A gyöngyöspatai kártérítések miatt tüntettek Budapesten

Magyar Péter csatornáján jelent meg egy interjú egy férfival, aki állítása szerint 2019 és 2022 között egy dél-koreai alvállalkozó szállítmányozójaként dolgozott a Samsung SDI gödi gyárának. A férfi arról beszélt, hogy feladatai közé tartozott a gyárban tárolt, limit feletti mennyiségű veszélyes anyagok ideiglenes elszállítása külső raktárakba a katasztrófavédelmi ellenőrzések idejére.

Elmondása szerint a gyár háromhavonta vagy félévente számíthatott katasztrófavédelmi ellenőrzésekre, és ezekről már egy-két héttel előre tudomást szerzett. „Nekünk szóltak egy-két nappal előtte, hogy el kell vinni 30-40-50 autónyi veszélyes anyagot” – állította a férfi, hozzátéve, hogy ezek túlnyomórészt „nikkel, kobalt, mangán és egyéb vegyületek” voltak, amelyeket az akkumulátorgyártáshoz használnak.

A férfi szerint ezek az anyagok por állagúak, „olyan az állaguk nagyjából, mint a liszté”, és big bag zsákokban, esetenként kartondobozokban tárolták őket. Az ideiglenes raktárak a nyilatkozó szerint jellemzően Pest megyében voltak, többek között Vácott, Kistarcsán, Gödöllőn, Vecsésen, Dunaharasztiban és Biatorbágyon.

Bár ezek állítása szerint hivatalos raktárépületek voltak, de úgy vélte, nem rendelkeztek a veszélyes anyagok tárolásához szükséges engedéllyel. A szállítások során elmondása szerint nem érték őket hatósági ellenőrzések. „Nem, hát ugye ez a Covid időszak alatt volt, meg hasonlók, nem nagyon foglalkozott ezzel senki” – mondta.

A férfi arról is beszélt, hogy a Samsung SDI és az alvállalkozók között szerinte sajátos volt a munkakapcsolat. Úgy fogalmazott, hogy a Samsung kihasználta az alvállalkozókat, a szerződések rájuk eső részét állítólag nem teljesítette és nem írta alá, cserébe viszont elvárta, hogy minden kérését teljesítsék.

A férfi később elvégzett egy katasztrófavédelmi ügyintézői képzést, ahol állítása szerint a hatóság munkatársaival is beszélt a gödi gyárról. Azt mondta, a katasztrófavédőktől azt hallotta, hogy bár nekik sem tetszett a helyzet, de meg volt szabva a feladatuk. „bemennek, megírják a jegyzőkönyvet, ha hiányosságot találnak, azt nyilván lejegyezhetik, elküldik a felettesüknek, és utána az a dolguk, hogy befogják a szájukat, és szépen hazamenjenek.”

Az interjúalany más, gyáron belüli szabálytalanságokról is beszámolt. Elmondása szerint látta, hogyan semmisítik meg a selejtes akkumulátorcellákat.

Beszélt a gyárban használt elektrolitról is, ami szerinte rendkívül tűzveszélyes és maró folyadék. Azt állította, hogy a folyadékot szállító csővezetékek gumitömítéseit sokszor csak akkor cserélték ki, amikor már szivárogtak. „Hát ez a Samsungban mindig akkor történt meg, amikor már csöpögött.”

Arra a kérdésre, hogy hányan tudhattak ezekről a folyamatokról, a férfi azt válaszolta, hogy a sofőrök tisztában voltak a szállítmányuk veszélyességével. „Nagyjából minden sofőr, aki ott dolgozott, tudta, hogy mit szállít, mert hát látták, hogy mi van a zsákokra írva.” Szerinte a zsákokon lévő piktogramok egyértelműen jelezték, hogy a bennük lévő anyagok környezetre és belélegezve is veszélyesek.

Megemlítette, hogy a gyár több mint 500 milliárd forint állami támogatást kapott, és szerinte a kormányzati hazugságokkal szemben nemcsak az üzem területén, hanem azon kívül is magas volt a rákkeltő porok aránya.

„Több ezer munkavállaló egészségét veszélyeztetni, illetve több tízezer környéken élő magyar ember biztonságát, egészségét veszélyeztetni, az nem csak egy politikai felelősség, hanem egy büntetőjogi felelősség is” – mondta Magyar, majd hozzátette, hogy egy esetleges kormányváltás után nyilvánosan ki fogják vizsgálni ezeket az ügyeket.

