News here

HÍREK
A Rovatból

ÉLŐ: Elkezdődött a Kormányinfó

Orbán Viktor a tegnapi kormányülés után már bejelentette: nemzeti konzultációt indítanak a háborús szankciókról.

Link másolása

Csütörtökön tartja szokásos Kormányinfóját Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter, miután szerdán kormányülést tartottak. Ezt követően Orbán Viktor közösségi oldalán bejelentette: a kormány a szerdai ülésén elfogadta a Fidesz-frakció kezdeményezését, így nemzeti konzultációt indítanak a háborús szankciókról.

A kormány kiemeltem fontosnak tartja, hogy az elitek döntése helyett az emberek mondhassák el a véleményüket, akik az európai döntések következményeit a saját bőrükön érzik – tette hozzá Gulyás Gergely.

Hamarosan részletesen is bemutatják a kérdéseket, amiket papír alapon és online is kitölthetnek.

Gulyás Gergely elmondta, nincs olyan kitöltés szám, amit előre meghatároztak, de örülnek, ha minél többen kifejtik véleményüket. A nemzeti konzultációt október közepén kezdik majd kézbesíteni.

Itt lehet követni a Kormányinfót:

A kormány a tegnapi ülésen döntött arról, hogy a téli szünet hosszabb lesz, mint az elmúlt években a spórolás miatt. Ez egyben azt is jelenti, hogy rövidebb őszi szünet várható - egészítette ki Szentkirályi Alexandra az elmondottakat.

December 22-től január 9-ig tart majd a szünet, így jelentős spórolásra lesz mód az intézményekben.

Az önkormányzatokkal is tárgyalt a kormány, a pluszköltségeket elmondása szerint nagy nehézségek árán még ki fogják tudni gazdálkodni, de a jövő évben még nagyobb spórolásra lesz szükség.

Mindenki számára igyekeznek megoldást találni, hogy a következő évet is túl tudják élni, de minden önkormányzatnak el kell fogadni egy tervet, ahol racionálisan csökkenteni kell a kiadásokat.

Gulyás hozzátette, nincs válság a kormányban, de a költségvetési hiányt 4,9%-on szeretnék tartani, ezért is rendelték el a minisztériumokban a kifizetések felülvizsgálatát. Szerinte kifizetési stop jelenleg nincs.

Szerinte senkinek ne legyen kétsége, hogy az árnyékkormányt is Gyurcsány Ferenc irányítja, hiába Dobrev Klára az árnyék-miniszterelnök. Gulyás egyben megerősítette, hogy kutatások szerint is a Demokratikus Koalíció jelenleg az ellenzék legnagyobb pártja.

A forint romlásáról a miniszter úgy nyilatkozott, hogy árfolyampolitikáért a jegybank felel, de a dollár erősödése miatt várható volt a forint romlása. Szerinte a magyar költségvetés helyzete stabil, a hiány tartható. Megismételte, hogy számításaik szerint a 4,9%-os hiány tartható.

A minisztériumokban jelenleg is 18 fok van, amit minden miniszter és miniszter elrendelt. Az egyetemeken is spórolás van, de ennek ellenére sehol nem gondolkodnak sem 4 napos munkahétben, sem 4 napos oktatási hétben.

Arra a kérdésre, hogy személy szerint ők hogyan spórolnak, Gulyás Gergely elmondta, hogy ő eddig is takarékoskodott, ahol csak tudott.

„Nem voltam nagy fogyasztó eddig sem”

– tett hozzá. Szentkirályi Alexandra hasonlóan nyilatkozott és elmondta, lányát is a takarékoskodásra nevelte.

A tűzifaprogrammal kapcsolatosan elmondta, hogy a Pilisi Parkerdőnél vannak fennakadások, de nem mondták, hogy ne kellene várakozni a megrendelt tűzifára. Ígérete szerint november elejéig mindenki igényét teljesíteni fogják az erdészetek.

Arról, hogy ha az uniótól nem kapja meg Magyarország a szükséges Helyreállítás Alaphoz kapcsolódó hitelt, akkor honnan fognak hitelt felvenni, arra Gulyás Gergely nem mondott konkrétumokat. Szerinte a tárgyalások jól állnak, a szükséges törvényeket elfogadásra kerülnek, ami az uniós folyósításokhoz szükségesek lesznek.

A jövő heti tanársztrájkról elmondta, hogy szerinte csak köszönetet lehet mondani a pedagógusoknak és azon dolgoznak, hogy magasabb jövedelmet biztosíthassanak nekik, de a tiltakozó akciókban csak nagyon kevesen vettek részt. Szerinte a jogszerű tiltakozás lehetőségei Magyarországon garantáltak, ezekkel lehet élni.

