Az orosz Távol-Keleten megkezdődtek szombaton az előzetes letartóztatásba helyezett ellenzéki aktivista, Alekszej Navalnij érdekében meghirdetett, nem engedélyezett országos tüntetések, és megindult a résztvevők elleni hatósági fellépés is.
Navalnij hívei a közösségi médiában több mint 90 oroszországi városban szólítottak fel tüntetésekre.
Habarovszkban - amely az időzóna szerint hét órával előbbre jár Moszkvánál - ellenzéki aktivisták által megosztott videofelvételeken az látható, amint rendőrök tüntetőket vernek és zsúfolnak be egy rabszállító autóba. A távol-keleti városban egyúttal Szergej Furgal, a népszerű korábbi kormányzó letartóztatása ellen is tiltakoznak.
Tüntetők százai vonultak Vlagyivosztok és Irkutszk utcáira is, dacolva a dermesztő hideggel. "Mi vagyunk az erősek" és "Putyin hazug" - kiáltozták.
A hatóságok az előző napokban óvtak a részvételtől a nem engedélyezett tüntetéseken, amelyek amúgy is hónapok óta be vannak tiltva a koronavírus-járvány miatt. Jelena Andrejeva, az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) fővárosi részlegének vezetője szombaton ismételten arra figyelmeztette a demonstrálni szándékozókat, hogy a tömegtüntetések a járványhelyzet destabilizációjához vezethetnek. Hangsúlyozta, hogy a koronavírust Moszkvában még nem győzték le, de a fertőzési számok minden korosztályban stagnálnak vagy csökkennek.
A hatóságok megelőző intézkedéseket is tettek a tüntetések megakadályozására, Navalnij több támogatóját és társát ideiglenes őrizetbe vették, köztük Kira Jarmist, Navalnij szóvivőjét is.
Navalnijt, aki a múlt hét végén tért haza Németországból, ahol egy berlini klinikán mérgezés miatt kezelték, hétfőn az orosz hatóságok harmincnapos letartóztatásba helyezték. Az ellenzéki aktivista és csapata az eljárást politikailag motivált leszámolásnak minősítette, amelynek célja az elhallgattatása.
Az Európai Unió szankciókat léptetett életbe Oroszországgal szemben Navalnij megmérgezése miatt, amelyet Vlagyimir Putyin elnök rovására írnak, és amelyet az EU és általában a Nyugat meggyőződése szerint az orosz titkosszolgálat (FSZB) egyik osztaga hajtott végre. Ezt a szervezet és az orosz elnök is tagadja.
Az orosz Távol-Keleten megkezdődtek szombaton az előzetes letartóztatásba helyezett ellenzéki aktivista, Alekszej Navalnij érdekében meghirdetett, nem engedélyezett országos tüntetések, és megindult a résztvevők elleni hatósági fellépés is.
Navalnij hívei a közösségi médiában több mint 90 oroszországi városban szólítottak fel tüntetésekre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó: Nem korlátozzuk az ukrán energiaellátást az ott élő magyarok miatt, de az új szankciós csomagot blokkoljuk
A miniszter bejelentette, hogy a leállított olajtranzit miatt a kormány vétózza az Ukrajnának szánt uniós pénzeket és szankciókat. A döntés hátterében a Barátság kőolajvezeték január végi leállása áll.
Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hadikölcsönt és a következő szankciós csomagot is, amíg Kijev újra nem indítja a leállított kőolajszállítást a Barátság vezetéken. A kormány vasárnapi bejelentése szerint a hazai ellátás biztosítására már felszabadították a stratégiai olajtartalék egy részét, és tengeri úton is érkezik utánpótlás.
A bejelentést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tette az Energiabiztonsági Tanács ülése után a Facebookon – írta a Portfolio. A tárcavezető felidézte: a magyar álláspont szerint az ukránok a héten döntöttek úgy, hogy nem indítják újra a kőolajszállítást Magyarország irányába, amire a kormány több ellenlépéssel reagált.