„Mi a választásokon indulunk, a Medián pedig a rádiókabarén kíván indulni” – reagált Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón arra a Medián-mérésre, amely szerint a Tisza Párt már 20 százalékponttal vezet a Fidesz előtt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a közvélemény-kutató intézetet bírálva ironikusan hozzátette:

Saját méréseikről Gulyás nem árult el részleteket, de úgy véli, magabiztos többség áll a kormány mögött.

A Medián vezetője, Hann Endre is megszólalt a meglepő mérésükről:

Többen látnák Magyar Pétert a miniszterelnöki székben, mint Orbán Viktort – derül ki a Republikon Intézet februári kutatásából.

A végeredmény szempontjából kulcsfontosságú bizonytalanok körében még egyértelműbb Magyar Péter előnye: 35 százalékuk őt, 20 százalékuk Orbánt választaná. Ebben a közegben ugyanakkor ellentmondásos a kép,

Vagyis ebben a csoportban némileg többségben vannak, akik a Fidesz győzelmére számítanak, annak ellenére, hogy a szimpátiájuk inkább Magyar felé húz.

Ez a kettősség a teljes népesség várakozásaiban is visszaköszön.

A két politikai táboron belül jelentős a különbség a győzelembe vetett hitben. Míg a Tisza Párt szavazóinak 90 százaléka gondolja, hogy pártjuk alakít kormányt, addig a Fidesz–KDNP tábor 87 százaléka bízik a saját győzelmében. A kormánypárti szavazók azonban jóval magabiztosabbak: 68 százalékuk kizártnak tartja a kormányváltást, míg a Tisza táborában csak 39 százalék teljesen biztos a győzelemben.

Az országgyűlési választást április 12-én tartják. A kampány hivatalosan február 21-én indult, és a legtöbb elemzés szerint a verseny Orbán Viktor 16 éves kormányzásának eddigi legkomolyabb kihívása. A különböző közvélemény-kutatók nem festenek egységes képet: a Medián februári mérése szerint többen tartják Magyart alkalmasnak miniszterelnöknek, mint Orbánt, míg a kormányközeli Nézőpont Intézet ugyanebben a hónapban 11 százalékpontos előnyt mért Orbán javára.

„Először is: nem megy olyan gyorsan” – ezzel a mondattal reagált szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azokra a magyar és uniós kérésekre, hogy gyorsítsák meg a Barátság kőolajvezeték helyreállítását. A csővezeték január 27-én állt le, miután az ukrán fél szerint orosz csapások értek egy szivattyúállomást a nyugat-ukrajnai Brodi térségében, ellehetetlenítve a kőolajszállítást Magyarország és Szlovákia felé.

Kijevben tartott sajtótájékoztatóján Zelenszkij érzelmesen beszélt a helyreállítás emberi kockázatairól. Mint mondta, a javítást végző csapatok is célponttá váltak, az emberi veszteség pedig nagyon nagy árat jelentene.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kedden Kijevben arra kérte Ukrajnát, hogy gyorsítsák fel a javítást. A bizottság szóvivője ugyanakkor korábban hangsúlyozta:

Az unió rövid távon nem lát ellátásbiztonsági veszélyt, mert a tagállamok 90 napra elegendő stratégiai készlettel rendelkeznek, és Horvátország segítségével aktiválták az Adria vezetéket mint alternatív ellátási útvonalat.

A magyar kormány ezzel szemben „olajblokádnak” minősítette a leállást. Orbán Viktor bejelentette, hogy katonai és rendőri erőket vezényelnek a kulcsfontosságú energetikai létesítmények védelmére, és drónrepülési tilalmat rendeltek el Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Szlovákia hétfőn ennél is tovább ment: leállította az Ukrajnának nyújtott rendkívüli áramsegítséget. „Mától, ha Ukrajna a villamosenergia-hálózata stabilizálásához segítséget kér Szlovákiától, nem kap ilyet” – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök az Euronews cikke szerint.

Magyarország azt is jelezte, hogy blokkolhatja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós (körülbelül 34 ezer milliárd forintos) uniós hitelcsomagot.

Orbán Viktor csütörtökön közzétett nyílt levelében arra szólította fel az ukrán elnököt, hogy azonnal nyissák meg a Barátság kőolajvezetéket Magyarország felé.