv elnevezés szerepel. „Alkotmánymódosítást nem egyszerű törvénnyel, hanem népszavazással vagy kétharmados többséggel lehet elfogadni” – hangsúlyozta Igor Voronin volt elnök, a Moldovai Köztársaság Kommunista Pártjának egykori első titkára a parlamenti ülésen.

A módosítást a kormány tervei szerint ugyanakkor átvezetik az ország alkotmányába is.

A Romániával határos, 2 és félmilliós ország kormánya néhány hete mondott le, miután orosz cirkálórakéták sértették meg az ország légterét. Moldova viszonya egyébként is feszült Oroszországgal, ami még szorosabb szövetség felé sodorja Romániával.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Milliárdokat lehet nyerni a magyar kormányt megkerülve Brüsszelből, több sikeres pályázat is van már
Civil szervezetek, önkormányzatok és más, kormánytól független szervezetek is pályáztak közvetlenül az unióhoz.

Link másolása

15 százalékkal több közvetlen, azaz nem a kormányokon keresztül elosztott forrás van a hétéves EU-költségvetésben, ez az összeg hozzávetőleg 280 milliárdról 320 milliárd euróra emelkedett – ezt mondta a HVG-nek Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője.

Közvetlenül a brüsszeli intézményeknél lehet pályázni ezekért a pénzekért, vagy pedig a 27 tagállamban működő közvetítők osztják el a maradékot. Például az az 1,6 milliárd forint keretösszegű Közös értékeink program is ilyen, amelynek első kiírására 310 pályázat érkezett a hétfői határidőig.

A pénzt az Ökotárs Alapítvány fogja elosztani több civil szervezettel együtt, mégpedig a demokrácia, az emberi jogok és a jogállam mellett elkötelezett civil szervezetek között.

Most már önkormányzatok is pályázhatnak közvetlenül Brüsszelnél, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz forrásaira lehet rámozdulni, Budapest mintegy egymilliárd forint értékben nyújtott be pályázatokat, de vidéki települések is sikerrel pályáztak.

Szombathely környezetvédelmi, a főváros VIII. kerülete pedig óvodaprogramra költi az elnyert pénzeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Olyan beszédet mondott Putyin, hogy azt bármelyik szovjet vezető megirigyelhette volna
Az orosz elnök a nyugati országokat az ukrajnai konfliktus „felbujtóinak és uszítóinak” nevezte, hasonlóképp, ahogy 1956-ban a magyar forradalom idején a szovjetek.

Link másolása

Oroszország és Kína nem hoz létre katonai szövetséget, és senkit sem fenyeget, a Nyugat viszont új, globális tengelyeket alakít ki - jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök a Rosszija 1 televízió "Moszkva. Kreml. Putyin" című vasárnapi műsorának nyilatkozva,

"Van közöttünk haditechnikai együttműködés (Kínával), nem titkoljuk. Minden átlátható, nincs ebben semmi titok. Katonai együttműködés is van közöttünk, gyakorlatokat tartunk. (...) Mindezt folytatjuk, minden átlátható, de ez nem katonai szövetség"

- mondta Putyin.

Az orosz elnök, meg nem nevezett nyugati elemzőkre és politológusokra hivatkozva kifogásolta, hogy a Nyugat ezzel szemben "új tengelyeket épít", hasonlóan ahhoz, ahogy azt "Németország és Olaszország fasiszta rezsimje, illetve a militarista Japán" tette a 30-as években. Nehezményezte a "globális NATO" létrehozására irányuló törekvéseket, amelybe Új-Zélandot, Ausztráliát és Dél-Koreát is be akarják vonni. Emlékeztetett rá, hogy az év elején brit-japán megállapodás jött létre a katonai együttműködésről.

Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok "maga alatt vágja a fát" azzal, hogy egyes országok, köztük Oroszország számára akadályozza a dollár használatát az elszámolásban, és rámutatott, hogy ilyen célokra a nemzeti fizetőeszközök is megfelelnek, köztük a jüan is.

Putyin szerint "nem a szkeptikusok, hanem az irigyek" állítják azt, hogy Moszkva Peking befolyása alá kerülhet. Rámutatott, hogy az európai gazdaság függősége sokkal nagyobb Kínától, mint az oroszé.

Elmondta, hogy a Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatásának idején - a kandallónál, tea mellett a Kremlben folytatott négyszemközti tárgyalásuk során - részletesen kifejtette ukrajnai rendezési tervét. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanebben a műsorban azzal kapcsolatban, hogy a két vezető eszmecseréje terven felül elhúzódott, azt hangoztatta, hogy ez a közöttük fennálló bizalom és a tárgyalások tartalmas mivoltának jele volt.

Putyin a nyugati országokat az ukrajnai konfliktus "felbujtóinak és uszítóinak" nevezte, megismételve álláspontját, miszerint a válságot az általuk támogatott 2014-es "fegyveres alkotmányellenes puccs" indította el.

"Meg kellett védenünk a Krím lakosságát, és végül valamilyen formában támogatást kellett nyújtanunk a Donyec-medencének is" - mondta, hozzátéve, hogy a Nyugat "a vörös, sőt a bordó vonalat is átlépi" azzal, hogy fegyvert szállít "a kijevi rezsimnek".

Az elnök szerint a Nyugat titokban, éjszaka szállítja a fegyvereket, amelyeket az orosz hadsereg megpróbál a folyamat közben megsemmisíteni. Elismerte, hogy "olykor sikerül, olykor nem", hozzátéve, hogy "senkinek ne legyen kétsége afelől", hogy Moszkva nem fogla a szállításokat "közönyösen, ölbe tett kézzel" szemlélni.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Londonban éppen az orosz-kínai csúcsra időzítve jelentették be a szegényített urániumot tartalmazó lőszerek Ukrajnába szállításának szándékát. Elmondta, hogy Oroszországnak van mivel válaszolnia, és több százezer ilyen lövedékkel rendelkezik.

"Egyelőre nem vetjük be őket" - mondta.

Putyin elutasította a brit állítást, miszerint a gyengített uránt tartalmazó lőszerek bevetésének nincsenek káros következményei.

"Ez nyilvánvalóan nem így van. Tény, hogy valóban nem minősülnek tömegpusztító fegyvernek. Ez igaz. De a (páncéltörésre használt) szegényített urániumlövedék (.) magjából mégis úgynevezett sugárzó port keletkezik, és ebben az értelemben mindenképpen a legveszélyesebb fegyverek közé tartozik" - mondta.

Emlékeztetett rá, hogy a volt Jugoszláviában és Irakban, ahol ilyen lőszereket vetettek be, a helyi lakosok körében a rákos megbetegedések száma a sokszorosára nőtt. Rámutatott, hogy az ukrán fegyveres erők olyan övezetben vetnék be a gyengített urániumot, ahol olyanok élnek, akiket Kijev a sajátjainak tekint, a termőföldet is megfertőzve.

Putyin szombaton bejelentette, hogy Moszkva harcászati nukleáris fegyverek állomásoztatásáról állapodott meg Minszkkel. Mint mondta, ez a lépés nem sértené meg az atomsorompó-egyezményt, és utalt rá, hogy az Egyesült Államok évtizedek óta állomásoztat nukleáris fegyvereket európai szövetséges országok területén.

Azt is közölte, hogy Oroszország július 1-jéig befejezi a nukleáris eszközök tárolására szolgáló létesítmény építését Fehéroroszországban, megjegyezve, hogy Moszkva nem engedi át a felettük való ellenőrzést Minszknek. Elmondta, hogy tíz, taktikai atomfegyver szállítására alkalmas repülőgép állomásozik a szomszédos ország területén, amelynek Moszkva már több, erre szintén képes Iszkander rakétarendszert adott át.