„Felszabadítottuk az olajtartalék egy részét, és már tengeri úton elkezdtük beszerezni az utánpótlást, ami már úton is van. Döntést hoztunk a héten arról, hogy leállítjuk a dízel üzemanyag szállítást Ukrajnába, ami az ukrán importnak mintegy 10 százalékát jelentette, és döntöttünk arról, hogy blokkoljuk a 90 milliárd eurós hadikölcsön kifizetését Ukrajnának”
– közölte Szijjártó Péter. A miniszter hangsúlyozta: világossá tették, hogy amíg az ukránok nem indítják újra a kőolajszállítást, addig az Ukrajna számára fontos uniós döntéseket mind blokkolják.
A Barátság kőolajvezeték Magyarországra és Szlovákiába tartó ága január 27-én állt le, ukrán tájékoztatás szerint egy orosz dróntámadás rongálta meg az infrastruktúrát. Kijev hivatalosan visszautasította a magyar és a szlovák kormány „zsarolását és ultimátumait”, jelezve, hogy a fenyegetések az agresszor érdekeit szolgálják. Az Európai Bizottság szerint Magyarország és Szlovákia ellátásbiztonsága rövid távon nincs veszélyben, ugyanakkor összehívta az uniós Olajkoordinációs Csoport rendkívüli ülését.
A villamosenergia-ellátás kérdésében a kormány ugyanakkor óvatosabb. Szijjártó Péter szerint ebben a kérdésben különös óvatosságra van szükség, mivel a határ másik oldalán is élnek magyarok, és az export leállítása elsősorban Kárpátalját érintené. „Ugye Ukrajna villamosáram importjának majdnem a fele Magyarországról származik” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a vitájuk nem az ukrán emberekkel, hanem az ukrán kormánnyal van.
A kieső orosz kőolajat részben a horvát Adria-vezetéken keresztül pótolják, amelyen már most is érkezik nem orosz eredetű nyersolaj a Molhoz. A kormány emellett mintegy 1,8 millió hordó kőolajat szabadított fel a stratégiai készletekből, amihez a Mol kapott elsőbbségi hozzáférést.
Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hadikölcsönt és a következő szankciós csomagot is, amíg Kijev újra nem indítja a leállított kőolajszállítást a Barátság vezetéken. A kormány vasárnapi bejelentése szerint a hazai ellátás biztosítására már felszabadították a stratégiai olajtartalék egy részét, és tengeri úton is érkezik utánpótlás.
A bejelentést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tette az Energiabiztonsági Tanács ülése után a Facebookon – írta a Portfolio. A tárcavezető felidézte: a magyar álláspont szerint az ukránok a héten döntöttek úgy, hogy nem indítják újra a kőolajszállítást Magyarország irányába, amire a kormány több ellenlépéssel reagált.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az 1952-es születésű klinikai szakpszichológus a Hellinger-féle családállítás magyarországi meghonosítója volt. Munkássága a transzgenerációs traumák feldolgozását tette elérhetővé sokak számára.
Elhunyt dr. Angster Mária, a családállítás magyarországi meghonosítója – egy úttörő szakember, aki generációk gondolkodását formálta arról, hogyan hatnak ránk családi múltunk láthatatlan szálai. Halálhírét a Nyitott Akadémia közölte a Facebookon.
„Óriási veszteség. Mari végtelenül kedves, eredeti, okos nő volt – és elkötelezett, szenvedélyes szakember. Nagyon fog hiányozni”
– írták a közleményben.
Munkássága alapvetően formálta a hazai pszichológiai szemléletet,
nevéhez fűződik a Hellinger-féle családállítás módszerének magyarországi elterjesztése és szakmai keretek közé helyezése.
Pályafutása során a rendszerszemléletű terápiákra, a transzgenerációs hatásokra és a családi mintázatok lélektani jelentőségére összpontosított.
Az 1952-ben született szakember klinikai pszichológusként kezdte pályáját, többek között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvospszichológiai Oktató- és Kutatócsoportjánál, Popper Péter vezetése alatt. Hosszú éveken át kezelt pszichoszomatikus betegségekkel küzdő pácienseket, és
munkája során számára is egyre világosabbá vált, hogy számos lelki és testi probléma gyökere nem csupán az egyén személyes élettörténetében keresendő, hanem a családi rendszerben rejlő, gyakran tudattalan lojalitásokban és feldolgozatlan traumákban.
Németországi képzés és többéves gyakorlat után a Német Rendszerállítók Társaságának bejegyzett oktatója lett, később pedig a Nemzetközi Rendszerállítási Szövetség Kutatási Bizottságát vezette.
Ez a felismerés vezette el a családállítás módszeréhez, amely sokaknak tette lehetővé a családi minták és az örökölt lelki terhek felismerését és feldolgozását.
Nemcsak terapeutaként, hanem tanárként és előadóként is jelentős hatást gyakorolt a hazai segítő szakmára, számos pszichológus, coach és terapeuta vett részt a képzésein. Könyvei, köztük az Ikertörténetek és a Babatörténetek, szélesebb közönséghez is eljuttatták a családállítás lényegét.
Elhunyt dr. Angster Mária, a családállítás magyarországi meghonosítója – egy úttörő szakember, aki generációk gondolkodását formálta arról, hogyan hatnak ránk családi múltunk láthatatlan szálai. Halálhírét a Nyitott Akadémia közölte a Facebookon.
„Óriási veszteség. Mari végtelenül kedves, eredeti, okos nő volt – és elkötelezett, szenvedélyes szakember. Nagyon fog hiányozni”
– írták a közleményben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tarlós István szerint Magyar Péter azt hiszi, valami nagy történelmi igazságtételnek a tanúja, a részese és aktív előmozdítója
A volt főpolgármester úgy gondolja, Szentkirályi Alexandra jobban átlátja a fővárost, mint a csak közlekedéshez értő Vitézy Dávid. Úgy véli, a Fidesz hibát követett el Szentkirályi visszaléptetésével.
„Károlyi Mihály, a jakobinusok, Magyar Péter, illetve az ő köre, ami inkább egy ilyen, hogy is nevezzem, vak önazonossági társaság, mind azt hitték, hogy ők valami nagy történelmi igazságtételnek a tanúi, a részesei és aktív előmozdítói. Aztán az előző kettőnek rá kellett jönni, hogy mekkorát tévednek”
– mondta Tarlós István volt főpolgármester az Öt YouTube-csatorna interjújában, amelyről a 24.hu is beszámolt. A Tisza Párt elnökével kapcsolatban Tarlós megjegyezte, hogy egy hasonló nevű társa indul a sárvári körzetben a 2026-os országgyűlési választásokon.
A beszélgetésben szó esett Szentkirályi Alexandráról is. „Szentkirályi Alexandra tulajdonképpen az én felfedezettem. Ő sokkal önállóbb gondolkodású, mint amilyen kép kialakult róla. A visszaléptetése az ő politikai esélyeit látványosan nem növelte. Én másképpen gazdálkodtam volna vele, mint a Fidesz tette, teszi.”
Tarlós szerint Szentkirályi ügyesen kommunikál, ha szabadon teheti, és átlátja a főváros egészét. „Megkockáztatom, hogy a főváros struktúrája felett sokkal nagyobb a rálátása, mint mondjuk a Vitézy Dávidnak, aki egyetlen szegmensre lát rá, a közlekedésre. De nem akarok a Vitézyről beszélni.” A volt főpolgármester szerint a róla kialakult kép téves: „Nem volt féltékeny, nem volt hisztérikus. Nem alkalmatlan vezetőnek, ez egy olyan kép, amit kialakítottak róla.”
„Károlyi Mihály, a jakobinusok, Magyar Péter, illetve az ő köre, ami inkább egy ilyen, hogy is nevezzem, vak önazonossági társaság, mind azt hitték, hogy ők valami nagy történelmi igazságtételnek a tanúi, a részesei és aktív előmozdítói. Aztán az előző kettőnek rá kellett jönni, hogy mekkorát tévednek”
– mondta Tarlós István volt főpolgármester az Öt YouTube-csatorna interjújában, amelyről a 24.hu is beszámolt. A Tisza Párt elnökével kapcsolatban Tarlós megjegyezte, hogy egy hasonló nevű társa indul a sárvári körzetben a 2026-os országgyűlési választásokon.
A beszélgetésben szó esett Szentkirályi Alexandráról is. „Szentkirályi Alexandra tulajdonképpen az én felfedezettem. Ő sokkal önállóbb gondolkodású, mint amilyen kép kialakult róla. A visszaléptetése az ő politikai esélyeit látványosan nem növelte. Én másképpen gazdálkodtam volna vele, mint a Fidesz tette, teszi.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Prága kihátrált: a cseh kormány nem vesz részt a szankciós csomag magyar-szlovák blokkolásában
Karel Havlícek cseh miniszterelnök-helyettes jelentette be, hogy Prága nem blokkolja a 20. orosz szankciócsomagot. Nemcsak tárgyalásokat sürgetnek, hanem gyakorlati segítséget is felajánlottak Szlovákiának.
Magyarország blokkolni készül az Oroszország elleni huszadik uniós szankciócsomagot, Csehország azonban jelezte, hogy nem csatlakozik a vétóhoz. A vita hétfőn élesedik ki Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek tanácskozásán. Karel Havlícek cseh miniszterelnök-helyettes, iparügyi miniszter a közszolgálati Cseh Televízió vasárnapi műsorában jelentette be a prágai álláspontot. Ezt megelőzően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon közölte, hogy a magyar kormány addig tartja fenn a blokádot, amíg Ukrajna újra nem indítja a kőolajszállítást Magyarország felé.
Január végén leállt az orosz kőolaj szállítása a Barátság-vezetéken Szlovákiába és Magyarországra, miután az orosz hadsereg támadást intézett az ukrán energetikai hálózat ellen. Havlícek a helyzet megoldására tárgyalásokat és egy független döntőbíróság bevonását javasolta.
„Le kell ülniük az asztalhoz, és meg kell állapodniuk. Tisztázni kell, hogy a Barátság-vezeték képes-e az olaj továbbítására. Egy független döntőbíróság segíthetne ebben”
– mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy Csehország nem kíván állást foglalni a vitában.
A cseh kormány nemcsak tárgyalásokat sürget, hanem gyakorlati segítséget is felajánlott Szlovákiának: a Barátság-vezeték csehországi szakaszán keresztül szállítanának olajat.
A nyersanyag a TAL-vezetéken érkezne Olaszországból, ám a jelenlegi infrastruktúra csak kisebb mennyiség továbbítását teszi lehetővé. A kapacitás bővítéséhez szükséges műszaki átalakítások hónapokig, de akár egy évig is eltarthatnának.
Ukrajna szerint a tranzit leállását kizárólag az orosz támadások okozták. Ezt a magyarázatot Robert Fico szlovák miniszterelnök kétségbe vonta, és Pozsony Budapesthez hasonlóan politikai zsarolással vádolja Ukrajnát.
A hétfőn megvitatandó új szankciócsomag a bank- és energiaszektort célozná. A tervezet új export- és importtilalmakat vezetne be, az Európai Bizottság emellett megtiltaná többek között a CNC szerszámgépek és rádiók kivitelét olyan harmadik országokba, ahonnan nagy eséllyel Oroszországba exportálnák tovább azokat. A szankciók elfogadásához mind a 27 tagállam egyhangú szavazata szükséges.
Oroszország 2022. februári támadása óta a legtöbb uniós tagállam jelentősen csökkentette vagy teljesen leállította az orosz energiaimportot. Magyarország és Szlovákia azonban ideiglenes mentességet kapott az orosz olajimportra vonatkozó uniós tilalom alól, így függőségük a Barátság-vezetéktől továbbra is jelentős.
Magyarország blokkolni készül az Oroszország elleni huszadik uniós szankciócsomagot, Csehország azonban jelezte, hogy nem csatlakozik a vétóhoz. A vita hétfőn élesedik ki Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek tanácskozásán. Karel Havlícek cseh miniszterelnök-helyettes, iparügyi miniszter a közszolgálati Cseh Televízió vasárnapi műsorában jelentette be a prágai álláspontot. Ezt megelőzően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon közölte, hogy a magyar kormány addig tartja fenn a blokádot, amíg Ukrajna újra nem indítja a kőolajszállítást Magyarország felé.
Január végén leállt az orosz kőolaj szállítása a Barátság-vezetéken Szlovákiába és Magyarországra, miután az orosz hadsereg támadást intézett az ukrán energetikai hálózat ellen. Havlícek a helyzet megoldására tárgyalásokat és egy független döntőbíróság bevonását javasolta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
