Orbán Viktor: „A választás tétje óriási, a magyarság részére létkérdés”

A kormány ragaszkodik Magyarország biztonságos energiaellátásához és ahhoz, hogy a magyar családok továbbra is az Európai Unió legalacsonyabb gázárait élvezhessék - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában.

A tárcavezető az Orosz Energiahét panelbeszélgetésén vett részt, amelyen "őrültségnek" nevezte, hogy az európai vezetők szemében a diverzifikáció valamelyik energiaforrás lecserélését jelenti egy másikra, miközben a magyar kormányzat inkább minél több szállító és tranzitútvonal elérhetővé tételét célozza.

- mondta.

Ennek kapcsán pedig rámutatott, hogy lehet bizonyos energiaforrásokról álmodozni, de ha nincs ehhez meg a megfelelő infrastruktúra, akkor ez csupán álom marad, míg a meglévő csővezetékek kapacitását össze kell vetni a fennálló igénnyel, hogy kiderüljön, alkalmasak-e az ország ellátására.

"Harmadszor pedig, (…) van tapasztalatuk a partnerekkel való együttműködésben. És szerintem a világ minden állama elég okos ahhoz, hogy megítélje, kik a megbízható partnerek és kik nem" - fogalmazott.

- húzta alá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy "politikai nyilatkozatokkal és sajtótájékoztatókkal nem lehet házakat fűteni és gyárakat üzemeltetni", s ezért Magyarország számára az energiaellátás soha nem lesz politikai vagy ideológiai kérdés.

- szögezte le.

Majd kifejtette, hogy jelenleg teljes biztonságban van az ország energiaellátása: hosszú távú szerződés van érvényben a Gazprommal, de más forrásokból is folyamatos a földgázbeszerzés, illetve hosszú távú megállapodást írtak alá nemrég a Shell-lel és az ENGIE-vel is LNG vásárlásáról.

Azonban arra figyelmeztetett, hogy ha a Török Áramlat földgázvezetéket és a Barátság kőolajvezetéket ellehetetlenítik, akkor a fennmaradó infrastruktúra nem lesz képes ellátni Magyarországot. "Ez nagyon egyszerű, nem rakétatudomány, csak fizika, matematika és tapasztalat" - vélekedett.

"Tehát az orosz, horvát, török, azeri, francia, holland és amerikai energiaforrásokkal rendben vagyunk. A kérdés az, hogy miért kellene bármelyiket is kivonnunk a nemzeti energiamixünkből. Akik azt akarják, hogy kivezessük az orosz kőolajellátást, a diverzifikációval érvelnek" - folytatta.

"Jelenleg két kőolajvezeték vezet Magyarországra, és Brüsszel azt akarja, hogy a diverzifikáció jegyében az egyiket megszüntessük. De hogy lehet diverzifikációnak nevezni az egyik vezeték megszüntetését? Hogyan lehet biztonságosabbnak tekinteni egy vezetéket, mint kettőt?" - tette fel a kérdést.

A miniszter ezt "őrültségnek, teljes logikátlanságnak" minősítette, s megjegyezte, hogy a tapasztalatok alapján Magyarország nagyra értékeli az Oroszországgal folytatott energetikai együttműködést.

- sorolta.

Továbbá kiemelte, hogy az energiaellátással kapcsolatos döntéseknél kizárólag a nemzeti érdek számít, márpedig az az ellátásbiztonság és az Európai Unió legalacsonyabb gázárainak fenntartása.

- összegzett.

Végül pedig üdvözölte, hogy a patrióta pártok minden támadás ellenére Európa-szerte előretörnek, és ennek nyomán a kontinens előbb-utóbb visszatérhet "a racionalitás és a józan ész útjára".

A miniszter erről a témáról beszélt szerda reggel az orosz Izvesztyija nevű lapnak is. Ebben azt is kifejtette, hogy a magyar infrastrukturális hiányosságok miatt

Az orosz-ukrán háború során a Barátság kőolajvezeték szivattyúállomásait egyébként már többször is támadás érte.

Nagy valószínűséggel Budapest belvárosában, a Petőfi híd pesti hídfője környékén, az utcán él az a tizenegy éves gyerek, akit a nagykőrösi gyermekotthonban súlyosan bántalmaztak - írja a 24.hu.

A lap még szeptember végén egy volt gondozott, Lakatos Ádám állításai alapján írt arról, hogy koldulásra kényszerítettek és bántalmaztak egy 11 éves kisfiút a nagykőrösi gyermekotthonban. A gyerek hetekkel ezelőtt eltűnt.

A rendőrség akkor azt közölte, hogy a bántalmazási ügyben a nyomozás lezárult, a vádemelés megtörtént, egyéb erőszakos cselekményről pedig nem érkezett bejelentés. Lakatos szerint azonban ez téves információ, hiszen őt például a napokban hallgatták ki a folyamatban levő nyomozás során.

A 24.hu szerint a rendőrség Pest vármegyei sajtóosztálya vélhetően összetévesztette az ügyet egy másik nagykőrösi esettel, de a helyzetet tisztázni próbáló kérdéseikre október 10. óta nem kaptak választ.

A kisfiú még szerdán is szerepelt az eltűnt személyek listáján.

– mondta a lap megkeresésére most Lakatos Ádám.

Azt is elmondta, hogy amikor a téren járkált, kijött egy rendőr, akinek szintén megmutatta a kisfiú képét.

- mesélte.

A Boráros térre a 24.hu munkatársai is kimentek a fiú képével. A lap cikkében azt írják: szinte mindenki felismerte a gyereket.

- mesélte az egyik hajléktalan férfi.

Azt is sokan állították, hogy a gyerek a közeli játszótér egyik kis faházában szokott aludni, azt viszont senki sem tudta megmondani pontosan, mikor látták utoljára

Adunk neki enni pár falatot, mert nekünk is kevés van, de hát segítjük egymást, mi, hajléktalanok, tudja. Vasárnaponként jól lehet lakni, mert van ételosztás, arra mindig megjelenik ő is. Meg esténként. Ilyenkor nem tudom, merre jár. De mondom, már vagy három napja nem láttam, persze én se vagyok mindig itt” - mondta egy másik férfi.

A 24.hu megnézte a faházat is, de nem találtak ott senkit. A korábban említett hamburgeres is felismerte a fiú képét, ő is azt állította, hogy egy ideje már nem látta.

A Boráros téri látogatás után viszont a gyerek hirtelen lekerült az eltűnt személyek listájáról.

A lap megkereste a nagykőrösi Kossuth otthon vezetőjét az üggyel kapcsolatban, de nem nyilatkozott. Ehelyett Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz irányította őket, de válasz onnan sem érkezett. A kisfiú ügyében október 10-én felhívták a körözést kiadó Nagykőrösi Rendőrkapitányságot is, hogy tudnak-e arról, hogy a gyerek a Boráros téren tartózkodik. Az ügyeletes csak annyit közölt, hogy továbbítja az információt a budapesti kollégáinak. Mielőtt letette volna a telefont azt is hozzáfűzte, hogy a kisfiú folyton visszaszökik.

A brüsszeli magyar kémügyről posztolt Magyar Péter Facebook-oldalán. A TISZA Párt elnöke arra reagált, hogy kiderült: Várhelyi Olivér tagadta az Európai Bizottság elnökének, hogy tudott volna uniós alkalmazottak beszervezéséről.

A jelenleg egészségügyi biztos – aki 2015 és 2019 között vezette a magyar állandó képviseletet Brüsszelben, és feltételezések szerint a magyar szolgálatokkal együttműködve uniós munkatársakat próbált beszervezni, hogy információkat adjanak át Magyarország brüsszeli állandó képviseletének – vasárnap személyesen találkozott Ursula von der Leyennek, akinek azt mondta: „nem volt tudomása” olyan erőfeszítésekről, amelyek az Európai Bizottság alkalmazottainak toborzására irányultak volna.

Magyar Péter a Facebook-oldalán azt írja, szerinte Várhelyi Olivér „nem bontotta ki az igazság minden részletét, amikor ezt a minap tagadta a hivatalos vizsgálat során”.

A politikus ezután Lázár Jánosnak és Várhelyi Olivérnek üzent. Mint írta, „legalább 100 ember tudja, hogy mi történt ebben az időszakban, ahogy azt is sejti, hogy mindez magyar érdeket szolgált-e, vagy hatalmi paranoiát”.

Megdöbbentő volt látni azt is, hogy a 2015 előtt élesen oroszellenes nézeteket valló Várhelyi Olivér hogyan lett a Lázártól és Orbántól kapott kinevezése után a legnagyobb szószólója és kiszolgálója az egyre erősödő Orbán-Putyin tengelynek. És az sem lehetett véletlen, hogy ebben az időszakban egyre inkább megerősödtek a Külügyminisztériumban a régi gárda kemény titánjai, köztük olyanok, akik a rendszerváltás előtt Moszkvában, a KGB diplomataképzőjében végeztek”.

Magyar azt is közölte:

A pártelnök Orbán Viktorról és Szijjártó Péterről is írt bejegyzésében, akik szerinte „nem a sötétben árulják el a magyar érdekeket Moszkvának, hanem a reflektorfényben mosolyogva, vállveregetve - és még büszkék is rá”. Úgy fogalmazott:

Magyar Péter úgy véli, a 2026-os választás valójában népszavazás lesz Orbán Viktorról és arról, hogy Magyarország megbízható tagja maradjon-e az Európai Uniónak és a NATO-nak is.

Dobrev Klárának üzent Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója egy Facebook-posztban, miután kiderült: a DK kezdeményezte, hogy a gyónási titoktartási-kötelezettség ne vonatkozzon azokra az esetekre, amikor a gyóntató pap kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekményről szerez tudomást.

„Dobrev Klárával nem az a baj, hogy a nagyapja a magyar történelem egyik legaljasabb, legsunyibb tömeggyilkosa volt. Nem az a baj, hogy a széllel bélelt, szemkilövető, határon túli testvéreinket megtagadó Gyurcsány Ferenc volt a férje. Az a baj, hogy önként a nyomdokukba lépett és az ő gyakorlatukat folytatja” - kezdte posztjában Schmidt Mária, aki megjegyezte: egy bizonyos mértékig megértő Dobrevvel szemben, ugyanis hatalmas a médiazaj, nehéz túlharsogni, „különösen akkor, amikor ő maga és csapata is már lejárt lemeznek számít”. „Olyannal kell tehát kiállnia, ami képes átszakítani a figyelem egyre közönyösebb falát. De mindennek van határa” - fogalmaz.

- írja Schmidt, aki szerint az egyház belső működése nem esik az állami szabályozás alá, és „ez több ezer éve így van, és így is marad”.

„Dobrev viszont, nem értve ezt, az Arató Gergely nevű segédjével, jobb ötlet híján ezt bírta kigondolni. Tudjuk, hogy egyikük sem keresztény. Tudjuk, hogy egyházi ügyekben teljesen fogalmatlanok. Ahogy az állami gondozással kapcsolatos kérdések sem foglalkoztatták őket soha. Pedig 12 évig az övéi voltak kormányon. Férje 2005–2009 között miniszterelnök volt. Milyen jól állt volna Dobrevnek, ha miniszterelnök-feleségként ezzel a területtel foglalkozott volna. Göncz Árpádné példáját követve” – fogalmazott.

„De nem, ő nagyapját és elvtársait akarja egyházellenességből lekörözni. Apró Antal majdnem félszáz évig töltött be vezető funkciót a kommunista rendszerben. Lett volna tehát a felmenőinek, ahogy neki is, alkalma más rendszert, más szabályozást, más szemléletet meghonosítani a gyermekvédelemben, ha ez szerinte annyira ótvar” - tette hozzá.

Schmidt szerint, amit Dobrev csinál az csak gyűlölködés és rágalmazás.

- zárta posztját.