Elon Musk „fasisztának” nevezte az ausztrál kormányt, amiért bírság bevezetését tervezik a közösségi média platformjai ellen, ha azokon hazugságot vagy álhírt tesznek közzé – tudósított a The Guardian.
Bár az új törvény nem csak a Musk tulajdonában álló X-re (korábban: Twitter) vonatkozna, úgy tűnik, egyelőre ő vette leginkább magára.
Az ausztrál kormány a közösségi médiával foglalkozó cégeket éves forgalmuk 5 százalékáig terjedő pénzbírsággal sújthatja valótlan tartalmak közzétételéért. A dél-amerikai techmilliárdos mindössze egyetlen szóval reagált a tervezetre az általa birtokolt platformon:
„Fasiszták.”
Bill Shorten szövetségi miniszter azonban azt mondta, hogy Musk következetlen a szólásszabadság kérdésében. „Ha az a kereskedelmi érdeke, akkor ő a szólásszabadság bajnoka; amikor meg épp nem tetszik neki, akkor ejti az egészet” – mondta el a Channel Nine reggeli műsorában.
Stephen Jones, az ország vezető kincstárnoka szerint Musk posztja csak egy „ütődött gondolat” volt. Jones az ABC TV-nek elmondta, hogy a kormány félretájékoztatásról és álhírekről szóló új törvényjavaslata „szuverenitásról szól”.
„Akár az ausztrál kormányról, akár a világ bármely más kormányáról van szó, kijelentjük, hogy jogunk van olyan törvények elfogadására, amelyek szavatolják az emberek biztonságát a csalókkal és a bűnözőkkel szemben” – fogalmazott.
„Az eddigiekben nem láttam azt, hogy Elon Musknak vagy bárki másnak, aki a szólásszabadság nevében beszél, belefér-e, hogy a közösségi média platformjain átverések jelennek meg, és évente ausztrálok dollármilliárdjait lopják így el. Deefake videókat, gyermekpornográfiát tesznek közzé. Élőben közvetítenek gyilkosságokat. Úgy értem: ez volna az, amiről a szólásszabadság szólna?”
– tette fel a kérdést Stephen Jones.
A szövetségi kormány idősügyi minisztere, Anika Wells az ABC Radiónak pedig hozzátette: ő maga még sosem találkozott egy fasisztával sem a kormányban.
Elon Musk „fasisztának” nevezte az ausztrál kormányt, amiért bírság bevezetését tervezik a közösségi média platformjai ellen, ha azokon hazugságot vagy álhírt tesznek közzé – tudósított a The Guardian.
Bár az új törvény nem csak a Musk tulajdonában álló X-re (korábban: Twitter) vonatkozna, úgy tűnik, egyelőre ő vette leginkább magára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy korszak vége: Kósa Lajos nem indul egyéniben Debrecenben, már meg is van az utódja
A Fidesz alelnöke Barcsa Lajos alpolgármesternek adja át a stafétát a Hajdú-Bihar 1-es körzetben. Aggódnia azonban nem kell, a párt listájáról valószínűleg bejut a parlamentbe.
Egy korszak ér véget Debrecenben: Kósa Lajos a rendszerváltás óta először nem indul egyéni jelöltként a 2026-os országgyűlési választáson – ezt az Ultrahang legfrissebb adásában jelentette be, amit a 444.hu szúrt ki.
A Fidesz alelnöke helyett Barcsa Lajos alpolgármester lesz a párt jelöltje a Hajdú-Bihar 1-es választókerületben. A döntés történelmi jelentőségű, Kósa Lajos ugyanis 1990 óta tagja a parlamentnek, és 1998 óta folyamatosan megnyerte az egyéni választókerületét Debrecenben.
A Fidesz alapítói közül Orbán Viktorral, Kövér Lászlóval és Németh Zsolttal együtt ők négyen képviselik a pártot megszakítás nélkül az Országgyűlésben a rendszerváltás óta. Kósa vélhetően 2026 után is képviselő marad, mivel a pártja listán indítja.
A politikus a döntést fideszes alelnökségével és a párt jelöltállítási logikájával magyarázta.
Kósa 2022-ben szintén a Fidesz alelnökeként nyert egyéniben, míg párttársa, Németh Szilárd alelnökként két egyéni választást is elveszített.
A Hajdú-Bihar 1-es választókerületben a TISZA Pártnál még zajlik a jelöltállítás. Az előválasztás második fordulójába Tárkányi Zsolt, a párt sajtókapcsolati vezetője, volt RTL-es újságíró és Gál András rendszergazda jutott be.
Korábbi sajtóértesülések szerint a Fidesz a választókerületek legalább harmadában tervez jelöltcserét 2026-ra, a régebbi politikusokat pedig helyi erős emberek, például polgármesterek válthatják. Kósa alelnöki mandátuma egyébként a napokban hosszabbodott meg, miután a Fidesz a november 22-ére tervezett tisztújító kongresszusát a tavaszi országgyűlési választás utánra halasztotta.
Egy korszak ér véget Debrecenben: Kósa Lajos a rendszerváltás óta először nem indul egyéni jelöltként a 2026-os országgyűlési választáson – ezt az Ultrahang legfrissebb adásában jelentette be, amit a 444.hu szúrt ki.
A Fidesz alelnöke helyett Barcsa Lajos alpolgármester lesz a párt jelöltje a Hajdú-Bihar 1-es választókerületben. A döntés történelmi jelentőségű, Kósa Lajos ugyanis 1990 óta tagja a parlamentnek, és 1998 óta folyamatosan megnyerte az egyéni választókerületét Debrecenben.
A Fidesz alapítói közül Orbán Viktorral, Kövér Lászlóval és Németh Zsolttal együtt ők négyen képviselik a pártot megszakítás nélkül az Országgyűlésben a rendszerváltás óta. Kósa vélhetően 2026 után is képviselő marad, mivel a pártja listán indítja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Fidesz szerint ebadót vezetne be a Tisza, de ilyen már létezik, és pont a Fidesz vezette be
Hatalmas botrány tört ki a Tisza Párt állítólagos adótervei miatt, ami a kutyásokat is érintené. Mutatjuk, hol és mennyit kell már most is fizetni a kedvencek után.
A kormánypárti sajtó (az Indexhez állítólagosan eljutott tervezet szerint) több mint egy napja arról ír, hogy a Tisza Párt komoly megszorításokra és adóztatásokra készül a választások megnyerése után. Az Orbán Viktor és Menczer Tamás által is megosztott aggodalom szerint például Magyar Péter „még a kutyák és macskák után is pénzt” szedne.
A kutyákra kivethető helyi teher, vagyis a köznyelvben „ebadónak” nevezett hozzájárulás ugyanakkor 2012 óta létezik, a Fidesz-kormány tette lehetővé, és több település már ma is él vele. Országos macskaadó bevezetésére pedig a jelenlegi törvények nem adnak lehetőséget.
A hatályos állatvédelmi törvény 2012 óta hatalmazza fel az önkormányzatokat, hogy ebrendészeti hozzájárulást vessenek ki a négy hónaposnál idősebb kutyák után.
Az összeg felső határa évi 6 ezer forint, veszélyes eb esetén 20 ezer forint. A jogszabály széles körben ad mentességet, például az ivartalanított, menhelyről örökbe fogadott, valamint a vakvezető és segítő kutyák után nem kell fizetni. Országos szintű ebadó vagy bármilyen macskaadó jelenleg nincs.
Szigethalmon 2026. január 1-től vezetik be az évi 6 ezer forintos ebrendészeti hozzájárulást. Somogyszentpálon szintén 2026-tól lép életbe egy sávos rendszer, ahol a tartott kutyák számától függően 4 és 6 ezer forint közötti összeget kell fizetni.
Magyar Péter a kisállatadóról egy korábbi posztjában úgy fogalmazott:
„Az orbánék által hamisított indexes "tervekből" persze egy szó sem igaz. Így a kisállatadó sem. Viszont köszönjük az ötletet! A milliárdosok vagyonadója mellett a házi zebrákra darabonként 100 millió forint adó kivetése megfontolandó…”
A kormánypárti sajtó (az Indexhez állítólagosan eljutott tervezet szerint) több mint egy napja arról ír, hogy a Tisza Párt komoly megszorításokra és adóztatásokra készül a választások megnyerése után. Az Orbán Viktor és Menczer Tamás által is megosztott aggodalom szerint például Magyar Péter „még a kutyák és macskák után is pénzt” szedne.
A kutyákra kivethető helyi teher, vagyis a köznyelvben „ebadónak” nevezett hozzájárulás ugyanakkor 2012 óta létezik, a Fidesz-kormány tette lehetővé, és több település már ma is él vele. Országos macskaadó bevezetésére pedig a jelenlegi törvények nem adnak lehetőséget.
A hatályos állatvédelmi törvény 2012 óta hatalmazza fel az önkormányzatokat, hogy ebrendészeti hozzájárulást vessenek ki a négy hónaposnál idősebb kutyák után.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Balaicz Zoltán szerint a képviselő hazugságokkal próbálja beszennyezni a közéletet. Hadházy viszont a hatóságok hallgatását kifogásolja, és nem hátrál.
Rágalmazás és becsületsértés miatt feljelentette Hadházy Ákost Zalaegerszeg fideszes polgármestere, Balaicz Zoltán. A polgármester az ugytudjuk.hu-nak azt írta, a független országgyűlési képviselő
„nemrég újra hazug sejtetéssel és rágalmazásra, becsületsértésre alkalmas igaztalan vádakkal próbálta beszennyezni a zalaegerszegi közéletet”.
Az ügy még október elején kezdődött, amikor Hadházy arról írt, hogy egy helyi kábítószer-razzia után indult büntetőügyben egy vezető fideszes politikus és egy sok közbeszerzést elnyerő vállalkozó is érintett lehet. A képviselő nemrég már arról számolt be, hogy a városban az a hír járja: „a polgármester is érintett abban a drogügyben, amelyik egy, a polgármesterrel jó kapcsolatot ápoló vállalkozó drogpartiján kezdődött és aztán nagy mennyiségű kábítószer megtalálásával folytatódott”.
Balaicz Zoltán ezzel kapcsolatban közölte, sem kormánypárti, sem ellenzéki zalaegerszegi politikus vagy közszereplő ellen nem volt és jelenleg sincs folyamatban semmilyen rendőrségi vagy ügyészségi eljárás sem drogügyben, sem más ügyben, és „senki nem vett részt semmilyen drogpartin”.
Hadházy Ákos külön posztban reagált a feljelentésre. Azt írta: „nagyon boldog leszek (tényleg!), ha kiderül, hogy az a sok ember mind tévedett, aki megkeresett ezzel a hírrel és az ügyészség és a rendőrség csak kommunikációs ügyetlenség miatt nem cáfolta a dolgot”. Hozzátette: az, hogy a polgármester feljelentéssel fenyegetőzik,
„önmagában nem megnyugtató: ezt szokták mindig csinálni a fideszesek, amikor valamilyen nyílt, pofátlan lopáson kapom őket”.
A képviselő szerint a polgármesternek nem rá, hanem a rendőrségre és az ügyészségre kellene haragudnia, amiért a hatóságok nem cáfolták az értesüléseit.
Hadházy októberi adatkérésére a Legfőbb Ügyészség azt válaszolta, hogy Zalaegerszegen valóban folyamatban van kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos büntetőeljárás helyi vállalkozók ellen, az ügyben három gyanúsítottat le is tartóztattak. Azt azonban nem erősítették meg, hogy politikus is lenne az érintettek között.
Rágalmazás és becsületsértés miatt feljelentette Hadházy Ákost Zalaegerszeg fideszes polgármestere, Balaicz Zoltán. A polgármester az ugytudjuk.hu-nak azt írta, a független országgyűlési képviselő
„nemrég újra hazug sejtetéssel és rágalmazásra, becsületsértésre alkalmas igaztalan vádakkal próbálta beszennyezni a zalaegerszegi közéletet”.
Az ügy még október elején kezdődött, amikor Hadházy arról írt, hogy egy helyi kábítószer-razzia után indult büntetőügyben egy vezető fideszes politikus és egy sok közbeszerzést elnyerő vállalkozó is érintett lehet. A képviselő nemrég már arról számolt be, hogy a városban az a hír járja: „a polgármester is érintett abban a drogügyben, amelyik egy, a polgármesterrel jó kapcsolatot ápoló vállalkozó drogpartiján kezdődött és aztán nagy mennyiségű kábítószer megtalálásával folytatódott”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy leállított vizsgálat után napok alatt nevezték ki Juhász Péter Pált: egy régi vallomásból derült ki, hogyan lett a Szőlő utcai intézet igazgatója
A Budapesti Javítóintézet volt igazgatóját Soltész Miklós államtitkár kérte fel egy vizsgálatra 2010 végén. A szabálytalan eljárás után aztán ő kapta meg a vezetői széket. Mindez egy korábbi büntetőügyben tett vallomásából derült ki.
Egy korábbi büntetőügy iratai tárták fel, milyen szerepet játszott a jelenleg is előzetesben ülő Juhász Péter Pál a Szőlő utcai javítóintézet előző igazgatójának leváltásában. A Kontroll birtokába jutott dokumentumok szerint Juhászt 2010 végén egy vizsgálatra kérték fel az intézményben, amelyet Soltész Miklós államtitkár kezdeményezett.
A vizsgálatot több ponton szabálytalanul folytatták le, majd mindössze néhány nap alatt a vizsgálóbiztosból lett Juhász az igazgató.
A folyamat rendkívüli sebességét Juhász Péter Pál tanúvallomása is alátámasztja: „2010 év végén mint szakértő, vettem részt az intézet átvilágításában. Januárban már engem neveztek ki igazgatónak.”
Az események 2011. január 12-én gyorsultak fel, amikor Soltész Miklós, az akkori szociális és családügyekért felelős államtitkár levelet írt Juhásznak, hogy fiatalkorúak bántalmazásáról kaptak információkat, ezért vegyen részt egy vizsgálatban. A vizsgálat másnap, január 13-án azonnal meg is kezdődött.