Azt az emelést, amit korábban ígértek, azt a gazdasági válság ellenére megadják és ha rendelkezésre áll, akkor magasabb béremelést is biztosítani fognak a későbbiekben.

Arra a felvetésre, hogy az önkormányzatok számára is egyedi tarifát biztosítsanak, arra Gulyás Gergely elmondta, hogy erre a fajta az ársapkára most nem lát esélyt, mert nem tudja, hogy az ársapka és a piaci ár közötti különbözetet ki fogja megfizetni. Szerinte az önkormányzatok helyzete nagyon eltérő, de amivel tudnak, hozzá kell járulniuk a takarékoskodáshoz és a legjobb megoldás, hogy egyénileg tárgyalnak az önkormányzatokkal, amiről tegnap döntöttek is a kormányülésen.

"Ez mindekinek fáj"

- tette hozzá a miniszter, aki szerint a rendelkezésre álló összegből elsődlegesen a lakosságot fogják támogatni, ezt követően pedig a munkahely-védelemre fordítják a forrásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Teljesen átalakul az egészségügy, döntött a fideszes többség az Országgyűlésben
A háziorvosi és a védőnői ellátást, az alapellátási ügyeletet és a szakápolást is érintő törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés 136 igen, 56 nem és 1 tartózkodó szavazattal.

Link másolása

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítása szerint jövőre a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerül az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hozzák létre a Nemzeti Praxiskezelőt. A háziorvosi praxisok tekintetében a jövőben a legkisebb egységnek már nem a települést, hanem a járást tekintik. A már létező praxisközösségek tevékenysége járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokkal bővülhet.

A jogszabály új alapokra helyezi az alapellátási ügyeletet: a háziorvosi ügyelet délután négytől este tíz óráig a járásközpontban lesz mindig azonos helyen, este tíztől reggel nyolcig pedig az eddigi ügyeleti szolgáltatók helyett, az Országos Mentőszolgálat irányítja majd a betegeket a megfelelő ellátási szintre.

Az ügyeleti ellátás átalakításának végdátuma 2024. február 29., azt megelőzően fokozatos lesz a feladatelvállalás. Az egészségügyért felelős miniszter 30 nappal előre közzéteszi, mely területek - jellemzően megyék - esetében veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást.

Törvényi szinten rögzítik, hogy a városi kórház 0-24 órában betegfogadásra alkalmas és legalább kettő, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást, míg a megyei kórháznak egész nap biztosítania kell sürgősségi ellátást és legalább öt rendeletben meghatározott szakmában fekvőbeteg-szakellátást is.

A jogszabály lehetőséget ad a megyei intézménynek arra, hogy foglalkoztatottjai számára meghatározza a munkavégzés helyét, amely bármely, az adott megyében működő intézmény lehet. A munkavégzés helyének egyoldalú meghatározása ugyanakkor nem járhat a foglalkoztatott aránytalan sérelmével, különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel, a munkahely és a lakóhely közötti utazás nem haladhatja meg a napi a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatott esetében a napi két órát.

A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló az őt foglalkoztató intézményben - engedéllyel - végezhessen olyan egészségügyi tevékenységet, amire a szolgálati jogviszonya nem terjed ki.

A jövőben a látogatási időn túl is jogosult lehet egy segítő személy bent lenni a kórházban azon beteg mellett, aki önmagát nem tudja ellátni, folyamatos segítségre szorul, hosszútávú fekvőbeteg-ellátást igényel, pszichés krízishelyzetben van vagy haldoklik.

Jövő júliustól az önkormányzatok helyett az állam gondoskodik a védőnői ellátásról: a védőnők munkáltatói jogait az irányító megyei intézmény gyakorolja majd, a települési önkormányzatoknak pedig ingyen kell használatba adnia az államnak a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyont. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a bizottsági vitában közölte, a kormány nem döntötte el, hogy állami kézbe veszi-e a szakrendelőket, előbb felméri azokat, majd március környékén születhet róluk döntés.

Átalakul a szakápolási rendszer is: a törvény megteremti a jogalapját, hogy egészségügyi szakellátásból a szociális ellátórendszerbe kerüljenek át azok az ágyak, amelyeken jelenleg tartós ápolást-gondozást

végeznek.

Az ápolást a jövőben a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok végzik majd. A feladatátvétellel, illetve átadással érintett intézmények körét az egészségügyért felelős miniszter a szociálpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Itt a döntés: ezentúl a nyelvvizsga nem feltétele a diploma megszerzésének
Ugyanakkor a felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést.

Link másolása

Az Országgyűlés 135 igen, 41 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett elfogadta az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosítását.

