Élő állatokon kívül szinte mindent bevisznek a londoniak a turkálókba
Az eddigi legdurvább esetük az volt, amikor használt szexuális segédeszközöket és játékokat adtak le adományboltban, de új, eredeti csomagolású bilincs és lovaglópálca is előfordult. Szerintük ezek véletlenül kerülhettek a csomagba a ruhákkal együtt.
„Mindenféle állapotú cipőt behoznak hozzánk, de rengeteg köztük a még bolti árcédulás, soha nem hordott darab. Az adományok negyede vadonatúj, bolti címkés ruha.”
Beáék üzlete csak jó állapotú cipőket árusít, olyat, amit meg is vesznek. Találni ott Adidastól a H&M-ig szinte mindent. Legutóbb például egy új H&M papucsot 10 font (3500-3600 forint) helyett a negyedéért, 2,5 fontért lehet megvenni.
Az árazást a turiban vadonatúj cuccoknál úgy lövik be, hogy az eredeti ár felénél valamivel kevesebbért teszik ki a boltban. A drága, márkás designer ruháknál viszont arányaiban ennél is még alacsonyabb az ár. Egy eredetileg 400 forintos shortot például 150 fontért sem fog megvenni senki, ezért lejjebb szállítják az árát. Egy eredetileg méregdrága kabátot viszont, aminek az ára 400 font (140 ezer forint) volt a charity shopban, már elvitték.
Vannak egyébként olyan vásárlók, akik éppen emiatt a designer cuccokra specializálódnak és kifejezetten ezek miatt járják a londoni turkálókat, hogy jóval olcsóbban szerezzék be őket. Issey Miyake, Dior, Chanel, Prada, Gucci holmikat is lehet venni, ha elég kitartó az ember. Mivel az olcsó angol Tesco vagy Primark konfekcióruháktól a mainstream konfekción át a legmenőbb márkáig mindenféle ruhát kidobálnak. A legmenőbb most a H&M és a Zara, ezek még megfizethető és népszerű márkák.
Ha nem az adományboltba viszik a ruháikat az angolok, akkor úgynevezett recycling konténerbe dobják. Az is előfordul, hogy valaki a kuka mellé teszi egy zsákban, de ez nagyon ritka.
A recycling jegyében akadnak olyan programok, amelyekben divattervezőnek tanuló fiatalok és varrónők segítségével vagy női börtönök lakóinak munkája révén alakítanak át régi táskákat. Az így elkészült darabokat eladják.
A londoniakra az is jellemző, hogy rendszerint nem javítanak vagy javíttatnak meg semmit, hanem kihajítják. Ennek csak az egyik oka az, hogy nehezen találni varrónőt, a ruhajavítást is inkább a ruhatisztító cégeknél végzik, Bea szerint drágán. Sőt, nem egyszer előfordul az is, hogy a bepiszkolódott ruhát ahelyett, hogy kimosnák, inkább kihajítják. Ha mondjuk az estélyi ruhára vörösbor fröccsen, akkor sokan nem a tisztítóba viszik, hanem kidobják vagy charity shopban adják le.
"A londoniakra (ha nem bevándorlók) az is jellemző, hogy nemigen cserélgetik egymás között a ruháikat, nem divat például egymásnak odaadni azt, amit kihíztak vagy amiből kifogytak, mert az ciki. Akkor azt feltételezik a másikról, hogy nincs pénze ruhára vagy táskára" - mondja Bea.
A ruhabörzékre vagy gardrób cserékre Bea tapasztalatai szerint leginkább a fiatal hipszterek járnak, rendszerint ők is szervezik. Van olyan is, aki a Facebook Marketplace-en vagy E-bay-en árusítja leselejtezett holmijait, ám a legtöbb embernek ehhez nincsen türelme, a jómódú angolok pedig nem foglalkoznak azzal, hogy Facebookon hirdessenek meg 10 fontért egy megunt nadrágot.
„Amikor egy lány egyszer behozott egy 1000 fontos (vagyis 140 ezer forintos) Burberry cipőt, és megkérdeztem tőle, miért nem adja el online, azt felelte, még van 3 másik ilyen cipője. Nincsen rászorulva.”
A charity shopok áruinak minősége és árazása nyilván attól is függ, hogy milyen környéken találhatók. A szegényebb negyedekben sem a bevitt holmi minősége, sem azok ára nem éri el a gazdagabb negyedekben leadott ruhákét, cipőkét, táskákét.
Női ruhákból visznek be a legtöbbet az adományboltba, ezt követi a női cipő, női táska. Férfi ruhából sokkal kevesebbet adnak le, a legkevesebbet talán gyerekruhákból. Utóbbiakat cserélgetik egymás közt az angolok.
Az angolok évente kb. 1 millió tonna ruhát dobnak ki, illetve adnak le adományként, de többségük, különösen a jómódúak, nem vennének használt ruhát. Beáék bolthálózatának egyik üzlete, egy használt gyermekruhákat árusító bolt nagyon drága, "posh" környéken működik, a Primrose Hill negyedben – itt laknak Beckhamék, itt lakik Jude Law és Tom Hiddleston is. Kiváló minőségű holmikat árulnak, az üzlet kialakítása sem olyan, mint a szokványos charity shopoké, elsőre nem látszik rajta, hogy használtruha bolt. Megtörtént, hogy egy nő, miután kiválasztott a gyerekének egy ruhát, meglátta az adománygyűjtő perselyt, fintorgott egyet, hogy „Charity?” és visszatette a ruhát.
Az még nem terjedt el tömegesen, hogy kifejezetten környezettudatosságból vásároljanak használt ruhát. Akik viszont a környezet megóvását is szem előtt tartják, azok társadalmi helyzettől és keresettől függetlenül járnak charity shopba.
A divat az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparág. Éppen emiatt már nyílt olyan üzlet, amelynek az az alapelve, hogy a vásárlók vegyenek használt holmit. A szemléletváltáson is sokan dolgoznak, legutóbb a BBC egyik dokumentumfilmje után jelentek meg Beáéknál olyan fiatalok, akik ennek hatására kezdtek el charity shopban vásárolni.