Putyin arról is szólt, hogy amíg a szövetségesei 420-440 harckocsit fognak leszállítani Ukrajnának, addig az orosz hadiipar több mint 1600 új ilyen eszközt fog gyártani. Hozzátette, hogy az orosz hadsereg tankjainak száma összességében háromszorosan fogja meghaladni az ukránét.

Az orosz elnök kommentálta 17 uniós ország és Norvégia megállapodását is, amelynek alapján a következő 12 hónapban egymillió tüzérségi lőszert szállítanak le Ukrajnának. Elmondta, hogy a gyorsan bővülő orosz hadiipar ugyanezen időszak alatt háromszor annyit lesz képes előállítani.

Putyin szerint amíg az Egyesült Államok havonta 14-15 ezer lövedéket gyárt, addig az ukrán fegyveres erők a konfliktus során naponta akár 5 ezer lövedéket is felhasználnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Meghalt a legendás erdélyi füvesember, Macalik Ernő
Nyugdíjazása után Csíkkarcfalván élt, és gyógynövények termesztésével, gyűjtésével, illetve feldolgozásával foglalkozott.

Link másolása

A székelyföldi füvesemberként ismert gyógynövényszakértő, Macalik Ernő 1990 után vált egész Erdélyben ismertté gyógytea keverékei miatt.

Az ismert biológus, természettudományi író március 25-én szülővárosában, Kolozsváron hunyt el.

Macalik Ernő Kolozsváron született 1944. július 7-én, ahol 1962-ben elvégezte az Ady-Șincai Líceumot, 1967-ben a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett biológia szakos tanári diplomát, később a Csíkkarcfalvi 1. Számú Általános Iskola tanára volt.

Íróként és fotósként is aktív volt: írásai és képei a Művelődés, A Hét, Falvak Dolgozó Népe és az 1985-ös Hargita Kalendárium hasábjain jelentek meg.

1990 után nyugdíjazásáig a gyulafehérvári Római Katolikus Teológia középfokú kántorképző intézetében is tanított biológiát és a Romániai Magyar Szóban is közölt írásokat.

Nyugdíjazása után Csíkkarcfalván élt, és gyógynövények termesztésével, gyűjtésével, illetve feldolgozásával foglalkozott.

Az erdélyi füvesember két díjat is kapott: 2000-ben Ezüstgyopár, 2013-BAN Magyar Örökség Díjjal jutalmazták a munkásságát - írta meg az Index.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Videón, ahogy letarolta a tornádó a városokat Mississippiben, szinte csak romok és összetört kocsik maradtak az utcán
A tornádók az állam fővárosától északra fekvő Silver City és Rolling Fork városokban okozták a legnagyobb károkat.

Link másolása

Nagy a pusztítás a viharok és tornádók után az Egyesült Államok déli részén, Mississippi államban. Eddig legalább 26 ember halt meg, de a romok alatt további áldozatok lehetnek.

A Mississippi Vészhelyzet-kezelési Ügynökség szerint a kutató- és mentőegységek folyamatosan dolgoznak, legkevesebb négy embert eltűntként tartanak nyilván, és többtucatnyian megsérültek.

A tornádók az állam fővárosától északra fekvő Silver City és Rolling Fork városokban okozták a legnagyobb károkat. A meteorológiai szolgálat közlése szerint a viharzóna óránként 113 kilométeres sebességgel haladt tovább keleti irányba. A viharok következtében Tennessee államban 40 ezer, Mississippiben 15 ezer, míg Alabamában 20 ezer fogyasztó maradt áram nélkül.

Mississippi államban szükségállapotot hirdettek.

Rolling Fork városa szinte a földdel vált egyenlővé, az utcákon romok, összetört autók, törmelék, üveg, tövestől kicsavart fák.

Az egyik lakó a BBC-nek elmondta , hogy a fürdőkádjában bújt el, így élte túl a pusztítást, ugyanis szerencséjére a házából pont a fürdőszoba két falának darabjai maradtak meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET: