Tényleg úgy néz ki, mint Elon Musk – így dőlnek be sokan az AI-val készült, hamis videóknak

A Trump-kormányzat bejelentette, hogy visszavonja az ország több tucat környezetvédelmi szabályozását, köztük a kipufogógázokra és gyárkéményekre vonatkozó szennyezési határértékeket, a vizes élőhelyek védelmét és az üvegházhatású gázok szabályozásának jogi alapját.

Lee Zeldin, a Környezetvédelmi Ügynökség (E.P.A.) vezetője egy online videóban azt mondta, hogy az ügynökség célja a jövőben az, hogy „csökkentse az autóvásárlás, az otthoni fűtés és a vállalkozások költségeit”. A videóban nem beszélt a környezet vagy a közegészség védelméről, amire az ügynökség létrejött.

Az E.P.A. a tervek szerint enyhítené az erőművek szén-dioxid-kibocsátási korlátozásait. A jelenlegi előírások szerint a széntüzelésű erőműveknek és az új gázerőműveknek 2039-ig 90 százalékkal kellene csökkenteniük a kibocsátásukat. A gépjárművekre vonatkozó kibocsátási normákat is átírnák, így nem lenne kötelező, hogy 2032-re az új autók és könnyű teherautók többsége elektromos vagy hibrid legyen. Eltörölnék a koromkibocsátási határértékeket, amelyeket légzőszervi betegségekkel és idő előtti halálozásokkal hoztak összefüggésbe.

A Biden-kormányzat egyik szabályozása előírta, hogy a széntüzelésű erőművek higanykibocsátását 70 százalékkal csökkentsék, mivel a higany káros a gyermekek fejlődésére. Az új tervek szerint ezt is eltörölnék. Nem működne többé a „jó szomszédság szabály”, amely arra kötelezte az államokat, hogy kezeljék az általuk kibocsátott, más államokba sodródó szennyezést. Emellett eltörölnék azokat az intézkedéseket, amelyek a szegényebb és kisebbségi közösségek védelmét helyezik előtérbe.

A klímaváltozás hatásainak számszerűsítésére használt „szén-dioxid társadalmi költségét” is jelentősen csökkentenék. Ezt az értéket a szabályozások gazdasági hatásainak mérlegelésekor használják.

Zeldin szerint az E.P.A. a jövőben nem venné figyelembe a környezeti politikák társadalmi költségeit, például azt, hogy az erdőtüzeket, aszályokat, viharokat és más katasztrófákat mennyire súlyosbíthatják a szennyezések.

Az egyik legfontosabb változás az lenne, hogy az E.P.A. eltörölné a 2009-es veszélyeztetettségi megállapítást, amely alapján az üvegházhatású gázok veszélyt jelentenek a közegészségre. Ha ezt visszavonnák, az ügynökség gyakorlatilag nem tudná szabályozni a klímaváltozást okozó kibocsátásokat. Zeldin erről a videóban úgy fogalmazott, hogy

Zeldin a bejelentést „az Egyesült Államok történetének legnagyobb deregulációs bejelentésének” nevezte, és azt mondta: „Ma véget ér a zöld átverés, és az E.P.A. hozzájárul az amerikai aranykor eljöveteléhez.”

Trump már korábban is kampányolt azzal, hogy lazítaná a fosszilis tüzelőanyag-ipart érintő szabályozásokat, és „fúrjunk, fúrjunk, fúrjunk” jelszóval hirdette energiapolitikáját. Visszatérése óta befagyasztotta a Kongresszus által jóváhagyott klímavédelmi programok finanszírozását, elbocsátotta az időjárási és klíma-előrejelzéseken dolgozó tudósokat, és csökkentette azokat az állami támogatásokat, amelyek a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást segítették elő.

Az Egyesült Államok a világ történetének legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, és a tudósok szerint ez az üvegházhatású gáz a klímaváltozás fő mozgatórugója. A tavalyi év volt a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta, és az országban 27 olyan természeti katasztrófa történt, amelyek egyenként legalább 1 milliárd dolláros kárt okoztak – míg 1980-ban ez a szám csupán három volt.

Sheldon Whitehouse, Rhode Island demokrata szenátora a New York Timesnak azt mondta „ma jött el az a nap, amiért Trump nagy olajipari támogatói fizettek”. Szerinte az E.P.A. lépései támadást jelentenek a tiszta levegő, a tiszta víz és a megfizethető energia ellen. „Zeldin igazgató nyilvánvalóan hazudott, amikor azt mondta, hogy tiszteletben tartja a tudományt és meghallgatja a szakértőket” – tette hozzá.

Szerinte ezeknek a szabályoknak a visszavonása „nem csupán szégyen, hanem fenyegetés mindannyiunk számára”.

Az osztrák Noyb nevű adatvédelmi jogvédő szervezet újabb panaszt nyújtott be az OpenAI ellen, mert a ChatGPT egy norvég férfit tévesen gyilkossággal vádolt meg, írja az Engadget. A mesterséges intelligencia azt állította róla, hogy

A ChatGPT a valós adatokat is összekeverte a hamis állításokkal: helyesen adta meg a férfi szülővárosát, valamint gyermekei számát és nemét. A Noyb szerint ezzel egyértelműen megsértette az adatvédelmi szabályokat.

Nem ez az első eset, hogy a ChatGPT valótlan vádakkal illet ártatlan embereket. Korábban egy férfit csalással, egy bírósági tudósítót gyermekbántalmazással, egy jogászprofesszort pedig szexuális zaklatással hozott összefüggésbe – derül ki a magazin cikkéből.

Az OpenAI eddig azzal védekezett, hogy a ChatGPT figyelmezteti a felhasználókat a hibák lehetőségére, de a jogvédők szerint ez nem elég. A kérdés most az, hogyan reagál a cég az újabb panaszra – és hogy egy mesterséges intelligencia megúszhatja-e annyival, hogy „bocsánat, tévedtem”.

(via Telex)

Úgy fest, a DeepSeek felrobbantotta az ipar eddig biztosnak hitt narratíváját az AI végtelen energia- és erőforrásigényéről, és akár véget is vethet az „AI-hasznosítással” operáló cégek varázsának a Wall Streeten. A befektetések dollármilliárdjait vonzó nagy nevekkel szemben (mint amilyen az OpenAI mellett az Nvidia, az Alphabet, a Microsoft stb.) most megjelent egy új kínai szereplő, és rámutat: egyáltalán nem biztos, hogy az USA meg tudja tartani vezető szerepét a technológia fejlesztésében.

„Ez hatalmas földrengés az AI szektorban. Mindenki csak néz, és azt mondja: 'nem gondoltuk volna, hogy ez lehetséges’. Most, hogy mégis az, át kell gondolnunk mindent, amit eddig terveztünk” – vallotta be a CNN-nek Gil Luria, a D.A. Davidson befektetési csoport technológiai kutatási vezetője.

Ugyancsak kellemetlen pillanat ez a Trump-adminisztráció számára, hiszen az új elnök gyakorlatilag napokkal a DeepSeek megjelenése előtt jelentett be félbillió dolláros magánszektorból származó amerikai befektetést olyan adatközpontok építésére, amelyekkel az Egyesült Államok megőrizhetné vezető szerepét az AI fejlesztésében. Talán még az USA kormányzatánál is rosszabbul érintheti a kínai nyelvi modell megjelenése az AI-chip szállító Nvidiát, hiszen történelmi veszteséget szenvedett el, miután a részvényeinek értéke a DeepSeek hatására egy nap alatt 17 százalékot, körülbelül 600 milliárd dollárt zuhant.

Forrás: Nvidia

Az Nvidia eddig az AI-forradalom legnagyobb nyertese volt: háromtrillió dolláros vállalattá vált, de ha a kínaiak valóban képesek voltak ChatGPT-szintű modellt alkotni tizedannyi (vagy kevesebb), korábbi generációs processzorral, akkor lehet, hogy az ügyfelei nem fognak a jövőben annyi chipet vásárolni, amennyit a cég remélt. Bár teljesen kizárt, hogy az Nvidia emiatt feltenné a kezét (nincs is rá oka, hiszen a nyelvi modelleken túl önvezető, robotikai és más AI technológiák egész sorához szállít hardvereket), azért elismerte: a DeepSeek modellje „kiváló AI-fejlesztés”, amely „jól illusztrálja, hogy hogyan lehet új modelleket létrehozni”.

Az eddigi narratíva szerint az AI fejlesztéséhez folyamatosan növelni kell a számítási kapacitást, de a kínai AI megjelenése „egyértelművé teszi, hogy az adatközpontok nagy mértékű skálázása aligha lesz gazdaságilag kifizetődő” – mondta Luria.

Ugyanakkor a Szeretlek Magyarországnak nyilatkozó Balogh Petya szerint a DeepSeek létezése jó hír, mert demokratikusabb irányba viszi az AI-fejlesztést. Az AI fejlődéséről és várható üzleti hatásairól cégvezetői oktatást is szervező üzletember szerint a kínai nyelvi modellnek köszönhetően nem fog monopol helyzetbe kerülni maroknyi amerikai cég – ahogy az történt az online keresés (Google) vagy éppen a közösségi média esetében (Facebook).

Ha az USA nagytőkés technológiai vállalkozásainak nem is, az AI demokratizálódásának valóban jót tesz, hogy piacra lépett egy sokkal olcsóbban előállított, forráskódját ingyen megosztó alkalmazás. Azt azonban az amerikaiak vitatják, hogy a Deepseek tényleg csak egy kicsi kínai startup lenne, amely mindössze 5,6 millió dollárból létrehozta azt, amit nekik csak sok milliárd dollárból sikerült.

Több amerikai cég is bedobta: adatot lophatott a DeepSeek

A Microsoft és az OpenAI vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy egy, a kínai DeepSeek startuphoz köthető csoport jogosulatlanul szerzett-e adatokat az OpenAI technológiájából – értesült a Bloomberg. A Microsoft biztonsági szakértői azt állítják, már tavaly ősszel észlelték, hogy valakik nagy mennyiségű adathoz juthattak az OpenAI alkalmazásprogramozási felületén keresztül, ami az OpenAI szolgáltatásainak fő hozzáférési pontja a szoftverfejlesztők és ügyfelek számára.

David Sacks, a Fehér Ház mesterséges intelligenciáért és kriptovalutákért felelős szakértője a Fox Newsnak adott interjúban azt mondta, valóban „lehetséges”, hogy a DeepSeek amerikai szellemi tulajdont lopott. „Jelentős bizonyítékok utalnak arra, hogy a DeepSeek lényegében kinyerte az OpenAI modelljeiből a tudást” - fogalmazott.

A mesterséges intelligencia iparban elterjedt gyakorlat az ún. „desztillálás”, ami lehetővé teszi egy meglévő modellből származtatott, hatékonyabb rendszer kialakítását. Ez általában teljesen legális folyamat – egészen addig, amíg nem egy cég zárt, védett technológia adatait használják fel, mert az már komoly jogi problémákat vethet fel. A OpenAI felhasználási feltételei világosan kimondják, hogy az általuk generált adatokat tilos felhasználni versenytárs technológia létrehozására. Persze, hogy a Deepseek esetében mindez ténylegesen megtörtént-e, arra egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték.

„Tudjuk, hogy a Kínai Népköztársaságban aktívan dolgoznak azon, hogy lemásolják a fejlett amerikai AI-modelleket” – nyilatkozta Liz Bourgeois, az OpenAI szóvivője a The New York Timesnak. „Jelenleg vizsgáljuk, hogy a DeepSeek jogosulatlanul használta-e fel a modelljeinket, és ha több információval rendelkezünk, megosztjuk azt.”

Nem is egy kicsi cég?

A Deepseek megjelenése azért robbant ekkorát, mert ha igaz, amit állítanak, akkor az eddig gondoltnál nagyságrendekkel kevesebből is elő lehet állítani mesterséges intelligenciát, nincs szükség óriási mennyiségű fejlett chipre, különleges videókártyákra, hatalmas adatközpontokra. Azt állítják, erre egy kicsi startup is képes lehet.

A 2019-ben alapított Deepseek mögött egy Liang Wenfeng nevű üzletember és a High-Flyer Quant nevű hedge fund áll. Liang Wenfeng szerint a DeepSeek működése radikálisan eltér a nagyobb tech-cégekétől: míg például az Alibaba több százezer alkalmazottat foglalkoztat, ők egy kutatóintézetre hasonlítanak, amelyet főként frissen végzett egyetemisták és doktorandusz hallgatók alkotnak. Liang szerint a hagyományos tech-mamutok „nem biztos, hogy alkalmasak a jövő AI-iparának formálására” a magas költségek és merev szervezeti struktúrák miatt.

Ugyanakkor a Forbes arról ír, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a DeepSeek tényleg annyira kicsi, amekkorának láttatni próbálja magát. Egyes források szerint

Az is furcsa, hogy a cégnek nincsenek kereskedelmi tervei, látszólag nem érdeklik őket a bevételek. Az amerikaiak szerint mindez arra utal, hogy a vállalkozás mögött valójában a kínai állam állhat, amely így próbál globális pozíciókat elfoglalni a mesterséges intelligencia-elsőségért folyó versenyben.

Lopás nélkül nincs is AI?

Persze az is lehet, hogy mindez csak egy kommunikációs ellencsapás az amerikai techcégek részéről, ráadásul az ő esetükben sem egyértelmű, hogy jogilag tiszta megoldásokkal képezték ki saját modelljeiket.

A The New York Times is pert indított az OpenAI és partnere, a Microsoft ellen, mivel állításuk szerint cikkeik millióit használták fel a chatbot képzésére, ami a hírforrások konkurenciájává válhat.

Egy nemrég készült jelentés ráadásul arra is rámutatott, hogy az OpenAI YouTube-videók hanganyagaiból szintén leiratot készített, hogy aztán az AI-modelljei továbbfejlesztésére használja fel. Belső levelezések szerint a vezetők tudták, hogy ez szembe mehet a YouTube irányelveivel, ennek ellenére, egy belső csapat – amelynek tagja volt Greg Brockman, az OpenAI elnöke is – több mint egymillió órányi YouTube-videót dolgozhatott fel, hogy aztán a szöveges adatokat a GPT-4 modellbe töltse és ezzel alaposan felhúzza annak tudásbázisát.

Az OpenAI vezérei: Greg Brockman (balra) és Sam Altman. Fotók: Wikipedia

A OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman korábban elismerte, hogy a fejlett mesterséges intelligencia modellek betanításához szerzői jogvédelem alatt álló anyagokra van szükség, és kijelentette, hogy enélkül lehetetlen lenne ilyen rendszereket fejleszteni. A kijelentés azonnal felháborodást váltott ki a közösségi médiában, és most vissza is hullik a vállalat fejére:

Egy Bluesky-felhasználó így fogalmazott: „nevetséges, hogy az OpenAI, amely minden kérdés nélkül falta fel az adatainkat, most ujjal mutogat a DeepSeekre, amiért pontosan ugyanezt csinálja”. Ed Zitron AI-kritikus pedig így kommentálta az ügyet: „elnézést, de nem bírom abbahagyni a röhögést. Az OpenAI, a vállalat, amely gyakorlatilag az egész internet ellopására épült, most azért panaszkodik, mert a DeepSeek esetleg a ChatGPT válaszaiból tanult.”

Újabb AI-modellek jönnek, a cél az AGI

Miközben mindenki a DeepSeek sikerére és az amerikai AI-cégek befeszülésére figyelt, az Alibaba is bejelentett egy új mesterséges intelligencia modellt, a Qwen 2.5-Max-ot. A kínai tech-óriás szerint az új modell „szinte minden területen felülmúlja a GPT-4o-t, a DeepSeek-V3-at és a Llama-3.1-405B-t [a Meta AI-modelljét]” – idézi az Alibaba Cloud hivatalos WeChat-oldalát a Reuters.

A bejelentés időzítése azt mutatja, hogy az Alibaba komoly nyomást érez a hazai versenytársak részéről, és valószínűleg így volt ezzel a TikTok anyavállalata, a ByteDance is, amikor két nappal a DeepSeek-R1 január 20-i megjelenése után közölte: frissítette saját AI-modelljét, amely szerintük szintén felülmúlja az OpenAI által kifejlesztett terméket. Ezt az állítást igazolták is egy AIME benchmark teszttel, ami azt méri, hogy egy mesterséges intelligencia modell mennyire érti az összetett utasításokat és hogyan reagál rájuk.

Mindez arra utal, hogy bármi is az igazság a DeepSeekről, Amerika komoly versenytársakkal nézhet szembe.

Az Instagramon és a TikTokon egyre több olyan reklám jön szembe, amin életre kelnek a régi fényképek. A TikTokot birtokló ByteDance kutatói is kifejlesztettek egy olyan mesterséges intelligencia-rendszert, amely egyetlen fotóból képes élethű videókat generálni. Az eredetileg csak pillanatképen látható személy a generált videón megtévesztő természetességgel beszél, énekel, gesztikulál vagy mozog. Az új AI-modell készítői szerint ez az áttörés forradalmasíthatja a digitális szórakoztatást vagy a kommunikációt. És a világhírű Einstein-portré alább látható életre keltése láttán nehéz lenne vitatni, hogy igazuk lesz.

Bár a videó hangja nem a Nobel-díjas elméleti fizikustól származik, hanem – a New York Post szerint – Jaak Panksepp neurológus és állati érzelmekkel foglalkozó kutató bő egy évtizeddel ezelőtti beszédéből vágták ki, az eredmény valóban lenyűgöző. Úgy tűnik, hogy az egyébként teljes testalakot életre keltő, OmniHuman névre keresztelt rendszer alaposan túlszárnyalhatja a korábbi AI modelleket, amelyek csak arcot vagy felsőtestet tudtak animálni a fényképekből.

„A humán animációs technológiák az utóbbi években komoly fejlődésen mentek át, de a meglévő módszerek még mindig nehezen skálázhatók általános videógeneráló modellekké, ami korlátozza a valódi alkalmazhatóságukat” – jegyzik meg tanulmányukban a ByteDance tudósai. A szakemberek meghatározása szerint „teljes körű, multimodális mozgáskondicionálású emberi videógeneráló keretrendszert” alkottak, ami egyetlen kép, valamint a mozgási jelek (ezen belül a hang, a videó vagy mindkettő) alapján hoz létre „emberi videókat”.

Így készült az új AI

Az OmniHuman vegyes adatokkal történő tanulási stratégiát alkalmaz, kihasználja a vegyes adatok skálázhatóságát, hogy leküzdje a magas minőségű adatok hiányát, ami a korábbi módszereket jelentősen visszafogta. Ezzel a ByteDance AI-ja valóban képes lehet felülmúlni a meglévő megoldásokat, például az OpenAI Soráját, hiszen tényleg rendkívül élethű videókat készít emberekről, még egészen gyenge bemeneti jelek, különösen hang alapján.

A csapat több mint 18.700 órányi, hús-vér emberekről készült videó felhasználásával képezte ki az OmniHumant, egy olyan új módszert alkalmazva, ami képes kombinálni többféle inputot, így szöveget, hangot és testmozgást. Ez a tréningstratégia teszi lehetővé, hogy az új AI jóval nagyobb és változatosabb adathalmazokból tanuljon, mint a korábbi megoldások.

Az OmniHuman ráadásul különböző bemeneti képekkel kompatibilis, és megőrzi a mozgás stílusát, például a jellegzetes szájmozgásokat. Mindemellett kiemelkedőnek tűnik akkor is, ha objektumokat kell használnia: képes olyan videókat generálni, amelyeken egy személy énekel, miközben hangszereken játszik, vagy természetes gesztikulációt végez, különböző tárgyakat tartva. Óriási előnye továbbá, hogy pózalapú videógenerálást is végrehajt, illetve együttesen vezérli a pózt és a hangot.

Ez a technológia új mérföldkő lehet az AI-alapú médiaalkotásban, és képes például beszédet mondó vagy hangszeren játszó embereket ábrázoló videók előállítására. Az OmniHuman a tesztek során több minőségi mutatóban is felülmúlta a meglévő rendszereket – emeli ki a VentureBeat, hozzátéve: a fejlesztést egyre kiélezettebb verseny hívta életre, hiszen olyan óriásvállalatok dolgoznak hasonló technológiákon, mint a Google, a Meta és a Microsoft. A ByteDance áttörése előnyt jelenthet, pláne akkor, ha beépíti azt az általa kiadott – és az USÁ-ban jelenleg nehéz helyzetben lévő – TikTok rendszerébe. Nem nehéz arra következtetni, hogy az OmniHuman ezzel a távlati céllal készülhetett.

Milyen hatással lesz a ByteDance AI-ja a tartalomgyártásra?

Bár az OmniHuman széles körben egyelőre nem hozzáférhető, a fejlesztők több tucatnyi videót tettek közzé arról, hogy a tartalomkészítők milyen lehetőségekre számíthatnak tőle. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy az AI nem feltétlenül fogja a javukat szolgálni, és erre a Forbesnak nyilatkozó szakértők is egyértelműen rávilágítottak.

„Nagyon lenyűgözőek” – mondta a ByteDance kutatóinak videóiról Freddy Tran Nager, a Dél-Kaliforniai Egyetem Annenberg Kommunikációs és Újságírói Iskolájának klinikai adjunktusa. „Ha arra gondolnánk, hogy feltámasztjuk Humphrey Bogartot, és szerepeltetjük egy filmben, nem vagyok biztos benne, hogy jól nézne ki, de egy kis képernyőn, különösen telefonon, nagyon meggyőzőek.”

Az eszköz a ByteDance-t – és ezáltal a TikTokot – egyértelműen a legrealisztikusabb AI-generált videókért folytatott verseny élmezőnyébe helyezi, hiszen a digitális alakok egyre több helyen bukkannak fel: virtuális influencerként reklámoznak termékeket, tisztviselők digitális verzióiként segítenek eligazodni a közszolgáltatások használatában, vagy éppen hírességek deepfake verzióiként lépnek kapcsolatba az emberekkel – nem egyszer komoly bajt is okozva.

Kellenek még egyáltalán humán influencerek?

Nager szerint egy olyan eszköz, amely egyetlen fotóból képes videókat létrehozni, számos felhasználási lehetőséget kínálhat: a diákok például eldönthetnék, hogy milyen formában kapják meg az információt egy online kurzuson:

– hozott fel néhány példát. Tekintettel azonban az OmniHuman nyilvánvaló kapcsolatára a TikTokkal, a szakértő azt is el tudja képzelni, hogy a kiégett tartalomgyártók a saját virtuális másukat használnák fel a videóikban, vagy

Samantha G. Wolfe, a New Yorki Egyetem Kultúra-, Oktatás- és Fejlődéskutató Intézetének adjunktusa szintén lát veszélyeket az OmniHumanhoz hasonló eszközökben. „Létrehozni valamit pusztán egy képből, és úgy megjeleníteni, mintha valóban beszélne és mozogna, technológiai szempontból lenyűgöző, de rengeteg potenciálisan negatív következménye is lehet. Egy üzleti vagy politikai vezető hamisított verziója például, ha olyasmit mond, ami nem igaz, óriási hatással lehet egy vállalatra vagy akár egy egész országra.”

Ahogy az AI által generált videók egyre kifinomultabbá válnak, úgy nőnek a kockázatok is. „Minél inkább hasonlítanak a valóságra, minél inkább úgy tűnik, mintha valódi emberek lennének, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az emberek elhiszik, amit mondanak” – magyarázta Wolfe. A szakértő véleményét sajnos több közelmúltban történt eset is igazolja.

A tajvani voksolás napján például egy vélhetően a Kínai Kommunista Párthoz köthető csoport tett közzé mesterséges intelligencia által generált, félrevezető hangfelvételt, amelyben egy helyi politikus támogatását fejezte ki ellenfele, a Kína-barát jelölt mellett. Moldovában szintén a kampány alatt jelentek meg deepfake videók az ország elnökéről, Maia Sandutról, amint éppen lemond a tisztségéről, míg Dél-Afrikában maga Eminem „biztosította támogatásáról” az egyik ellenzéki pártot a választások előtt.

A deepfake-ek ennél is gyakrabban válnak pénzügyi bűncselekmények eszközévé. A fogyasztókat hírességek hamisított videóival verik át úgy, hogy megtévesztő befektetési lehetőségeket ajánlanak, de bizonyos vállalatokat is dollármilliós károk érhetnek deepfake csalások miatt. A Deloitte szerint a generatív AI segítségével végrehajtott csalások 2023-ban több mint 12 milliárd dolláros kárt okoztak, csak az Egyesült Államokban, és ez az összeg 2027-re elérheti a 40 milliárd dollárt.

Az OmniHuman ugyan nem az első AI-eszköz, amely egyetlen fotóból képes videókat generálni, de az mindenképpen megkülönbözteti a többitől, hogy a mögötte álló csapat hatalmas mennyiségű adathoz fér hozzá – jelentette ki Nager.

A tudós állítására reagálva a ByteDance szóvivője azt írta a Forbesnak, hogy a modellt nem a vállalat termékeiből származó adatokból képezték ki. Hozzátette: ha az OmniHuman nyilvánosan elérhetővé válik, tartalmazni fog olyan védelmi mechanizmusokat, amelyek megakadályozzák a káros vagy félrevezető tartalmak létrehozását, de olyan átláthatósági intézkedéseket is bevezetnek hozzá, amelyek egyértelművé teszik, hogy az adott tartalmat AI generálta.

Nem túl megnyugtató belegondolni, de úgy fest, igaz, hogy egyelőre az AI-kat üzemeltető cégek adott szavára vagyunk kénytelenek hagyatkozni, ha a káros hamisítványok megfékezéséről van szó. A deepfake-eket egyre nehezebb felismerni, és bár egyes közösségi médiumok és keresőmotorok tettek lépéseket a terjedésük korlátozására, az interneten elérhető hamis tartalmak mennyisége riasztó ütemben növekszik.

A Jumio ID-ellenőrző cég 2024 májusában végzett felmérése szerint az emberek 60 százaléka találkozott deepfake tartalommal az elmúlt évben, és a válaszadók 72 százaléka aggódik amiatt, hogy bármikor félrevezethetik őket. A kutatásban résztvevők többsége éppen ezért teljes mellszélességgel támogatja a mesterséges intelligencia által generált hamis tartalmak szabályozását célzó jogszabályokat.