A vizsgálatnak azonban több aggályos része is volt. Juhász akkori munkahelyének, a Szociálpolitikai Intézetnek nem tartozott a feladatai közé intézményi vizsgálatok lefolytatása. Emellett a vizsgálatot végzők súlyos szakmai hibát követtek el: a fiatalkorúakat jogi képviselőjük vagy kijelölt gyámjuk nélkül, négyszemközt kezdték kihallgatni.
„Amikor a gyerekekkel akartunk beszélni, megszakították azt, így a vizsgálatot nem lehetett végezni, ezt jeleztük az államtitkárnak. Kifogásolták, hogy a gyerekekkel négyszemközt beszéljünk”
– mondta Juhász.
A beszélgetésekről ráadásul írásos jegyzőkönyv sem készült. A szabálytalanságok miatt a felügyeleti ügyész pár nap alatt le is állíttatta a vizsgálatot.
Ennek ellenére a háttérben már zajlott a vezetőváltás előkészítése. Január 26-án Dudás Zoltán, a minisztérium főosztályvezetője rendkívüli értekezletet hívott össze január 28-ra, ahol az addigi igazgatót felmentették, és Juhász Péter Pált nevezték ki megbízott igazgatónak. Juhász már egy nappal korábban tudott a döntésről.
„A kinevezést az az előtti napon tudtam meg. Akkor még nem tudtuk lezárni a vizsgálatot, mivel megszakadt a vizsgálat, és ezért döntöttek úgy, hogy vezetőváltásra kerül sor. Gyakorlatilag párhuzamosan zajlott a két dolog. Nekünk le kellett zárnunk a vizsgálatot, és közben a minisztériumban döntöttek a vezetőváltásról” – vallotta a dokumentum szerint.
Juhász jólinformáltságát magyarázhatja a Dudás Zoltánnal való korábbi kapcsolata, akivel még a 90-es években együtt dolgoztak a gyermekvédelemben. A kinevezésről Juhász így beszélt: „Voltak bizonyos keretek, amiket lefektettünk az irodában és abban maradtunk, hogy megbízottként elvállalom az igazgatói megbízást, majd utána meglátjuk a továbbiakat. Egy délután alatt beszéltük ezt át.” Dudás később egy Facebook-bejegyzésben azt állította, hogy egy nyílt pályázat keretében, egy bizottság javaslatára nevezték ki Juhászt.
A minisztérium bizalma azért is meglepő, mert Juhászt 2009-ben egy fegyelmi vétség miatt már elmarasztalták, és el is bocsátották az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságtól. Kinevezése után Juhász belső vizsgálatokba kezdett, gyerekektől kért írásos beszámolókat a korábbi vélt bántalmazásokról, és több dolgozótól is megvált. „Amikor megbízott igazgatóként odakerültem, az addigiakról összefoglalás készült, azt terjesztettük be az államtitkár felé” – mondta.
A Kontroll megkeresésére a Belügyminisztérium azt közölte, az eljárás lezárásáig az ügyet érintő egyetlen kérdésben sem adnak tájékoztatást. Dudás Zoltán telefonon és később írásban sem akart válaszolni a lap kérdéseire.
Juhász Péter Pált jelenleg hat bűncselekménnyel gyanúsítják, köztük emberkereskedelemmel, kényszermunkával, hűtlen kezeléssel és közfeladati helyzettel való visszaéléssel. Az ügyészség novemberben indítványozta előzetes letartóztatásának meghosszabbítását.
A botrány kirobbanása után a kinevezésben kulcsszerepet játszó Dudás Zoltánnak is következményekkel kellett szembenéznie: a Fidesz későbbi csepeli polgármesterjelöltjének júniusban a Külgazdasági és Külügyminisztérium visszavonta a bukaresti diplomata-kinevezését.
Egy korábbi büntetőügy iratai tárták fel, milyen szerepet játszott a jelenleg is előzetesben ülő Juhász Péter Pál a Szőlő utcai javítóintézet előző igazgatójának leváltásában. A Kontroll birtokába jutott dokumentumok szerint Juhászt 2010 végén egy vizsgálatra kérték fel az intézményben, amelyet Soltész Miklós államtitkár kezdeményezett.
A vizsgálatot több ponton szabálytalanul folytatták le, majd mindössze néhány nap alatt a vizsgálóbiztosból lett Juhász az igazgató.
A folyamat rendkívüli sebességét Juhász Péter Pál tanúvallomása is alátámasztja: „2010 év végén mint szakértő, vettem részt az intézet átvilágításában. Januárban már engem neveztek ki igazgatónak.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