A jövőben a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának törvényileg megkövetelt előfeltétele csak a sikeres záróvizsga. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést.

Intézménynek gondoskodnia kell az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról.

Ezt a rendelkezést az idei tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni, de a 2021. augusztus 31-ét követően záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett hallgatókra vagy volt hallgatókra is alkalmazni kell.

Lazul a követelmény a doktori képzésnél is: nyelvvizsga helyett, csak „nyelvismeretet” várnak el.

Korábban két, a tudományterület műveléséhez szükséges idegen nyelv ismerete volt kötelező, ezt követően az egyetem maga határozhat meg egy vagy több ilyen nyelvet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Zebrán elgázolt gyalogost vádol emberöléssel az ügyészség
Részegen, a piros lámpa ellenére lelépett az útra. A motoros a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel ment, és elütötte.

Link másolása

A férfi három és fél évvel ezelőtt, a Blaha Lujza térnél részegen, a piros lámpa ellenére lelépett az útra. Pont akkor ért oda egy motoros a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel, és elütötte. Mindketten súlyosan megsérültek, a motoros később meghalt. Az ügyészség mindkét férfi felelősségét megállapította, a gyalogos ellen most emeltek vádat - hangzott el az RTL híradójában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Brutális különadó-emelést kapott a Mol a nyakába, visszaállt a jövedéki adó mértéke is
Gyakorlatilag elvonják a Mol nyereségét. December 8-tól 40 százalékról 95 százalékra emelkedik az adó mértéke a Brent olaj és Oroszországi Föderációból származó kőolaj közötti árrésre.

Link másolása

Ahogy azt Orbán Viktor előrevetítette, elvonják a nyereséget a Moltól.

Ezt írta:

„Az elmúlt napokban a brüsszeli kőolajszankciók hatályba léptek, bekövetkezett az, amitől tartottunk. Mostantól szankciós benzinárak vannak érvényben egész Európában. Magyarországon az ebből keletkező extraprofitot elvonjuk és a rezsivédelmi alapba irányítjuk.”

A részletek december 7-én, szerda este jelentek meg a Magyar Közlönyben.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett kormányrendelet a következőket rendeli el:

„Az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 8. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki: „(6) A Távhő. törvény 7. § (1) bekezdésétől eltérően a 2023. adóévre vonatkozóan a jövedelemadó a pozitív adóalap 41 százaléka. (7) A Távhő. törvény 8. §-ától eltérően a 2023. adóévi adóelőlegek megfizetése során a (6) bekezdés szerinti mértéket alkalmazni kell. (8) A Távhő. törvény 6. § (11) bekezdésétől eltérően a több engedéllyel rendelkező, illetve a jövedelemadó-köteles tevékenységen kívüli tevékenységet végző adóalanynál az adóalap a Távhő. törvény 6. § (1)–(9) bekezdése alapján meghatározott összegnek az arányos része. Az arányt a jövedelemadó-köteles tevékenységek beszámolóban kimutatott vagy a könyvviteli zárlat alapján megállapított árbevételének az adóalany összes árbevételének százalékában (két tizedesjegyre) számítva kell meghatározni.”

A kormányrendelet tartalmazza azt is, hogy a következő naptól, azaz december 8-tól

december 8-tól 40 százalékról 95 százalékra emelkedik az adó mértéke a Brent olaj és Oroszországi Föderációból származó kőolaj közötti árrésre.

A kormány még július 30-án 25-ről 40 százalékra növelte a Mol által fizetendő különadót. A különadót módosító kormányrendelet hivatalosan „a Rezsivédelmi Alap növeléséhez szükséges intézkedésekről” címet kapta, és azzal egy korábbi rendeletet módosítanak, amelyben a „kőolajtermék-előállítók” számára a Brent és az orosz olaj árának különbözete alapján előírt különadót szabályozták.

A Vezess.hu írta meg, hogy a 480 forintos hatósági ár kivezetése után az üzemanyagra kivetett jövedéki adó mértéke is visszaállt az árstop előtti állapotra. A 95-ös benzin jövedéki adójának mértéke ismét nettó 120 forint/liter (áfával 152,4 forint), míg a gázolajé nettó 110,35 forint/liter (ami bruttó 140,1 forintot jelent). Az emelés mértéke literenként nettó 25 forint.

Azt, hogy mit kamuzott a kormány az ársapkáról, a szankciókról, a szakértő ebben a nyilatkozatában leplezte le:

/holoda-attila-a-benzinarsapka-kivezeteserol-a-kormany-indoklasa-nem-fedi-a-valosagot/


Link másolása
KÖVESS MINKET: